Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-07 / 231. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 7. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jobban teljesítünk az eurózónánál Brüsszel. A szlovák gazdaság az idei második negyedévben gyorsabban nőtt az eurózóna és az Európai Unió átlagánál is - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának tegnap ismertetett elemzéséből. Az Eurostat szerint Szlovákia gazdasága az említett időszakban 5%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához, és 1,2%-kal az előző negyedévhez képest. Az euróövezetben a GDP 1 százalékkal bővült az első negyedévhez képest, éves szinten pedig 1,9%-kal nőtt. Az előző negyedévhez képest az egész Európai Unióban is 1%-os növekedést regisztráltak a második negyedévben, csupán Görögországban, Írországban és Luxemburgban csökkent a GDP, 1,8, 1,2 és 0,3%-kal. Elemzők arra számítanak, hogy a 3. és 4. negyedévben némileg lassul majd a gazdasági növekedés üteme az euróövezetben. (SITA) Pályakezdők álommunkahelyei London. A munkáltatók rangsorát összeállító Universum társaság a világ legkiválóbb egyetemeinek diákjait kérdezte arról, mely cégeket tekintik ideális munkáltatónak, vagyis hogy ha választhatnának, hol dolgoznának a legszívesebben. Az üzleti illetve mérnöki képzésen tanuló diákok között évek óta elsöprő sikere van a Google-nak. Érdekes változás ugyanakkor a korábbi ranglistákhoz képest a könyvvizsgálócégek előretörése, a mostani összesített rangsor első öt helyéből négyet szerzett meg az úgynevezett „Big Four”, vagyis a KPMG, az Ernst & Young, a PricewaterhouseCoo- pers és a Deloitte. A műszaki kategória legjobbjai továbbra is az IT-szektor képviselői közül kerülnek ki. T ermészetesen itt is az első a Google, 2. helyre futott be a Microsoft, míg a 3. az IBM. Az autógyártó cégek közül a német BMWa legnépszerűbb, (ú) Leminősítették Írországot London. A Fitch Ratings hitelminősítő a korábbi AA- minősítésről tegnap A4- minősítésre rontotta Írország hosszú távú adósbesorolását. Az új minősítés kilátása negatív, azaz újabb rontás következhet, ha az ír gazdaság állapota nem javul. A hitel- minősítő döntésének oka a katasztrofális állapotban lévő költségvetés, és ' a gyakorlatilag csődben lévő bankrendszer. Az ír költségvetés idei hiánya várhatóan a GDP 32%-a lesz, a bankmentés 50 milliárd dollárt emészthet fel, az államadósság 100% fölé ugorhat. Az euró árfolyama eséssel reagált a hírre, a dollárral szembeni kurzusa 1,38-ról 1,38-rasüllyedt. (MTI) Mezzanine-hitel: mozgásteret növel Pozsony. A hazai vállalkozások egyik problémája a fejlődésükhöz felhasználható kockázati tőke hiánya. A pénzszűkével küszködő beruházóknak sokszor alárendelt kölcsöntőkére, ún. mezzanine-hitelre van szükségük, ami a saját és az idegen tőke között átmenetet képező hibrid finanszírozási forma. Boris Procik, az RMS Mezzanine pénzügyi társaság vezérigazgatója közölte: a hazai piacon elsőként rukkoltak elő ilyen szolgáltatással. Az általuk nyújtott, a bankinál 2-3%-kal magasabb kamatú hitel alsó határa 1 millió euró, a futamidő 5-8 év között mozog, és szinte azonnal pénzhez juttatja a vállalkozót. A mezzanine-hitel az önkormányzatok számára is előnyös, például akkor, ha utófinanszírozású uniós projektbe akarnak bekapcsolódni. (shz) Devizahitelesek: nem kell a mentőöv Budapest. A kormánynak nem kellene megmenteni a bajba került devizahiteleseket, mert a terv költsége túl magas - állítja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint meg kell tanulni együtt élni a problémával. Király szerint a devizahitelek átváltása 20%-kal értékelné le a forintot, valamint 6 százalékponttal vetné vissza a gazdasági növekedést. A forint egyébként éppen a napokban kezdett erősödni, tegnap egy euróért már csak 270 forintot adtak. „Ha egy fegyelmezett kormány fenntartható pályára tereli vissza a gazdaságot, a devizaárfolyam ingadozása és az országkockázat csökkenni fog, a külföldi devizában fennálló hitelek pedig nem lebegnek majd Damoklész kardjaként felettünk”-vélekedett Király. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8726 Lengyel zloty 3,9490 Cseh korona 24,530 Magyar forint 270,33 Horvát kuna 7,3145 Román lei 4,2720 Japán ien 114,98 Sváici frank 1,3361 Kanadai dollár 1,4018 USA-dollár 1,3856 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,26 26,60-25,05 287,12-262,39 OTP Bank 1,35-1,27 26,42-24,91 282,29-266,05 Postabank 1,35-1,26 26,59-24,79Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,39-24,92 285,78-261,16 Tatra banka 1,34-1,27 20,36-25,02 284,41-262,79 Dexia banka 1,34-1,28 26,38-25,04 280,51-266,29 Általános Hitelbank 1,34-1,27 26,40-24,94 287,12-262,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Egyes élelmiszerekért karácsony tájékán akár 5-10 százalékkal is többet fizethetünk, mint napjainkban Elkerülhetetlenüljön az áremelés Egyre magasabb végösszegnél csilingel a kassza (Jón Krošlók felvétele) Pozsony. Míg tavaly egy átlagos négytagú család a heti nagybevásárlásért átlagosan 27 eurót hagyott ott az élelmiszerüzletben, az évvége közeledtével már 34 eurót lesz kénytelen fizetni. Az áremelések azonban ezzel még korántsem értek véget, jövőre a kenyér, a hús és a tejtermékek további 5%-kal drágulhatnak. A gazdasági elemzők szerint az előttünk álló három évben 12%-os áremeléssel számolhatunk. SUSLABÉLA Jövőre Szlovákiában átlagosan mintegy 3,5%-os áremelésre számíthatunk, a pénzügyminisztérium előrejelzése szerint azonban az élelmiszerek akár 5,2%-kal is drágulhatnak. Az élelmiszerek esetében az áremelések várhatóan már pár hét múlva beindulnak. „Az élelmiszerek drágulása már novemberben megkezdődhet, karácsony tájára egyes termékekhez így akár 5-10%-kal drágában juthatunk hozzá” - vallja Ľubomír Drahovský, a Temo piackutató elemzője. „Előzetes számításaink szerint három év múlva az árak csaknem 12 százalékkal lehetnek magasabbak a mostaniaknál” - mondta lapunknak Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár gazdasági elemzője. ,Az idei és a múlt évtől eltekintve, amelyekre óriási hatással volt a gazdasági és pénzügyi válság, a 2005 és 2008 közötti évek inflációjának a mértéke tulajdonképpen azonos volt azzal a drágulással, mint amilyennel az elkövetkezendő időszakban számolunk, azaz évi átlagos 3,7 százalékkal” - részletezi a pénzügyi szakértő. A szlovák fogyasztói árak jelenleg az Európai Unió átlagának mintegy 70 százalékát érik el. A legnagyobb eltérések a különböző szolgáltatások árainál figyelhetők meg. Tavaly a szlovákiai árak ezek esetében csupán a 60 százalékát érték el az uniós átlagnak. Az árucikkek árait illetően a szlovákiai áüag az EU-s átlagnak csaknem a 90%-a körül mozog. Ez azért közelít komolyabban egymáshoz, mert az áru könnyebben behozható az országba, s ha nagyobbak lennének az eltérések, akkor a hazai üzletemberek külföldön nagyban vásárolnák fel az olcsóbb terméket, s idehaza magasabb áron értékesítenék azt. Az áremelések következményeként bizonyára csökken a lakosság vásárlóereje, ami természetesen attól is függ majd, hogy miképpen alakul az országban a munkanélküliség. A jelenlegi 14% után 2013-ban már „csak” 12 százalékos munkanélküliségi arányt vár Ivan Miklós pénzügyminiszter. „Ha a gazdaság fellendül, akkor csökkenhet a munkanélküliek száma is. A szlovák gazdaság növekedése mindig is az erősebb európai gazdaságok fellendülésének a függvénye. Tehát ha előrelendülés lesz tapasztalható a környező, fejlett és szilárd gazdasággal rendelkező államokban, akkor Szlovákia is jobb útra térhet. Vagy akár úgy is fogalmazhatnék, hogy Szlovákiának az erős gazdaságokra kell rákapcsolódnia” - vallja a gazdasági elemző. Véleménye szerint az elkövetkező években a bérek gyorsabb ütemben növekednek majd, mint a termékek és a szolgáltatások árai. A nominálbérek jobban összefüggnek a gazdaság nominális növekedésével, mintsem a reális emelkedéssel. Ha a gazdaság növekvő tendenciát mutat, és a vállalatok eredményeket tudnak felmutatni, akkor az alkalmazottak bére és jutalma is növekedésnek indul. S hogy miképpen is emelkedhetnek, illetve hogyan áll Szlovákia a béreket illetően az Európai Unió átlagához viszonyítva? „E téren kevesebb adattal rendelkezünk, de általánosságban elmondható, hogy a szlovákiai bérek a nyugat-európai bérszint negyedét, esetleg harmadát teszik ki” - nyilatkozta a Szlovák Takarékpénztárelemzője. A volt Csehszlovákia háromszáz leggazdagabb emberéből már több mint 60 szlovák, Andrej Babiš az éllovas Hosszú a szlovák multimilliomosok újabb listája ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. Csehországban és Szlovákiában legalább 5 ember vagyona lépi túl az 1 milliárd dollárt, 47 fő vagyona pedig túllépi a 200 millió eurót - derül ki a cseh motejlek.com fizetős hírportál összesítéséből, amely a két ország 300 leggazdagabb emberét vette górcső alá. Mivel Szlovákiában személyiségi jogokra hivatkozva nem állítanak össze hivatalos, A leggazdagabb 100 ember elnevezésű listákat, ezért a cseh összeállításokból derül ki a szlovák nagy vagyonok aktuális állapota. A leggazdagabb szlovák, az évek óta Csehországban vállalkozó Andrej Babiš Agrofert Holding nevű csoportjába mintegy 150, döntően élelmiszeripari és vegyipari (köztük a vágsellyei Duslo) cég tartozik. „Babiš vagyona 736 millió eu- róra tehető, azonban ha a cégei értékét aktuális tőzsdei értékén kezelnénk (a Babiš-cégek nagy részét nem vitték tőzsdére), akkor a vagyona elérheti a 6,1 milliárd eurót” - állítja Miroslav Motejlek, a lista egyik összeállítója, hozzátéve: a 300-as listából már több mint 60 szlovák polgár. Babiš így megelőzi a Forbes listájára is felkerült leggazdagabb cseh vállalkozót, a PPF Group pénzügyi csoportot irányító Petr Kellnert, aki mintegy 5 milliárddal rendelkezik. A szlovák lista második fokán többen is állnak, mivel a motejlek.com 5 milliárd és 18 milliárd cseh korona (204-735 millió euró) közötti kategóriájába többen is tartoznak. Többek között Jozef Tkáč, a J & T pénzügyi csoport egyik csúcsvezetője, Mario Hoffmann, az Istrokap- ital pénzügyi csoport feje, Milan Fifo az Eco-Invest befektetési társaság vezetője, valamint Miroslav Trnka az Eset IT-cég főnöke. Az utóbbi esete a legérdekesebb, mivel az Eset vírusvédő programja nemzetközileg is elismert. A205 és 736 millió euró közötti kategóriában a Penta pénzügyi csoport csúcsvezetői is megtalálhatók. Szintén az élbolyban mozog Vladimír Poór, a mečiari korszak ismert nagyvállalkozója. A 100 millió euró körüli vagyonnal rendelkezők között található Slavomír Hatina, a pozsonyi Slovnaft korábbi első embere, a Slovintegra társaság tulajdonosa. (Hn, ú) Magyarországon csak akkor szükségesek az új megszorító intézkedések, ha adót is akarnak csökkenteni Kiszivárgott a magyar kormány adótervezete ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ * 200 Budapest. Nincs túl sok idő arra, hogy az Orbán-kormány bejelentse a költségvetést s annak megszorító intézkedéseit. Utóbbi egyébként csak akkor indokolt, ha adót is akarnak csökkenteni. Adóreform nélkül nem kell nagy ívű megszorításokat hozni, elég, ha reálértéken befagyasztják a költségvetési kiadásokat. Csak egy 200 milliárd forintos lyukat keíl betömni, ami a kiadási főösszeg 1,5 százaléka - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szakértők szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére egy ideig nem lesz szükség, de 2012-13-ban jelentős adósságok járnak le, ezért indokolt lehet az újbóli kapcsolatfelvétel. Magyarországon nőni fog a minimálbér, csökken a jóváírásra jogosultak köre, az egy gyermeket nevelők családi adókedvezményhez juthatnak jövőre - derül ki a magyar kormány adóterveiből. Eszerint még két évig marad a szuperbruttó adóalap (amit azonban 2013-ban végleg eltörölnek), valamint változtatnak a 2011-től a személyi jövedelemadó rendszerén. Mindezek által a költségvetés 300-400 milliárd forint hiányt szenved el, amit a távközlési ágazatra kirótt extraadóval, a Robin Hood-adó meghosszabbításával és jövedéki-adó emeléssel próbálnak meg pótolni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter után Orbán Viktor kormányfő is megerősítette az egykulcsos 16%-os személyi jövedelemadó jövő évi bevezetését, azonban ezt a szuperbruttó alapból fogják vonni (bruttó bér szorozva 1,27). A kormány segítené a gyermekes családokat is. Jelenleg csak a három vagy több gyermeket nevelők kaphatnak jóváírást (4000 forint gyerekenként havonta), a későbbiekben az egy-két- gyerekes családoknak is járna, csemeténként 8-10 ezer forint. A minimum három gyereket nevelők pedig akár 15-20 ezer forint adókedvezményre is számíthatnak. Adózás szempontjából 2011-től nem számolnák bele a jövedelembe a gyest, az ösztöndíjat és a nyugdíjat. Ezek után nem kell adózni egyébként sem, viszont növelheti az adóalapot képezőjövedelmet. A költségvetésbe plusz forrásokat is be kell építeni a hiány ellen- súlyozására. A minimálbér megemelésével többlet járulékbevételhez jut az állam. 5%-os az emelési terv, de a mostani 73 500 forintról növelt összeg valószínűleg nem fogja elérni a 80 000 forintot. Ezen felül csökkentenék a havi maximálisan adható adójóváírás (15 100 forint) és az adójóváírásra jogosultak körét is. A felsoroltakon kívül emelni szeretné a szeszes italokra és cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét a kormány, illetve meghosszabbítanák az energetikai szektorra rótt ún. Robin Hood-adót (ez évi 30-35 milliár- dot hoz az államnak). A bankadó érvényben marad jövőre is és a távközléses cégek extra adóval számolhatnak. (Ind., NapiG)
