Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-07 / 206. szám, kedd
18 Agrárkörkép UJSZO 2010. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com A tejpiacon még nem alakult ki az egyensúly Már érzékelhető a tej árának stabilizálódása ÖSSZEFOGLALÓ Az évközi eredmények alapján uniós szinten is stabilizálódni látszik a tejpiac helyzete, a közösségi piacokon a tejtermékek árai a válság alatt kimutatott értékesítési árakhoz képest már számottevően növekedtek. A nyerstej ára 2009 novemberére uniós szinten kilónként átlagosan 28,4 centre emelkedett, és ez az ár - még a termelés nyár eleji szezonális felfutása mellett is - ezen a szinten stabilizálódott. Az árak kedvező alakulása és az 1 százalékos kvótanövelés ellenére a tagországok együttes tejtermelése 2009-ben 0,6 százalékkal kevesebb volt, mint az azt megelőző esztendőben, a 2009/10 évi szezonban pedig a termelés előreláthatólag 7 százalékkal lesz kevesebb a lehetséges kvóta- mennyiségnél. Az előzetes felmérések szerint a tagországok közül csupán Hollandia és Dánia fogja tudni kitölteni a teljes kvótáját. A megszabott tejkvóta teljesítése néhány éve Szlovákia számára is gondot okoz. Az előző esztendőben a tejtermelők csupán alig 80 százalékos teljesítést produkáltak, ezt a szintet várhatóan az idén sem tudják meghaladni. A szlovákiai tejtermelők idén júliusban összesen valamivel több, mint 68 ezer tonna nyerstejet adtak el a feldolgozóknak, ez a júniusi mennyiséghez képest is 1,7 százalékos csökkenést jelent. Még nagyobb a lemaradás a tavalyi esztendő ugyanezen időszakához viszonyítva, 2009 júliusában még 72,5 ezer tonna volt az eladott tej- mennyiség, ami az idei eredményekhez képest hozzávetőlegesen 6 százalékkal haladta meg az idei szintet. A tej átlagos értékesítési ára Szlovákiában júliusban 265,9 euró/t volt. Ez az előző havi árnál 0,9 százalékkal, a tavalyi árszintnél pedig 42,9 százalékkal volt magasabb az agrárstatisztikai kimutatások szerint. Ugyanakkor megállapítható, hogy az EU tejtermelése még nem került vissza a rendes kerékvágásba. Az árak emelkedése következtében ugyan ez évtől már nem volt szükség állami intervencióra, a magánraktáras intervenció viszont nyitva maradt. A termelők közül azonban meglehetősen kevesen vették igénybe a lehetőséget. A közösségi alapok nyilvántartása szerint június közepéig mindössze 46 ezer tonna vajat ajánlottak fel erre a célra, ami a 2008. és 2009. első félévi mennyiségnek a felénél is kevesebb. A tejtermékek közül a vaj átlagára emelkedett a legnagyobb mértékben. Jelenleg csaknem 50 százalékkal magasabb, mint az EU referenciaszintje, és több mint 20 százalékkal haladja meg a három hónappal ezelőtti átlagárat. A sovány és teljes tejpor ára ugyancsak jelentősen, de a vajénál kisebb mértékben növekedett. A nyilvántartások szerint az idei év első négy hónapjában az EU 10 százalékkal több vajat, 20 százalékkal több sajtot és közel kétszer annyi sovány tejport exportált harmadik országokba, mint az előző év hasonló időszakában, (sz) A vágósertések árai a vártnál is magasabb szinten Erősen feljövőben van a dán agrárágazat ISMERTETŐ A Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács (DAFC) előrejelzése alapján Dánia mezőgazdasági exportjának értéke 2010 első három negyedévében előreláthatóan, nagymértékben megugrik az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A szóban forgó időszakra a teljes mezőgazdásági export értékét 46 milliárd koronára (6,2 milliárd euróra) becsülik, ami közel harmincszoros emelkedést jelent az egy évvel korábbi 1,55 milliárd koronás (208 millió eurós) értékhez képest. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a 2009. év eleji adatokat nem igazán lehet összehasonlítási alapul venni, a gazdasági válság erősen torzító kihatásai miatt. Dánia ez évi mezőgazdasági exportjából a sertéshústermékek az élősertésekkel együtt 41 százalékkal, a tejtermékek 18 százalékkal részesednek. A dán korona árfolyamának enyhe csökkenése kedvezően hat az agrárexport alakulására. A Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács (DAFC) értékelése szerint a vágósertések árai az elkövetkező időszakban a korábbi előrejelzésekhez képest a vártnál magasabb szintre jutnak, és elérik a 9,45 dán koronát kilónként (1 dán korona - x euró), ami 0,47 koronával (5 százalékkal) magasabb az előző évi átlagnál. Ez az áremelkedés, egy évi 10 ezer vágósertést felnevelő telep éves jövedelmét 250 000 koronával (33565 euróval) emeli meg. A DAFC előrejelzése alapján azonban ez év utolsó negyedévétől a dániai sertésárak enyhe csökkenésére kell számítani, ami valószínűleg 2011 folyamán is tart. Az átlagár növekedése ellenére, a dán sertéstartók amiatt panaszkodnak, hogy a feldolgozás új környezetvédelmi előírásainak késedelmes jóváhagyása miatt számottevő veszteségeik keletkezhetnek. Jelenleg ugyanis a dán parlament előtt van egy törvény- tervezet, amely jelentősen egyszerűsítené a sertéstelepekre vonatkozó, környezetvédelmi kihatású módosítások elfogadtatását. A Dán Sertéstenyésztési Kutató Intézet és a Danish Crown sertés- tenyésztő nagyvállalat értékelése szerint a törvények késedelmes elfogadtatása munkahelyek százainak megszűnésével és az exportjövedelmek számottevő csökkenésével járhat együtt. Szerintük a sertéstartók boldogulása egyben az állam érdeke is, a kormány viszont nem adja meg hozzá a szükséges politikai támogatást. (Agrár-Európa) Az év végére a biotej és a közönséges tej felvásárlási ára közötti különbség meg is szűnhet A biotej ára is csökkent Sikerül-e érvényesíteni a megnövekedett takarmányozási költségeket az értékesítési árakban? A gabonahiány hatással lesz a húsárakra is Miközben a hagyományos tejpiac tavalyi válsága után stabilizálódni látszik a rendszer, noha az árak még mindig messze vannak a termelők számára elfogadható szinttől, az ökológiai tejtermelésben most jelentkeznek az ágazati válság utóhatásai. SZ1LVÁSSY LÁSZLÓ Pár éve a biotejet még stabil árakon, megbízható piacokon értékesítették. Mára a hagyományos tej értékesítési és árképzési válsága ezt a területet is elérte. „Annak ellenére, hogy tavaly az azt megelőző évinél nagyobb mennyiségű biotejet értékesítettünk, a bevételeink mégis csökkentek. Mindez egyértelműen az árak radikális esésének a következménye” - foglalták röviden össze az említett ökológiai ágazatban uralkodó állapotokat Nagy György és Bíró Pál a nagyudvarnoki székhelyű Búslaki Tangazdaság Kft. vezetői. Társaságuk 2006 óta teljes egészében áttért a környezetbarát termesztés- és tartástechnológiára, amelynek eredményeként a zárt ökológiai gazdálkodás keretében a több mint 500 fejőstehéntől kifejt tejet biotejként értékesítik. Az út nem volt könnyű és zökkenőmentes. A gazdaságban 2002 után vágtak bele ebbe a mi viszonyaink között merésznek tűnő vállalkozásba, hiszen a biotermékek előállítása és értékesítése ebben a térségben nem tartozott a legelterjedtebb ágazati tevékenységek közé. Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés keretében ugyanis a meghatározott ideig tartó ún. átmeneti időszak letelte után teljes mértékben meg kell felelni a környezetkímélő termelés követelményeinek, amelynek betartását nemzetközi TÁJÉKOZTATÓ Az agrárgazdasági szakértők szerint az idei alacsonyabb gabonatermés miatt a nemzetközi gabonapiacon megnövekedett a feszültség, és a fokozódó kereslet nyomán emelkedni kezdtek az árak. Ez a legtöbb elemző szerint várhatóan nyomást gyakorol majd a húsárak alakulására is. Bár a rendelkezésre álló adatok alapján nem lenne indokolt a túlzott félelem az áremelkedéseket illetően - mivel a globális gabona- készletek még mindig magas szinten vannak -, az állattartók és a hústermelők a termelési költségek jelentős mértékű emelkedését jelzik az elkövetkező időszakra. A takarmánygyártók európai szervezetének képviselője szerint, ha továbbra is ilyen szintű áremelkedésekkel kell számolniuk, akkor ennek következtében a takarmányozási költségek a hústermelés összköltségének több mint háromnegyedét is kitehe- tik, aminek következtében a piacon főleg a sertés- és a baromfihúsárak tekintetében radikális áremelkedéssel kell számolni. A hírek szerint a nyugat- és észak.európai sertéstartók már most is nehéz helyzetben vannak, s még nehezebb helyzetbe kerülhetnek, ha a takarmányárak növekedését nem tudják érvényesíteni a felvásárlási árakban. Ez a veszély a hazai termelőket is fenyegeti. A megoldást a hústermelők abban lámák, hogy ha a húsforgalmazók csökkentenék a kereskedelmi árrést és a saját nyereségüket ezen a területen, hogy az állattartók is lélegzethez jussanak ebben a bonyolult helyzetben. Be kellene látniuk, hogy az állattartás költségei megemelkedtek, és ennek megfelelően csökkenteniük kell a saját nyereségüket az állattartók túlélése érdekében. Az európai termelők jelentős része viszont nem bízik abban, hogy a megnövekedett takarmányköltségeket be lehet építeni a húsárakba. Ezért több termelői szervezet is az EU intervenciós gabonakészleteinek felszabadítását kérte, hogy a piacra dobással ellensúlyozni tudják a fokozottabb kereslet miatt bekövetkezett áremelkedést. (ae) és hazai ellenőrző szervek rendszeresen ellenőrzik, és ezek alapján adják ki a minősítést. A gazdaság az átmeneti időszak után, mikor a növénytermesztésből származó biotermékek forgalmazását engedélyezték, 2006-tól a tej biotejként való értékesítésére is tanúsítványt kapott. Azóta termelési struktúrájukat is ennek a célnak rendelik alá. A gabonaféléket és a takarmánynövényeket a biotermelés követelményeinek megfelelő feltételek között termesztik, így garantált, hogy a végtermékként értékesített tej is megfelel az előírt követelményeknek. „A biotermelés alapvetően új szempontok és eljárások érvényesítését jelentette a növénytermelés és az állattartás egész vertikumában, ezeknek a követelmények megfelelő beruházások után rendszeresen meg is feleltünk” - áhította Nagy György a tangazdaság igazgatója. Jónéhány évig nem is volt gond, csehországi partnerükkel az együttműködés zavartalannak tűnt, de tavaly óta az olomouci tejgyár elkezdte lefelé szorítani az árakat. Ennek következtében ma már ott tartanak, hogy a szigorú technológiai és minőségi követelményeknek megfelelő tejet alig valamivel magasabb áron tudják csak értékesíteni, mint amennyiért a hagyományos tejet viszik a tejüzemek a termelőktől. Az egykoron 0,4 eurós literenkénti értékesítési ár az idei év felére 0,3 euróra csökkent, s az előrejelzések, valamint a biotejet tőlük felvásárló csehországi partnerük már azt jósolják, hogy az év végére a biotej és a közönséges tej közötti árrés akár meg is szűnhet. A kérdés csak az, vajon a biotej ára az üzletekben is ennek megfelelően alakul-e majd. „Válaszút elé kerültünk, s el kell döntenünk, hogy maradunk-e az egyre inkább ráfizetésessé váló tejtermelésnél, és megváijuk míg fordul a helyzet, vagy új utakat kell keresnünk” - vélekedett Bíró Pál. A helyzetet bonyolítja, hogy a hazai piacon egyelőre még nem túlságosan nagy az érdeklődés a biotermékek iránt, bár az utóbbi időben már érzékelhető az egészséges életmód iránti igény fokozódása. Eddigi ismereteik és tapasztalataik alapján a növénytermesztésből értékesíthető biotermékek hazai piacán alacsony a kereslet. Példa erre, hogy belföldön a tön- kölybúzájuk sem kelendő. Bár igaz, hogy eddig a jól értékesíthető biotej mellett nem is foglalkoztak túlságosan az egyéb termékek eladási lehetőségeivel.. Az ökológiai termelésről azonban továbbra sem mondanak le. Erre kötelezi őket a környezetkímélő termelési rendszerbe való belépéskor aláírt kötelezettségük, hogy a rendszert legalább öt évig működtetik. Ők viszont a jelenlegi.nehézségek ellenére sem a leépítésen, hanem inkább a továbbfejlesztés lehetséges módozatain gondolkodnak, dolgoznak. A gazdaság tavaly 2 hektár szőlőt és 16 hektár gyümölcsöst is bejelentett a környezetkímélő termesztési eljárásokat érvényesítő rendszerbe, s az átmeneti időszak lejárta után 2012-ben már az itteni szőlőt és gyümölcsöt is biotermésként tudják majd értékesítem. Vajon a biotej ára az üzletekben is követi majd az árcsökkenést - teszik fel a kérdést Bíró Pál és Nagy György, a gazdaság vezetői (A szerző felvétele) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
