Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-20 / 242. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 20. www.ujszo.com Csak 2%-kal maradunk el a válság előtti szinttől Szlovákia jobban teljesít ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Akiket a felvásárlási árak drasztikus csökkenése padlóra küldött, azok képtelenek újra felkapaszkodni Sertéstenyésztők a szakadék szélén Lassan átcsapnak a hullámok a hazai sertéstenyésztők feje fölött. Az alacsony felvásárlási árak miatt hét év alatt a felére olvadt a hazai sertésállomány. (ČTK-felvétel) Pozsony. A gazdasági válság miatt az elmúlt években jelentős visszaesést elkönyvelő uniós tagországok közül Szlovákiának sikerül a leggyorsabban feltornásznia magát a válság előtti szintre - derül ki a Szlovák Takarékpénztár elemzéséből. Eszerint a szlovák gazdaság teljesítménye már csak 2 százalékkal marad el a gazdasági válság előtt mért bruttó hazai terméktől, és már a legközelebbi félévben újra sikerül elérnünk a korábbi szintet. Az Európai Unió egésze ugyanakkor átlagosan még 3,5%-kal, az eurózóna tagországai pedig 3%-kal maradnak el a korábbi teljesítményüktől. A pozitív hírek ellenére Szlovákiában azonban továbbra sem reménykedhetünk abban, hogy az elkövetkező időszakban jelentősebb mértékben sikerül csökkenteni az állástalanok számát. „A szlovák gazdaság teljesítményének a javulása a válság előtti időszakhoz képest ugyan átlagon felülinek nevezhető, a munkapiaci helyzet azonban jelenleg jóval rosszabb, mint korábban” - derül ki a Szlovák Takarékpénztár elemzéséből. Míg a válság előtti időszakhoz képest nálunk 5,5 százalékponttal nőtt a munkanélküliség, az Európai Unióban átlagosan csak 3 százalékponttal, miközben nálunk már a recesszió előtt is az egyik legnagyobb mértékű munkanélküliséget mérték. Az állásta- lanokjóval nagyobb száma ugyanis nem csupán a gazdasági válsággal magyarázható, hanem a szlovák munkapiacon tapasztalható negatív tényezőkkel: a tartósan munkanélküliek nagyobb arányával és a munkáltatók által megkövetelt képzettségi szint hiányával is. A Szlovák Takarékpénztár elemzői szerint a foglalkoztatottság szempontjából csak öt év múlva érhetjük el a válság előtti szintet. A bank elemzéséből kiderül, hogy az állástalanok számának a csökkentését csak úgy lehetne felgyorsítani, ha a kormány javítana a vállalkozói környezeten, felszámolná a vállalkozásokra háruló felesleges adminisztratív kötelezettségeket és rugalmasabbá tenné a munkapiacot. (SITA, mi) Pozsony. Folyamatosan csökkenő felvásárlási árak, ellehetetlenített gazdák, felszámolt farmok tucatjai - a hazai sertéságazat az egyik legmélyebb válságát éli. Ha így folytatjuk, a hazai üzletek polcain hamarosan csak külföldi sertéshúst találunk. Egyáltalán van még remény az ágazat felélesztésére, vagy végleg búcsút intünk neki? SUSLABÉLA Szlovákiában hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a sertéstenyésztésnek, amely nélkül a mezőgazdasági őstermelést folytatók el sem tudják képzelni az ágazatot. A baromfiállománnyal együtt ugyanis a sertés- állomány a takarmánygabona legfőbb fogyasztója. „A szlovákiai agrárágazatból mindezek ellenére lassan teljesen eltűnik a sertéstenyésztés” - panaszkodik Andrej Imrich, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének az elnöke. Szerinte 2003-ig nem panaszkodhattak, a gazdák kellő megbecsülésben részesültek, ami mindenekelőtt az elfogadható