Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-12 / 235. szám, kedd
16 Agrárkörkép oj szó 2010. október 12. www.ujszo.com A legjobb agrárvállalkozások rangsora A TOP AGRO 15. évfolyama ISMERTETŐ A termesztők jelenleg kedvező helyzetben vannak, a belső piaci kereslet meghaladja a kínálatot A kukorica nemcsak a jelen, hanem a jövő növénye is (Archív felvétel) A szakminisztérium, az agrárkamara és a mezőgazdasági újságírók klubjának szervezésében idén már 15. alkalommal értékelték a legjobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatokat valamint a magángazdálkodókat, akiket az Agrárgazdasági Kutatóintézet által felállított kritériumrendszer alapján pontoztak és rangsoroltak. Az idei megmérettetésbe, amely az előző évi eredményeket vizsgálta, csaknem 1200 agrárgazdálkodással foglalkozó személy és vállalat jelentkezett, belőlük alakult ki a 100 legjobb rangsora, amelyet a vállalkozási formák és környezeti feltételek szerinti csoportokba soroltak. A kedvező környezeti feltételek között gazdálkodó szövetkezetek közül az ostrovi Pokrok Mezőgazdasági Szövetkezet végzett az élen. Ebben a kategóriában a legjobbak közé sorolták még többek között az udvardi szőlő- és bortermelő gazdaságot, a körtvélyesi, jósvai, garamkálnai, gútai, tós- nyárasdi, garämszentgyörgyi szövetkezetét is. A kedvező adottságú mezőgazdasági társaságok között a dénes- di (Dunajská Lužná) Danubius- fruct Kft. végzett az élen, megelőzve a nagyudvarnoki székhelyű Búslaki Tangazdaságot és a szímői Zelstar Kft.-t. Ebben a kategóriában további dél-szlovákiai A tönkölybúza a legrégebben termesztett búzafajok egyike. Igénytelensége és alkalmazkodóképessége révén a búzatermesztésre kevésbé alkalmas területeken is termeszthető, ugyanakkor minőségi mutatói révén a környezetbarát ökológiai termelés követelményeinek is megfelel. Nálunk többek között a biotermelésre szakosodott búslaki tangazdaságban termesztik. Napjainkban elsősorban különleges pékáruk készítéséhez, gyengébb minőségű lisztek javításához használják. Fehérjetartalma 16-20 %, sikér- és ásványianyag- tartalma szintén kiváló. Jól viseli az ex- tenzív termesztési feltételeket is. Betegség-ellenálló képessége kiemelkedő, tápanyagigénye szerény. Termőképessége viszont 35-40 %-kal elmarad a hagyományos búzafajtákétól. Az intenzív termesztésre irányuló ráfordításokat rosszul hasznosítja. Vetése különleges gondosságot igényel, mert pelyvás ikertermése könnyen boltozódik, hiányos lehet a kelés. A tönköly talajigénye eltér a hagyományos búzáétól. Jól tűri a meszes és a tőzeges talajokat is. A kifejezetten búzatermesztésre alkalmasjó adottságú termőtájakon a hagyományos búza ugyan nagyobb terméshozamokra képes, a gyengébb termőhelyeken viszont a tönköly már jobb eredményeket ad. A nagy tápanyagerővel rendelkező talajokon gyakran megdől, s így már nehezebben takarítható be. A tönköly hozamképessége meglehetősen széles határok között, hektáronként 2-8 tonna között mozog. Télállósága kiváló, nem fagyérzékeny, a legjobban bokrosodó gabonaféle. Tág térállásban 18-25 kalászt is hozhat tövenként, zárt növényállományokban a produktív bokrosodási érgazdaságok is a szoros élmezőnybe küzdötték fel magukat, ilyen a nyírői Agromarkt, a sók- szelőcei Agro Divízia, az udvardi Novogal, a szenei Černay Agro. a diószegi Séma HS, a szenckirály- fai Agromačaj, a nagykürtösi Babka, a taksonyi Agro-Matúškovo, a nyárasdi Agro PD, az udvardi Ag- ro-Gombár, a perbetei Gato-Toma, egyházgelei Corn, az ekeli Agromarkt, a nagycétényi Agile stb. A kedvezőtlen feltételek között gazdálkodó társaságok körében a felsőpalojtai (Horné Plachtince) HrKÓ Holding kapta a legjobb minősítést, de ebben a csoportban szerepel még a lénártfalai AGR, a marcelházaiVita-Zel, anagykapo- si Matex is. A magángazdák kategóriájában a žaluzicei Juraj Hospodár, a nagyráskai Popély Benjamin és az ógyallai Štifner István végeztek az első három helyen, mögöttük a tornaijai Antal Zoltán, a hetényi Gábor András, a har- manci Benedek Barnabás és a nagysallói Szabó Sándor is felkerült a legjobbak listájára. Az élelmiszeripari vállalkozások kategóriájában az érsekújvári Novofruct, az oroszkai Malom és a homonnai Tejüzem volt a sorrend, a szolgáltató vállalatok között a dunaszer- dahelyi ATS Danubius végzett az élen, megelőzve a Begokon és a Slovenské biologické služby, valamint az Oragro társaságokat. A díjak ünnepélyes átadására október 21-én Pöstyénben kerül sor. (sz) tékszáma 5-6. Csírázása elegendő nedvesség jelenlétében 1-2 °C-on megindul. A tönkölynek a kalászosok nem jó előveteményei. Monokultúrában legfeljebb két évig termeszthető. A fajta zárt növényállományban jó gyomelnyomó-képes- séggel rendelkezik, e képességét a napraforgó utáni árvakelések esetén is bizonyította. Nem igényli és nem is hálálja meg a magas nitrogén-ellátást, sőt a N-adagok növelésének hatására a szár szilárdsága csökken, az állomány megdőlhet. Szilárd műtrágya kijuttatása legkésőbb a szántás előtt javasolt. A tönköly vetőanyaga a kalászorsóról leválasztott kalászka. A kalász középső részében egy-egy kalászkában 2, ritkán 3 szem található - a csúcsi- és az alapi részeken rendszerint csak 1 db. A vetendő csíraszám 200-250 db/m2, ami hektáronként 2,0-2,5 millió növényszámnak felel meg. Jobb talajokra és korábbi vetéshez a kisebb, rosszabbakra és késői vetéshez a nagyobb vetőanyag-mennyiség javasolt. A vetés mélysége a többi gabonához hasonlóan 4-5 cm, a könnyű talajokon 6 cm. A vetőanyag csávázá- sa szükségtelen. A tönköly gyomirtásában a megelőzés az elsődleges szempont. A jól beállott növényállomány esetén a tönköly gyomelnyomó képessége egyértelműen kimutatható. A vegyszeres gyomirtásnak e növényfaj esetében csak feltételesen van jelentősége. Az érés során a kemény szár meglágyul, a kalász a nyaknál meghajlik. A búza akkor érett és aratható, ha a szem nedvességtartalma 16% alá csökken. Egyenletes növényállományokban az érés általában egyöntetű. A szem nem pereg. Aratására minden kombájn alkalmassá tehető, (agrárium) Az idei rapszodikus időjárási viszonyok és az ár- valamint belvizek miatt egyes termelőknél a kalászos gabonafélék terméshozamai jelentősen elmaradtak a várakozásoktól. Érthető tehát a várakozás, hogy az őszi kukoricatermés képes lesz-e ellensúlyozni a kieséseket. Vajon milyen a helyzet, mire számíthatnak a termelők az idei szezonban, erről beszélgettünk Lelkes Péterrel, a hazai kukoricatermesztésben jelentős szerepet vállaló Pioneer cég kereskedelmi igazgatójával. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Nemcsak az én véleményem, hanem a többi piaci szereplő szerint is üyen nehéz évünk már régen volt. A hazai kukoricatermesztés jelenlegi helyzetét több tényező is meghatározza illetve befolyásolta. Először is tudjuk, hogy tavasszal rengeteg eső esett, későn lehetett vetni, a kelések heterogén kelést mutattak, nem egyformák, nagyon sok a víznyomásos, belvizes terület. Az egész vegetációs időszak 2-3 hetet késik, tehát később lesz az aratás, várhatóan a növényállományok magas nedvességtartalommal kerülnek betakarításra, ami a szárítási költségeket megnöveli. A másik probléma az, hogy azokon a területeken, ahol nem volt belvíz, ott jó termés ígérkezik, de nagyon sok parcella valamüyen arányban szenvedett a víztől, így főleg a dél-szlovákiai térségben a terméshozamok nem lesznek túl magasak. Nagyon jó termések várható viszont az ország közepén és a tőlünk északabbra fekvő területeken, ugyanakkor Kelet-Szlovákiában vagy a Csallóközben gyengébb hozamokra és nehéz betakarításra számíthatnak a gazdák. Szerencsére ezeket a kedvezőtlen előjeleket ellensúlyozza az eléggé tisztességes értékesítési ár, ami a piacon már most megmutatkozik. Ennek alapján, akinek jó termése lesz, az szép jövedelemre számíthat. A kukoricáért jelenleg 160-170 euró közötti tonnánkénti árat kínálnak a keresleti oldalon. Reálisak ezek az árak? A hazai termelőknek ugyanis már van tapasztalata arról, hogy előzetesen megcsillantották előttük a lehetőséget, majd később minden megváltozott, természetesen az ő hátrányukra... Véleményem szerint reális a mostani kereslet. Annál is inkább, mert Szlovákiában a kukoricatermesztők jelenleg olyan kedvező helyzetben vannak, hogy a belső piaci kereslet meghaladja kínálatot. Ismeretes, hogy már két ipari kukoricafeldolgozó üzem működik, az egyik az Amylum Boleráz, amely keményítőt gyárt kukoricából, valamint a lipótvári Enviral, amely bi- oetanol előállítása érdekében dolgozza fel a kukoricát. A két cég évente összesen 600-700 ezer tonna kukorica feldolgozására képes, ennyit szeretne belőle felvásárolni. Azt is tudjuk, hogy az osztrák Agra- na szlovákiai képviselete révén további 150 ezer tonna kukoricát szeretne felvásárolni ezen a piacon. Ennek ismeretében nyüvánvaló, hogy csak ipari feldolgozásra több mint 800 ezer tonna kukoricára lesz szükség. S ebben még nincs benne az állatok takarmányozására felhasznált mennyiség. Tudjuk, hogy nálunk egy jó évben 1 millió tonna kukorica terem, de idén nem lesz ennyi, aminek az lehet a következménye, hogy még behozatalra is szorulunk belőle. A kalászos gabonafélékben keletkezett kiesés miatt az állattartók már most azzal számolnak, hogy a saját kukoricájukat nem adják el, mert veszélyben van a takarmányalapjuk. Tehát kereslet a kukoricára valóban lesz. Szlovákia speciális előnye, hogy saját feldolgozóipara révén képes a hazai kukoricatermés 70- 80 százalékának feldolgozására, a jövőre nézve fontos, ezt a termesztőknek is érdemes figyelembe venniük. Az ipari feldolgozóknak speciális kukoricára van szükségük, olyan fajtákra, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak keményítőt, vagy a bioetanol gyártásához szükséges fehétjekomponense- ket. Tudni kell, hogy ezeknek a speciális követelményeknek megfelelő fajták és hibridek már léteznek, csak eddig a piac és a feldolgozóipar nem mutatott nagyobb érdeklődést irántuk. Véleményem szerint a szlovákiai termelőknek errefelé kellene orientálódniuk, egyúttal nagyobb összhangot, koordinációt kialakítaniuk a feldolgozókkal annak érdekében, hogy az itteni gazdák termeljék azokat a fajtákat, amelyekre a feldolgozó üzemeknek szükségük van. Ennek létrehozásában fontos szerepük lehet a független, önkormányzati szerveknek, (pl. kukoricatermesztők szövetségének), hogy felkarolják ezt a lehetőséget. Természetesen ehhez szélesebb körű együttműködésre és konkrét hosszú távú szerződések kialakítására lenne szükség. Ilyen esetekben nem biztos, hogy műidig a lehető legmagasabb ár a legjobb megoldás, de egy biztonságot jelentő hosszú távú szerződés a termelők szempontjából érdekes lenne. Véleményem szerint ezt a területet nem kellene teljesen a szabadpiacra bízni, hanem szorosabb együttműködéssel ki kellene használni a benne rejlő lehetőségeket. Egyelőre az a tapasztalat, hogy még a feldolgozóipar sem mutat komolyabb érdeklődést iránta. Most a termelő csak elveti a gabonát, vagy a kukoricát, de nem tudja, hogy vajon a betakarítás után kinek és mennyiért tudja majd eladni. A kukorica a nemzetközi piacokon is meghatározó termény, ennek ismeretében milyen trendek, fő irányvonalak határozzák meg az ágazat további sorsát, milyen irányba haladnak a fejlesztések, nemesítések? Amint jeleztem, a speciális feldolgozói igényekre reagáló fajtakínálat is a jövő egyik útja, de a nemesítés fő irányát én inkább két fő csapásvonal mentén látom. Az egyik az Amerikában érvényesített termékfejlesztés, nemesítés, amely egyértelműen a GMO fajtákra összpontosít, a másik az európai szemlélet, amely a genetikailag modifikált termékek helyett inkább a hagyományos módszerekkel kíván javítani a fajtajellemzőkön, elsősorban a hozamképesség, a szárazságtűrés és a tápanyagfelhasználás hatékonyságának irányába viszi el a nemesítést. Az európai fogyasztói szemlélet a GMO termesztését és felhasználását elveti, még ha a jogi feltételek adottak is, a fogyasztók nem igénylik. Az öreg kontinensen miért nincs számottevő kereslet a GMO iránt? Vélhetően a fogyasztói piac konzervativizmusa a legbefolyásosabb tényező. Csak egy példa: a Coca Cola míg Amerikában csaknem teljes egészében GMO-alapanyagból készített izoglükózt használ a termék ízesítésére, nálunk ezt a fajta kukoricát nem veszik át, arra hivatkozva, hogy a fogyasztói piac az ilyen terméket nem fogadja el. Ugyanakkor a szakemberek tisztában vannak azzal, hogy ha sokáig fenntartjuk ezt a korlátozást, az európai mezőgazdaság, olyan hátrányba kerülhet, amelyet nehezen tud majd leküzdeni. Az USA-ban 30 éve termesztenek GMO kukoricát, a termés 80-%-a ilyen. Mi itt azt szeretnénk elérni, hogy a termelők szabadon választhassanak a lehetőségek közül, az engedélyeztetés megkötései biztosítják az alapvető biztonsági feltételeket. Végül is olyan bizonyíték még nem került elő, hogy a GMO kukorica károsította valakinek az egészséget, hozzá kell azonban tenni, hogy az sem, hogy nem... Fajtakínálatukban mik azok az új trendek, amelyek már az említet új szempontoknak is megfelelnek? Az előző évi és korábbi szlovákiai kínálatunkban volt egy szűk szeglet, a korai érésidejű (FAO 300-as) termékcsoport, amely hiányzott. Ezt idén már fokozatosan kiküszöböltük, tehát a korábbi éréscsoportba is megfelelő fajtákat kínálunk. A korábbi érésidejű fajták termesztésének előnyei ebben az idei csapadékos, nedves termesztési szezonban egyértelműen megmutatkoztak, mivel a növény időben, korábban beérik, a terméshozama ugyan valamivel alacsonyabb, de ez ma már nem számottevő, ugyanakkor biztonságot jelent a termelőnek. Ezek közé tartozik a P9578 (FAO 320) korai érésidejű hibrid, valamint a P 9000 vagy a P 9400 hibrid, amelyik már inkább a 400-as éréscsoportba esik. Az a célunk, hogy ez a terméscsoport is megadja azokat a hozamokat, amit a 450-500- as éréscsoport tud, emellett az alacsonyabb szárítási költségek miatt gazdaságosabbak. A következő fajtakörben a 400-as éréscsoportban a PR 36V52 nagyon jónak ígérkezik, mellette a P 9494-es is szép eredményekkel kecsegtet. Említést érdemelnek az új silókukorica-hibridek is, amelyek a magasabb érésidejű termékcsoportba tartoznak, közülük a PR 36D12 és a PR 35D28 (FAO 570), amelyeket főleg a biogáztermelő üzemek figyelmébe ajánlunk. Ezek az új fajták már nálunk is megjelentek a köztermesztésben, ha igen, hol láthatók? A P 9494 hibriden kívül a többi már a köztermesztésben is szerepel. A kínálatunkban található összes fajta és hibrid bemutatására idén indítottunk egy új akciót, amelynek keretében az ország különböző területem, jelenleg 3 ilyen van (Nagymegyeren, Kamocsán és a Pöstyén melletti Borovcén) ún. portfolió farmokat alakítottunk ki, ahol nemcsak a kukorica-, hanem a napraforgó- és repce-fajtakínála- tunkat is egy helyre összpontosítva megtekinthetik az érdeklődők. Ezek a „farmok” a teljes vegetációs időszak alatt bárki számára nyitottak, és önállóan, vagy a cégünk munkatársainak kíséretében meglátogathatok. Az ültetvényeken partnereinkkel együttműködve vegyszeres és tápanyagellátási kísérleteket végzünk, így az érdeklődők azt is megszemlélhetik, hogyan reagálnak az egyes fajták a különböző feltételekre és tápanyag programokra. A következő esztendőben további három üyen farmot szándékozunk kialakítani, többek között az ország keleti térségeiben is. (szil.) Télállósága kiváló, nem fagyérzékeny Gyenge talajon is terem ISMERTETŐ
