Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-25 / 246. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Hitelesebb lesz az IMF Kjongdzsu. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mélyreható reformjáról állapodtak meg 'szombaton a G20 csoport pénzügyi vezetői. Az IMF ve­zérigazgatója történelminek nevezte az átalakítást: „Ez a valaha végrehajtott legna­gyobb reform az intézmény igazgatásában.” A több sza­kaszból álló reformnak 2014 januárig kell lezárulnia. A G20 pénzügyminiszterei sze­rint az IMF hatékonyabb és hi­telesebb szervezet lesz. A va­lutaalap hatalmi viszonyai­nak átrendezésével a világ- gazdaság tényleges erőviszo­nyai kapnakhangsúlyt. (MTI) Az EU tiszta Nápolyi akar ' Róma. Az Európai Bizottság figyelmeztette Olaszországot, hogy súlyos bírságra számít­hat, ha nem távolítja el Nápoly utcáiról a hegyekben álló sze­metet. A Nápolytól mintegy 20 kilométerre keletre fekvő Ter- zigno lakosai több mint egy he­te tüntetnek nap mint nap. Janez Potocnik, a környezet­védelmi ügyekben illetékes EU-biztos szombaton kijelen­tette: az összecsapásokazt mu­tatják, hogy bár a 2007-es ha­sonló válság után megígérte, mégse tette meg a szükséges intézkedéseket az olasz kor­mány a hulladék-lerakással kapcsolatos problémák rende­zésére. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök gyors megol­dást ígért, mondván, hogy a kormány magára vállalja a szemétszállítás problémájá- nakrendezését, és 14millió eu- rós kárpótlást ígért a helyi la­kosoknak. (MTI) Figyelmeztetés a palesztinoknak Jeruzsálem. Az izraeli kor­mányfő óva intette tegnap a pa­lesztinokat attól, hogy nem­zetközi testületekhez fordul­janak egy független palesztin állam létrehozása érdekében abban az esetben, ha nem sike­rülne felújítani a közvetlen bé­ketárgyalásokat. BenjáminNe- tanjahu közölte, elvárják a pa­lesztinoktól, hogy vállalásuk­hoz hűen közvetlenül tárgyal­janak Izraellel. A palesztinok és Izrael között szeptember 2-án újrakezdődött közvetlen béketárgyalások hamar el­akadtak, mivel Netanjahu nem hosszabbította meg a ciszjor- dániai zsidó telepek bővítésére vállalt tízhónapós, részleges moratóriumot. (MTI) Fölösleges lakkozás Rangun. A mianmari (bur- mai) katonai junta megváltoz­tatta az ázsiai ország zászlaját, himnuszát és hivatalos elneve­zését, két héttel azelőtt, hogy Mianmarban húsz év elteltével először választásokat tarta­nak. Az ország új neve Mian­mari Államszövetség Köztár­sasága, a korábbi Mianmari Ál- lamszövetséghelyett. (MTI) A WikiLeaks szerint támadások érték az igazságot az iraki háború előtt, alatt és azóta is, hogy a háború hivatalosan véget ért Amerika bűnrészes, fedezte az iraki hadsereg kínzásait A 2008 márciusában készült felvételen egy amerikai tengerészgyalogos (jobbra) figyeli, amint iraki katonák bántalmaznak egy iraki foglyot (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London/Bagdad .Több amerikai, iraki és NATO-ille- tékes is élesen bírálta a WikiLeaks oknyomozó honlapot az iraki há­borúval kapcsolatos, eddig titkos amerikai dokumentumok nyilvá­nosságra hozatala miatt, azzal az érvvel, hogy emberéletek kerültek veszélybe. A WikiLeaks által a világhálóra feltett csaknem 400 ezer NATO- dokumentum többek között arról számol be, az USA-nak tudomása volt arról, hogy iraki rendőrök és katonák iraki őrizeteseket kínoz­tak, de fedezte az iraki erőket. Ezt követően több nemzetközi sajtóor­gánum is - amelyek megkapták a honlaptól a,NATO-dokumentumo- kat - részleteket közölt az anya­gokból. Ezek vélhetően ugyanattól az amerikai elemzőtől juthattak az oknyomozó honlaphoz, aki ez év elején az afganisztáni háborúról szivárogtatott ki anyagokat. A britGuardianarrólszámoltbe, hogy az USA az iraki rendőrök és katonák által elkövetett kínzások és gyilkosságok százait nem vizsgál­tatta ki. Uj információ az is, hogy a hírhedt bagdadi incidensbe keve­redett amerikai harci helikopter előzőleg a magukat már megadni akaró iraki lázadókat ölt meg. Több mintl5ezeremberhaltmegkinem derített incidensekben. A bírálók között van Hillary Clin­ton külügyminiszter, aki a további állásfoglalástól elzárkózott azzal, hogy az amerikai külügy nem kom­mentál „törvénytelen úton nyilvá- nosságrahozottinformációt”. Csat­lakozott hozzá Miké Muellen ten­gernagy, amerikai vezérkari főnök, felelőtlennek nevezve a titkor do­kumentumok ellopását. Núri al- Máliki iraki kormányfő egyenesen úgy vélte, politikai megfontolások motiválták a dokumentumok nyil­vánosságra hozatalának időzítését. Ugyanis a tárgyalt időszakban Má- liki állt az iraki kormány élén, ami igencsak rossz fényt vet rá: hátrá­nyosan befolyásolva hivatalban maradásának esélyeit. Irakban március 7-én tartottak választáso­kat, de mindmáig nem tudni, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke, s a kormány összetétele sem ismert. Julian Ässange, a WikiLeaks ala­pító főszerkesztője sajtótájékozta­tóján kijelentette: az igazság elleni támadás jóval a háborúk előtt meg­kezdődik, és a háborúk vége után is még sokáig folytatódik. „Reméljük, e 400 ezer dokumentum közzététe­lével legalább részben korrigálhat­juk azoknak a támadásoknak a ha­tásait, amelyek az igazságot érték az (iraki) háború előtt és alatt, és amelyek folytatódnak azóta is, hogy a háború hivatalosan véget ért.” A közzétett anyag 109 ezer iraki halálát dokumentálja, közü­lük 66 ezer civilét. Assange szerint az Iraq Body Count nevű, az iraki halálesetekről szóló értesülések gyűjtésére és feldolgozására ala­kult független csoport segítségével 15 ezer iraki civil eddig semmilyen nyilvántartásban nem szereplő, erőszakcselekmények okozta halá­lát is sikerült feltárni. Assange cáfolta azokat az ame­rikai vádakat, amelyek szerint a most közzétett bizalmas anyagban több száz iraki név szerepel, és az il­letők élete ezzel veszélybe került. A WikiLeaks alapítója kijelentette: a dokumentumok nyilvánosságra hozott változata „erősen szerkesz­tett”, neveket nem tartalmaz, ép­pen azért, hogy egyéneket ne so- dorjonveszélybe. John Sloboda, az Iraq Body Count társalapítója és vezető elem­zője elmondta: a világnak hét évvel a háború kezdete után sincs teljes képe arról, hogy a fegyveres be­avatkozásért az iraki nép milyen rettenetes árat fizetett. Ami eddig rendelkezésre állt, az nem más, mint fotók, sztorik foltokban összeálló elegye. „Az emberek, akiknek adójából ezt a háborút fi­nanszírozták, ennél többet ér­demelnek” - tette hozzá. Szerinte ma márkijelenthető, hogy2003 óta' Irakban több mint 150 ezren haltak meg harci vagy erőszakcselekmé­nyekben; hozzávetőleg 80 százalé­kuk civil. A WikiLeaks korábban már közzétett csaknem 80 ezer bizal­mas amerikai hírszerzési doku­mentumot az afganisztáni hábo­rúról is. Kristinn Hrafnsson, a por­tál szóvivője azt mondta, az ame­rikai kormányilletékesek akkori figyelmeztetései ellenére nem mutatható ki, hogy ennek hátrá­nyos biztonsági következményei lettek volna: Aminek az a tanulsá­ga, hogy a sajtónak „nem szabad kérdések nélkül elfogadnia a Wi­kiLeaks tevékenységét elítélő nyi­latkozatokat”. (MTI, ú) Leszerepeltek a kommunisták és a Közügyek - lefékezheti a szenátus a kormány munkáját Bírósági döntés Tárgyalna a reformokról a baloldal a kftS? Prága. A győztes szocdemek szerint a szenátusi válasz­tások azt jelzik, hogy az emberek elégedetlenek a reformokkal, ezért jó len­ne, ha a kormány ezt figye­lembe venné. KOKES JÁNOS Az ellenzéki szociáldemokrata párt (ČSSD) nyerte az idei részle­ges szenátusi választást Csehor­szágban. A pénteken és szombaton lezajlott második fordulóban a szo­ciáldemokraták 12 helyet szerez­tek, s ennek alapján a párt mandá­tumainak száma 41-re nőtt. Ez azt jelenti, hogy a cseh felsőház meg­alakulása óta első ízben a szociál­demokratáknak egyedül lesz több­ségük a 81 tagú szenátusban. Eddig a kormányzó ODS-nek volt a leg­nagyobb frakciója a testületben. A kormányzó Polgári Demokra­tikus Párt (ODS) csak 8 mandá­tumhoz jutott, ezzel szenátorainak száma 25-re csökkent. A TOP 09 párt, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU- ČSL) és a Severocesi.cz tömörülés két-két mandátumot szerzett, míg egy jelölt függetlenként jutott sze- nátori bársonyszékhez. A 81 tagú felsőház egyharmada, tehát 27 mandátum a folyamatos­ságbiztosítása miatt kétévente újul meg. Már az első forduló eredmé­nye, illetve a héten készített közvé­lemény-kutatás is jelezte, hogy szociáldemokrata siker várható a második fordulóban. A két új koalí­ciós párt - TOP 09 és a Közügyek (W) - közül ez utóbbi a szenátusi választáson megbukott, nincs egyetlen mandátuma sem. A par­lamenti pártok közül nem jutott új felsőházi mandátumhoz Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) sem. A választási részvétel 25 százalék alatti volt. „A szociáldemokraták győzelme azt jelenti, hogy a felsőház az alsó­háznál nagyobb mértékben lesz ér­zékeny a szociális problémákra, te­hát a szenátus egyfajta ellensúlya lesz a képviselőháznak” - mondta Bohuslav Sobotka, a ČSSD megbí­zott elnöke. Leszögezte: ez semmi­képpen sem jelenti azt, hogy a fel­sőházban valamiféle „nulla tolerancia” érvényesülne a kor­mányjavaslatai irányában. „A tör­vényeket tárgyilagosan fogjuk megvitatni, s készek vagyunk tár­gyalni a kormánnyal a tervezett reformokról” - tette hozzá, de fel­szólította a koalíciót, mérlegelje a reformok módosítását, hogy azok ne sújtsák az embereket. Szélesebb közmegegyezést sürgetett a nyug­díjreformterén. „Akormány készen áll arra, hogy a tervezett reformokat megvitassa a szociáldemokratákkal is” - rea­gált Sobotka nyilatkozatára Petr Nečas, az ODS elnöke, kormányfő, akinek meggyőződése, hogy a re­formokra szükség van. A határon túli magyarok mindenütt megemlékeztek 1956-ról - Barack Obama külön üzenete Orbán: mindennek meg kell változnia ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Mindennek meg kell változnia: az alkotmánynak, a tör­vényeknek, a közéleti erkölcsök­nek, a tabuknak, a parancsoknak, a céloknak, a viszonyoknak, az érté­keknek, a médiának, a környezet- védelemnek, az iskolának és a köz- beszerzéseknek. Mindennek, ami ember-, nemzet-, ész-, erkölcs- és életellenes, így az adózás miként­jének és „a nemzettestvérek kitagadásának” is - hangsúlyozta Orbán Viktor, s szavait üdvrivalgás fogadta. Akormányfő az 1956-os forrada­lom és szabadságharc évfordulója alkalmából mondott beszédet a Kossuth téren, kiemelve: ahogyan 1956 után, az elmúlt nyolc évben is kemény idők jártak. A jelenről azt mondta, „egy évünk van arra, hogy felvegyük a tempót”. Majd így foly­tatta: „A harcot, a magyar életlehe­tőségek szabad alakításáért vívott harcot lezártuk. Ez a harc a mi győ­zelmünkkel, az 56-osok, a rend­szerváltók, a szabad magyarok győzelmével ért véget 2010 áprilisában” - utalt a tavaszi or­szággyűlésiválasztásra. Az emberek olyan országot lát­nak maguk előtt, ahol „erős állam védi a közérdeket, ahol értelmetlen szabályok nem gátolják a vállalko­zókat, a dolgozókat, ahol a külföldi vállalatokugyanúgy adóznak, mint a magyarok, ahol garantálják a nyugdíjasok biztonságát, a nyugdí­jak értékét, és nem engedik, hogy eltőzsdézzék az emberek befizeté­sét. Olyan országunk lesz, ahol megéri a gyermeket vállalni és fel­Orbán Viktor (TASR/AP) nevelni, ahol az adózásnak becsü­lete van, mert egyszerű, mert józan ésszel átlátható, és ezért nem illik, és nem is lehetséges kibújni alóla.” Az évforduló alkalmából külön üzenetben üdvözölte a magyar né­pet szombaton Barack Obama. Az amerikai elnök üzenetében hang­súlyozta, hogy a magyar nép zsar­nokság elleni harca nem 1956 ok­tóberében kezdődött, és nem is ak­kor fejeződött be. A magyar forra­dalom hosszan tartó hatásai egész Kelet-Európábán előrevitték a sza­badság ügyét, eljuttatva a szabad­ság fényét az elnyomás legsötétebb szegleteibe. A határon túli magyarság elő­adásokkal, kulturális rendezvé­nyekkel, kiállításokkal, fáklyás fel­vonulással és koszorúzásokkal em­lékezett 1956-ra. (MTI, ú) Bagdad. Az iraki szövetségi bíró­ság arra utasította tegnap a parla­mentet, hogy térjen vissza a munká­jához: válassza meg elnökét és többi tisztségviselőjét hét hónapos pihe­nés, azaz szünet után, amely miatt a márciusi választások óta nem tudott még megalakulni az új kormány. Iraki civil szervezetek augusztusban fordultakabírósághoz, vessen véget a politikai válságnak. A bíróság al­kotmányellenesnek minősítette a hosszú késedelmet. A parlament 325 tagja csupán egyszer, júniusban ülésezett rövid ideig. (MTI) Francia sztrájkhullám Nem javul a benzinellátás Párizs. Utolsó szakaszába érke­zett Franciaországban a nyugdíjre­form miatt hetek óta tartó csatáro­zás a szakszervezetek és a kormány között. A kabinet - miután pénte­ken késő este a szenátus megsza­vazta a nyugdíjreformot - a tiltako­zási hullám lassú kifulladására számít a parlament szerdára terve­zett ünnepélyes végszavazása után. Viszont a továbbra is akadozó benzinellátás javulását illetően ke­vésbé mutatkozik optimistának. Az energiaügyi tárca tegnap elismer­te, hogy a helyzet hasonló, mint az elmúlt napokban: a fővárosban és környékén a benzinkutak 35 száza­léka üres, a nyugati országrészben pedig harmaduknál észlelhetők el­látási gondok. Az ország mind a 12 olajfinomítójának, valamint két nagy kikötőváros, Marseüle és Le Havre olajszállító termináljainak dolgozói továbbra is sztrájkolnak. És a szemetesek is folytatják 13 napja tartó sztrájkjukat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents