Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-15 / 238. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Tárgyalások a tálibokkal Kabul. Az afganisztáni bé- kedzsirga tegnap arra szólítot­ta fel a NATO-erőket, hogy hagyják abba a műveleteket azokon a területeken, ahol a tálibok készek tárgyalni a kormánnyal. A hetvenfős nagytanács elnöke, Bur- hanuddín Rabbáni volt állam­fő azt kérte a NATO-tól, támo­gassa a tálibokkal való tárgya­lást és a békefolyamatot. A tá­libok állítólag már közölték, hogy milyen feltételekkel len­nének hajlandóak egyezkedni a békéről. A dzsirga - amely­nek feladata a tálibokkal és más felkelőcsoportokkal való megbékélés és kapcsolatte­remtés keresése, a háború le­zárása - egy hete kezdődött Kabulban. Az afgán kormány elismerte, hogy próbált- tár­gyalni a lázadókkal, de kap­csolatfelvételre eddig csak közvetítőn keresztül, informá­lisjelleggel került sor. (MTI) Folytatódó kínai abszurd Peking. Liu Hsziao-po ki­tüntetése a Nobel-békedíjjal, mivel egy elítélt bűnözőről van szó, egyenértékű a bűnö­zésre való felbujtással - jelen­tette ki tegnap Ma Csao-hszü kínai külügyi szóvivő. Azt hangoztatta, Kínában a törvé­nyek mindenkire egyaránt vonatkoznak, s az állam joga - mint minden országban hogy a törvénytelenségeket szankcionálja. (MTI) Csapás lenne a békére Jeruzsálem. A jeruzsálemi polgármester arra kérte Ben­jámin Netanjahu kormányfőt, hagyja jóvá az önkormányzat vitatott tervét egy régészeti parkkialakításáraaszentváros arabok lakta keleti részén. A Nir Bárkát vezette önkor­mányzat júniusban hagyta jó­vá a Király kertje nevű park ter­veit, amelyek megvalósításhoz azonban több mint húsz arab lakóházatkellene lerombolni a Szilvan négyedben. Az elkép­zelés, amelyet élesen bíráltak a palesztinok, nemzetközi tilta­kozási hullámot váltott ki. Je­ruzsálem sorsa kulcskérdés az izraeli-palesztin tárgyaláso­kon. (MTI) Oszlatás az Akropoliszon Athén. A görög rohamrend­őrök tegnap feloszlatták a szerda reggel óta az Akropoli­szon magát elbarikádozó mintegy másfélszáz tüntetőt. A rendőröknek sikerült a leghí­resebb görög antik műem­lékegyüttest egy oldalsó feljá­rón át megközelíteni, s az el­maradt bérük miatt tiltakozó­kat könnygázzal oszlatták fel. A kultuszminisztérium szer­ződéses munkatársai szerdán közölték, hogy kétévi bérüket követelik és amíg az állam ezt nem teljesíti, addig nem enge­dik be az Akropoliszra látogató turistákat. (MTI) A hepienddel végződött chilei tragédia bekerül a Guinness-rekordok könyvébe - frissen borotválva érkeztek a felszínre Örökre titok marad a fogság első 17 napjának története A harminchármak. Chilében nemzeti hősként ünnepük őket. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ San Jósé. A föld alatt 69 napot eltöltött chilei férfiak drámája már a filmeseket is megihlette: egy chi­lei rendező, Rodrigo Ortuzar már most készül a történet megfilmesí­tésére „A33” címmel. A bányászok viszont még a mélyben eldöntötték, közösen for­dulnak ügyvédhez, és a történe­tükből származó profitot egyenlő­en elosztják egymás között. Egy alapítványt akarnak létrehozni, amelynek keretében közösen me­sélhetnek az élményeikről és ta­pasztalataikról, de megfogadták: arról, hogy mi történt fogságuk első 17 napjában, amíg meg nem talál­ták őket a mentőalakulatok, soha nem fognak beszélni. A mentési akció - amely a bá­nyászok védőszentje után a San Lorenzo nevet viselte - minden előzetes várakozást felülmúló si­kerrel zajlott. A bányászokat a kü­lön erre a célra létesített, több mint 400 kilogramm súlyú és 4 méter hosszú mentőkapszulában egyen­ként hozták a felszínre a 622 méte­res mélységből. Miközben az első mentések körülbelül 1 órát vettek igénybe, az idő múlásával a men­tőkabinok sebességét felgyorsítot­ták, ami azt jelentette, hogy a fel­színre hozatal a kezdeti 60 percről előbb 40-45, majd kevesebb, mint 30 percre rövidült. Az eredetileg másfél naposra tervezett mentés ily módon pontosan 22 óra 36 per­cen át tartott. Külön érdekesség: az utolsó kimentett bányász az 54 éves Luis Urzua volt, előtte 32-ik- ként a 29 esztendős Artiel Ticonát menekítették ki, akinek a föld alat­ti rabság 40. napján született gyermeke, akinek az édesanya a reményt jelentő Esperanza nevet adta. A hírek szerint a bányászok - akik a több mint kéthónapos rabság idején rendkívüli fegyelemről, ki­tartásról, szolidaritásról és össze­tartásról tettek tanúbizonyságot - kielégítő egészségi állapotban és szemtanúk szerint frissen borot­válva érkeztek a felszínre. A mentést, amellyel a chilei ha­tóságok ténylegesen történelmet írtak, szinte az egész világ figye­lemmel kísérte Észak-Amerikától Európán át egészen a Közel-Kele­tig. A felszínre hozatalt a többi kö­zött közvetítette az iráni televízió is, míg az észak-koreai állami tévé külön stábot küldött a helyszínre. „Isten hozta Önöket az életben” - üdvözölte a felszínre hozott bá­nyászokat a chilei elnök, utalva ar­ra, hogy a példátlan megpróbálta­tások után most új szakasz kezdő­dik számukra. Szakértők ugyan­akkor arra figyelmeztettek, aligha tudnak könnyen átállni a minden­napi életre . (MTI, ú) Rasmussen a rakétavédelem mellett kampányolt - nem tudni, mi lesz az amerikai atomfegyverekkel Radikális fogyókúrán a NATO Brüsszel. Karcsúsítják a NA­TO szervezetrendszerét. Brüsszelben tegnap egyna­pos ülést tartottak a tagor­szágok külügy- és védelmi miniszterei. A három fő téma: a novemberi lissza­boni NATO-csúcs előkészí­tése, az új, sorrendben immár harmadik stratégiai koncepció előkészítése és az európai rakétavédelem. ÖSSZEFOGLALÓ Az átfogó reformtervek értelmé­ben az eddigi 11-ről 7-re csökken főparancsnokságokszáma. Ennél is radikálisabb fogyókúrára*fogják a NATO-ügynökségek hálózatát: a T4 intézményből csak 3 marad meg. Arról egyelőre nem határoz­tak, hogy pontosan mely szervezeti egységek esnek áldozatul a takaré­kossági intézkedéscsomagnak. Azt viszont számszerűsítettük, hogy a főparancsnokságokon összesen szolgálatot teljesítők 12 és félezer fős létszámát 9 ezerre faragják le. A pénzügyi megszorításokat a gazda­sági nehézségek indokolj ák. A védelmi miniszterek délelőtti ülését megnyitva Anders Fogh Rasmussen főtitkár arról beszélt, hogy „elfogadható áron” össze le­het kapcsolni a csapatok oltalma­zására hivatott, már meglévő raké- tavédeími rendszereket, és némi fejlesztéssel Európa gyakorlatilag egész lakott területe fölött „rakéta­védelmi ernyőt lehet kifeszíteni”. Azonban viták vannak arról, hogy a rakétavédelem megteremtése megnyithatja-e az utat az európai NATO-országok területén tovább­ra is tárolt amerikai nukleáris fegy­verek kivonása előtt. A németek ezen az úton szeretnének elindulni, de jelenleg nincs hozzá elég szövet­ségesük. Berlin így mindenesetre még lebegteti, hogy támogassa-e a rakétavédelmi tervet. A franciák, akik nemrég tértek vissza a NATO integrált katonai szervezetébe, eközben hallani sem akarnak arról, hogy felszámolják saját nukleáris ütőerejüket, és sze­rintük a rakétavédelem csupán ki­egészítheti, de nem helyettesítheti a nukleáris elrettentést. A törökök­nek ugyanakkor diplomaták sze­rint fenntartásaik vannak a rakéta­védelmi tervekkel kapcsolatban, mert nem akarják rontani Iránhoz fűződő viszonyukat. A demokratikus Pakisztán nem­zetközi megsegítéséről tárgyalt tegnap Brüsszelben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Cat­herine Ashton, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője. Mind­ketten hangsúlyozták a nemzetkö­zi közösség érdekeltségét Pakisz­tán stabilitásában, ugyanakkor Clinton kiemelte, hogy ennek ér­dekében magának Pakisztánnak is erőfeszítéseket kell tennie. Szó volt az árvíz sújtotta Pakisztánnak nyúj­tandó további segítségről. „Teljes­séggel elfogadhatatlan, hogy a pa­kisztáni gazdagok semmivel nem járulnak hozzá (a gondok enyhíté­séhez), miközben Európa, az USA és más országok pénzt adnak” - mondta Clinton. Ashton szavai megerősítették, Pakisztán megsegítésének szándé­ka mögött korántsem pusztán hu­manitárius megfontolások húzód­nak meg. Az Afganisztánnal szom­szédos ország biztonsága és stabüi- tása nyilvánvaló érdeke az unió­nak, az USA-nak és a nemzetközi közösség egészének. (MTI,ú) Valaki köpött Majdnem elkapták Mladicsot Belgrád. Kiszivárgott informá­ciók hiúsították meg több szerb há­borús bűnös elfogását - nyilatkozta Vladimir Vukcsevics különleges fel­hatalmazású belgrádi ügyész. „Egy alkalommal már Ratko Mladics is majdnem a markunkban volt.” A népirtással vádolt volt boszniai szerb főparancsnok azután csúszott ki a kezükből, hogy2006áprilisában Rade Bulatovics, a szerb nemzetbiz­tonsági hivatal akkori vezetője - Vo- jiszlav Kostunica nacionalista poli­tikus, volt kormányfő bizalmasa - utasítást