Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-21 / 243. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 21. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK ÄMWW8Ä9■■■■■■■■■■■■■■HNMHNMHHnHMHHNBBaSBHHBHHHUHIBHBnBMBSS Bizakodnak a hazai bútorgyártók Pozsony. A bútorok ára - az apadó kereslet miatt - a válság előttihez képest mára 15-30%-kal csökkent, és a jövőben sem kell számítanunk jelentősebb árugrásra - vallja Igor Patráš, a Szlovák Fafeldolgozók Szövetségének az elnöke, aki szerint azonban a szlovák fa- és bútoripari cégek lassan kezdenek kilábalni a válságból. A 2008 előttihez hasonló gazdasági teljesítményükről egyelőre ugyan nem is álmodhatnak, idén azonban már enyhe növekedésről számolnak be. Patráš szerint a gazdasági válság miatt az ágazat termelése 20-30 százalékkal esett vissza, az európai piacokon tapasztalható fellendülésnek köszönhetően azonban az elmúlt időszakban egyre több megrendelést kapnak. A szlovák bruttó hazai termék nem egész 1%-át adó, közvetlenül mintegy 60 ezer embert foglalkoztató ágazatra az elkövetkező időszakban így már 10-15 százalékos növekedés vár. (SITA) Egyre több cég megy csődbe Pozsony. A gazdasági válság miatt még mindig rengeteg cég küzd anyagi problémákkal. A szlovákiai járásbíróságok az idei első félévben 389 új csődeljárást indítottak, ezek száma a múlt év azonos időszakához képest így 40 százalékkal, 600-ra nőtt - derül ki az igazságügyi tárca elemzéséből. Az említet időszakban 189 cég jelentett csődöt, a tavalyi egész éves 276 után. A múlt évben egyébként 10%-kal nőtt a csődbe ment cégek száma 2008-hoz képest. (SITA) Orbán bünteti a nyugdíjpénztárakat Budapest/Brüsszel. A kormány azt szeretné, ha már az idén vissza lehetne lépni a magán nyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe - közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök az RTL Klub keddi híradójában. „Mi ki akarjuk nyitni a visszalépés lehetőségét minél hamarabb, azt szeretnénk, hogy a visszalépés már ebben az évben megvalósuljon” - mondta Orbán, hozzátéve, azoknak garantálják a kieső pénzt (az állam novembertől kezdve 14 hónapon át nem utalja át az ügyfelek pénzét a nyugdíjpénztárakba), akik visszalépnek az állami rendszerbe. Akik maradnak „a mostam nyugdíjtőzsdés rendszerben”, azok természetesen azzal, amit oda bevittek, saját belátásuk szerint rendelkeznek. „Az állam azonban többet oda pénzt már nem fog átutalni” - tette hozzá a kormányfő. A brüsszeli Európai Bizottság máris bírálta a folyósítás 2011 végéig történő leállítását. (TASR, ú) Az USA a legjobb márkanév London. Továbbra is az Egyesült Államok áll a lista élén az országok globális imázs rangsorában, megelőzve Németországot és Franciaországot - derül ki a GfK egyik divíziója által végzett 2010-es Anholt-GfK Roper Nation Brands IndexSM jelentésből. Az Egyesült Államok második éve tartja vezető helyét a legjobb általános márkával rendelkező országok között. A rangsor felső harmadában továbbra is a fejlett országok szerepelnek, a gazdasági erővel és növekvő geopolitikai befolyással büszkélkedő Brazília és Kína az a két ország, melyek az egyik legnagyobb pont- számnövekedést érték el 2009 és 2010 között. A fejlődő gazdaságok egyenletes növekedése azt mutatja, hogy a Nyugat és a Kelet között lévő különbségek tovább fognak csökkenni. (VG) Leválthatják a bankvezéreket Brüsszel. Az Európai Bizottság közölte: jövő tavasszal új jogszabályokat terjeszt elő, amelyek növelik a nemzeti pénzügyi felügyeletek hatáskörét. Az Európai Bizottság javaslata szerint a felügyeletek elvárhatják a bankoktól, hogy készítsenek válságtervet, illetve leválthatják a cégek vezetőit. Michel Bamier, az EU pénzügyi szabályozásáért felelős biztosa úgy nyilatkozott: a bankoknak a jövőben is nehézségekkel kell szembenézniük, sőt, csődbe is mehetnek. A cél az, hogy a pénzintézetek csődje ne döntse össze az egész pénzügyi rendszert, illetve, hogy ne kelljen az adófizetők pénzéből megmenteni a bankokat. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8820 Lengyel zloty 3,9593 Cseh korona 24,503 Magyar forint 275,58 Horvát kuna 7,3320 Román lei 4,3068 Japán ien 112,59 Sváici frank 1,3355 Kanadai dollár 1,4260 USA-dollár 1,3861 VETEL - ELADAS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,42-1,34 25,25-23,81 285,47-269,19 Postabank 1,43-1,33 25,40-23,68Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 25,10-23,81 290,27-265,28 Tatra banka 1,42-1,35 25,18-23,90 288,72-266,78 Dexia banka 1,42-1,35 25,16-23,88 284,09-269,69 Általános Hitelbank 1,42-1,35 25,24-23,84Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A rossz szőlőtermés nem befolyásolja jelentősebb mértékben az egyik legkedveltebb alkoholfajta árát Nem jeleznek drágulást a borászok Az utóbbi tíz év legrosszabb szőlőtermése az idei, azonban a kereslet megcsappanása miatt mégsem lesz hiány a borból (ČTK-felvétel) Pozsony/Budapest. A szőlősgazdák a mennyiséget és a minőséget tekintve is az elmúlt tíz év egyik legrosszabb terméséről beszélnek. A rendkívül esős időjárás miatt megugrottak a növényvédelmi költségek is, így nem csoda, hogy a szőlő ára a tavalyihoz képest 50-100 százalékkal nőtt. Milyen hatással lesz mindez a bor árára? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Rég nem hallhattunk a szőlészektől ennyi panaszt, mint idén. A permetezések igen nehezen mentek, mert a gyakori esők már azelőtt lemosták a növényekről a permetet, hogy ki tudták volna fejteni hatásukat. Az átlagos mustfok is kisebb az előző években megszokottnál, nagyjából 18-20 fok között mozog. A lejtős területeken a talajerózió súlyos károkat okozott. Az özönvízszerű esők kimosták a talajt a szőlők alól, így azok pótlása is emelte a költségeket. Nem csoda, hogy a szőlő ára megugrott az előző évhez képest. Felesleg alakult ki a piacon A borászok szerint azonban mindez nem befolyásolja majd jelentősebb mértékben a bor árát, hiszen Európában - a gazdasági válság okozta csökkenő kereslet miatt - felesleg van a borból. A világon ugyanis 2009-ben az előző évinél 2,9 százalékkal kevesebb, 236,6 millió hektoliter bor fogyott. A párizsi székhelyű nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet, az OIV adatai szerint különösen Európában csökkent az elfogyasztott bormennyiség. A nagy borexportőrök közül Argentínát, Spanyolországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat sújtotta leginkább a keresletcsökkenés. Világszerte az is megfigyelhető volt tavaly, hogy kissé változott az otthoni és a vendéglátóhelyi borfogyasztás aránya: a válságban több bor fogyott otthon. A szlovákiai borászok pincéiben is jelentős tartalékok halmozódtak fel még a múlt évről, ami pótolhatja az idei, nagyjából 50 százalékos szőlőtermés-kiesést. „A piacon kialakult helyzet valószínűleg az érettebb vörösboroknak kedvez majd” - nyilatkozta Jaroslava Kaňuchová-Pátková, a Szlovákiai Szőlő- és Bortermelők Szövetségének az igazgatója, aki szerint a minőségi borok ugyan egy kicsit drágábbak lesznek, ám jelentősebb árugrásról nem beszélhetünk. Az árak féken tartásához hozzájárulnak a nagy üzletláncok is, amelyek igény esetén képesek gyorsan növelni a külföldi borok behozatalát. Mi a helyzet a szomszédoknál? Hasonló a helyzet a környező országokban is. Csehországban szintén a felével kevesebb szőlő termett, ami nagyjából 50 százalékkal hajtotta fel a szőlő felvásárlási árát. „Míg az átlagos hektárhozamok általában 6 tonna körül mozognak, idén alig érik el a 3 tonnát” - panaszkodik Martin Pűéek, a Borászok Szövetségének a titkára, aki szerint a hazai, termés nagyjából a kereslet alig negyedét lesz képes kielégíteni. A fennmaradó részt Magyarországról, Olaszországból és Spanyolországból importálják. Nyugati szomszédunknál idén - a tavalyi 840 ezer hektoliter után - nagyjából 380 ezer hektoliter bort állítanak elő, ami az ottani éves fogyasztás alig ötödének felel meg. Á bor ára, a piacon uralkodó kiélezett konkurenciaharc miatt azonban Pűéek szerint Csehországban is legfeljebb 10%-kal nőhet. Magyarországon a szőlőtermés akár 40-45%-át is elvihette a kedvezőtlen időjárás, az emiatt kieső bor mennyisége pedig elérheti a másfélmillió hektót - állítja Varga Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa. A borász szerint az újbor mennyisége 3 millió hektoliter alatt marad, szélsőséges esetben pedig 2 millió hektóra is visszaeshet. Az időjárás mellett a feketekereskedelem is sújtja a hazai borászokat. A visszaeső bortermelés miatt vélhetően jelentősen megnövekszik a főként Olaszországból származó borimport. Magyarországon egyébként évente mintegy 3 millió hektoliter bor fogy. A magyarok a vöröset kedvelik Mely borok számítanak nálunk a legkedveltebbeknek? A kérdésre a kereskedők adhatják meg a választ, hiszen a nagy üzleüáncok figyelemmel kísérik a kereslet alakulását. „Nagy általánosságban elmondható, hogy míg a nyári hónapokban elsősorban a könnyebb fehér- és rozéborokat keresik az emberek, a téli hónapokban a nehezebb vörösborokból fogy több” - nyilatkozta Éva Svobodová, a Tesco Stores szlovák és cseh egységének a borkereskedője. Szlovákiában a hazai borokból fogy a legtöbb, amit a cseh, magyar, francia és olasz borok követnek. Svobodová szerint Szlovákiában az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi borok iránt is. Magyarországon nemrég a Gfk Hungária mérte fel az ottani bor- fogyasztási szokásokat. A magyarok körében továbbra is a vörösbor a legkedveltebb. Népszerűsége még tovább növekedett, hiszen miközben vörösborokból 15%-kal többet, a fehérekből 15%-kal kevesebbet vásároltak tavaly. 2009-ben jó évük volt a rozéboroknak is, hiszen 50%-kal több került a vásárlók kosaraiba ebből a borfajtából. A magyar borvásárló továbbra is inkább édesszájúnak tekinthető, hiszen az összes megvásárolt bor 58 százaléka volt valamilyen édes vagy félédes típusú bor. Ezen belül továbbra is a félédes szegmens a nagyobb, amely a teljes háztartási vásárlások 42%-át tette ki tavaly. A száraz borokból - amelyek az összes megvásárolt bor harmadát adják - szintén 4 százalékkal többet vásároltak tavaly, (mi, SITA, ČTK, MTI) Szlovákia sokkal jobb gazdasági időszakban hajtotta végre az adóreformot, mint napjainkban Magyarország Sokak számára nem előnyös az egykulcsos adó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Szlovákia 2004-ben vezette be az egykulcsos, 19%-os adót, Magyarországon pedig 2011-től tervezik a 16 százalékos egyenadót. A rendszer egyszerűsíti az adózást, azonban a megoldás nem mindenki számára egyformán előnyös. Nálunk az aktív korúak közül az átlagkereset körül és a némileg afölött mozgók (kb. a 12 500 és a 20 500 korona havi bruttó kereset között) összességében kevesebb pénzből gazdálkodhattak 2004-ben, mivel a 19%-ra felemelt áfa többet vett ki a zsebükből, mint a kisebb jövedelemadó nyújtotta pluszbevétel. A másik kedvezőtlenül érintett csoportba a nyugdíjasok és a tartósan munkanélküliek tartoztak, mivel esetükben a kisebb jövedelemadó nyújtotta kedvezmény nem érződött, hiszen nem dolgoznak, másrészt a 19%-ra növekvő áfa miatt megszenvedték a drágább élelmiszerek és a dráguló gyógyszerek költségnövelő hatását. Ráadásul a megoldás kezdetben csökkentette volna az állam adóbevételeit, ha Pozsony nem szerencsés időszak-' ban, az egyre gyorsuló gazdasági növekedés idején hozta volna meg a döntést. így viszont összességében szinte senki sem járt rosszabbul, mivel a jó nemzetközi fogadtatás hatására meglódultak a külföldről érkező beruházások, ami gyors fizetésemelkedést eredményezett (már 2004-ben 10%-osat). Magyarország viszont az alig növekvő gazdasági teljesítmény idején vezeti be a 16%-os adót (ezért az állami költségvetés 700 milliárd forintos kieséssel számolhat 2013-ra), ami sokak számára nem jelent érdemi előrelépést, hiszen a munkavállalók jelentős része minimálbéren van bejelentve, emellett a lakosság többsége (évi 5 millió forintig) most is csupán 17%-os jövedelemadót fizet. Ráadásul kezdetben az ún. szuperbruttó bérből számolják ki az adót (hozzácsapják a munkaadóknak a munkavállalók után befizetett járulékait is), ami több mint 20%-os adókulcsot jelent. A Világgazdaság napilap számításai szerint az alacsony jövedelmű, gyermektelen, minimálbér-környékén keresők nominális nettó jövedelme egyenesen csökkenni fog: idén a 75 ezer forint bruttó keresettel rendelkezők 61 158 forintot visznek haza, 2011-ben csak 59 110 forintot vihetnek haza. Még a 100 ezer forintot keresők is veszítenek az új rendszerben: ebben az évben 76 510 forintot vihetnek haza, jövőre csak 74 780 forintot. Egészen 285 ezer forint környékéig lehetne folytatni a sort (az országos átlagbér 202 ezer forint), ugyanis akinek nincs gyermeke, és ennél kevesebb bruttó jövedelemmel rendelkezik, az veszít az új adórendszerrel. Akinek gyermeke van, az viszont jobban jár: az egygyermekes minimálbérrel bejelentett munkavállalók (73 500 forint) kb. 800 forinttal kapnak többet, ám 2 gyerek esetében megint veszítenek (800 forintot). Az egygyermekes átlagkeresetűek 6600 forinttal jámakjobban: 137 920 forint helyett 144 460 forintot vihetnek haza, 2 gyerek esetében pedig 16 ezer forinttal marad több a családi kasszában. Havi 400-500 ezer forintos fizetésnél az adómegtakarítás 30-44 ezerforint. (VG, shz)