felvásárlási árakban nyilvánult meg. Az állam sem viszonyult mostohán az ágazathoz, kellő mértékben támogatta a korszerűsítést. „2003-ban, illetve a 2004-es esztendő első felében azonban komoly érvágás érte a tenyésztőket. Élőtömegre vonatkoztatva ugyanis egy kilogramm- nyi disznóhús felvásárlási ára 32 korona körül ingadozott, ami az előző évhez képest 7,30 koronás zuhanást jelentett. Ezt nagyon sok őstermelő nem volt képes megemészteni” - nyilatkozta lapunknak Imrich. Csökkenő hazai fogyasztás Az uniós csatlakozásunkat követően ugyan valamelyest javult a helyzet, de 2003-hoz képest egy kilogramm sertéshús esetében mindössze 1,30 koronás növekedésre került sor. 2005:ben már 41 koronát meghaladó volt a kilogrammonkénti felvásárlási ár, ami ismét némi optimizmussal töltötte el a tenyésztőket. A 2007-es év Luxembourg. Az Európai Unión belüli Gazdasági és Pénzügyi Unió eddigi legnagyobb reformját jelenti az a javaslatcsomag, amelyről az EU-tagországok pénzügyminiszterei luxembourgi találkozójukon állapodtak meg - hangoztatta Herman Van Rompuy, az uniós tagországok kormányfői tanácsának elnöke. Hétfőn ugyanis megállapodtak abban, hogy a jövőben gyakorlatilag automatikussá válnak azok a szankciók, amelyek a deficitvagy adósságszabályokat megszegő euróövezeti tagországokra vonatkoznak. A javaslatok a tagországok állam- és kormányfőinek jövő csütörtöki brüsszeli találkozója elé kerülnek jóváhagyásra. Az Európai Unióban szélesebb körű lesz a pénzügyi ellenőrzés, naazonban újabb érvágást jelentett a gazdáknak, a felvásárlási árak ugyanis ekkor jóval az előállítás költségek alá csökkentek. A felvásárlási ár kilónként csak 34,70 korona volt, ami 5,40 koronával kevesebb, mint 2006-ban. Országos viszonylatban a sertéstenyésztők 130 ezer tonnányi húst értékesítettek, s ezért a mennyiségért 725 millió koronával kevesebbet fizettek nekik, mint egy évvel korábban. 2009-ben a termelők már csak 1,1 eurót (33,13 korona) kaptak a sertéshúst kilójáért, s ezzel az összeggel ugyancsak lehetetlen ekkora élőtömeg előállítása. Viszonyításképpen elmondható, hogy 2003 elején a szlovákiai sertésállomány 1,553 millió darabból állt, jelenleg ennek már csak a fele található a farmokon. A létszámcsökkenés több mint 50 százalékos. Érdekesen alakult az utóbbi években a sertéshúsfogyasztás is. Lényegében ugyanott tartunk, ahol 2003-ban, amikor az égy személyre jutó fogyasztás 32,3 kilogrammnyi volt, a múlt évben a statisztikai kimutatások szerint ez 32,2 kilogrammon állapodott meg. Rombolni könnyű, építeni jóvalnehezebb Mivel magyarázható az ágazat példátlan hanyatlása? Az egyik legfontosabb tényezőnek a felvásárlási árak csökkenése nevezhető. Akiket ez teljesen padlóra küldött, azok nem képesek az ismégyobb a pénzügyi fegyelem, szorosabbá válik a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolása, hatékonyabb válságkezelési mechanizmus áll rendelkezésre, továbbá erősebbé válnak az uniós intézmények. A reformokat az uniós illetékesek amiatt látták szükségesnek, hogy levonják az elmúlt évek pénzügyi és gazdasági válságából - azon belül is a görög válságból - eredő tanulságokat, és megelőzhetővé, illetve könnyebben kezelhetővé tegyék a további kríziseket. Megállapodtak egyebek között abban, hogy a jövőben gyakorlatilag automatikussá válnak azok a szankciók, amelyek a deficit- vagy adósságszabályokat megszegő euróövezeti tagországokra vonatkoznak. Jelenleg a szabály- szegőkre csak korlátozott esetekben szabhatók ki büntetőintézketelt felkapaszkodásra. Azokon a sertéstelepeken, ahol hat-hét hónap leforgása alatt úgyszólván teljes egészében felszámolták az állományt, nehéz az újraindulás. Imrich szerint a megsemmisítés ideje körülbelül fél év, de az új tenyészet kialakítása, felfuttatása ennél jóval tovább tart. És megint a pénznél kötünk ki: egy-egy korszerű sertéstelep milliókat emészt fel. További fontos tényezőként a környező, fejlett sertéstenyésztéssel büszkélkedő országok állami mezőgazdasági támogatásai említhetők meg. Szlovákia agrárágazata ezen a téren jócskán lemarad, s ez érvényes a sertés- tenyésztésre is. „Ugyanakkor az élelmiszerekre megszabott alacsonyabb áfakulcs is fontos tényező, ami a fejlettebb országokban természetes dolognak számít” - vallja Imrich. Nem mellékesen említi meg azt is, hogy az euró bevezetésével a sertéstenyésztéshez szükséges, külföldről behozott termékek árai a korábbi szinten maradtak, holott az árfolyam alakulásához kellett volna igazítani azokat. Az a tény, hogy a termény-előállítási költség alá süllyedt a sertéshús felvásárlási ára, a mezőgazdasági őstermelőket megbízhatatlan partnerekké tette a bankok, a takarmány- és gyógyszerellátást biztosítók körében. Ezáltal a tenyésztők természetszerűleg nehezebben jutnak banki hitelekhez, valamint a különböző termékekhez dések, és csak akkor, ha a tagországok jelentős többsége jóváhagyja azokat. Ezentúl megfordul a rendszer: a szankciók automatikusan érvényre lépnek, és ez csak azzal akadályozható meg, ha a minősített többség ellenük szavaz. A tagállamok egy csoportja - élén Franciaországgal - eddig ellenezte az automatikus rendszert, amely akkor lépne hatályba, ha egy ország figyelmen kívül hagyja az Európai Bizottság figyelmeztetéseit is, és nem változtat a szabályszegéshez vezető gazdaságpolitikáján. A reform több más eleméről, például a költségvetések előzetes egyeztetéséről már korábban döntés született. A megreformált rendszer 2012-től működhet teljes körűen, de egyes elemeit már jövőre alkalmazni fogják, például a költségvetési tervek előzetes egyeztetését. és szolgáltatásokhoz. Az idei év első felében a vágósertések élősúlyban történő kilogrammonkénti felvásárlási átlagára mindössze 1,10 euró volt.,,A jelenlegi gabonaárakat és keveréktakarmányok árait figyelembe véve nem szükséges kiemelnem, hogy ilyen árak mellett csakis ráfizetéses lehet a tenyésztés” - állítja Imrich. Ebből pedig nem következhet egyéb, mint a még meglévő farmok további folyamatos felszámolása. Hiba volt az ágazat elsorvasztása Nagy hiba volt, hogy az elmúlt években nem figyeltek a sertéstenyésztők problémáira. „Az nem lett volna gond, ha csak a gyengébbek fejezik be a tenyésztést, az az aggasztó, hogy a korábban eredményesek is sok esetben a felszámolás mellett döntöttek. Egyszerűen azért, mert nem bírták a hatalmas anyagi terhelést” - véli Imrich. A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke szerint Simon Zsolt mezőgazda- sági miniszternek mindent el kellene követnie az állattenyésztés fenntartása érdekében, hogy a hazai termelő ne legyen kénytelen munka után külföldre költözni, miközben a hazai földeket külföldi gazdák művelik. „Tudatosítaniuk kellene, hogy állattenyésztés nélkül huzamosabb ideig nem létezhet növénytermesztés sem” - mondta végül Imrich. Adósságok behajtása Egyre több pénzt követelnek Pozsony. Szlovákiában megalakult az adósságbehajtó és követeléskezelő társaságok országos szövetsége (ASINS), az alapító 5 társaság a hazai piac 80%-át fedi le. „Az adósságbehajtók bírósági ítélet nélkül semmit sem vihetnek el, munkatársaink készpénzhez nem nyúlhatnak“ - magyarázta Michal Šoltes, az ASINS elnöke, aki az érdekvédő szervezet útján is szeretné módosítani a végrehajtókról kialakult többnyire negatív képet. A piac 5 legnagyobb szereplője tavaly 525 500 ügyet kezelt, összesen 396,8 millió euró értékben. A válság miatt a követelések értéke 45%-kal ugrott meg (a jogi személyeknél 32-ről 56 millió euróra), főleg a fuvarozás, az építőipar és a bankszektor (a nem törlesztett hitelek miatt) érintett a témában, (só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK ......... Lendületesek az internetes cégek Pozsony. Közép-Európa 50 leggyorsabban növekvő technológiai cége közé több szlovák társaság is felküzdötte magát. A Deloitte által összeállított lista 8. helyén található az Azét internetes portál, amely az elmúlt öt évben 1126%-os bevétel-növekedést könyvelhetett el. A másik szlovák cég, a számítógépes vírusirtókat fejlesztő és forgalmazó Eset a 25. helyen áll, 530%-os növekedéssel, a harmadik hazai cég pedig az internetes telefonálással foglalkozó 2Ring Kft. Ez utóbbi az 50. a listán 219%-os bővüléssel. (SITA) Idén több mint 1 millió cseh autó Prága. Az év első 9 hónapjában 803 846 gépkocsit gyártott a Škoda Auto, a kolíni TPCA Peu- geot-Citroen-Töyota és a nošo- vicei Hyundai, ami 13%-kaltöbb a 2009-es adatnál. Martin Jahn, a Cseh Autóipari Szövetség elnöke szerint a cseh autógyártás idén éves szinten először lépheti túl az 1 millió darabot. (ČTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8806 Lengyel zlotv 3,9363 Cseh korona 24,520 Magyar forint 276,89 Horvát kuna 7,3295 Román lei 4,2980 Japán ien 113,16 Sváici frank 1,3405 Kanadai dollár 1,4217 USA-dollár 1,3859 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank— OTP Bank 1,42-1,34 25,25-23,81 285,47-269,19 Postabank 1,43-1,33 25,40-23,68Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 25,10-23,81 290,27-265,28 Tatra banka 1,42-1,35 25,18-23,90 288,72-266,78 Dexia banka 1,42-1,35 25,16-23,88 284,09-269,69 Általános Hitelbank 1,42-1,35 25,24-23,84Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az ügynökség mégsem hibás? Pozsony. Az elmúlt időszakban nagy vihart kavart Kis- és Középvállalkozások Nemzeti Fejlesztési Ügynökségénél (NADSME) nem a pénzügyi alapok rendszere okozta a gondot, hanem az emberi mulasztások - vallja Bystrík Bert- hoty, az ügynökség volt igazgatója. Günther Furin, az ügynökség volt igazgatótanácsi elnöke szerint az összes szerződést a befektetői bizottságnak kellett elfogadnia, amelyben az állam is képviseltette magát. Elég lett volna, ha az állami képviselő nem vesz részt a bizottság ülésén, így ez semmilyen döntést nem hozhatott volna, enélkül pedig az igazgatótanács sem tehetett volna semmit - állítja Furin. Ľubomír Jahnátek volt gazdasági miniszter szerint az SDKU, személy szerint Ivan Miklós a felelős az ügynökségnél történt állítólagos hűtlen kezelésekért, ugyanis az ügynökség működési szabályait Miklós ideje alatt dolgozták ki, amikor megbízottként állt a gazdasági tárca élén. (SITA) Az európai pénzügyi unió eddigi legnagyobb reformjára tett javaslat készült el Szigorú büntetés a szabályszegőknek MTl-HÍR
