Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-23 / 245. szám, szombat

Maurits megálmodja színes tintáit. Színes mérgeit. Vitriolos színeit. Erről a fordulatról, változásról részletesen ki kellene faggatnunk a művészt. Számtalan fontos kiállítás színhelye volt SZALON az a kis szalon, ott a Katolikus portán, ám az illumináció maximumát egyértelműen Maurits első újvidéki tárlata jelentette. TOLNAI OTTÓ: MAURITS TENGERE 2010. október 23., szombat 4. évfolyam, 41. szám Október 23-nak különös rangja van az összejövetelek sorában: a kolónia ismét piknikre gyűlik össze egy közparkban Ünneplő magyarok az Oroszlánok városában Szingapúrt gazdagsága, gyors gazdasági fejlődése alapján az ázsiai kistigrisek között tartják számon, no­ha nevének jelentése: Az oroszlánok városa. Az öt­millió lakosú városállam­ban az egy főre jutó GDP az egyik legmagasabb a vilá­gon, a telekárak is tekinté­lyesek, ennek ellenére na­ponta nőnek ki a földből az új felhőkarcolók. CSERMÁK ZOLTÁN Az ország gazdagságára jel­lemző, hogy az Egyenlítő mentén a csapokbóí ivóvíz folyik, a tiszta­ság és a rend irigylésre méltó. Négy kultúra: a kínai, a maláj, az indiai és az angol formálta az ország mai arculatát, a bábeli kö­rülmények között a közvetítőnyelv az angol, amit mindenki jól beszél. Szingapúrban nagy szerepe van a hagyományoknak. Az ideérkező az indiai és kínai negyed mellett megcsodálhatja az angol gyarmati építészet alkotásait, választhat a szupermodern kulturális központ, az Esplanade gazdag kínálatából, vagy a hőség ellen a légkondicio­nált múzeumokban ismerheti meg a tradíciókat. ,/íz ország nagyon sok lehetősé­get kínál azoknak, akik kiemelke­dő tudásukkal kívánnak hozzájá­rulni fejlődéséhez - hangsúlyozza Somogyi Ferenc nagykövet. - De a tanulni vágyók-számára is ideá­lis, hiszen a tanintézmények világ­színvonalúak. Aki Szingapúrba érkezik, csak okulhat, hiszen a vi­lágot sújtó válság közepette az or­szág tíz százalék feletti gazdasági növekedést produkál. ” A magyarok is felfedezték az ázsiai paradicsomot, a nagykövet­ség mintegy 120-150 itt élő honfi­társunkról tud. Közöttük szép számmal vannak diákok, akik fél évig vagy hosszabb ideig tanulnak az egyetemeken, sokan dolgoz­nak kutatóintézetekben és multi­nacionális vállalatoknál, bankok­ban és pénzintézetekben. De van­nak magyarok, akik több mint fél évszázada települtek le itt. Talán a haza messzesége is hozzájárul ahhoz, hogy a sokszínű magyar kolónia igen összetartó. Az évek alatt tiemes hagyománnyá vált a nemzeti ünnepek közös megün­neplése. Szingapúrban egy új fo­galommal: „a piknikünneppel” is­merkedhetünk meg: a résztvevők minden kötöttség nélkül, némi étel és egy pohár ital mellett a szabadban, az elegancia mellőzé­sével teszik széppé a jeles napot. A gyakran változó kis közösség ko­héziós erejét is erősíti az együtt- lét. A frissen jöttek egy európaitól különböző világban találnak könnyebben gyökerekre, az élet mindennapjait megkönnyítő in­formációkhoz juthatnak, barátok­ra lelnek. A törzslakók is minden­képpen nyernek e „vérfrissítés­sel”, a viszonylag zárt közösség is színesedik. A március 15-ei ünnepre a már­ciusi ifjak és idősebbek a botani­úr is ellátogatott a parkba, e proto- kollmentes eseményen igen sok ma­gyar is résztvett.” Augusztus 20-án általában egy közparkba vátják a kis közössé­get. A piros betűs nap megünnep­lése csupán néhány évre tekint vissza, és a spontaneitás jellemzi. Az összejövetelt, március 15-éhez hasonlóan, piknik alapon szerve­zik, a hűtőtáskából a szendvicsek és magyar sütemények mellett he­lyi sör és magyar bor is előkerül. Igazi' baráti