Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-29 / 224. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 29. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Brüsszel a gazdasági válság ellenére két kézzel szórja az európai adófizetők pénzét - Ján Fígeľ tízer eurót kaphat havonta az Európai Bizottságtól Alaposan megszedhetik magukat az Európai Unió volt biztosai ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin/Pozsony. A tisztségükből távozó EU-biztosok- nak három éven át jelentős anyagi támogatást nyújt Brüsszel, hogy megkönnyítse számukra a munkaerőpiaci átállást - erősítette meg a napokban az Európai Bizottság egyik szóvivője a Financial Times Deutschland (FTD) értesülését. A lap szerint jelenleg 17 volt EU- biztos kap továbbra is pénzeket az uniótól, holott közülük sokan azóta lobbistaként vagy politikusként tevékenykednek. Az újság kiemelte az ilyenjavadalmazottakközül Charlie McCreevyt, a belső piacért felelős volt ír EU-biztost, aki a Ryanair légi- társaság felügyelőbizottságába ült át. Ott állítólag évi 47 ezer eurót keres, de ehhez jön még évente 132 ezer euró „átállási támogatás” Brüsszeltől. Az EU végrehajtó testületének sajtótájékoztatóján Michael Mann szóvivő nem volt hajlandó az egyes volt biztosokat illetően konkrét számokat mondani. De azt megerősítette, hogy az általános szabály értelmében a volt biztosokat hivatalukból való távozásuk után három éven át egykori biztosi fizetésük 40-65 százaléka illetheti meg, annak függvényében, hogy mennyi ideig töltötték be a biztosi posztot. Az azonban - tette hozzá a szóvivő - nem fordulhat elő, hogy az ilyen módon kedvezményezett személy az uniós pótlékkal együtt többet keressen, mint amennyi annak idején a biztosi fizetése volt. Igazolnia kell ugyanis, hogy mennyi a fizetése az új munkahelyén, tehát az „átállási támogatás” legfeljebb a különböze- tet fedezheti. Márpedig a 2004-2009-ben hivatalban volt, Jósé Manuel Durao Bar- roso vezette Európai Bizottságban egy biztos havijövedelme minimum 20 ezer euró volt. És csak az a volt biztos nem kap semmit Brüsszeltől, aki jelenleg ennél többet keres. Szinte biztosra vehető, hogy az FTD cikke nyomán hatalmas, összeurópai vita bontakozik ki arról, mennyire etikus a folytatódó gazdasági válság közepette ilyen bőkezűen pénzelni az egykori brüsszeli bürokratákat. A biztosokat (minisztereket) ugyanis nem választják, hanem a tagállami kormányok delegálják az Európai Bizottságba. Az sem mellékes szempont, hogy a volt uniós biztosoknak nem kell munkanélküli-segélyért folyamodniuk, általában zsíros állásokat találtak maguknak. Az említett ír McCreevy mellett még néhány példa: a volt szlovák biztos, Ján Fígeľ (KDH) jelenleg közlekedési miniszter, az olasz Franco Frattini a Berlusconi-kormány igazságügyi minisztere, Dalia Grybauskaite pedig Litvánia államfője lett. Az összeférhetetlenség gyanúja merül fel Joe Borg esetében, akiaha- lászatiügyekértvoltfelelős, jelenleg pedig egy Fipra nevű lobbicéget képvisel. Csakúgy, mint a német Günther Verheugen, aki szintén lobbista lett, s vele kapcsolatban írta internetes oldalán egy, az átlátható és etikus lobbizásért küzdő szervezet, hogy Verheugen arcátlanul megsértette a szabályokat. Az említett szervezet „cyber-actionra” szólított fel honlapján, vagyis: e-mailek özönével árasszák el Barrosót, hogy változtasson ezen a helyzeten. Ján Figeľ szóvivője, Martin Kraj- čovič főnöke véleményét tolmácsolva azt nyilatkozta a szombati Sme- nek, hogy nem lát kivetnivalót a dologban. Szerinte a 3 éven át folyósított „átállási támogatás” azért jár a volt EU-biztosoknak, mert nem helyezkedhetnek el olyan állásokban, amelyekben kihasználhatnák azokat az információkat, amelyekhez biztosokkénthozzájutottak. A lényeg: Figeľ az átmeneti támogatást - a Sme szerint havi tízezer eurót kaphat Brüsszelből - nem utasította vissza, mint azt két volt kolléganője megtette. A szlovák miniszter azt állítja, hogy a pénzt jótékonykodásra fordítja. (MTI, TASR, ú) Mivel nem történt előrelépés, az Európai Bizottság kvótákban szabná meg, milyen legyen a nők aránya a vállalatok vezető testületéiben Brüsszel a magáncégeknek is diktálni szeretne Licia Ronzulli olasz képviselőnő újszülött gyermekével jelent meg az Európai Parlamentben Viviane Reding beszámolója alatt. Miközben a baba békésen aludt, ő végigolvasta a dokumentumokat, majd szavazott. Képviselőtársai lelkesen megtapsolták, ám ő kijelentette: így akarta felhívni a figyelmet arra, milyen nehéz összeegyeztetni a munkát és a csa(TASR/AP-felvétel) Brüsszel/Pozsony. Örökzöld témával állt a nyilvánosság elé egy hete Viviane Reding, aki a romakérdésben Párizzsal kirobbant vitája miatt hirtelen az unió legismertebb biztosa lett. Ő terjesztette elő az Európai Bizottság öt évre szóló stratégiáját, amely a nők esély- egyenlőségének javítását célozza. ÖSSZEFOGLALÓ Az EB elképzeklése szerint az unió akár abban is közbenjárna, hogy több nő legyen a nagyvállalatok csúcsvezetői között. A stratégia jelentősen növelné a nők arányát a foglalkoztatásban, és segítené a női vállalkozókat is. A dokumentum értelmében el kell érni, hogy a nők bére ne maradjon el a férfiakétól. Szerepel a tervben a nemi erőszak elleni küzdelem, sőt az EU határain kívüli női egyenjogúság is. Kényszerítés kvótákkal „Ha be akarjuk indítani a gazdasági növekedést, akkor jobban ki kell használnunk a nőkben rejlő képességeket” - érvelt Viviane Reding alapjogi biztos. Azt mondta, személy szerint korábban nem támogatta azt az elképzelést, hogy kvótával emeljék a nők számát a vállalatvezetők között, de most akár ennek az eszköznek a bevetését is lehetségesnek tartja a jövőre nézve. „Ezen a téren szinte semmi előrelépés nem történt, ezért a jövőben komolyan fontolóra vehetjük, hogy európai szinten lépjünk fel kezdeményezéssel.” Egyelőre nem világos, hogyan ládot. lehetne uniós kvótákat kényszeríteni ez ügyben a magáncégekre. Az EUobserver azt írta, Reding úgy képzeli el, hogy a nagyvállalatok saját tervet dolgoznának ki arra vio- natkozóan, miként akarják a nők arányát növelni a csúcs- és közép- vezetésben, s abban az esetben jönnének a kvóták, ha a vállaltok nem teljesítenék ezt az elvárást. A biztos asszony a jövő év tavaszán személyesen találkozna a vállalati csúcsvezetőkkel, s a részükről tapasztalt hajlandóság alapján javasolna további intézkedéseket. Reding a médiának is magyarázta a bizonyítványt, amikor azt fejtegette: nem azt akarja, hogy a vállalatok kevésbé rátermett vezetőket alkalmazzanak, csak azért, mert nők, hanem azt, hogy ha két egyforma képességű és végzettségű jelentkező van egy tisztségre, s az egyik férfi, a másik nő, akkor ez utóbbit részesítsék előnyben. Norvégia kipróbálta Egyébként a nőket illetően a kvótarendszer sem újdonság, több országban meghatározták például, hogy a parlamentben hány százalékot kell kitennie a honanyák arányának. Norvégiában 2008-tól törvény írja elő, hogy a vállalatvezetés 40 százalékának nőnek kell lennie, s amely cég azt nem teljsíti, büntetésre számíthat. Ezt a törvényt nagy vita előzte meg, s a német Spiegel szerint nem lett igazuk azoknak, akik azzal riogattak, hogy a férfiak lesznek diszkriminációnak kitéve. Az az ellenérv sem állta meg a helyét, amely szerint rosszabb képességű alkalmazottak árasztják el a vállalatokat. Spanyolországban és Hollandiában is fogadtak el hasonlótörvényt. Szlovákia: nem rossz arány Egy négy évvel ezelőtti felmérés szerint Szlovákiában a jelentős szervezetek és vállalatok vezető beosztású dolgozóinak kb. egy- harmada nő, viszont a fizetésük egyharmaddal alacsonyabb, minta hasonló beosztásban dolgozó férfiaké. Az előbbi jobb az uniós átlagnál, az utóbbi nem. Két szomszédunknál, Csehországban és Ausztriában - a World Economic Forum idei felmérése szerint - a cégek több mint hetven százalékának vezetőségében egy nő sincs. Érvek pro és kontra Mindenütt megoszlanak a vélemények a női csúcsvezetők arányának kötelezővé tételéről. Van, aki szerint a kvóták maguknak a nőknek ártanának, mert egy állás betöltésekor a rátermettségük csak másodlagos szempont lenne. Párizs. Ma egy hete a nők kerültek többségbe (4:3 arányban) a svájci kormányban. Az unióban csak egy országnak van több női minisztere, mint férfi. Finnország elsőként adta meg - 1906-ban - a szavazati jogot a nőknek a világon, és Európában neki van a leginkább feminizált kormánya. Az idén júniusban alakított testületben 11 nő és 9 férfi kapott helyet, és nem csak a miniszterelnök nő, hanem az államfő is. Mások olyan felmérésekre hivatkoznak, amelyek szerint a cégek gazdasági eredményeiben is pozitívan megmutatkozik, ha a csúcs- vezetésben kiegyensúlyozott a nemek aránya. Viszont az is igaz, hogy kvótákkal nem lehet megoldani azokat az okokat, amelyek miatt kevés a nő a magasabb pozíciókban, s az okok között nem csak a családiakat - gyerekszülés - sorolják fel, hanem azt is, hogy kevesebb nő választja a műszaki és tudományos pályákat. Apasági szabadság A női esélyegyenlőség kérdése visszatérő téma az unióban, például az Európai Parlament ez év februárjában olyan jelentést fogadott el, amely egyebek mellett az apasági szabadság kiterjesztlé- sét sürgette. Mint megállapították, az unió egyik irányelve rendelkezik az anyasági szabadságról, nincs viszont ilyen az apák által igénybe vehetőről. A képviselők akkor felszólították az EB-t, támogasson minden lépést az Norvégiában a 2009-ben megalakult húszfős kabinet tagjai fele-fele arányban nők és férfiak. Ez hagyomány a skandináv országban azóta, hogy a nyolcvanas évek elején Gro Harlem Brundtland asszony kabinetjében már majdnem pontosan egyenlő volt a két nem aránya. Spanyolországban is egyenlő számban állnak a 18 minisztérium élén nők és férfiak. Jósé Luis Zapatero kormányában ráadásul olyan fontos tisztségek jutottak apasági szabadság európai szintű bevezetése érdekében. Keleten többet adnak Egy korábbi EP-jelentés pedig megállapította: több tagállamban még mindig nem ismerik el a munkavállalók jogát ahhoz, hogy a szülési szabadság letelte után ugyanabba az állásba vagy azonos beosztásba térhessenek vissza. S ha már itt tartunk: az unióban ahány ország, annyi szabály létezik magáról a szülési szabadságról is. Érdekes módon a legnagylelkűbbek a keleteurópai országok, de van olyan tagállam, ahol nemrég mindössze 14 hét fizetett szülési szabadságot adtak az anyáknak. Ezt nemrég 20 hétre növelték, de a vállalati szféra komoly ellenállást tanúsított. A Reding asszony által ismertetett stratégiában az is szerepel, hogy az EB bevezetné az „egyenlő fizetések európai napját”, ezzel is tudatosítva, hogy a nők fizetése még mindig átlagosan 18 százalékkal marad el a férfiak bére mögött. (-nák, MTI) nekik, mint a gazdasági vagy a védelmi tárca. És nő tölti be a miniszterelnök-helyettesi posztot is. Dániában 10 férfi mellett 9 nő alkotja a kormányt. Februárban először került nő a védelmi és a külügyminisztérium élére is. Svédország távozóban lévő kormányának 22 minisztere közül 10 a nő. Franciaországban a 21 miniszter közül 5 nő. Ez az arány tekinthető az uniós átlagnak. (MTI) Lassan nőiesednek az uniós országok kormányai A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) Á hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,039350 17 040 465,20 0,025 0,035665 87 448 939,55 0,025 0,034122 253 177 022,72 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038659 53 466 414,70 0,025 0,036079 342 785 484,93 0,025 0,035432 705 178 818,03 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,038412 32 362 281,09 0,025 0,035659 238 269 420,38 0,025 0,035088 672 277 536,08 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,039125 9 578 981,71 0,025 0,0350656 600 193,78 0,025 0,034593 128 783396,27 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038984 14 154 044,49 0,025 0,035502 116 634 840,39 0,025 0,034807 255 461 104,36 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,038757 30 241 561,34 0,025 0,036106 184 635 767,29 0,025 0,035483 290 867 426,36 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva, a kezelési költség mellett a nyugdíjalapok 5,6 százalékos gyarapodási díjat számíthatnak fel, melyet a vagyonnövekmény egyhatodából számítanak ki Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2010. szeptember 24-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
