Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-14 / 237. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 14. www.ujszo.com A regionális eredmények alapján jelölhettek a pártok Új kerületi és körzeti hivatalvezetőket neveztek ki ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több kerületi és körzeti hivatal vezetőjét váltot­ta le és nevezett ki helyükbe új személyeket tegnap a kormány. A posztokra a kormánypártok a parlamenti választáson elért re­gionális eredményeik alapján jelölhettek személyeket. Kicse­rélődtek egyebek közt a kerületi oktatásügyi hivatalok, a körzeti hivatalok vezetői, néhány járási munkaügyi hivatal igazgatója. A Nyitrai Kerületi Oktatásügyi Hivatal vezetője Száz Krisztina lett. A körzeti hivatalok vezetői: Dunaszerdahelyen Krascsenics Péter, Galántán Klimek Szilárd, Komáromban Békési Péter, Lé­ván Zsiga Magdolna, Vág- sellyén Rusznák Gábor, Pár­kányban Július Kamanca, Ér­sekújvárban Mária Jeseničová, Losoncon Peter Gottreich, Ri­maszombatban Máté Ferenc, Nagykürtösön Baki Attila, Rozsnyón Viktor Mezei, Tőkete- rebesen Pataki Károly. Ismert személy lett az ólublói körzeti hivatal vezetője, Zita Pleštinská, volt európai parla­menti képviselő. Az Egészség- ügyi Felügyeleti Hivatal fel­ügyelőtanácsában is van ma­gyar nemzetiségű tagja, Gy- urász Zoltán. A kormány tegnap jóváhagyta az árvízkárosultak kárpótlásá­nak menetét is. Eszerint az ön- kormányzatok állítják össze az igénylők névsorát, öt nap múlva ezt közzéteszik, majd eljuttatják a körzeti hivatalhoz, amely a kormányhivatalba küldi. Ennek alapján fizeti ki a kormány pos­tai úton az összeget. Véglegesen döntött a kor­mány a minimálbér emeléséről. Miután a munkáltatók és a szakszervezetek idén sem tud­tak megegyezni ebben a kér­désben, így a kormányé volt a döntő szó. Ennek értelmében januártól 317 euró lesz a mini­málbér, ez három százalékos emelés a jelenlegi 307,70 euró­hoz viszonyítva, (sán) Második olvasatban a megszorító csomag Fico inkább bankadót akar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Második olvasatba utalta a parlament a sör, a do­hánytermékek és az ásványi ola­jok jövedéki adójának emelésé­ről szóló törvénymódosító javas­latot. Ennek alapján márciustól a sör jövedéki adója a jelenlegi 16,50-ről 24,50 euróra emelke­dik hektoliterenként. Ami a do­hánytermékeket illeti, 2011. február 1-jétől az 1000 szál ci­garettára kivetett jövedéki adó a mostani 52,44 euróról 55,70 eu­róra emelkedik, 2013 márciusá­tól pedig 59 euróra. Aki naponta egy csomag cigarettát szív el, az jövőre összesen 32 euróval fi­zethet többet (csomagonként 8-9 centes drágulással számol­va). A törvénymódosítás alap­ján megszűnik az agrárágazat­ban használt úgynevezett vörös gázolaj, továbbá a cseppfolyósí­tott LPG üzemanyag adóked­vezménye is - ennek köszönhe­tően 2011-ben a költségvetés az ideinél 92,70 millió euróval na­gyobb bevételhez jut, ami 2014-re 100 millió euróra kúszhat fel. A parlamenti vita során elkép­zelhető, hogy lesznek módosítá­sok, főleg a sör jövedéki adójá­nál, annak emeléséről ugyanis a koalícióban sincs egyetértés. A Smer nem ért egyet a meg­szorító intézkedésekkel. Robert Fico pártelnök szerint az állam­polgárok terheinek növelése he­lyett a bankokat kellene rendkí­vüli adóval sújtani. „H^ vala­honnan pénz kell, mert a kor­mánynak szüksége van rá, ne a leggyengébbektől vegyék el. Na­gyon egyszerű megoldás, hogy az emberek többet fizessenek az élelmiszerért. A pénz a bankok­ban van, újra nyereségesek” - mondta Fico. A volt miniszterel­nök szerint a bankok a rendkívü­li adót azzal kompenzálhatnák, hogy megemelik az ügyfelek ál­tal fizetendő kezelési illetékeket. A Smer még a héten benyújtja a bankok rendkívüli megadóztatá­sáról szóló törvénymódosító ja­vaslatát, a parlament november­ben fog tárgyalni róla. Határozatot fogadott el a par­lament arról, hogy a Számvevő- szék megvizsgálja a Kis- és Kö­zépvállalkozások Nemzeti Fej­lesztési Ügynöksége és a Hayek alapítvány között kötött szer­ződéseket. A Hayek-botrány miatt múlt héten lemondott posztjáról Ivan Švejna, a Híd közlekedésügyi államtitkára, aki kinevezése előtt a Hayek- alapítvány vezetésében volt, Martin Chren jelenlegi gazda­sági államtitkárral együtt, aki azonban nem hajlandó távozni posztjáról, (sán, SITA, TASR) RÖVIDEN Harabin bepereli Miklóst Pozsony. A, Legfelsőbb Bíróság megfélemlítése címén Štefan Harabin, a bíróság elnöke tegnap beperelte Ivan Miklós pénz­ügyminisztert. Harabin szerint törvényt sértett a miniszter, ami­kor pénzbírságot szabott ki rá. „Mikloš a világ egyetlen hivatal­noka, aki megbírságolta a Legfelsőbb Bíróság elnökét, majd ezt a döntést később visszavonta. Bíróság előtt kell felelnie a Legfel­sőbb Bíróság megfélemlítése miatt, továbbá azért, mert veszé­lyeztette a bírók függetlenségét” - közölte tegnap Harabin. Mikloš korábban azért vonta vissza a bírságot, hogy az igazság­ügyi miniszter fegyelmi eljárást kezdeményezhessen Harabin el­len. Azért dúl a vita közöttük hetek óta, mert Harabin nem haj­landó megengedni, hogy a pénzügyminisztérium ellenőrizze a Legfelsőbb Bíróság gazdálkodását, (dem, SITA) A koalíció sincs egységes véleményen a közszolgálati tévé és rádió összevonásával kapcsolatban Krajcer médiareformja: nem eszik olyan forrón a kását Pozsony. Mégsem támogatja olyan egyhangúlag a kor­mánykoalíció a közszolgálati SzlovákTelevízió (STV) és Szlovák Rádió (SRo) össze­vonását úgy, ahogy azt teg- •• nap Dániel Krajcer kulturális miniszter ismertette. DEMECS PÉTER Krajcer így azon miniszterek csoportjába kerülhet, akik nagy­szabású bejelentéseik után kény­telenek voltak visszakozni vagy radikálisan módosítani elképzelé­seiket. A koalíciós képviselők egy része ugyanis nem tartja jó ötlet­nek, hogy a két intézményt ilyen gyorsan összevonják. Januártól az STV és a SRo he­lyett már csak SRTV, tehát Szlo­vák Rádió és Televízió létezne - így képzeli a kulturális miniszter a közszolgálati média reformját. A törvényt néhány hét elforgása alatt, gyorsított eljárásban akarja elfogadni úgy, hogy az új intéz­mény már jövő januárban meg­kezdhesse működését. A közrádió hat adásából kettőt megszüntet­ne, továbbá leállítaná a STV3-as csatornát és nem engedélyezné a tervezett negyedik elindítását. Ezenkívül azt akarja, hogy az in­tézmény elnökét ne a SRTV fel­ügyelőtanácsa, hanem a parla­ment válassza meg. A miniszter a közkedvelt, alter­natív zenének és előadóknak teret adó Rádio FM beszüntetését is beje­lentette kedden, tegnap viszont már Richard Sulik, az SaS elnöke arról beszélt, meggyőzte Kracert, hogy ennek az adónak maradnia kell. „Biztosíthatok mindenkit, hogy az FM nem szűnik meg. Ne­kem is hiányozna. Négy adója ma­rad a rádiónak, de az FM helyet kap a műsorstruktúrában. Egyelőre csak a lehetőségekről beszéltünk, konkrét döntés még nem szüle­tett”- nyilatkozta a SITA hírügy­nökségnek Sulik, aki egyébként támogatja Krajcer összevonási el­képzeléseit. Szerinte túl sok ember és intézmény élősködik a köztévén. „El kell távolítani a köztévén élős­ködő piócákat, hogy újra műkö­dőképes legyen” - mondta Sulik. Iveta Radičová kormányfő is a miniszter oldalán áll, akadnak vi­szont, akik nem támogatják ilyen lelkesen a terveit. Ebbe a csoport­ba tartozik például Simon Zsolt, a Híd alelnöke is, aki nem gondolja, hogy ilyen elhamarkodott lépések­re szükség van. Szerinte az össze­vonásra ugyan megkapta a minisz­ter a koalíció felhatalmazását, de minden további lépésről még kü­lön kell tárgyalni. Tehát a keddi sajtótájékoztatón elhangzottak csupán Krajcer elképzelései, a kormánypártoknak még lesz hoz­zászólásuk. Tomáš Galbavý SDKÚ- képviselő is úgy véli, hogy a köz- szolgálati média reformjáról csak most kezdődik a szakmai vita, és még jelentősen módosulhatnak az ismertetett elképzelések. Krajcer terveit független szak­értők is bírálják. Meggyőződésük, hogy a túl gyors összevonásnak sokkal több hátránya és hátulütő­je lesz, mint előnye. A miniszter mindenesetre tovább dolgozik a tévé és a rádió összevonását sza­bályozó törvényen, amelyet a par­lament novemberi ülésén szeret­ne előterjeszteni. Anton Marcinčin (KDH): a sör nem a sznobok itala, a drágulás igazságtalanság az emberekkel szemben A szlovák sör temetése a parlament előtt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Miközben a parla­ment második olvasatba utalta a sör jövedéki adójának megeme­léséről szóló törvénymódosító javaslatot, a törvényhozás épüle­te előtt tüntetők szimbolikusan „eltemették” a szlovák sört. ,A sör a mi kenyerünk”, „Ne diszk- rimináljátok a szlovák sört” , ,A sör nem tehet róla” feliratú transzparensekkel tiltakozók át­adták Ricahrd Sulik házelnök­nek a több mint 173 ezer aláírást tartalmazó petíciót, mellyel az adóemelés ellen tiltakoznak. A Szlovák Sör- és Malátagyártók Szövetsége már hetekkel ezelőtt tiltakozását fejezte ki a lépés el­len. Roman Šusták elnök szerint a magasabb adó átlagosan 7 százalékkal drágítja a sört (a 10 fokos esetében 5 centtel). Az ágazat képviselői arra figyelmez­tettek, hogy a sörre rakódó jöve­déki adó az elmúlt 10 évben 221 százalékkal nőtt, emiatt az utóbbi 7 évben a hazai sörgyár­tás 33 százalékkal csökkent. Ri­chard Sulik, a parlament elnöke szerint helyes a sör jövedéki adó­jának megemelése. „Azt gondo­lom, minden alkoholfajtát akko­ra adóval kellene terhelni, ahány százalék tiszta alkoholt tartal­maz” - fejtette ki Sulik. Az adóemeléssel, s ebből kö­vetkezően a sör drágulásával kap­csolatban nincs egyetértés a koalí­cióban sem. Anton Marcinčin (KDH) szerint „a sör nem a szno­bok itala”, a drágulás igazság­Temetni jöttek, és dicsérni a sört. A sör jövedéki adójának emelése ellen tüntettek tegnap a parlament előtt. (Tomáš Benedikovič felvétele) talanság az emberekkel szemben. Stanislav Janiš (SDKÚ) is úgy nyi­latkozott, nem helyénvaló, hogy a sör jövedéki adója emelkedik, a boré viszont nem. „Most barna sört iszunk, mert rossz a kedvünk” - mondta Ro­man Šusták, a Szlovák Sör- és Malátagyártók szövetségének elnöke. Jelenleg egy hektoliter 10 fokos sör jövedéki adója 16,50 euró, ha a törvényt jóvá­hagyja a parlament, akkor 2011 márciusától 24,50 euróra növe­lik, így a 27 tagú Európai Unión belül a 7. legmagasabb adó sújt­ja az ágazatot, a visegrádi né­gyeken belül pedig egyenesen a legmagasabb lesz, a cseh adóte­her. például ennek a fele. (sán, SITA, akt) A közveszélyes rab szökése miatt menesztették az eperjesi börtönigazgatót Szigorítják az elítéltek eltávozását ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Epeijes. Leváltotta tegnap Lucia Žitňanská (SDKÚ) igazságügyi miniszter Tibor Sotá- kot, az eperjesi börtön igazgatóját. A miniszter szerint őt terheli a fele­lősség azért, hogy Ľuboš Kračuník visszaeső bűnöző eltávozási enge­délyt kaphatott a börtönből. Az el­ítélt október elején nem tért vissza rendkívüli szabadságáról, három nappal később tartóztatták le, közben egy 14 éves lányt megerő­szakolt, egy nőt pedig szexuálisan zaklatott Rozsnyón. Žitňanská elmondta, a belső el­lenőrzés igazolta, hogy az eperjesi börtönben sajátosan értelmezték az elítéltek eltávozását lehetővé tevő jogszabályt. „Kračuník szűk öt hónap alatt háromszor kapott eltávozást. Ez túlzás” - mondta a miniszter. Azt is nehezményezte, hogy a börtön másfél órás késés­sel értesítette a rendőrséget arról, hogy az elítélt nem tért vissza. Žitňanská kijelentette, szigorí­tani kell az elítéltek eltávozási le­hetőségeit, és nem kizárt, hogy a jövőben elektronikus bilincset, nyomkövető berendezéssel ellá­tott karperecét kell viselniük, ha eltávozást kapnak. „Jövő hétre el­készül a rendelet, amely pontosan meghatározza, hogy az elítéltek mely csoportja kaphat milyen időközönként eltávozást, és me­lyik nem. Figyelembe vesszük, hogy milyen bűncselekményt kö­vetett el, és vannak-e pszichikai problémái, személyiségzavarai” - pontosította az igazságügyi tárca vezetője, (dem, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents