Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-20 / 242. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Ankarában békített Wulff Ankara. Christian Wulff német elnök tegnap Ankarában arra szólította fel a németeket és a törököket, hogy a problémák ellenére se felejtsék el a közös vonásokat. Wulff az első német államfő, aki beszédet mondhatott a török parlamentben. „Több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt” - mondta Wulff, s hozzátette: Ankara fontos szerepet játszhatna békeközvetítőként a nemzetközi porondon. Abdullah Gül török elnök óvta Berlint a bevándorlási vita átpolitizálásától. (MTI) Nem kapnak üzemanyagot Teherán. Irán tegnap megerősítette, hogy az ellene meghirdetett nemzetközi szankciók részeként több európai repülőtéren nem kapnak üzemanyagot az Iran Air állami repülőtársaság gépei. Az ENSZ-szankciókat Teherán korábban igyekezett lekicsinyelni, s azt állította, hogy az iráni gépek tankolásának nehézségeiről szóló sajtójelentések csak az ellene indított lélektani hadviselés részei. (MTI) Pekingi védekezés Peking. Kína kiáll az ENSZ által Irán ellen bevezetett szankciók érvényesítése mellett. Ma Csao-hszü külügyi szóvivő bejelentése válasz azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint kínai vállalatok segítenek Teherán rakéta- és atomfegyver-fejlesztéseiben. A szóvivő tegnap azt mondta, Kína mindig támogatta, hogy minden ország pontosan hajtsa végre az Irán elleni ENSZ-határozatokat. (MTI) Kiakadtak a kínaiak Peking. Kínát meglepte a japán külügyminiszter nyilatkozata, miszerint Peking hisztérikusan reagált a Kelet- kínai-tengeren őrizetbe vett hajóskapitány fogva tartására. Ma Csao-hszü külügyi szóvivő úgy fogalmazott: Mélységesen megdöbbentünk, hogy Maehara Szeidzsi külügyminiszterként ilyen megjegyzést tett.” Majd arról beszélt, hogy ez árt a két országviszonyának. (MTI) Orosz gesztus a NATO felé Moszkva. Oroszország megkezdte katonáinak kivonását a 2008-ban elfoglalt grú- ziaiPerevi faluból. Tbilisziezta grúz diplomácia sikereként értékeli, szakértők azonban úgy ítélik meg, hogy Moszkva valóban engedett, de nem Grúziának, hanem a küszöbönálló lisszaboni Oroszország-NATO csúcstalálkozó miatt. (MTI) A terroristák felrobbantották magukat, az áldozatok civilek és rendőrök - Dagesztánban is elrendelték a készültséget (TASR/AP-fe Ivétel) A különleges erők mindent átvizsgáltak Megtámadták a csecsen parlamentet ÖSSZEFOGLALÓ Groznij/Moszkva. Hat ember halt meg tegnap a csecsen parlamentben kitört lövöldözésben. A három terrorista egyike közvetlenül a parlament épületénél felrobbantotta magát, két társa behatolt az épületbe, elbarikádozta magát a földszinten, és tűzharcba kezdett az őrséggel. Egy másik forrás négy támadót és tíz halálos áldozatot emlegetett. A lövöldözés vagy húsz percig tartott, majd a bent lévő civüeket - köztük a parlament elnökét - kimenekítették. Egyes forások szerint Dukvah Abdurahmanov házelnök volt a támadás valódi célpontja. A különleges hadművelet során mindkét terrorista felrobbantotta magát. A támadókon kívül két rendőr és egy civil halt meg. A sérül- tekszáma 17, közülükhat rendőr és 11 polgári személy. Dmitrij Medvegyev elnököt tájékoztatták a történtekről, és Ramzan Kadirov csecsen elnök beszámolt a helyzetről a telefonon érdeklődő Vlagyimir Putyin kormányfőnek is. Miután tűzszerészek is átkutatták az épületet, a korábbi terveknek megfelelően megkezdődött a parlament ülése. A nyomozás folyik, a részletek tisztázására külön operatív csoportot alakítottak. A szomszédos Dagesztánban is megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Moszkva sikertelenül igyekszik megfékezni az Észak-Kaukázusban az iszlám szélsőségeseket. Csecsenföld e szempontból jó ideig kivételnek tűnt: a Moszkva iránt lojális Kadirov elnök kiszorította a köztársaságból a szélsőségesek többségét, így ott viszonylagos nyugalom volt. A nyáron azonban a bandák szervezett támadást indítottak a Kadirov-klán faluja ellen, s most a parlamentet támadták meg. Az Oroszországtól való függetlenségért küzdő szeparatisták mozgalma gyakorlatilag már nem létezik. Az iszlám szélsőségességet a helyi vezetők szerint a végletes szegénység, a klánok közötti harcok, a korrupció és a rendvédelmi szervek kemény fellépése táplálja. A szélsőségeseket lehetőség szerint megsemmisítik, s nem ritkán civilek is áldozatul esnek a rendkívüli hadműveletekben. (MTI, TASR) Erőjáték a szakszervezetek és a kormány között az energiaszektorban Nem indul uniós eljárás Franciaország