adott Stanko Risticsnek, a Mladicsot bújtató volt helikopterpi­lótának az elfogására. „Ez katasztro­fális húzás volt, lehetővé tette Mla- dicsnak, hogy elmeneküljön. A ha­tóságok ekkor álltak a legközelebb Mladics elfogásához, pontosan tud­ták, hol van”-fűzte hozzá. (MTI) Schmitt Pál és Orbán Viktor közös felhívása - Illés Zoltán szerint a Mai Zrt. állami felügyelet alá helyezése nem államosítás A kolontáriak ma hazamehetnek, a termelés is beindulhat ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Kolontár. Ma déltől újra termel az ajkai timföldgyárat üzemeltető, állami felügyelet alatt működő Mai Zrt. Ezt a vállalatot felügyelő kormánybiztos szóvivője közölte tegnap. Petróczi Tímea szerint a biztonságos működést a hatósági engedélyek alátámaszt­ják. A cég felügyelői már minden dokumentumot átvettek. Az újra­indított termelés során keletkező vörösiszapot egy új, eddig még nem használt, de a szükséges engedé­lyekkel rendelkező tározóba fejtik. 715 meggyötört ember Ugyancsak ma déltől térhetnek haza a múlt szombaton kitelepített kolontáriak - közölte Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. A Kolontárt átszelő új gát megfelelő biztonságot nyújt a településen élőknek. Az új védmű mögötti falu­rész, amelyet a múlt hétfőn elöntött a vörösiszap, lakhatatlan, ott 9 há­zat kell megsemmisíteni, és felte­hetően a Torna-patakon túli részt le kell majd bontani. A Kolontárról ki­telepített 715 embert tegnap tájé­koztatták arról, hogy déltől szerve­zetten mehetnek vissza falujukba. Azok, akik fedél nélkül maradtak, átmenetileg ismerősöknél, roko­noknál maradnak, de szükség ese­tén közösségi szállást is biztosíta­nak számukra - mondta Illés Zol­tán. Ők később vagy a településen újonnan épülő lakóparkban, vagy cserelakásban kezdhetik újra éle­tüket, amihez a kormány minden segítséget megad. Segítsen minden magyar Közös levélben kér segítséget a magyar állampolgároktól a vörös- iszap-katasztrófa károsultjai szá­mára Schmitt Pál köztársasági el­nök és Orbán Viktor kormányfő. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta: a közjogi méltóságok minden háztartásba el kívánják juttatni levelüket, amely­ben a magyar emberek csatlakozá­sát kérik a széles körű összefogás­hoz. Kitért arra, hogy George Pata­kinak, New York állam volt kor­mányzójának köszönhetően az USA-ban immár három szervezet: a Magyar Amerikai Koalíció és a Ma­gyar Amerikai Szövetség mellett a Katolikus Kármentő Alap is segít a nemzetköz adománygyűjtésben. Illés Zoltán szerint a Mai Zrt. ál­lami felügyelet alá helyezése nem egyenlő az államosítással, ez utób­bi az államnak nem is lenne érdeke. „Az államnak ebben a pillanatban nem állhat érdekében, hogy rendbe tegye mindazt, aminek hasznát az elmúlt tíz évben valaki már lefölözte” - fogalmazott a Népsza­vának adott interjújában. Hozzá­tette: államosítás esetén az összes technológia irányítása, annak va­lamennyi költsége az államot ter­helné. A jegyző nem ért a gáthoz Az államtitkár törvénymódosí­tást kezdeményez, hogy a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok táro­lására, gyártására vonatkozó első­fokú építésügyi hatósági jogkörö­ket vegyék el a jegyzőktől, és adják át a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelők­nek, ületve az erre kijelölendő vagy létrehozandó hatóságnak. Újság­íróknak azt mondta: elfogadhatat­lan, hogy a veszélyes a anyagokkal foglalkozó építményekre a jegyző adhatja ki az építési engedélyt, és a hatályos törvény szerint a környe­zetvédelmi hatóság például nem el­lenőrizheti a vörösiszap-tározó gát­ját. Vagyis a jegyzők úgy látják el ezt az ellenőrzési feladatot, hogy „a veszélyes üzemek vonatkozásában se képzettségük, se ismeretük nincs, ami botrányos”. Hazudott a Mai Zrt. Az államtitkár azt mondta: az ipari katasztrófát okozó Mai Zrt. hazudott, amikor azt állította, hogy a gátszakadás előtt két héttel a kör­nyezetvédelmi főfelügyelőség el­lenőrizte a cég tevékenységét, és mindent rendben talált. Csak a technológiával kapcsolatban és a szennyvíz, valamint a kommunális hulladék kezelését illetően nem ta­láltak hibát, a gátak állagát nem el­lenőrizhették. Mivel a jegyző képte­len ellenőrizni a zagytározó gátjá­nak állagát, azt az adott cégnek kell megtennie, hiszen az ó területéről, anyagáról vanszó. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents