Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-30 / 225. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com ____ RÖVIDEN _ Arcátlan kínai nyomás Oslo. Peking politikai nyomásgyakorlással próbálja megakadályozni, hogy Osló­ban az idei Nobel-békedíjat kínai másként gondolkodó kapja. Másfél héttel a kitünte­tés odaítélése előtt a norvégiai Nobel-intézet igazgatója, Geir Lundestad az NRK tévécsa­tornának elmondta: Fu Jing kínai külügyminiszter-helyet­tes nemrég a „norvég-kínai kapcsolatok megromlásával” fenyegetőzött, ha békedíjat egy kínai ellenzékinek ítélnék oda. Peking hasonló eszközö­ket vetettbe 1989-ben is, ami­kor a dalai láma kapta meg a kitüntetést. Az oslói bizottság október 8-án hozza nyilvá­nosságra döntését. (MTI) Túlzott iszlám befolyás Genf. Az ENSZ Emberi Jo­gi Tanácsa tegnapi határoza­tában támogatja a Gázai se- gélyflottilla ügyét vizsgáló bizottság jelentését, amely szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján „meg­indítható az eljárás” Izrael el­len. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) 57 orszá­gának egyetértésével, Pa­kisztán által beterjesztett ha­tározatot 30 igen, 1 nem (USA) és 15 tartózkodó sza­vazattal fogadták el. A világ- szervezet szakértői szerint Izrael elleni eljárás „szándé­kos emberölés, kínzás és em­bertelen bánásmód” vádjával indítható. (MTI) Késnek az atomerőművel Teherán. Ali Akbar S zalehi, az iráni atomenergia-ügynök­ség vezetője tegnap bejelen­tette, hogy két-három hóna­pot késik a busehri atom­erőműben termelt elektromos áram bekötése az országos há­lózatba. A dél-iráni Busehr- ben épült nukleáris erőműben augusztusban kezdték meg orosz segédlettel a fűtőele­mekkel való feltöltést, ame­lyet az eredeti tervek szerint november elején fejeztek vol­na be. De még három hónapig is eltarthat, mire az erőművet rácsatlakoztathatják az elekt­romoshálózatra. (MTI) Botrány Törökországban Ankara. Hatalmas belpoli­tikai botrányt kavart, hogy bordélyhajóként használták azt a történelmi relikviának számító jachtot, amely egykor Kemal Atatürknek, a modem török állam megalapítójának tulajdonában volt. A Savaro- na nevű hajóra, amely a világ negyedik legnagyobb magán- tulajdonban lévő jachtja, a török parti őrség bukkant rá. A Milliyet című lap értesülé­sei szerint a jachtot egy hétre bérelte ki egy kazah üzlet­ember napi ötvenezer dollá­rért, és a Göcek-Antalya- Belek-Isztambul útvonalat készült bejárni. (MTI) Minden uniós tagállam képviseltette magát a brüsszeli tüntetésen - a bankok fizessék a válság árát, ne a dolgozók Bekeményítettek az európai szakszervezetek Szlovák szakszervezetisek is csatlakoztak a megademonstrációhoz (TASR/AP-felvétel) Brüsszel/Madrid. Újabb nagy sztrájkhullám söpör végig Európán. Kedden a belga lé­giirányítók tartottak ún. vad­sztrájkot. Spanyolországban tegnap - nyolc év után elő­ször - 24 órás általános mun­kabeszüntetést tartottak a szakszervezetek, Brüsszel­ben pedig összeurópai sztrájkot hirdettek mind a 27 uniós tagállam képviselőinek részvételével. ÖSSZEFOGLALÓ Belgium repülőterein még teg­nap is kaotikus helyzet uralkodott, jóllehet előző este a légiirányítók befejezték előre be nem jelentett munkabeszüntetési akciójukat. A belga sajtó éles szavakkal ítélte el a vadsztrájkot, mert az akcióval uta- sokezreit ejtették túszul, miközben a légiirányítók éppen abba a réteg­be tartoznak, amely nem panasz­kodhat a bérek és munkakörülmé­nyek miatt. A spanyol szakszervezetek sze­rint a munkavállalók 70 százaléka csatlakozott az országos sztrájk­hoz, amelyet a megszorító intézke­dések, elsősorban a munkaerő-pia­ci reformok elleni tiltakozásul hir­dettek meg. A nyolc éve első általá­nos sztrájk megbénította Madrid és más nagyvárosok közlekedését. A szakszervezetek ezúttal arra töre­kedtek, hogy a gazdaságilag kulcs- fontosságú területeket bénítsák meg. A bevásárlóközpontokhoz nem jutott elegendő áru, a lapok is csak rendkívüli kiadásban, illetve csökkentett teljedelemben jelen­tek meg. Barcelonában és Madrid­ban a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel. A spanyol pénzügyminiszter tegnap kijelentette: a kormány kész további megszorításokra is, bár egyelőre elegendőnek tűnnek az eddigi intézkedések. A kormány megkönnyítette az elbocsátásokat azzal, hogy csökkentette a kifizet­hető végkielégítéseket, másfelől ösztönözni véli a munkakeresést a munkanélküli segély korlátozásá­val. Az euróövezetben Spanyolor­szágban a legnagyobb a munkanél­küliség, az utóbbi hónapokban 20 százalék körüli. Az unió fővárosában, Brüsszel­ben tegnap összeurópai tüntetést rendeztek a gazdasági válság mi­att az uniós országokban beveze­tett gazdasági megszorítások el­len. A demonstráción több mint százezren vettek részt, a 27-ek minden tagállama képviseltette magát. John Monks, az európai szak- szervezeti szövetség (ETUC) főtit­kára leszögezte: arra kívánják fel­hívni a figyelmet, hogy még nem késő elállni a megszorításoktól, és más irányban keresni a megoldást. A tüntetést az EB pénzügyi szigort fokozó javaslatainak bejelentésé­hez, illetve az uniós pénzügymi­niszterek mai kötetlen találkozója elé időzítették. A tiltakozók azt kifogásolták, hogy a kormányok a kispénzű dol­gozókkal kívánják megfizettetni a válság árát. Sürgették, hogy a pénz­intézetekre háruljon nagyobb sze­rep ebben, hiszen a krízis a bank­ágazatban kezdődött. Több felirat szólt a „spekulánsok európai uniójáról”. Az óriástüntetésről ko­molyabb incidenst a délutáni órá­kig nem jelentettek, de a rendőrség közlése szerint néhány „oda nem ü- lő tárgyat” eltávolítottak egyes tün­tetőktől. (MTI, SITA, ú) Ellentmondó titkosszolgálati jelentések Szándékos a zűrzavar? Brüsszel lényegében felmentette Franciaországot a diszkrimináció vádja alól Büntetné is, meg nem is Párizst az EU ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Aromák tömeges kito­loncolása miatt a mozgásszabad­ságot biztosító európai előírások­nak a francia jogrendbe történő átültetésére szólította fel tegnap az EB a francia hatóságokat. Kilá­tásba helyezte, hogy e jogi kötele­zettség elmulasztása miatt hivata­los figyelmeztető levelet küld Pá­rizsnak. Franciaország még nem ültette át ezt az uniós irányelvet oly mó­don, hogy az teljes hatékonysággal és átlátható módon biztosítsa min­denkinek a mozgásszabadságot - állapította meg az EB. Ahiányosság pótlására felszólító hivatalos leve­let megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről. Az EB ugyanakkor megállapította, Franciaország megerősítette köte­lezettségvállalását a Brüsszellel va­ló szoros együttműködésre. A tes­ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Tokió. Az orosz elnök tegnap azt mondta, hamarosan el­látogat a Kuril-szigetekre. Japán, amely visszaköveteli a II. világhá­borúban tőle elfoglalt szigetcso­portot, nyomban tiltakozott. Dmitrij Medvegyev tegnap fel­kereste az orosz Távol-Kelethez tartozó Kamcsatka félszigetet, s ott újságíróknak nyilatkozva Oroszor­szág egyik fontos térségének ne­vezte a közeli Kuril-szigeteket. Re­agálásában a japán kormány felszó­lította az orosz elnököt, hogy te­gyen le a Kuril-szigetek meglátoga­tásának tervéről. Meg nem neve­zettjapán kormányforrások a Kyo- do jelentése szerint már kedden felhívták az orosz fél figyelmét ar­ra, hogy egy ilyen látogatás negatív következményekkel járna a kétol­tület levélben kér Párizstól választ részletesen megfogalmazott kér­désekre, amelyek annak tisztázását célozzák, hogy a francia hatóságok által adott politikai biztosítékok­nak a gyakorlatban miként szerez­nek érvényt. Idén 8 ezer romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába és Romániába. Párizs a közrend, illetve a közbiz­tonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a romák etnikai csoportját vette célba az in­tézkedéssorozattal. Ennek ellent­mondott ugyan egy korábbi bel­ügyminisztériumi rendelkezés, de utóbb a szövegből kivették a ro­mákra való kifejezett utalást. Viviane Reding igazságügyi EU- biztos kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezte Franciaország ellen a mozgássza­badság korlátozása, illetve diszk­riminációs eljárásmód miatt. Az EB a téma tegnapi megvitatása után közzétett nyilatkozatában végül dalú viszonyra, s „határozott vá­laszlépéseket” vonna maga után. Moszkva és Tokió az ásványi kin­csekben gazdag és jelentős halá­szattal bíró szigetcsoport négy leg­délebbi tagjának, Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai szigeteknek a hovatartozását vitatja. A Kamcsat­ka és Hokkaido - Japán legészakibb szigete - között 1200 km hosszan húzódó, 56 szigetből álló vulkani­kus szigetláncot a Szovjetunió a II. világháború utolsó heteiben, már a japán kapituláció bejelentése után foglalta el, Szahalin déli részével egyetemben, de elfoglalt négy olyan déli szigetet is, amely a többi­től eltérően korábban sohasem tar­tozott Oroszországhoz. Japán eze­ket ma saját Északi Területeinek tartja, holott az 1951-es San Fran- cisco-i békeszerződésben, lemon- dottterületijogairól. (MTI, ú) azt állapította meg, a francia ható­ságok nyár óta foganatosított in­tézkedései „nem irányultak arra, hogy kifejezetten célba vegyenek egy etnikai kisebbséget”. Az emlí­tett belügyi rendelkezés nem állt ugyan összhangban a diszkriminá­ciómentes eljárás elvével, de a kör­levelet szeptember 13-án új utasí­tással hatályon kívül helyezték - hangsúlyozta az EB. Ezzel Brüsszel lényegében felmentette Párizst a diszkrimináció vádja alól. Az uniós mozgásszabadsági irányelv rendelkezéseinek a nem­zeti jogba történő maradéktalan átültetése azonban még várat ma­gára - így az EB, és erre hivatkozva helyezte kilátásba a hivatalos hi­ánypótlási felszólítás megküldé­sét. A problémafelvetés franciák ellen irányuló élét Brüsszel azzal tompította, hogy megállapította: a mozgásszabadságról szóló irány­elv átültetésének kérdését vala­mennyi uniós tagállamban meg kell vizsgálni. (MTI, ú) Washington/London/Párizs/ Koppenhága. Európai városok el­leni terrortámadásokat akadá­lyoztak meg hírszerző ügynöksé­gek - jelentette a Sky News brit hírtelevízió. A BBC szerint az al- Kaida részéről az utóbbi években ezek voltak a legkomolyabb ter­vek. Az igazsághoz tartozik, a Sky News előtt, kedden a The Wall Street Journal arról írt, hogy egy európai célpontok elleni terror­támadás-sorozat megakadályozá­sa érdekében az amerikai CIA drasztikusan növelte a pakisztáni törzsi területeken tevékenykedő iszlamista szélsőségesek elleni, drónokkal végrehajtott légicsapá­sok számát. Tim Marshall, a Sky News kül­politikai rovatvezetője meg nem nevezett hírszerző forrásokra hi­vatkozva közölte, az al-Kaidához köthető pakisztáni fegyveresek azonos időben történő támadáso­kat terveztek London, illetve fran­cia és német városok ellen. Mar­shall szerint a nyugat-európai tá­madások tervezése „előrehaladott állapotban volt, de nem volt küszöbönálló”. A támadásokat a két évvel ezelőtti mumbai terror- cselekményekhez hasonló módon hajtották volna végre. Párizsban viszont azt közölték tegnap, a francia titkosszolgála­tok nem tudnak az európai, köz­tük francia városok ellen tervezett terrortámadásokról. Aminek né­mileg ellentmond, hogy a francia hatóságok nemrég arra hívták fel a lakosság figyelmét, hogy az or­szágot azonnali terrortámadás veszélye fenyegeti. És kedden este bombariadó miatt ismét kiürítet­ték Párizsban az Eiffel-tomyot. Koppenhágában bejelentették: a dán kormány újabb feszültség és erőszakcselekmények lehetősé­gével számol, mivel ma ismét megjelennek a Jyllands-Posten című lap ismert Mohamed-karika- túrái, ezúttal egy könyv illusztrá­ciójaként. (MTI, ú) Megkövezi Izraelt Bejrut. Megkövezi Izraelt Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök októberben, amikor lá­togatást tesz Libanonban. A londoni el-Kudsz napilap sze­rint Ahmadinezsád a Kfarki- lában lévő, iráni pénzből épült Fátima nagykapuja nevű kert­ben egy követ hajít majd „az elfoglalt Palesztina” irányába, s ezzel azt a retorikát is meg­erősíti, mely szerint Izraelt le kell törölni a térképről. Az Iz­raellel határos településre so­kan mennek azért, hogy meg­kövezzék Izraelt, amely a kö­zelben egy falat is emelt a ritu­álé megnehezítésére. Ahma- dinezsád Izraelt piszkos mik­robának és bűzös tetemnek is nevezte. (MTI) Medvegyev Kuril-szigeteki látogatásra készül Orosz-japán konfliktus Sztálinhoz hasonlította Medvegyev államfőt Luzskov perre megy ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Megdöbbentette az oroszokat az a hangnem, ahogyan a Dmitrij Medvegyev elnök által ked­den leváltott Jurij Luzskovmoszkvai polgármester bírálta az államfőt. Luzskov szerint Medvegyev a meg­torlások és cenzúra olyan légkörét teremtette meg, amely már a sztálini érát idézi. A közvéleményt sokkoló vádakat Luzskov a Kremlnek cím­zett levelében fogalmazta meg. A le­velet még vasárnap este elküldte, de csak tegnap jelent meg a Novoje Vremja hetilap internetes oldalán. Egyébként Luzskov bírósági úton támadja meg az államfő dön­tését - mondta tegnap Joszif Kob­zon énekes, a duma képviselője, Luzskov barátja. Kobzon kijelentet­te: Luzskov semmiképpen nem tá­vozik Oroszországból, még ha fo­kozódik is a rá nehezedő nyomás, vagy akár ha büntetőeljárást indí­tanak ellene. Az énekes azt mond­ta, figyelmeztették az Egységes Oroszország Párt frakciójában, hogy ne nagyon nyilatkozgasson, de ő „szabad ember egy szabad ál­lamban”. Natalja Tyimakova, az elnök saj­tótitkára tegnap elmondta: az ál­lamfő a Luzskov leváltásáról szóló rendelet aláírásakor még nem olvas­ta Luzskov hozzá intézett levelét. Luzskovnak volt polgármester­ként az érvényes moszkvai jogsza­bályok szerint élete végéig jár biz­tosítás, testőrség, különleges kor­mányzati kommunikációs kapcso­lat és az állami dácsa, sőt még a re­pülőtéri VIP-várók költségeinek fedezése is, halála után a családta­gok az öregségi alapnyugdíj ötszö­rösét kapják. (SITA, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents