Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-10 / 259. szám, szerda
4 Régió ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 10. www.ujszo.com e-maif: regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Felakasztott külföldi állampolgárok Pozsony. Két, Szlovákiában legálisan tartózkodó külföldi állampolgár felakasztott tetemét találták meg Pozsonyban, egy Štedrá utcai garázsban. Az 51 éves férfi és a 45 éves nő halálának körülményeit a rendőrség vizsgálja. Az orvosszakértő elsődlegesen kizárta az idegenkezűséget. (SITA) Bankrablás Pozsonyhidegkúton Pozsony. Kirabolták hétfőn kora este az UniCredit Bank egyik fővárosi, a pozsonyhidegkúti (Dúbravka) Saratovská utcában levő fiókját. A körülbelül 180 centiméter magas tettes a vállán se- besítette meg az egyik alkalmazottat, mert a nő nem volt hajlandó átadni neki a kasszában lévő pénzt. A rablás idején négy alkalmazott és egy ügyfél volt a fiókirodában. A rendőrség a 158-as telefonszámon várja az esettel kapcsolatos lakossági bejelentéseket, az érintett pénzintézet 15 000 eurót ajánlott fel a nyomravezetőnek. (SITA) Egyre több az autólopás és a betörés a járásban Megmarad a Szenei Járási Rendőrkapitányság? JUHOS MELINDA Szene. A lakosok attól tartanak, a rendőrségnél várható átszervezések keretében megszűnhet a júniustól működő Szenei Járási Kapitányságot. Idén összesen százkilencven gépkocsit tulajdonítottak el a járásban, a legtöbbet Éberhardról, Dunahidasról, Tőkésszigetről (Zá- lesie), Szénéről, Erzsébetmajorról (Miloslavov). „Főleg az új lakónegyedekben lopják az autókat” - nyilatkozott Dušan Valek, a Szenei Járási Rendőrkapitányság igazgatója. Leginkább a Škoda, a Volkswagen és a BMW típusú autókat lopják. A járási rendőrség igazgatójától megtudtuk, ezeknek az ügyeknek legfeljebb hat százalékát sikerül felderíteni. Idén jelentősen nőtt az új építkezéseknél történt betörések száma is. A tettesek a befejezés előtt álló ingatlanokat tippelik ki, ahol már beszerelték a kazánt, a fűtőtesteket, a klímaberendezést - az elmúlt időszakban egy kosúti és egy pozsonyi bandát fogtak el. A régió polgármesterei levélben fordultak a belügyminiszterhez, amelyben kérték a Szenei Járási Rendőrkapitányság megmaradását, ugyanis felröppentek olyan hírek, hogy megszüntetik a kapitányságot. A járásban Szen- cen kívül Dénesden működik rendőrőrs. Az igazgató szeretné, ha emelhetnék a rendőrség létszámát, ami újabb őrsök nyitását eredményezhetné, elsősorban a járás nyugati részében. Lucia Ga- rajová, a minisztérium sajtóosztályának munkatársa elmondta, előkészületben van a rendőrség átszervezése, és mérlegelik a rendőrség hatékonyabbá tételét. Tavaly Szlovákia területén összesen 3795 gépjárművet tulajdonítottak el, a legtöbbet a Pozsonyi kerületben - a Bazini és a Malackai járás mellett élenjár ebben a tekintetben a Szenei járás is. November 72. és 14. között rendezik meg Komáromban, a Kossuth téren a hagyományos András-napi vásárt. Az ünnepélyes megnyitót pénteken 16 órakor tartják (Kis Kata felvétele) Eddig állati hulladékkal fűtötték az üzemcsarnokokat, most mindenhol hideg van Üresen áll a nyitrai dögfeldolgozó Nyitra. A volt üzemeltető november 1-jén elhagyta a kafilériát, a magisztrátus is kifizette a félmillió eurós vételárat, de a városi közterület-fenntartó vállalat mégsem költözött az elhagyott gyárcsamokba. Az ok az, hogy az egykori dögfeldolgozót nem lehet kifűteni. VRABEC MÁRIA Az eredeti tulajdonos az állati hulladék feldolgozásánál keletkező hővel fűtött, két hatalmas kazánnal. A közterület-fenntartó vállalat a volt üzemcsarnokokban garázsokat és műhelyeket, az udvaron hulladék- gyűjtő telepet üzemeltetne, a néhány iroda kifűtéséhez pedig nem szükséges ekkora teljesítmény. Új kazánok beszerelésével azonban eddig senki nem számolt, és valószínű, hogy a képviselő-testület már nem is hagyja jóvá, mert mind több az olyan vélemény, hogy a város zsákbamacskát vásárolt a kafilériával. A félmillió eurós vételáron kívül évi 252 ezer eurós bérleti díjat kell kifizetnie, miközben bevétele jó ideig nem lesz, mert egyelőre egyetlen cég sem jelentkezett a magisztrátus felhívására. A tervekkel ellentétben a közterület-fenntartó vállalat sem költöztetheti oda a hóekéket és utcaseprő gépeket, mert a kafilériába vetető híd nem bírja el azokat. Egyre több önkormányzati képviselő gondolja úgy, hogy nem kellett volna ilyen elhamarkodott vásárt kötni, bármilyen nagy volt is a bűz miatt a lakossági nyomás, mert környezetvédelmi engedélyek híján a kafiléria egy-két éven belül úgyis befejezte volna működését. Jozef Dvonč, Nyitra polgár- mestere szerint azonban semmi sincs veszve, a város vásárolt egy értékes ingatlant és csak az önkorműnyzaton múlik, menynyire tudja kihasználni. A vállalkozói tervet december végig kell kidolgozniuk a város befektetési társasága által megbízott szakembereknek, és már az új képviselő-testölet fogja jóváJozef Dvonč, Nyitra polgármestere szerint semmi sincs veszve - a város vásárolt egy értékes ingatlant. hagyni. Addig nagy valószínűséggel üresen áll majd az egykori dögfeldolgozó, és a város a semmiért fizeti a havi 21 ezer eurós bérleti díjat. A kórház megtartása és fejlesztése foglalkoztatja a városatyákat, a betegeknek jelenleg utazniuk kell A lakosok egészségügyi ellátása volt a téma A városatyák aktualizálták a gazdasági és szociális programot (Csuport István felvétele) Vágsellye. Az utolsó önkormányzati ülésen a városatyák aktualizálták a 2013 ig érvényes gazdasági és szociális programot, amelyben mostantól komolyabb hangsúlyt kap a lakosok egészségügyi ellátása és az ezzel kapcsolatos problémák orvoslása. A jelenlévő tizenhat önkormányzati képviselő közül tizenhárom igennel szavazott arról, hogy a programot kiegészítsék az egészségügyi ellátásról szóló részletes jelentéssel. A városatyák többsége úgy véli, folytatni kell a tárgyalásokat Nyitra megyével a vágsellyei kórház fennmaradása és mielőbbi korszerűsítése érdekében. Október 25-én a megyei képviselők úgy határoztak, eladásra kínálják fel a vágsellyei kórházat, az ingatlan szakértői becslés szerint 6 millió eurót ér. A versenypályázat résztvevőjének vállalnia kell, hogy megtartja a meglévő szolgáltatásokat, és fejleszti a kórházat. A versenypályázatokat elbíráló bizottság munkájában részt vesz Botka Ferenc megyei és városi képviselő, valamint Martin Alföldi, Vágsellye polgár- mestere, megyei képviselő. Nyitra megye 48 bérleti szerződést kötött magánorvosokkal, sajnos a vágsellyei és kistérségbeli páciensek számos kivizsgálás miatt kénytelenek más városokba ingázni. A város eddigi gazdaságiszociális tervét azért kellett bővíteni az egészségügyi jelentéssel, mert a városatyák a szeptember 9-i ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a kórházzal kapcsolatos gondok miatt az eddiginél jobban odafigyelnek a lakosok betegellátására. Javaslatukat a városi tanács és a szociális bizottság támogatta. Vágsellyén jelenleg egy magán dialízisközpont, tizenegy magángyógyszertár működik, továbbá egy beteggondozói ügynökség. A Duslo Résztévnytársaság közelében egészségügyi központ, amelyet a cég sok egykori alkalmazottja nyugídjasként is látogat. „Hat gyermekorvosi rendelő, tizenkét általános orvos, tizenhat fogorvos, három fogtechnikus, hat nőgyógyász fogadja a betegeket Vágsellyén, továbbá harminckilenc különféle szakrendelő található a járási székhelyen, gyorsmentőszolgálat 1997 óta van a városban” - derül ki a jelentésből. A kórházat 1967-ben nyitották meg, 2003-ban még 200 fekvőbeteg ellátását biztosították az intézményben, mára teljesen felszámolták a kórházi részleget. Nyitra megye önkormányzata 2005-ig volt a létesítmény fenntartója, ekkor vette át az intézményt, és kötött bérleti szerződést a magánorvosokkal a Forlife nonprofit szervezet, amelytől szeptemberben a kórház ismét a megye hatáskörébe került. A jelentés végén az áll, hogy a vágsellyei és régióbeli betegek ma kénytelenek Galántára, Érsekújvárba vagy Nyitrára utazni a szükséges kivizsgálásokra és kórházi kezelésre. Több lehetséges variáns van Az egészségügyi jelentésből kiderül: a kórház megtartása és fejlesztése érdekében tárgyalni kell a megyével, a vállalkozókkal és a biztosítótársaságokkal. Nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a kórház részvénytársaságként, a város fennhatósága alatt, vagy valamelyik egészségügyi intézmény részeként működne, esetleg a Duslo egészségügyi központjával közös intézményként, (sz) Párkány kapacitáshiány miatt egyelőre nem vesz részt a Múzeumok Mindenkinek Programban Esztergom is csatlakozott a magyar múzeumok országos programjához GULYAS ZSUZSANNA Esztergom/Párkány. Több esztergomi intézmény csatlakozott a Múzeumok Mindenkinek Programhoz, amelynek kidolgozója a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt. Az Európai Unió és az Európai Szociális Alap támogatásával megvalósuló projekt fő célja újszerű múzeum- pedagógiai megoldások kialakítása valamint a múzeumok és közoktatási intézmények közötti együttműködés támogatása. A magyarországi múzeumok egy része néhány éve a világ legnagyobb múzeumainak példáját követve megpróbál nagyobb figyelemmel fordulni közönsége felé. Erre alapozva indította el a Szentendrei Šzabadtéri Néprajzi Múzeum a Múzeumok Mindenkinek Programot. Az országos összefogás egyik fő célkitűzése a látogatóbarát múzeumok kialakítása és fejlesztése. Esztergomban több intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. Egyebek között a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, a Balassi Bálint Múzeum vagy a Duna Múzeum, ahol már több éve működik a családbarát múzeumprogram. „Sajnos kapaci- -táshiány miatt egyelőre nem tudtunk csatlakozni ehhez a programhoz” - nyilatkozott Juhász Gyula, a Párkányi Városi Múzeum igazgatója. Az intézmény szoros kapcsolatban áll több magyarországi múzeummal, rendszeres résztvevője a Múzeumok éjszakája elnevezésű akciónak is, melyet más-más időpontban rendeznek meg Magyarországon és Szlovákiában. „Mi a magyarországi eseménysorozathoz csatlakoztunk. Esztergomban több nemzetközi hírű intézmény működik, amelyekkel nagy megtiszteltetés együttműködni. Több alkalommal rendeztünk közös kiállításokat is. Legutóbb például a Visegrádi Mátyás Király Múzeum és Komáromi Duna Menti Múzeum összefogásának eredményeként létrejött kiállítás nyílt Párkányban, amely Visegrád évezredeit mutatja be” - mondta Juhász Gyula. A Visegrád évezredei című kiállítás célja, hogy felkeltse az érdeklődést a középkori Magyarország királyi székvárosa iránt. Visegrád régészeti öröksége a Kárpát-medence több ezeréves történelme mellett a magyarság ezeréves Duna-táji jelenlétét is reprezentálja. A párkányi múzeumban látható tablók a hosszú kutatómunka és a gondos régészeti feltárás legértékesebb leleteit mutatják be. A kiállítás január közepéig tekinthető meg.