találkozó, a férfiak meghányják-vetik az élet dolgait, a nők hölgykoszorúban cserélik ki fontosabb és kevésbé lényeges hí­reiket, megbeszélik a gyermekne­velés, az iskoláztatás kérdéseit. Idén talán Schmitt Pál előző heti találkozója miatt kevesebben vol­tak az ünnepen, de így is legalább harmincán töltötték együtt dél­utánjukat a tengerparti parkban. Október 23-nak különös rangja van az összejövetelek sorában. Méltón a nemzeti ünnephez, a ki­tüntetett nap megünneplését a nagykövetség szervezi. A külkép­viselet fogadást ad a diplomáciai testületek számára, de az ünnep­ségre miden honfitársunk is hiva­talos. Idén a szokásoktól eltérően a nagykövetség nem rendez foga­dást, így e héten visszatérnek a hagyományhoz, és Szent István napjához hasonlóan a kolónia is­mét piknikre gyűlik össze egy közparkban. A hivatalos találkozók csupán keretet adnak a közösség életé­nek. Ennek nyomán baráti társa­ságok születnek, így a nagyobb közösségen belül kisebbek is ki­alakulnak; gyakoriak a kirándu­lások, egymás meghívása, a gye- rekzsúrok, a sörözések. A kará­csonyi időszakban gyakrabban járnak össze honfitársaink, és mivel sok a gyerek, így a Mikulás­napi ünnepség is jó alkalom az együttlétre. Orbán László professzorral, a magyar közösség doyenjével az augusztus 20-ai ünnepségen be­szélgettem. Éppen az ifjúsági olimpia két aranyérmet hozó ka­jakversenyéről érkezett, így nem csoda, hogy a vehemens szurko­lástól rekedt volt a hangja. ,flem könnyű a másfél száz ma­gyar követése. Van egy levelezőlis­tánk, amelyet rendszeresen kar­bantartunk - avat be a részletek­be a magyar közösség összefogó­ja.- Ilyenkor megismerhetjük a ko­lónia új tagjait, akik nemrégen ér­keztek, vagy éppen az újszülötte­ket. Magyarnak lenni a trópusokon teljesen más érzés, mint Pesten a Váci utcában, az ünnepek nekünk talán még fontosabbak, mint az otthoniaknak, akik ezt túl termé­szetesnek tekintik.” Az Egyenlítő mentén hamar sö­tétedik, a tucatnyi csöppség is egyre nyűgösebb, így hat óra után a társaság is szedelődzködik. Vannak, akik egy következő heti közös vacsorát, gyermeksétálta- tást beszélnek meg, de legtöbben az „október 23-ai viszontlátásra” szavakkal búcsúznak. Kívánjunk mi is itthonról a szingapúri ma­gyaroknak szép ünnepet, kelle­mes együttlétet! Régi és új találkozása kus kertben található Magyar Mil­lennium Fájánál jönnek össze. A helyszínre Káli Attila elsőbeosz­tott diplomata kalauzol. A gyö­nyörűen gondozott trópusi fü- vészkert a szingapúriak kedvelt kirándulóhelye, elegáns esküvők helyszíne. Az orchideakert világ­hírű, az új nemesítések az idelá­togató híres emberek nevét vise­lik, számos magyar politikusról is neveztek már el virágot. Nem messze a bejárattól található a nevezetes fa. ,/l facsemetét még 2000 áprili­sában a nagykövetség és a szinga­Káli Attila elsőbeosztott diplomata a Magyar Millennium Fáját díszíti fel a nemzetiszín szalaggal púri magyar közösség közösen ül­tette, s az elmúlt évtizedben honfi­társaink számára szinte kultikus hellyé vált az élet forgatagában - magyarázza a hely jelentőségét a diplomata. - Március idusán az ünneplő közönség afa körül elénekli a Himnuszt és a Nemzeti dalt, nem­zetiszínű szalagot köt a kisfácská- ra, s megemlékezik dicső őseiről. Ezt kötetlen beszélgetés, piknik kö­veti; a 60-80 vendég elemózsiával a követség pedig magyar borokkal járul hozzá a rendezvény sikeréhez. Ez évben az ifjúsági olimpiára érke­ző Schmitt Pál köztársasági elnök A modem Szingapúr egyik arca (A szerző felvételei) Magyar gyermekek a piknik alapon zajló nemzeti ünnepségek egyikén

Next

/
Thumbnails
Contents