ellen Püspökök a mesterséges megtermékenyítés ellen Zsarol a lengyel egyház MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Párizs. Hat héten belül hatodik alkalommal tartottak tegnap nyugdíjreform elleni országos tiltakozónapot Franciaországban. Uniós diplomaták szerint Viviane Reding igazságügyi EU-biztos kielégítőnek tartja Párizs válaszait a romák tömeges kitoloncolásával kapcsolatban feltett kérdéseire. ÖSSZEFOGLALÓ Reding asszony ezért nem javasolja jogi kötelezettségszegési eljárás megindítását Franciaország ellen. Párizs mindössze néhány órával a határidő - múlt péntek éjféli - lejárta előtt küldte meg válaszait Brüsszelnek arról, miként kívánja beültetni saját jogrendjébe a mozgásszabadságot biztosító, 2004-es uniós irányelvet. Reding korábban megállapította, hogy ez az irányelv egyelőre nem érvényesül maradéktalanul a francia jogban. Idén eddig 8 ezer romát tolon- coltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába és Romániába. Franciaország a közrend, a közbiztonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a cigányok etnikai csoportját vette célba az intézkedéssorozattal. Reding korábban ilyen értelmű szemrehányást tett Franciaország címére, de az uniós végrehajtó testület később azt állapította meg, hogy nem volt diszkriminációs szándék a francia hatóságok részéről. Egy francia belügyi körlevél megfogalmazása szerint ugyan az illegális telepek közül „elsősorban a cigánytáborok felszámolását” írták elő, de utóbb e körlevelet hatályon kívül helyezték. Benzinhiány és összecsapások jellemezték a nyugdíjreform elleni tegnapi, sortrendben immár 6. tiltakozónapot Franciaországban. A radikalizálódó hangulat ellenére a kormányzat meg kívánja tartani a máról csütörtök estére halasztott szenátusi végszavazást. A szak- szervezetek 266 városban hirdettek tiltakozó felvonulásokat, legutóbb, szombaton a szervezők szerint 3 milliónyian, a rendőrség szerint 800 ezernyien vonultak az utcákra. A kormánycsomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíj- korhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése. Ezenkívül a teljes összegű nyugdíj ajelenlegi 65 helyett ezentúl 67 évtől jár majd, vagy 41 és fél év munkaviszony után. A végszavazás közeledtével az elmúlt napokban a sztrájkok és a tiltakozások egyre inkább radikalizá- lódnak országszerte: elsősorban az energiaszektorban alakult ki erőjáték a szakszervezetek és a kormány között. A sztrájkoló munkások miatt az ország mind a 12 olajfinomítójában áll a termelés a hétvége óta, s tegnapra a 12 500 benzinkút közül már 2500-ban egyáltalán nem lehetett üzemanyagot kapni. Nicolas Sarkozy elnök tegnap közölte: mindent meg fog tenni az olajfinomítók blokádjának feloldása és a rend helyreállítása érdekében. A gimnazisták a múlt héten csatlakoztak a megmozduláshoz. A rendfenntartók számára az ő részvételük jelenti a legnagyobb kockázatot a tüntetéseken, mert gyakran keverednek közéjük szándékos rendbontók, akik kizárólag az összecsapásokat keresik a rendőrökkel, valamint autókat gyújtogatnak, kirakatokat törnek be. Közülük több mint 300-at vettek őrizetbe hétfő estig. (MTI, ú) Varsó. A lengyel kormány tegnap elítélte az egyház zsarolását a mesterséges (in vitro) megtermékenyítéssel kapcsolatban. A parlamentben éppen vita folyik az eljárás szabályozásáról; több törvényjavaslat is napirenden van, egyes tervezetek teljesen betiltanák az eljárást, mások annak tör- vényesítését szorgalmazzák. A lengyel katolikus püspöki kar hétfőn levelet küldött az államfőnek, a kormányfőnek és a parlamenti képviselőknek, és ebben „az eugenika kistestvérének” bélyegezte az in vitro megtermékenyítést. Az eugenika vagy eugenetika olyan társadalomfilozófiai irányzat, mely az ember öröklődő testi és szellemi tulajdonságainak javítása érdekében végzett beavatkozásokat hirdeti, és amelyet főleg az elmúlt század önkényuralmi rendszerei vallottak magukénak. Az egyháznak joga van hangot adni véleményének, de soha nem gondoltam, hogy ezt valamikor üyen drasztikusan tenné - fogalmazott Pawel Gras kormányszóvivő. Hozzátette, hogy a püspökök ezzel a hozzáállásukkal valószínűleg éppen a szándékukkal ellenkező hatást fogják kiváltani, és a parlament inkább felgyorsítja a kérdés megvitatását, hogy még az év vége előtt döntés születhessen. A lengyel katolikus egyház korábban kifinomult abortusznak nevezte a mesterséges megtermékenyítést. A Vatikán október elején élesen bírálta azt a döntést, amellyel a mesterséges megtermékenyítés atyjának, Robert Geoffrey Edwards brit tudósnak ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Gyilkosság a lódzi pártszékházban Varsó. Egy merénylő megölte a közép-lengyelországi Lódzban tegnap a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) egyik munkatársát, egy másikat pedig súlyosan megsebesített. Ahalálos áldozat a PiS egyik EP-képviselőjének volt az asszisztense, a súlyos sebesült pedig a párt egyik parlamenti képviselőjének a segítője. A támadó egy gázpisztolyból fabrikált maroklőfegyverrel lelőtt egy 62 éves férfit, és késsel életveszélyesen megsebesítette az áldozat egyik 39 éves kollégáját. Egy szemtanú azt mondta, a 62 éves gyilkos azt üvöltözte, gyűlöli a PiS-t, és meg akarja ölni Jaroslav Kaczynski pártelnököt. Kaczynski kijelentette: a bűnügy nem véletlen, és a kormányt terheli a felelősség a történtekért. (MTI) Az év végéig fennmaradhat a veszélyhelyzet Akár Moszkva is csatlakozhatna az európai rakétavédelem tervéhez Tovább bontanak Kolontáron Medvegyev is elmegy a NATO-csúcsra MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt arra, hogy az év végéig meghosszabbítsa a vö- rösiszap-katasztrófa miatt a Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében elrendelt veszélyhelyzetet. Erre azért van szükség, mert az érintett területen nem lehet elvégezni a feladatokat a normál köz- igazgatás keretében, továbbra is szükség van a honvédség speciális eszközeinekalkalmazására. Szabadlábon marad Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. vezérigazgatója. Erről a Veszprém Megyei Bíróság hozott másodfokú, jogerős döntésttegnap. A kolontári önkormányzat megkezdte a bontási engedélyek kiadását újabb 23 házra. Tili Károly elmondta, az újonnan épített védőgát mögötti területen lévő 9 lakóingatlan bontása befejeződött, ezek a házak egy esetleges újabb iszapöm- léskor visszaduzzasztó hatásukkal veszélyeztették volna a települést. Devecserben várhatóan több mint száz ház lebontásáról és 220 család lakhatásáról kell intézkedni, az érintettekkel folyamatos az egyeztetés - mondta Toldi Tamás polgármester. Hat család lakik átmeneti szálláson, a többiek barátoknál, rokonoknál tartózkodnak Sümegen és a környékbeli településeken. Megpróbálják velük felvenni a kapcsolatot, hiszen bontási engedélyt még egyetlen házra sem adtak ki. Tegnap reggel az önkormányzatok hatszáz közmunkást vezényeltek Devecserbe, ők a kertek és a Torna-patak menti házak kármentesítésétvégzik. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Az orosz elnök részt vesz novemberben a NATO lisszaboni csúcstalálkozóján. Ezt maga Dmitrij Medvegyev jelentette be tegnap, miután megbeszélést folytatott Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral a franciaországi Deauville-ban. A Észak-Atlanti Szerződés november 19-20-án tartja csúcstalálkozóját, s az annak keretében megrendezésre kerülő NATO- Oroszország Tanács ülésére kapott meghívást az orosz elnök. A csúcstalálkozó egyik témája a rakétapajzs kiépítésének terve lesz, amit korábban Moszkva élesen bírált. „Úgy gondolom, ez meg fogja könnyíteni az utat az igazságos kompromisszumok, valamint a NATO és Oroszország közötti általános párbeszéd javítása felé” - mondta Medvegyev a találkozQ után. A német kancellár jó hírnek nevezte, hogy orosz kollegája elfogadta a meghívást, mert „szilárd alapokra kell helyeznünk a NATO és az Oroszország közötti viszonyt”. Lisszabonban a tervek szerint hivatalosan is döntenek a NATO- tagállatnok az európai rakétavédelem tervéről. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár elképzelései szerint a csapatok védelmét már ma is szolgáló, meglévő rakétavédelmi rendszereket elviselhető költséggel össze lehetne kapcsolni és tovább lehetne fejleszteni úgy, hogy az Európa gyakorlatilag teljes lakott területét oltalmazza. Ehhez a katonai infrastruktúra zömét az USA adná, de a védelmi rendszerbe az oroszok is bekapcsolódhatnának. Medvegyev azt mondta, Moszkva készen áll megvizsgálni a kérést, de a választ illetően óvatosnak mutatkozott. A NATO külügy- és védelmi minisztereinek múlt csütörtöki tanácskozásán világossá vált, egyes tagállamok részéről nem is annyira a rakétavédelem helyeslését illetően van némi bizonytalanság, hanem annak megítélésében, hogy a rakétavédelem kifejlesztésével párhuzamosan fokozatosan ki kell-e vonni az Európában tárolt amerikai nukleáris fegyvereket. Ezt az álláspontot képviseli Németország. A francia elnök viszont Deauville-be megismételte: Párizs nem kíván lemondani a nukleáris elrettentésről.
