Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-12 / 235. szám, kedd
í'.. AGRÁRKÖRKÉP 2010. október 12., kedd 14. évfolyam 10. szám 16. oldal A kukorica nemcsak a jelen, hanem a jövő növénye is A termesztők kedvező helyzetben vannak, a belső piaci kereslet meghaladja a kínálatot 17. oldal Túl nedves az idei kukorica A kedvezőnek mutatkozó bevételi többletet elviszik a szárítási költségek Gond lehet a takarmányalappal A vidéki fogyasztók körében is egyre ismertebbé válnak a tejautomaták 18. oldal Az agrártárca 2011-ben 1,3 milliárd euró költségvetési forrásból gazdálkodhat A jövő évi agrárköltségvetés szigorúbb elvei érezhetők (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele A tagországok részesedése az agrártámogatásokból Az új tagországok kevesebbet kaptak A kormány október elején elfogadta, és jóváhagyásra a parlament elé terjesztette a jövő évi állami költségvetést, amelyben egyértelműen a felhalmozódó államháztartási hiány lefaragására tesz kísérletet. ISMERTETŐ Az állam összbevételeit a következő esztendőre 13,09 milliárd euró nagyságrendben tervezték, a kiadások szintje 16,93 milliárd euró lehet. A jövő évi büdzsé hangsúlyozott célja a közkiadások egyensúlyba hozása és a költség- vetési hiány fokozatos csökkentése, amelynek a következő esztendőben az idei 7,8 százalékról 4,9 százalékra kellene csökkennie. A szigorúbb költségvetési politika alkalmazásának elvei a mező- gazdasági tárca tervezett költség- vetésében is érezhetők. Az agrártárca 2011-ben 1,3 milliárd euró költségvetési forrásból gazdálkodhat, amelybe már beletartoznak az EU-s források is. Az idei évi költség- vetési adatokhoz viszonyítva az ágazati források növekedése 12,6 százalékosa lesz. Míg az EU forrásokból származó ágazati kiadások növekedése az idei évvel összehasonlítva 23,8 százalékos emelkedést mutat, addig a hazai költségvetési hozzájárulásból származó kiadások volumene az idei esztendőhöz képest 16,6 százalékkal csökken. Annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben az ágazati források évközi növekedését 6,18 %-ra tervezték, ez nem jelenti egyértelműen a termelőknek folyósítandó közvetlen támogatások növekedését, mivel az agrárkamara értékelése szerint ezt inkább a vidékfejlesztési hatáskörök átcsoportosításával tervezi megvalósítani a tárca. Az agrártermelők közvetlen támogatása keretében jövőre a hazai termelők a régi uniós tagországokban folyósított támogatásoknak csak a 90 százalékával számolhatnak, ráadásul ez az összeg várhatóan csak a számítás módszertana alapján marad ezen a szinten, a valóságban minden valószínűség szerint alacsonyabb lesz. A nemzeti kiegészítő támogatásokra szánt források jelentősen csökkennek a jövő évi büdzsében, hiszen az idei 78,73 millió eurós hozzájárulást jövőre csak 40,598 millió eurós szintre tervezték. A nemzeti kiegészítő támogatás költségvetési forrásokból történő kiegészítés 40,53 millió euróról 38,78 millió euróra csökken, így a nemzeti kiegészítő támogatások szintje vélhetően nem éri majd el a 20 %-ot. A főbb keretszámok ismeretében nyilvánvaló, hogy az agrártárca mozgástere várhatóan leszűkül, ráadásul a közvetlen költségvetési források csökkenése mellett az ágazati termelőket olyan kedvezőtlen hatások is érhetik, amelyek következtében az eddig biztosított előnyeiket is elveszíthetik. Többek között az üzemanyagárakhoz kapott adótámogatás, az ún. „piros nafta” által biztosított kedvezmények eltörlése, a helyi adók és illetékek növekedése ellen, valamint az udvarból történő eladás kedvezményes adótételének fenntartása érdekében is felemelték a szavukat. Az agrártermelők úgy vélik, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a belvizek okozta károk kárpótlása is akadozik, szükséges lenne, hogy a kiegészítő nemzeti támogatás szintje elétje a kívánt 20 százalékot, hogy a Szlovák Földalap tervezett költségvetési politikája miatt ne emelkedjenek az állami földek bérleti díjai és ne emeljék a sör fogyasztási adóját sem. Az agrárkamara vezérkara a felsorolt problémák megvitatása és rendezése érdekében nemrégiben nyílt levélben fordult a miniszterelnök asszonyhoz, hogy a jövő évi költségvetés keretszámaihoz kapcsolódó jogszabályok ilyen irányba történő módosítását elérjék, (sz) ISMERTETŐ Az Európai Unió agrártámogatásairól közzétett előzetes statisztikai adatok alapján 2009-ben összesen 56,78 milliárd euró támogatást juttattak a tagországok termelőinek. A Közös Agrárpolitika keretében folyósított agrártámogatásokból (beleértve az 1-es és a 2-es pillért is) a legnagyobb rész Franciaországnak (9,87 milliárd euró) és Spanyolországnak (7,26 milliárd euró) jutott. Ugyancsak jelentős összeget kapott Németország (6,9 milliárd), Olaszország (6,01 milliárd), az Egyesült Királyság (4,0 milliárd), Lengyelország (3,72 milliárd), Görögország (3,01 milliárd) és Románia (2,1 milliárd). Az említett számadatok összesítése alapján egyértelművé válik, hogy a felsorolt nyolc ország részesedése az együttes támogatásnak több mint háromnegyed részét tette ki. Ebből az is kiviláglik, hogy ugyanakkor az új tagországok támogatása továbbra is aránytalanul alacsony. A legfrissebb adatok alapján az 1-es pillérben folyósított támogatásokra összesen 43,06 milliárd euró jutott. Ebből az összegből 39,1 milliárd eurót tettek ki a közvetlen támogatások kiadásai. A legnagyobb összeget itt is Francia- ország kapta (8,2 milliárdot), utána nagyságrendben Németország (5,5 milliárd), Spanyolország (5,1 milliárd), Olaszország (4,1 milliárd) és az Egyesült Királyság (3,3 milliárd) következik. Az új tagországok közül az 1-es pillérben Lengyelország a többieket jelentős mértékben megelőzve kapta a legnagyobb részt (1,5 milliárd eurót). Utána Magyarország következik (0,7 milliárd euróval), a három balti országnak pedig összesen csak 300 millió euró jutott. Hozzá kell tenni, hogy az új tagországok támogatási szintje még mindig nem érte el a régi tagországokét. A Közös Agrárpolitika egyik fontos pillérének tartott piacszabályozási mechanizmusra, a piaci intervenciókra az elmúlt évben kereken 4 milliárd eurót költöttek. Ez a támogatás tavaly elsősorban a tejtermelők megsegítését szolgálta. Ugyanakkor az összegnek az elosztása itt is egyenlőtlenül történt az egyes tagországok között. A régi tagországok ebből a támogatási formából is aránytalanul magasabb részesedéshez jutottak. A legnagyobb részt Spanyolország (861 millió euró), Olaszország (803 millió) és Franciaország (755 millió) kapta. Rajtuk kívül jelentős összeg jutott még Hollandiának (256 millió), Németországnak (179 millió) és Belgiumnak (143 millió). Az új tagországok közül Lengyelország 187 millió euróval részesedett az intervenciós alapból, utána csak Magyarország és Románia kapott 50 millió eurónál többet. A 2. pillérbe tartozó vidékfejlesztési programokra 2009-ben összesen 13,7 milliárd eurót fordítottak, itt az új tagországoknak jutott a nagyobb rész. A legtöbbet Lengyelország (1,9 milliárd) és Románia (1,5 milliárd) kapott, a régi tagállamok közül Spanyolországnak (1,3 milliárd) és Németországnak (1,2 milliárd) folyósítottak. (agar-eu) Az agrártermelők ezért is kifogásolják a műholdas felvételek szerinti értékelést, mert azok vélhetően nem mutatják ki a rendkívül magas talajvízszintet Sokan kimaradtak a kárpótlási jegyzékből TÁJÉKOZTATÓ Az Agrárkifizetési Ügynökség honlapján már közzétették azt a felhívást, amely alapján az idei ár- és belvízkárt szenvedett mezőgazdasági termelők október 29-ig benyújthatják igényüket az idei tavasszal és nyáron keletkezett károk szaktárca által megállapított részleges kártérítésre. Mint ismeretes, az idei árvízkárok rendezésére a szaktárca vezetése valamivel több, mint 5 millió eurót különített el, s noha a kimutatott károk értéke meghaladja a 54 milliót, az előző kormányzat által felállított jogszabályi rendszerre hivatkozva az új tárcavezetés csak a 30 százaléknál magasabb kárt szenvedett termelőknek nyújt részleges kártérítést, vagyis csak a 30 százalékot meghaladó összegeket fizeti ki a károsultaknak minden terményre vonatkoztatva. Az előző esetekben alkalmazott módszer alapján viszont a kár kiszámítása terményenként történt a károsult személyekre vonatkoztatva, ami nagy különbséget jelent. Simon Zsolt tárcavezető döntése alapján az eredetileg felállított kárfelmérő bizottságok helyett a károsodás mértékének megállapítására a Talajgazdálkodási Kutatóintézet által működtetett műholdas talajelemző felvételeket vették alapul, s ezeknek a feldolgozása után határozták meg, hogy alapvetően kinek jár a kárpótlási támogatás. Egyes termelők körében viszont meglepetést okozott, sőt visszatetszést keltett, hogy a felmért károk alapján nyilvánosságra hozott támogatásra jogosultak jegyzékéből kimaradtak, vagyis az elszenvedett jelentős mértékű károk ellenére nem számíthatnak kárpótlásra. Ezt többen is nehezményezik, és azt kérik, hogy hozzák teljes egészében nyilvánosságra a felmérés eredményeit, beleértve azokat is, akiknek az ismertetett kiszámítási módszer alapján nem járna támogatás, ne csak a kárpótlásra jogosultak jegyzékét (azóta október első hetének végén újra megjelent a teljes jegyzék a honlapon). Amint azt Per- leczky Gábortól a Regionális Agrárkamara galántai járási igazgatójától megtudtuk, a járásukban több olyan gazdálkodó szervezet van, akik az említett jegyzékből kimaradtak, viszont máig nem mehetnek rá a parcelláikra a talajvíz magas szintje miatt. Az agrártermelők ezért is kifogásolják a műholdas felvételek szerinti értékelést, mert azok vélhetően nem mutatják ki a rendkívül magas talajvíz-szintet, amely a sík területen nagyon sok helyen látatlanul károsította a növényzetek gyökérrendszerét. További kifogás, hogy a kimutatásban nem vették figyelembe a többéves takarmánynövényeket ért károkat, pedig az itt keletkezett hiányok további komoly gondokat jeleznek az állatok takarmányellátásában. Ráadásul a nyilvánosságra hozott jegyzékben több olyan személy is szerepel, akiknek nincs feltüntetve a vállalkozói nyilvántartási számuk, tehát nem felelnek meg a 247/2010 sz. jogszabály követelményeinek. (sz) (A szerző illusztrációs felvétele)
