Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-12 / 235. szám, kedd

í'.. AGRÁRKÖRKÉP 2010. október 12., kedd 14. évfolyam 10. szám 16. oldal A kukorica nemcsak a jelen, hanem a jövő növénye is A termesztők kedvező helyzetben vannak, a belső piaci kereslet meghaladja a kínálatot 17. oldal Túl nedves az idei kukorica A kedvezőnek mutatkozó bevételi többletet elviszik a szárítási költségek Gond lehet a takarmányalappal A vidéki fogyasztók körében is egyre ismertebbé válnak a tejautomaták 18. oldal Az agrártárca 2011-ben 1,3 milliárd euró költségvetési forrásból gazdálkodhat A jövő évi agrárköltségvetés szigorúbb elvei érezhetők (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele A tagországok részesedése az agrártámogatásokból Az új tagországok kevesebbet kaptak A kormány október elején elfogadta, és jóváhagyásra a parlament elé terjesztette a jövő évi állami költségve­tést, amelyben egyér­telműen a felhalmozódó ál­lamháztartási hiány lefara­gására tesz kísérletet. ISMERTETŐ Az állam összbevételeit a követ­kező esztendőre 13,09 milliárd euró nagyságrendben tervezték, a kiadások szintje 16,93 milliárd euró lehet. A jövő évi büdzsé hangsúlyozott célja a közkiadások egyensúlyba hozása és a költség- vetési hiány fokozatos csökkenté­se, amelynek a következő esz­tendőben az idei 7,8 százalékról 4,9 százalékra kellene csökkennie. A szigorúbb költségvetési politi­ka alkalmazásának elvei a mező- gazdasági tárca tervezett költség- vetésében is érezhetők. Az agrár­tárca 2011-ben 1,3 milliárd euró költségvetési forrásból gazdálkod­hat, amelybe már beletartoznak az EU-s források is. Az idei évi költség- vetési adatokhoz viszonyítva az ág­azati források növekedése 12,6 szá­zalékosa lesz. Míg az EU források­ból származó ágazati kiadások nö­vekedése az idei évvel összehason­lítva 23,8 százalékos emelkedést mutat, addig a hazai költségvetési hozzájárulásból származó kiadá­sok volumene az idei esztendőhöz képest 16,6 százalékkal csökken. Annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben az ága­zati források évközi növekedését 6,18 %-ra tervezték, ez nem jelen­ti egyértelműen a termelőknek fo­lyósítandó közvetlen támogatások növekedését, mivel az agrárkama­ra értékelése szerint ezt inkább a vidékfejlesztési hatáskörök átcso­portosításával tervezi megvalósí­tani a tárca. Az agrártermelők közvetlen tá­mogatása keretében jövőre a hazai termelők a régi uniós tagországok­ban folyósított támogatásoknak csak a 90 százalékával számolhat­nak, ráadásul ez az összeg várha­tóan csak a számítás módszertana alapján marad ezen a szinten, a valóságban minden valószínűség szerint alacsonyabb lesz. A nemzeti kiegészítő támogatá­sokra szánt források jelentősen csökkennek a jövő évi büdzsében, hiszen az idei 78,73 millió eurós hozzájárulást jövőre csak 40,598 millió eurós szintre tervezték. A nemzeti kiegészítő támogatás költségvetési forrásokból történő kiegészítés 40,53 millió euróról 38,78 millió euróra csökken, így a nemzeti kiegészítő támogatások szintje vélhetően nem éri majd el a 20 %-ot. A főbb keretszámok ismereté­ben nyilvánvaló, hogy az agrártár­ca mozgástere várhatóan leszűkül, ráadásul a közvetlen költségvetési források csökkenése mellett az ág­azati termelőket olyan ked­vezőtlen hatások is érhetik, ame­lyek következtében az eddig bizto­sított előnyeiket is elveszíthetik. Többek között az üzemanyagárak­hoz kapott adótámogatás, az ún. „piros nafta” által biztosított ked­vezmények eltörlése, a helyi adók és illetékek növekedése ellen, va­lamint az udvarból történő eladás kedvezményes adótételének fenn­tartása érdekében is felemelték a szavukat. Az agrártermelők úgy vélik, hogy a jelenlegi nehéz hely­zetben, amikor a belvizek okozta károk kárpótlása is akadozik, szükséges lenne, hogy a kiegészítő nemzeti támogatás szintje elétje a kívánt 20 százalékot, hogy a Szlo­vák Földalap tervezett költségve­tési politikája miatt ne emelkedje­nek az állami földek bérleti díjai és ne emeljék a sör fogyasztási adóját sem. Az agrárkamara ve­zérkara a felsorolt problémák megvitatása és rendezése érdeké­ben nemrégiben nyílt levélben fordult a miniszterelnök asszony­hoz, hogy a jövő évi költségvetés keretszámaihoz kapcsolódó jog­szabályok ilyen irányba történő módosítását elérjék, (sz) ISMERTETŐ Az Európai Unió agrártámoga­tásairól közzétett előzetes statisz­tikai adatok alapján 2009-ben összesen 56,78 milliárd euró tá­mogatást juttattak a tagországok termelőinek. A Közös Agrárpoliti­ka keretében folyósított agrártá­mogatásokból (beleértve az 1-es és a 2-es pillért is) a legnagyobb rész Franciaországnak (9,87 mil­liárd euró) és Spanyolországnak (7,26 milliárd euró) jutott. Ugyancsak jelentős összeget ka­pott Németország (6,9 milliárd), Olaszország (6,01 milliárd), az Egyesült Királyság (4,0 milliárd), Lengyelország (3,72 milliárd), Görögország (3,01 milliárd) és Románia (2,1 milliárd). Az emlí­tett számadatok összesítése alap­ján egyértelművé válik, hogy a felsorolt nyolc ország részesedése az együttes támogatásnak több mint háromnegyed részét tette ki. Ebből az is kiviláglik, hogy ugyanakkor az új tagországok tá­mogatása továbbra is aránytala­nul alacsony. A legfrissebb adatok alapján az 1-es pillérben folyósított támoga­tásokra összesen 43,06 milliárd euró jutott. Ebből az összegből 39,1 milliárd eurót tettek ki a köz­vetlen támogatások kiadásai. A legnagyobb összeget itt is Francia- ország kapta (8,2 milliárdot), utá­na nagyságrendben Németország (5,5 milliárd), Spanyolország (5,1 milliárd), Olaszország (4,1 milli­árd) és az Egyesült Királyság (3,3 milliárd) következik. Az új tagországok közül az 1-es pillérben Lengyelország a többie­ket jelentős mértékben megelőzve kapta a legnagyobb részt (1,5 mil­liárd eurót). Utána Magyarország következik (0,7 milliárd euróval), a három balti országnak pedig összesen csak 300 millió euró ju­tott. Hozzá kell tenni, hogy az új tagországok támogatási szintje még mindig nem érte el a régi ta­gországokét. A Közös Agrárpolitika egyik fontos pillérének tartott piacsza­bályozási mechanizmusra, a piaci intervenciókra az elmúlt évben kereken 4 milliárd eurót költöt­tek. Ez a támogatás tavaly elsősor­ban a tejtermelők megsegítését szolgálta. Ugyanakkor az összeg­nek az elosztása itt is egyenlőtle­nül történt az egyes tagországok között. A régi tagországok ebből a támogatási formából is aránytala­nul magasabb részesedéshez ju­tottak. A legnagyobb részt Spa­nyolország (861 millió euró), Olaszország (803 millió) és Fran­ciaország (755 millió) kapta. Raj­tuk kívül jelentős összeg jutott még Hollandiának (256 millió), Németországnak (179 millió) és Belgiumnak (143 millió). Az új tag­országok közül Lengyelország 187 millió euróval részesedett az in­tervenciós alapból, utána csak Magyarország és Románia kapott 50 millió eurónál többet. A 2. pillérbe tartozó vidékfej­lesztési programokra 2009-ben összesen 13,7 milliárd eurót for­dítottak, itt az új tagországoknak jutott a nagyobb rész. A legtöbbet Lengyelország (1,9 milliárd) és Románia (1,5 milliárd) kapott, a régi tagállamok közül Spanyolor­szágnak (1,3 milliárd) és Német­országnak (1,2 milliárd) folyósí­tottak. (agar-eu) Az agrártermelők ezért is kifogásolják a műholdas felvételek szerinti értékelést, mert azok vélhetően nem mutatják ki a rendkívül magas talajvízszintet Sokan kimaradtak a kárpótlási jegyzékből TÁJÉKOZTATÓ Az Agrárkifizetési Ügynökség honlapján már közzétették azt a felhívást, amely alapján az idei ár- és belvízkárt szenvedett me­zőgazdasági termelők október 29-ig benyújthatják igényüket az idei tavasszal és nyáron kelet­kezett károk szaktárca által meg­állapított részleges kártérítésre. Mint ismeretes, az idei árvízká­rok rendezésére a szaktárca veze­tése valamivel több, mint 5 millió eurót különített el, s noha a ki­mutatott károk értéke meghalad­ja a 54 milliót, az előző kormány­zat által felállított jogszabályi rendszerre hivatkozva az új tár­cavezetés csak a 30 százaléknál magasabb kárt szenvedett ter­melőknek nyújt részleges kártérí­tést, vagyis csak a 30 százalékot meghaladó összegeket fizeti ki a károsultaknak minden termény­re vonatkoztatva. Az előző ese­tekben alkalmazott módszer alapján viszont a kár kiszámítása terményenként történt a károsult személyekre vonatkoztatva, ami nagy különbséget jelent. Simon Zsolt tárcavezető dönté­se alapján az eredetileg felállított kárfelmérő bizottságok helyett a károsodás mértékének megáll­apítására a Talajgazdálkodási Kutatóintézet által működtetett műholdas talajelemző felvétele­ket vették alapul, s ezeknek a fel­dolgozása után határozták meg, hogy alapvetően kinek jár a kár­pótlási támogatás. Egyes ter­melők körében viszont meglepe­tést okozott, sőt visszatetszést keltett, hogy a felmért károk alapján nyilvánosságra hozott tá­mogatásra jogosultak jegyzé­kéből kimaradtak, vagyis az el­szenvedett jelentős mértékű ká­rok ellenére nem számíthatnak kárpótlásra. Ezt többen is nehezményezik, és azt kérik, hogy hozzák teljes egészében nyilvánosságra a fel­mérés eredményeit, beleértve azokat is, akiknek az ismertetett kiszámítási módszer alapján nem járna támogatás, ne csak a kárpótlásra jogosultak jegyzékét (azóta október első hetének vé­gén újra megjelent a teljes jegy­zék a honlapon). Amint azt Per- leczky Gábortól a Regionális Ag­rárkamara galántai járási igaz­gatójától megtudtuk, a járásuk­ban több olyan gazdálkodó szer­vezet van, akik az említett jegy­zékből kimaradtak, viszont máig nem mehetnek rá a parcelláikra a talajvíz magas szintje miatt. Az agrártermelők ezért is kifogásol­ják a műholdas felvételek szerin­ti értékelést, mert azok vél­hetően nem mutatják ki a rend­kívül magas talajvíz-szintet, amely a sík területen nagyon sok he­lyen látatlanul károsította a nö­vényzetek gyökérrendszerét. To­vábbi kifogás, hogy a kimutatás­ban nem vették figyelembe a többéves takarmánynövényeket ért károkat, pedig az itt keletke­zett hiányok további komoly gondokat jeleznek az állatok ta­karmányellátásában. Ráadásul a nyilvánosságra hozott jegyzék­ben több olyan személy is szere­pel, akiknek nincs feltüntetve a vállalkozói nyilvántartási szá­muk, tehát nem felelnek meg a 247/2010 sz. jogszabály követel­ményeinek. (sz) (A szerző illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents