Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-12 / 235. szám, kedd
Az idei termést 55 millió tonnára becsülik Emelkedik a kukorica ára ________________Agrárkörkép 17 Félő, hogy a kedvezőnek mutatkozó árnövekedés által várt bevételi többletet elviszik a szárítási költségek Túl nedves a kukorica www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 12. (Archív felvétel) Az idei csapadékos időjárás egyrészt kedvezett a kukoricának, hiszen a növény fejlődésének egyik alapvető követelménye a szükséges csapadékmennyiség, viszont a termelők zömének véleménye szerint idén a jóból is megártott a sok. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A nyári ár- és belvizek okozta károk ellenére a megmaradt kukoricaállományok ugyan szépen fejlődtek, és általában szép hozamokat ígérnek, de a termesztők már most attól tartanak, hogy a betakarításig a túlságosan nedves állomány nem lesz kellően száraz, és ezáltal a szárítási költségek jelentősen megnövekednek. Félő, hogy a piacon beindult kedvezőnek mutatkozó árnövekedés által várt bevételi többletet elviszik a szárítási költségek. A szeptember végén Ekecs- Apácaszakállason megtartott hagyományos kukoricatermesztési szaknapon erről is szó esett a jelenlevő szakemberek és agrártermelők körében. Amint azt Végh Györgytől, a helyi szövetkezet illetékes vezetőjétől megtudtuk, térségükben idén az előző évek átlagát messze meghaladó csapadékmennyiség hullott, szeptember végéig ez a mennyiség meghaladta a 780 mm-t, ami 87 mines havi átlagnak felel meg. A csapadékos időjárás már a talajelőkészítési munkákat és a vetést is nagyon megnehezítette, most már csak abban bíznak, hogy a további esőzések nem akadályozzák számottevően a betakarítást, amely a bevezetőben említettek miatt amúgy is sokkal problémá- sabbnak ígérkezik. Az idei fajtabemutatón 12 cég 92 kukoricafajtáját mutatták be a kísérleti parcellájukon, ahol az érdeklődők több újdonsággal is találkozhattak a résztvevő cégek kínálatában. A hazai vetőmagpiacon jelenlevő számottevő cégek (Pioneer, Syngenta, Limagrain, Saatbau stb.) kínálatában levő fajták közül a magas terméshozamok mellett főleg a szárazságtűrő és a jó vízleadó képességgel rendelkező fajták illetve hibridek iránt mutatkozott érdeklődés. Mikié Tibor, a Saatbau képviselője is ezekre a tulajdonságokra hívta fel a figyelmet. Az ebbe a térségbe ajánlott ismert és bevált fajtáik közül a Zamora (FAO 370) például kiváló hozamképessége mellett elsősorban stressztűrő képességével tűnik ki, így az extenzív feltételek között is hozza a várt eredményeket, sőt a biotermesztés követelményeinek is megfelel. A Re- alli (FAO 400) magtermesztésre való magas terméspotenciállal rendelkező fajta, a kalászokon a szemsorok száma nagyobb az átlagosnál. A Pardi szemtermésre és silónak is megfelelő, a magas szintű ún. stay-green effektusa kedvező a silókészítők számára, de a nagy csövek vízleadó képessége is jó. A Fleuri (FAO 550) a legkésőbbi érésidejű hibrid, amely elsősorban silózásra alkalmas, de a biogáz előállításának is megfelelő alapanyaga lehet. Egyúttal a kukoricamoly elleni tolerancia is jellemzi. Az újdonságok közül a Script (FAO 400) kétvonalas szemtermésre ajánlott hibrid, amely termőképessége mellett szintén vízleadó képességével tűnik ki. A Sundi CS (FAO 550) új silóhibrid mellett a GDM 523 hibrid az olasz nemesítőkkel való együttműködés eredményeként született. Az ES Senzor (FAO 390) pedig kifejezetten száraz feltételek közé lett kinemesítve. A termelők jelenlegi nehéz anyagi helyzetében a vetőmagcég tavaly regisztrált középkései fajtájára is érdemes felhívni a figyelmet (Pandoso), amely szemtermésre és silónak is kihasználható, ugyanakkor a vetőmagja olcsóbb. A kukoricatermesztéssel foglalkozó gazdák és cégvezetők tudják, hogy az ekecsi kukoricatermesztési rendszer fennállása óta törekszik a termeléssel kapcsolatos igények teljes mértékű kielégítésére, ennek érdekében idén is 13 kukorica- és napraforgó-vető- magforgalmazó céggel, valamint 14 vegyszerforgalmazóval tartottak fenn kapcsolatot. A szövetkezet erre a célra elkülönített kísérleti parcelláin a gazdaság kukoricatermesztő rendszerének 28 évvel ezelőtt történt megalakulása óta 1844 kukoricahibridet teszteltek és mutattak be a szakmai közönségnek, amelyek elsősorban a dél-szlovákiai intenzív termesztési körzetekbe ajánlott fajtasorba tartoznak. A kukorica jelenlegi kedvezőnek ígérkező terméseredményeivel és a növekvő értékesítési árával kapcsolatban Végh György óvatosan fogalmazott. Egyrészt a már említett magas nedvességtartalom eleve költségnövelő tényezőként jelentkezik, másrészt a hazai piaci viszonyokat ismerve a jelenlegi 150-160 eurós árak még szintén változhatnak. További befolyásoló tényező lesz a belvizes termőterületek nagysága, ami dél-szlovákiai viszonylatban elérheti a vetésterület 20 %-át is. Ráadásul a termelők tavalyi jövedelemkieséseit még az esetleges magasabb értékesítési árakkal is nehezen lehet majd ellensúlyozni. (sz) ÖSSZEFOGLALÓ Az előzetes számítások szerint a világ kukoricatermése az idei esztendőben elérheti a 824 millió tonnát, s ez a mennyiség az utóbbi évek egyik legjobb termését jelzi előre. Ennek ellenére a növény piaci ára folyamatosan növekszik, és szeptemberben a nemzetközi árutőzsdéken a növény lekötésére 2-6 százalékos árnövekedést észleltek. Jelenlegi árfolyama a különböző árutőzsdéken 150-180 euró közötti árszinten mozog. Szeptember végére ugyan némileg visszaesett az ára, de a szakértők úgy vélik, hogy a növény piaci értéke továbbra is stabil és meglehetősen magas árszinten marad. A piaci elemzők a jó terméselőrejelzés ellenére növekvő árat azzal magyarázzák, hogy várhatóan az idei kiváló kukoricatermés- sem lesz képes ellensúlyozni a kalászos gabonafélék terméshozamaiban keletkezett kieséseket. Az elkövetkező szezonban a kukorica növekvő felhasználásával számolnak, egyrészt a takarmányadagokban, másrészt a bioetanol előállításában is. Az Európai Unió tagországaiban az idei kukoricatermést előzetesen mintegy 55 millió tonnára becsülik, amely hozzávetőlegesen 2,5 millió tonnával kevesebb, mint az előző esztendőben elért összhozam. A tagországok közül csupán Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában számolnak a hozamok növekedésével. Az amerikai termelők számára kiadott előrejelzés szerint idén itt is várhatóan kevesebb lesz a kukorica, mivel a felmérések szerint az USDA (az USA agrárminisztériuma) 5 millió tonnával csökkentette a korábbi becslését, és az ottani termelőktől már csak 334,3 millió tonna kukoricatermést vár. Az USDA jelentés az uniós kukoricatermés előzetes hozambecslését is csökkentette, így ennek alapján a közösség tagországaiban csak 54,7 millió tonnával számolhatnak. (agr-eu) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A kukorica megfelelő raktározásának egyik legfontosabb feltétele a megfelelő szellőztetés megoldása, ez meghatározza a tárolás idejét is A szárítási és tárolási feltételek betartásával javíthatjuk a minőséget (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ A tárolás célja az állag és érték megőrzése lehetőleg a legkisebb veszteséggel és károsodással. Ennek során soha nem szabad elfelejteni, hogy a tárolt gabona továbbra is élő szervezet, amely figyelmet és gondoskodást igények Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kukorica biztonságos tárolási rétegvastagsága 2,5 m, a napraforgó esetében 0,9-1 m. A tárolási mennyiség növelése intenzív hőképződéssel jár, az egyéb szennyezők a tárolási veszteségek növekedését és a tárolhatóság időtartamának a csökkenését idézik elő. A tárolás egyik legfontosabb feltétele a szellőztetés megoldása. A légcsere-szám 1 m3 anyaghalmazra vetített légmennyiség (m3/h), amely meghatározza a tárolás idejét is. A légcsere-szám az anyagtól és a technológiától függően széles határok között változhat. Az állagmegóvó szellőztetés esetében az alkalmazott légcsereszám 40-60 m3/h, tárolási hőmérséklet 11-12 °C. Hosszabb idejű tartós tárolás esetén ezek az értékek meghatározzák a tárolási mutatókat. Ha a tárolási hőmérséklet magas, a termények nedvességtartalmának és hőmérsékletének a függvényében, a magasabb relatív páratartalmú levegőt el kell távolítani a tárolótérből. Az egyszeri át- szellőztetés ideje a termény réteg- vastagságának a függvényében 10-50 óra lehet. A két szellőztetés közötti idő a halmaz nedvességtartalmán kívül a betárolási hőmérsékletnek és a termények sérülésének (törtszem) függvénye. Az aktív szellőztetés alkalmazása esetén lehetőség nyílik arra, hogy a szokásos 13 % helyett a betárolt termény, elsősorban a nagy- mennyiségű kukorica tárolási nedvességtartalma 15% legyen. Érdemes belegondolni, hogy a több millió tonna kukorica szárítása során a 2% különbség müyen megtakarítást eredményezhet. A tárolás és szárítás minden esetben összefüggő téma. Több évtizedes hagyomány, hogy a kukorica szárítása esetén 12-13% a szárítás utáni nedvességtartalom, ami éppen a tárolás és technológia helytelensége miatt alakult ki. Az úgynevezett alászárítás az energiafelhasználás mutatóit javítaná, nem beszélve a törtszem és porképződés mennyiségének csökkentési lehetőségeiről. Ugyanakkor a tárolás lehetőségeit az energiafelhasználás és minőségjavítás területein nem mindenütt ismerik és alkalmazzák. Az alacsony nedvességtartalomra való szárításnak vannak egyéb negatív hatásai is. A jellemzően 15-19 % nedvességtartalmú kukorica 90-120 °C szárítási hőmérsékleten történő szárítása 50-70 °C maghőmérsékletet produkál, amelyet a szárítóberendezések a külső 20-25°C+10°-ra képesek lehűteni. Ha a magtárakba vagy silókba az ajánlottnál nagyobb mennyiség kerül az így szárított terményből, a meglepetés a környezeti hőmérséklet csökkenése során jelentkezik. Magyarországi példák alapján tudjuk, hogy olyan intenzív penészedési és csíraképződési folyamat indulhat el, amelynek okait nagyon sokan nem értik. Főleg akkor, ha a szellőztetés vagy a forgatás műveleteit a technológiai hiányosságok vagy költségkímélés miatt nem végezték el. (Agrárágazat)
