Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-12 / 235. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 12. www.ujszo.com Idén már 160 ezer tonna marhahús jut kivitelre Növekedhet a marhahús uniós exportja A vidéki fogyasztók körében is egyre ismertebbé és közkedveltté válnak a tejautomaták Gond lehet a takarmányalappal EU-1NF0 Az Európai Unió húspiacán a marhahús kínálata főleg a belső fogyasztás visszaesése következté­ben az idei év első felében átmene­tileg növekedett. Ennek nyomán nagyobb mennyiség kerülheti ex­portra. Az előző esztendőben ki­vitt 150 ezer tonna marhahús he­lyett idén már 160 ezer tonna jut a harmadik országok piacaira. Eb­ben közrejátszott az is, hogy a bra­zil és a további dél-amerikai mar­hahús drágulása miatt az orosz pi­ac is egyre nagyobb mértékben igyekezett importszükségletét az uniós piacokról fedezni. Az unió 8 millió 200 ezer tonnás belső fo­EU-INFORMÁC1Ó Angliában a kormányzat kam­pányt kezdett a borzok irtására, amellyel a szarvasmarha-állomány TBC-s fertőzésének terjedését kí­vánja megakadályozni. Mivel az említett borzok a fontos szerepet játszanak a betegség terjesztésé­ben, ugyanakkor fertőtlenítésük nem megoldható, ezért a kor­mányzat úgy határozott, hogy csapdákkal és lőfegyverekkel meg­gyasztási szintjének eléréséhez a tagországok saját termelése nem elegendő, .hiszen idén is csak 7 millió 870 ezer tonna marhahús feldolgozását tervezik, a hiányzó mennyiséget behozatalból fede­zik. A tervezett export 490 ezer tonna. Az előzetes számítások sze­rint jövőre a belső fogyasztás szintjének további enyhe csökke­nése mellett a kivitel és behozatal az idei év szintjén maradnak. A kivitel újbóli fellendülésésre a jövő év áprilisától lehet számíta­ni, amikor az orosz állategészség­ügyi előírások teljesítése alapján lehetőség nyílik a csontos marha­hús Oroszországba történő szállí­tására is. (eu-agrar) kezdik a gyérítésüket. Az akcióra 84 millió fontot költenek, amely során kiképzett szakemberekkel végeztetik el a munkát. A borzok irtására azért van szükség, mivel az elmúlt időszakban Nagy Britan­niában több mint 25 ezer szarvas- marhát kellett levágni TBC-s meg­betegedés miatt. A brit szarvas­marha-állomány létszáma csak­nem eléri az 5 és fél milliót, ebből 1,16 millió a tejelő tehén, 756 ezer pedig húsmarha, (eu-agrar) Az idei ár- és belvizek okoz­ta károk az elkövetkező időszakban várhatóan az ál­lattenyésztési ágazatban is éreztetni fogják ked­vezőtlen hatásaikat, főleg amiatt, hogy több gazdaság­ban a terméskiesések követ­keztében az éves takar­mányalap biztosításával is gond lesz. TÁJÉKOZTATÓ Abban csak reménykedni le­het, hogy a termelők nem az állo­mányok további csökkentésével reagálnak majd a nehezedő felté­telekre. Perleczky Gábor a Regionális Agrárkamara galántai járási szer­vezetének igazgatója szerint a gondok ellenére az ágazati ter­melők néhány területen már a sta­bilizáció útjára léptek, s az idei első félévben kimutatott eredmé­nyeik is erre utalnak. A tejterme­lésben ugyan az előző esz­tendőkben kimutatott hétezer kg feletti fejési átlaghoz képest némi­leg csökkent az átlagos tejhozam, de a 6900 kg feletti átlagos telje­sítmény még így is figyelemre méltó. A fogyasztók körében egy­re ismertebbé és népszerűbbé vá­lik a tejautomaták általi közvetlen értékesítés, idén az év első 8 hó­napjában például már csaknem 300 ezer kg tej fogyott el ebben a formában. A 8 hónap alatti 12 millió kg-hoz viszonyítva ez ugyan csak hozzávetőlegesen 2,5 százaléknyi mennyiség, de köz­vetlen készpénzbevételt biztosít a termelőknek. A királyrévi Agros- taar KB Kft. például már több mint 100 ezer kg tejet adott el au­tóra szerelt mobilis automatából. A járásban a 9 ezer feletti szarvas- marha-összlétszámból 3910 tehe­net tartanak nyilván, a legjobban termelő gazdaságok és állatok eredményeit továbbra is nyilván­tartják, és évente nyilvánosan is kiértékelik. Az idei megmérette­tésben az előző évekhez hasonló­an a sopornyai Agricola Kft. érte el a legjobb eredményt tehenen- kénti 24,49 kg-os napi átlagtelje­sítménnyel. A második helyen a nádszegi Agrimpex szövetkezet végzett (22,31 kg-mal), a harma­dik pedig a Javorinka szövetkezet lett 21,14 kg-os teljesítménnyel. A régióba tartozó Vágsellyei járás­ból a sókszelőcei Zoo Divízia Kft. érte el a legjobb eredményt 22,26 kg-mal. Az állattenyésztési ágazat színvonalát az idei Agrokomplex mezőgazdasági kiállításon elért helyezések is bizonyítják, a szak­mai zsűri a patai szövetkezet kiál­lításon bemutatott állatait nyolc elismerő oklevéllel jutalmazta, többek között a tehenek kategóri­ájában a kiállítás nagydíját is ők kapták. Ugyancsak díjat kaptak a sókszelőcei Zoo Divízia Kft. és a vágsellyei szövetkezet üszői, (sz) Csapdákkal és lőfegyverekkel is gyérítik a számukat Borzok irtásával a TBC ellen A 2011-2013 közötti időszakra a nemzeti programok társfinanszírozására szánt költségvetést évi 32 millió euróra emelik (Illusztrációs felvétel) Növekszik a méhészeti ágazat uniós támogatása EU-1NFORMÁC1Ó Az EU Bizottsága nemrégiben hagyta jóvá a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló nemzeti progra­mokat, amelyeket a 27 tagállam a 2011-2013 közötti időszakra nyúj­tott be. Az említett programok finanszí­rozására szánt uniós hozzájárulást az előző időszakhoz képest (2008-2010) csaknem 25 %-kal, évi 26 mülió euróról 32 millió euró­ra növelik. A méhek jelentősége alapvető a növények beporzásakor. Az ágazatot viszont több éve sújtja a méhek korábban sosem tapasz­talt mértékű pusztulása. Ez nem­csak a méhészek gazdasági helyze­tét nehezíti, hanem a biodiverzitást is veszélyezteti. Pillanatnyüag a nemzeti programok jelentik e vesz­teségek részbeni ellensúlyozásának egyetlen rendelkezésre álló eszkö­zét. A tagállamok elégedettek az említett programok által nyújtott előnyökkel, és az így finanszírozott intézkedéseknek az ágazatra gya­korolt pozitív hatását a méhészek is széles körben elismerik. Ennek ismeretében a bizottság úgy döntött, hogy a 2008-2010 kö­zött biztosított uniós társfinanszí­rozás szintjéhez (26 millió euró) képest a 2011-2013 közötti idő­szakra a nemzeti programok társfi­nanszírozására szánt teljes költség- vetést évi 32 millió euróra növeli. Ez fokozza a programok hatékony­ságát és jelzi, hogy a bizottság akt­ívan lép fel egy igen érzékeny ág­azat problémáinak megoldása ér­dekében. Valamennyi tagállam tájékoztat­ta a bizottságot nemzeti méhészeti programjáról. A programok külön­böző intézkedésekhez kapcsolód­nak, például a varroatózis elleni vé­dekezés, a vándorméhészet éssze­rűsítése, laboratóriumok támoga­tása, kaptárak állománypótlása, al­kalmazott kutatási programok és technikai segítségnyújtás stb. Mind a 27 nemzeti program jogosult társ­finanszírozásra. (eu-info) A 26. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon különböző, a mezőgazdasági hulladékokat is hasznosító berendezéseket vonultattak fel Az energiatakarékos biotechnológiai eljárások is egyre népszerűbbek TÁJÉKOZTATÓ Az időjárás ugyan nem fogadta kegyeibe az idei seregszemle láto­gatóit, ennek ellenére a szeptem­ber elején immár huszonhatodik alkalommal megrendezett Bábol­nai Nemzetközi Gazdanapok ren­dezvénysorozatának négy napja alatt idén is csaknem nyolcvane­zer érdeklődő tekintette meg Ma­gyarország legnagyobb múlttal rendelkező mezőgazdasági szak- kiállítását. Az IKR bemutatótelepén tartott nemzetközi részvételű seregszem­lére látogató őstermelőket, a me­zőgazdasági vállalkozások képvi­selőit és az agrárszféra további pi­aci szereplőit valamint a gazdál­kodás iránt érdeklődőket a ma­gyar agrárágazatban érvényesített legújabb műszaki és technológiai eljárások, módszerek, a termelés­ben alkalmazott új berendezések eszközök bemutatója várta. Az idei seregszemlén hozzávetőlege­sen 10 ezer négyzetméter kiállítá­si területen, közel 170 kiállító vo­nultatta fel az agrárágazatban al­kalmazott hatékony termelési el­járásokat és az ehhez szükséges eszközöket. Az előző évekhez hasonlóan idén is nagyon sokan tekintették meg az IKR szántóföldi gépbemu­tatóját, ahol csaknem két tucat gépkapcsolást és az ezzel kapcso­latos talajművelési lehetőségeket mutatták be a szakemberek. Az idei kiállításon szembeötlően sok biotechnológiai eljárás felvonulta­tó cégi kínálattal ismerkedhettek meg a látogatók, a bioüzemanya­gok felhasználási lehetőségeitől kezdve a különböző energiataka­rékos és környezetkímélő, a mezőgazdasági hulladékokat is hasznosító berendezésekig. Ilyen volt például az MGL pelletáló be­rendezés, amely elnyerte a Bábol­nai Nemzetközi Gazdanapok 2010. évikülöndíját. Az eredetileg cseh gyártmányú berendezés egy­séges rendszerbe foglalva tudja a hulladékot, mezőgazdasági mel­lékterméket (papír, szalma, venyi­ge stb.) hasznosítani, s különö­sebb átállítás nélkül képes az egyes alapanyagokból minőségi pelletet készíteni. A nagyteljesítményű precíziós vetőgépek mellett az érdeklődők idén találkozhattak a kisebb gaz­daságok számára alkalmas sze- menkénti vetőgép különböző tí­pusaival is, amelyek egy vagy többsorosa kivitelben kézi vagy gépi meghajtással a máktól a ku­koricáig lényegében minden mag­fajta szemenkénti vetésére alkal­masak. (sz) Az MGL pelletáló berendezés, amely elnyerte a Bábolnai Nemzetközi Gaz­danapok 2010. évi különdíját A kisebb gazdaságok számára alkalmas szemenkénti vetőgépek különböző típusait is bemutatták (A szerző felvételei) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 (Archív felvétel) W __________ ’**"”*■ • ——— I Az állatenyésztők eredményeit évente értékelik és díjazzák

Next

/
Thumbnails
Contents