Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-20 / 242. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 20. Európai unió- nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Proli ugyanazt a toleranciát várja el az iszlámtól, mint az iszlám tőlünk. Vannak iszlám országok, ahol lehetetlen lenne templomot vagy zsinagógát építeni Megférnek a templomtornyok a minaretekkel? Minaretek. Eljön az az idő, amikor Európában annyi lesz belőle, mint templomtoronyból? (TASR/AP-felvétel) Bécs/Berlin. Németország és Ausztria sok mindenben úgy működnek, mint a közlekedőedények. Pontosabban: a sógorok előbb vagy utóbb mindenben követik a nagy szomszéd példáját. A Németországban növekvő iszlám- és idegenellenes- ség hónapok óta vezető téma a sajtóban. Most már Ausztria is felzárkózik hozzá, csak a világ nem foglalkozik vele annyit. ÖSSZEFOGLALÓ Németországban azóta beszélnek korábban elképzelhetetlen nyíltsággal az iszlámellenességről, a beilleszkedésre képtelen bevándorlók okozta gondokról, amióta Thilo Sarazzin volt bankár és szociáldemokrata politikus megjelentette híres-hírhedt könyvét arról, mekkora tehertételt jelentenek az államnak az idegenek. Sarrazin nézetei egyre népszerűbbek. Azt, hogy az idegenellenesség lett a német társadalom legégetőbb problémája, két múlt heti jelenség is alátámasztja. Gül segít Merkelnek Az egyik az, ami korábban nehezen volt elképzelhető: egy hét leforgása alatt két vezető török politikus szólította fel a Németországban élő törököket arra, hogy tanuljanak meg rendesen németül, s török kultúrájuk megőrzése mellett próbáljanak beilleszkedni a német társadalomba. Először Egemen Ba- gis Európa-ügyi miniszter tett így a Bild országos bulvárlapnak adott interjújában, majd pedig Abdullah Gül török államfő a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva. Eddig csak német politikusok szorgalmazták az ott élő törökök integrációját. Gül azt mondta, „a németországi integráció egyik legfontosabb eszköze a nyelv. Ha a bevándorlók nem beszélnek németül, az senkinek sem jó: sem nekik, sem az országnak, sem a társadalomnak. Ezért a törököknek meg kell tanulniuk németül, mégpedig folyékonyan, akcentus nélkül. Ennek már az óvodában kell kezdődnie, amihez persze meg kell teremteni a lehetőséget is.” Nem kell több idegen A másik bizonyíték a probléma súlyosságára, hogy a szélsőséges erők mellett a konzervatív uniópártok is bírálták Christian Wulff egyik legutóbbi beszédét. A németek ugyanis áltaklában tisztelni szokták az államfőjüket, s csak a legritkább esetben intéznek ellene kirohanásokat. Wulff azt mondta, hogy a kereszténység és a zsidóság mellett immár az iszlám is Németországhoz tartozik. Horst Seehofer bajor miniszterelnök félreérthetetlenül kijelentette, hogy „az eltérő kultúrkörökből érkező bevándorlóknak, így a törököknek és az araboknak nehézségeik vannak a beilleszkedés terén”. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy „nincs szükségünk idegen kultúrkörökből érkező újabb bevándorlókra”. Persze a szociáldemokraták (SPD) egyből nekimentek Seehofemek, aki enyhén visszakozva kijelentette: soha nem sürgette törökök és arabok bevándorlásának leállítását. Pusztán abban a kérdésben foglalt állást, s2ükség van-e további külföldi munkaerőre Németországban. Szerinte előbb a 3 millió német állástalannal kellene törődni. Angela Merkel kancellár kiállt Seehofer mellett, szóvivője útján tudatta: megérti a bajor politikus álláspontját, és kettejük között a kérdésben nincs nézetkülönbség. Németül a szünetben is A konzervatív pártok (CDU, CSU) ifjúsági szervezetének elnöke, Philipp Missfelder is úgy vélte, elég volt az államnak terhet jelentő bevándorlásból. „A német társadalomban megszűnt az a készség, hogy elfogadja a szociális ellátó rendszerekbe irányuló további bevándorlást. Pozitív migrációra van szükségünk, olyanra, amely ösztönzően hat a munkaerőpiacra, nem pedig olyanra, amelyik csak terhet jelent a szociális államnak.” Ugyanakkor a jövendő bevándorlóknál is fontosabb kérdésnek nevezte azt, miként bánjon az állam a német földön élő, részben már itt született külföldiekkel. Lándzsát tört amellett, hogy az összes tartományban legyen kötelező a beiskolázás előtt álló gyerekek német nyelvtudásának felmérése. Úgyszintén szorgalmazta, hogy az iskolák udvarán, a tanórák közötti szünetekben csak németül lehessen beszélni. „Ez a feladat azonban nem a parlamentre, hanem magukra az iskolákra vár” - tette hozzá. Panaszkodnak a tanítók Ugyancsak az államfői beszéd után tett közzé nyilatkozatot a német tanárok szakszervezete (GEW). E szerint a külföldi gyerekekkel teli iskolák oktatói erősödő németellenességre, sőt rasszizmusra panaszkodnak. Berlin egyes kerületeiben - Neuköllnben, Kreuzbergben, Weddingben - az iskolákban jelentős többségben vannak a bevándorló családok gyerekei. Ezek semmibe veszik a nevelőket, terrorizáljáka német (és általában a nem muzulmán) tanulókat. A tanárok intézkedést sürgetnek, ellenkező esetben „franciaországi állapotok” alakulnak ki. Korlátozás az iskolákban A német filológiai társaság elnöke javasolta, hogy korlátozzák az egy-egy osztályba járó külföldi gyerekek arányát. Szerinte ezáltal elejét lehetne venni a német tanulók terrorizálásának. Csatlakoztak az elképzeléshez a berlini iskolákat képviselő tanítók is. A tanulmányi eredményeket vizsgáló felmérések úgyszintén a bevándorló családok gyerekeinek egyenletesebb elosztása mellett szólnak. A GEW adatai szerint a statisztikai átlagnál jóval gyengébb a diákok teljesítménye azokban az iskolákban, ahol a mig- ráns gyerekek aránya meghaladja a 40 százalékot. Ilyen iskola pedig számtalan akad Berlinben és más német nagyvárosokban. Bécs már nem vörös Noha október 10-én is a szociáldemokraták nyerték a bécsi választásokat, az igazi győztesnek a bevándorlásellenes, populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tekinthető. Szenzációként tálalta a sajtó, hogy az FPÖ csaknem megduplázta szavazatai arányát, és 26,9 százalékot ért el a hagyományosan szociáldemokrata (SPÖ) fellegvárnak számító fővárosban. Az SPÖ 44 százalékkal az első helyen végzett ugyan, de legfontosabb célkitűzését, azt, hogy megőrizze az abszolút többséget, nem sikerült elérnie. Az SPÖ olyan hagyományos munkásnegyedekben esett vissza és vesztett teret az FPÖ-vel szemben, mint Simmering, Floridsdorf és Bécs. Visszatérhet Ausztriába egy anyjuktól elválasztva kitoloncolt nyolcéves testvérpár az apával együtt, miután heves bírálatok érték a hatóságokat. A Komani család menekültkérelmét egy 6 éve tartó eljárás után végleg elutasították, a család három tagját október elején annak ellenére küldték haza Koszovóba, hogy az anyát Bécsben kórházban ápolják. Maria Fekter belügyminiszter a múlt pénteken leváltotta az idegenrendészet vezetőjét és Donaustadt. Szenzációnak ez azért nem nevezhető, mert pár héttel korábban a stájerországi tartományi választásokon is sikerült megdupláznia a mandátumok számát az FPÖ-nek. Igaz, itt a duplázás „csak” 11 százalékot jelent, de a tendencia egyértelmű. Bécset illetően hozzá kell tenni: több szavazatot (27,9 százalékot) csak 1996-ban, a két éve elhunyt Jörg Haider vezetése alatt gyűjtött össze az FPÖ. Bécsi vér és csúzli A szabadságpárt sikerének titka egyértelműen az idegen- és iszlámellenes kampány. A párt plakátjain szerepelt például Johann Strauss egyik keringőjének címe, a Bécsi vér. A bírálók szerint politikai szövegösszefüggésben ennek rasszista felhangja volt. Az FPÖ olyan képregényt is terjesztett, amelyben egy, a párt elnökére emlékeztető figura arra biztat egy fiút, hogy csúzlival találja el a Bécset ostromló Kara Musztafa török nagyvezírt. Ami figyelmeztető: az FPÖ legtöbb szavazója a harminc év alatti férfiak, illetve a fizikai dolgozók közül kerül ki. A párt szavazóinak 69 százaléka tartja a bevándorlást „nagyon fontos” témának - de az összes választó 40 százaléka is így vélekedett! A bécsi lakosságnak egyébként 36 százaléka, 600 ezer fő rendelkezik migrációs háttérrel, vagyis első vagy második generációs bevándorló. Bécsben él - a gyermekeket is beleszámítva - az országos szinten 247 ezer török bevándorló legtöbbje. Ezeknek a fele rendelkezik osztrák állampolgársággal, vagyis szavazójoggal. Muzulmánokbumerángja Visszaütött tehát Anas Schak- fehnek, az Ausztriai Iszlám Közösség vezetőjének az az augusztusi nyilatkozata, amely szerint reméli, hogy a jövőben minden osztrák tartományban lesz legalább egy mecset minarettel és müezzinnel. Kijehumánusabb eljárást ígért a hasonló esetekben, ugyanis a tárcát a közelmúltban egy másik ilyen ügymiattis sok bírálat érte. A két nyolcéves kislányt és az apát fegyveres rendőrök jelenlétében vették kitoloncolási őrizetbe, három nappal aztán, hogy az anya idegösszeomlást kapott. A múlt héten egy ugyancsak pszichiátriai kezelés alatt álló örmény nőt és 14 éves lányát akarták visszatolon- colni Magyarországra, egy többéves menekültügyi eljárás végén. lentette: „Hosszú távon nem lehet az embereknek megtiltani, hogy éljenek az alkotmányban is biztosított vallásszabadsággal. Az evangélikus templomoknak például másfél évszázada még nem lehetett tornyuk, ma viszont már senkit sem zavarnak. A minaret hozzátartozik a mecset építészeti egységéhez, ahogy a torony a templomhoz. ” Hol az iszlám tolerancia? Ez nem csupán az FPÖ-ből váltott ki dühös reagálást. Josef Proli néppárti (ÖVP) alkancellár kijelentette: ugyanazt a toleranciát váija el az iszlám országoktól, amit a muzulmánok várnak el Ausztriától a mecsetépítés terén. Ha ez teljesül, a mecsetek kérdése „magától meg fog oldódni”. Proli szerint Schakfeh kijelentése túlságosan leegyszerűsítő, „ismerek iszlám országokat, ahol teljesen elképzelhetetlen dolog templomot vagy zsinagógát építeni, és azok közé tartozom, akik ugyanazt várják el az iszlámtól, amit az iszlám tőlünk”. Tegyük hozzá: Ausztriában több mint kétszáz mecsetet és imaházat tartanak nyilván, de csak négy mellett áll minaret. A többség fél az iszlámtól Ausztriában a katolikus felekezet ma is a legnépesebb, ám az 1971-ben számlált 7 millióról (azaz a népesség 93 százalékáról) mára 5,5 millióra (66%) apadt. Ugyanezen időszak alatt az iszlám közösség aránya 0,3 százalékról 6,2-re nőtt: a muzulmán hívők száma 22 ezer helyett ma eléri az 516 ezret. Ezzel a második legnépesebb felekezetié váltak, a harmadik helyre szorítva a protestánsokat (lutheránus és kálvinista), akiknek száma, illetve aránya 447 ezerről (6,2%) mára 325 ezerre (3,9%) apadt. Alkalmasint ez a tendencia is magyarázat arra, miért fél minden második osztrák az iszlám terjedésétől, (-nák, MTI) Miután a nőt őrizetbe vették, a lány megszökött. Tartózkodási helye másfél napig ismeretlen volt, mint később kiderült, egy ismerős családnál tartózkodott. Heinz Fischer köztársasági elnök és Gerhart Holzinger, az alkotmánybíróságelnöke is megszólalt az ügyben. Mindkét esetben gyermekjóléti szempontokra, illetve arra mutattak rá a hatóságok bírálói, hogy az érintettek az évek alatt jól beilleszkedtek ausztriai lakhelyük közösségébe. (MTI) Visszatérhet egy kitoloncolt koszovói testvérpár A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,039377 17 461 990,33 0,025 0,035678 89 116 918,28 0,025 0,034130 257 224 650,41 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038663 54 463 264,46 0,025 0,036084 349 343 523,56 0,025 0,035436 717 416 540,64 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,038438 33 063 901,09 0,025 0,035681 243 003 299,02 0,025 0,035110 682 939 901,48 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,039140 9 812 500,62 0,025 0,035089 57 732 346,25 0,025 0,034623 130 872 911,89 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,039048 14442 095,17 0,025 0,035539 119 008 600,47 0,025 0,034846 259 670 812,11 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,038798 30 859 137,38 0,025-ú,036153 188 204488,24 0,025 0,035530 295 708 558,26 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva, a kezelési költség mellett a nyugdíjalapok 5,6 százalékos gyarapodási díjat számíthatnak fel, melyet a vagyonnövekmény egyhatodából számítanak ki Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2010. október 15-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában tévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
