Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-29 / 224. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.com Automatikusan megbüntetik a tékozló EU-tagokat Nagyobb uniós fegyelem MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak arról, hogy automatiku- sabbá kell tenni a szankciókat olyan tagállamok ellen, amelyek túllépik államháztartási hiányra és az államadósságra vonatkozó határokat - közölte Herman van Rompuy, az Európai Unió elnöke. Van Rompuy arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli találkozón „nagyon nagy fokú összhang” mutatkozott abban, hogy szükség van egy „hiteles uniós szintű szankcionálási eljárásra” a vonatkozó szabályok ellen vétő tagországokkal szemben. További előrehaladás történt a szankcionálási rendszer kulcsfontosságú paramétereinek meghatározásában. Az elképzelés szerint a büntetéseket „korai szakaszban” vezetnék be. .Amennyire lehetséges, a szankciókra vonatkozó döntéshozatali szabályoknak automatikusabbá kell lenniük” - közölte van Rompuy, aki szerint a büntetések kirovását kizárólag többségi szavazással lehetne megakadályozni. Sajtójelentések szerint a bruttó hazai termék (GDP) 0,2%-ának megfelelő összeget kellene letétbe helyezniük azoknak a kormányoknak, amelyek 3%-nál nagyobbra engedik nőni a GDP-ará- nyos államháztartási hiányt, és a GDP 60%-át meghaladó állam- adósságot halmoznak fel. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hiányt csökkent a nyugdíjreform? Brüsszel. A lengyel Rzecz- pospolita napilap úgy értesült, hogy a nyugdíjreform (deficit- és államadósság-növelő) átmeneti költségei a kimutatott statisztikákban benne maradnának, azonban a javaslattevő országok részben csökkenteni tudnák a hiányukat, amikor az Európai Bizottság szankciókat akarna életbe léptetni a 3%-os hiányplafont megsértők ellen. Csak október végén lehet végleges eredményre számítani, azonban a meg nem nevezett brüsszeli hírforrás szerint ez a konszenzusos álláspont lehet a végső befutó. Augusztus 6-án fordult 9 EU-tagország (köztük Szlovákia és Magyarország is) az unióhoz, hogy a jelenlegi hivatalos statisztikák egyenlőtlen feltételeket teremtenek, hiszen egyes országok a hosszú távú pénzügyi stabilitást előtérbe helyezve olyan nyugdíjreformot hajtottak végre, aminek az előnyei csak évtizedek múlva mu- tatkoznak meg. (MTI) Mérséklődtek a bérelvárásaink Pozsony. A munkát keresők az elmúlt hónapokban jelentős mértékben visszafogták a fizetésekkel kapcsolatos elvárásaikat - derül ki a Profesia.sk portál elemzéséből. Az egy évvel korábbiakhoz képest az idei második negyedévben már csak 2%-kal volt nagyobb az az összeg, amit a munkát keresők szívesen láttak volna a fizetési szalagjukon. A többség átlagosan 764 eurós bérre vágyott. A gazdasági válság kirobbanását megelőző hónapokban még rendre több mint 10%-os növekedésről számolhatott be a hírportál. A legnagyobb elvárásai a Pozsony megyei munkavállalóknak voltak, akik havi 808 eurós fizetést tartottak volna elfogadhatónak, míg Kassa megyében ez csak687euró volt. (ČTK) E hónapban nőtt a borúlátók száma Pozsony. A hazai cégek és fogyasztók szlovák gazdaságba vetett bizalma - 15 hónapos folyamatos növekedést követően - szeptemberben újra csökkent: az augusztusi 93,6-ról 92,7 pontra. A lakossági fogyasztók az állam gazdaságának az alakulása mellett borúlátóbbak a háztartásuk pénzügyeit illetően is. Ám szeptemberben már csökkent azok száma, akik a munkahelyük elvesztése miatt aggódtak. (SITA) Cseh és szlovák fizetések szintje Pozsony/Prága. Szlovákiában nagyobbak a bérezés terén mutatkozó különbségek, mint nyugati szomszédjánál. A cseheknél a munkavállalók 65%-a keres az országos átlagnál kevesebbet, Szlovákiában a 70%-a. Nálunk az alkalmazottak 18%-a keres havi 1000 eurónál többet, a cseheknél ez a mutató 28 %. (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8498 Lengyel zloty ' 3,9761 Cseh korona 24,618 Magyar forint 277,95 Horvát kuna 7,2953 Román lei 4,2685 Japán jen 113,22 Svájci frank 1,3272 Kanadai dollár 1,3897 USA-dollár 1,3460 VETEL- ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,31 25,33-23,86 290,05-265,07 OTP Bank 1,39-1,31 25,31-23,87 285,85-269,39 Postabank 1,40-1,31 25,47-23,75Szí. Takarékpénztár 1,39-1,30 25,27-23,86 290,45-265,43 Tatra banka 1,38-1,31 25,21-23,94 288,85-266,89 Dexla banka 1,38-1,31 25,26-23,98 285,18-270,72 Általános Hitelbank 1,39-1,32 25,28-23,88 290,05-265,07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A hazai terméskiesést a kereskedők a külföldi behozatallal pótolják, ennek azonban megkérik az árát Már drágul a zöldség és gyümölcs Szlovákiában egyre kevesebb helyen termesztenek krumplit, ezért nem csoda, hogy a drágulás leginkább a burgonya árán látszik (TASR-felv.) Pozsony. Az idei rendkívül csapadékos időjárás okozta károk, a termőföldeket elöntő árvizek és belvizek mára a pénztárcánkon is éreztetik hatásukat. A zöldség- és gyümölcsárak évtizedes rekordokat döntögetnek, miközben nem egyért akár a dupláját is elkérik a tavaly szeptemberi árakhoz képest. Az előrejelzések szerint ráadásul a tél közeledtével további áremelésekre számíthatunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A statisztikai hivatal által tegnap közzétett adatok szerint az elmúlt egy évben 27%-kal nőttek a zöldség- és gyümölcsárak, ez azonban csak a durva statisztikai átlag, több szezonjellegű termény ugyanis ennél jóval nagyobb árvágtát produkált. Mindez természetesen az idei katasztrofális időjárási viszonyokkal magyarázható, amelyek nemcsak nálunk, hanem egész Európában súlyos károkat okoztak a gazdáknak. A hazai terméskiesést a kereskedők ugyan a külföldi behozatallal pótolják, ennek azonban megkérik az árát. Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza szerint nem számíthatunkjavulásra az elkövetkező hónapokban sem. „Nagy valószínűséggel az élelmiszerárak az év hátralévő hónapjaiban is jóval magasabbak lesznek, mint a múlt év azonos időszakában” -vallja Kárász. A különbség leginkább a burgonya esetében látszik meg. Ennek a kilójáért manapság már csaknem a 70 centet is elkérik, vagyis a dupláját annak, amit tavaly ilyenkor. Az elmúlt három évben a krumpli kilója átlagosan 30 centbe került. Viliam Bezák, a Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke szerint a magas árak ráadásul egész ősz folyamán fennmaradnak, amit azzal magyaráz, hogy a legnagyobb európai burgonyatermesztők, 5 millió tonnás, vagyis mintegy 15%-os terméskiesést jeleznek. A szakmai szervezet elnöke ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy nem éri meg túl sok burgonyát felhalmozni télire, hiszen a minőség idén elmarad a korábbiaktól, így nagyobb az esélye a korai rothadásnak. Ha olcsóbb burgonyára vágyunk, érdemes a piacokat előnyben részesíteni a szupermarketekkel szemben. Nem szolgálhatunk jó hírekkel azonban a lecsó kedvelőinek sem. A korábbi években, a meleg szeptemberi időjárásnak köszönhetően „úsztunk” a paradicsomban, az idei rossz időjárás miatt azonban az egész év folyamán silány volt a termés. A paradicsom ára így nem egy helyen már szeptember közepén 2 euróra szökött fel, míg tavaly ebben az időben 60-80 centért árulták. A hazai terméshez már csak a piacokon juthatunk hozzá, a szupermarketek által kínált, külföldi behozatalból származó paradicsom kilójáért átlagosan 1,80 eurót kérnek. Hasonló a helyzet a paprikával is. A hazai termés nagy részét tönkretette a belvíz, a kereskedők így kénytelenek a külföldi behozatalra hagyatkozni. A piros és a sárga paprika ára már 2 euró fölé szökött, csak a másodosztályú terményekhez juthatunk hozzá olcsóbban, amelyeknek a kilója 66 cent körül mozog. Az egy évvel korábbihoz képest drágábban juthatunk hozzá a gyökérzöldségekhez is. A petrezselyem manapság a legdrágább gyökérzöldség, kilóját 1,50-2,80 euróért vehetjük meg, és nem számíthatunk változásra az elkövetkező hónapokban sem. A hazai üzletláncok petrezselyem helyett manapság inkább már Lengyelországból behozott paszternákot kínálnak, kilóját átlagosan 1,40 euróért. Nagyjából a felével drágult az elmúlt egy évben a káposzta és a hagyma is. Hat évvel ezelőtt például a káposzta kilóját még szimbolikus egy szlovák koronáért (3,3 cent) kínálták a vevőknek, ma már a fehér káposzta kilója 0,44-0,70, a vörösé 0,79-1,20 euró között mozog. A szupermarketekben általában olcsóbban hozzájuthatunk, mint a piacokon. A hagyma ára már tavasszal megugrott, és azóta tartja az akkori szintet. A vöröshagyma kilója 1,20, a fehéré 0,59 euró körül mozog. Az árak csökkenésére valószínűleg nem számíthatunk az elkövetkező időszakban sem, hiszen a szakemberek a kisebb kínálat mellett, a kereslet növekedésére számítanak. A zöldségekhez hasonlóan alakulnak az árak a gyümölcsök esetében is, így az őszi szezon egyik legjellegzetesebb gyümölcse, az alma sem lóg ki a sorból. Marián Varga, a Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke szerint a hazai termés a tavalyi 53 ezer tonnáról, idén 30-35 ezer tonnára esik vissza. Mivel almából egész Európában kevesebb termett, a 30-40%-os drágulás jogosnak tekinthető - vallja Varga. Korábban az árakat a lengyel termesztők verték le, idén azonban az északi szomszédunknál is hatalmas károkat okozott a rossz időjárás. Jelenleg a hazai szupermarketekben a legolcsóbb, silányabb minőségű alma kilójához 70 centért, a rétesekbe felhasználható alma kilójához a piacokon 35 centért juthatunk hozzá. A standard ár egyébként egy euró körül mozog, míg néhány almafajtáért 1,50-1,75 eurót is elkérnek. Körtéből ugyanakkor egyre kevesebbet termesztenek itthon, ami az árakon is meglátszik: kilójáért 1,33-1,80 eurót kérnek, ami a múlt évhez képest egyelőre nem változott jelentősebb mértékben. (TASR, P, mi) Jövőre kissé lassul Szlovákia gazdasági növekedése Sokkolták a munkaerő-közvetítő ügynökségeket Idén még tarthat a lendület Túlbuzgó a munkaügyi tárca ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Radičová-kormány jövőre tervezett, 1,7 milliárd euró nagyságrendű takarékossági intézkedései 2011-ben lefékezik Szlovákia gazdasági növekedésének ütemét. A Szlovák Nemzeti Bank júniusban még 4,3%-os növekményt vetített ki jövőre, azonban a legfrissebb, tegnap ismertetettjegybanki prognózis már csak 3%-os gazdasági növekedéssel számol - közölte Jozef Makúch, a jegybank elnöke, sőt még 2012-ben is érződhet a gazdasági csomag negatív hatása (4,1 százalékos növekedés -lehet). A magasabb áfa (19-ről 20%-ra emelik), az államapparátus bérkeretének lQjaázalékos megnyirbálása miatt jövőre sem nő érezhetően a belső fogyasztás, az idén erősödő exportteljesítmény pedig teljes mértékben a világpiac máig törékeny élénkülésének függvénye. A magasabb áfa, továbbá a jövedéki adó jövő évi emelése 2011-ben 1 százalékponttal dobja meg az éves infláció mértékét. , Azért nem jobban, mert a lanyha belföldi fogyasztás miatt a kiskereskedelemben kiélezett verseny várható” - tette hozzá Renáta Konečná, a nemzeti bank pénzpolitikai osztályának vezetője. Idén viszont a gazdaság a júniusban vártnál gyorsabb növekedést produkál. A nemzeti bank júniusban 2010- re kivetítve 3,7 százalékos növekedést várt, amit most 4,3 százalékra módosított - a növekmény döntően az erőteljes export húzhatásának számlájára írható. A kormány takarékossági intézkedései, továbbá az államigazgatásban várható elbocsátások miatt jövőre a korábban vártnál lassabban, csupán 0,1%-kal nő a foglalkoztatottság, miközben júniusban még 0,6 százalékot vártak - derül ki a Szlovák Nemzeti Bank jelentéséből. A gazdaság ugyan magához tért, viszont az állami alkalmazottak létszámának 2011- től várható leépítése miatt úgy tűnik, tartósan magas munkanélküliségre kell berendezkedni, sőt 2012-ben is csak 0,5%-kal nőhet a foglalkoztatottság, (shz) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Alaposan ráijesztett a Jozef Mihál (SaS) vezette munkaügyi minisztérium a munkaerőközvetítő társaságokra. A tárca törvénymódosítása szerint - egy állítólagos uniós irányelvre hivatkozva - a munkaerő-közvetítők szolgáltatásait igénybe vevők legfeljebb az alkalmazottaik 10%-át foglalkoztathatnák ilyen módon. „Ez a szakminisztérium szabotázsa, a tárcát még mindig Tomanová szelleme (a volt miniszter - a szerk. megjegy.) lengi be. Ez a lépés rugalmatlanná tenné a hazai munkaerőpiacot, ráadásul nem létezik semminemű uniós szabályozás sem” - kelt ki tegnap a törvénymódosítás ellen Ľuboš Sirota, a munkaerő-közvetítő ügynökségek szövetségének (APAS) elnöke. Napjainkban mintegy 25 ezer főt alkalmaznak ilyen módon, akiket döntően nagy cégek a hullámszerűen érkező jelentős megrendelés kielégítése során alkalmaznak, átlagosan 6-7 hónapon át. Az APAS adatai szerint Szlovákiában mindössze az alkalmazottak 0,6%-a dolgozik munkaerő-közvetítő ügynökségek útján, míg az uniós átlag 1,7%. Michal Hošták, a Munkaadók Országos Szövetségének (RÚZ) titkára szerint ha életbe lépne a 10%-os foglalkoztatási plafon, akkor legalább 15 ezer munkaerőt kellene elbocsátani, ami havi szinten legalább 3,6 millió euró adóbevételkiesést okozna az államnak. Arról nem is szólva, hogy számos, a rugalmas munkaerőre építő és döntően exportra dolgozó cég nehéz helyzetbe kerülne. Sirota hozzátette: a munkaerő-közvetítő ügynökségek alkalmazottai teljes értékű fizetést kapnak, fizetik utánuk a járulékokat, és ha beválnak, akkor az adott vállalatnál állandó szerződést is kapnak. A válság csillapodása után még számos cég óvatos, csak szerződéses alkalmazottakat vesz fel, vagyis a munkaerő-közvetítők fontos szerepet töltenek be. Időközben úgy tűnik, Jozef Mihál miniszter is észrevette apparátusa túlbuzgóságát, ugyanis meglebegtette annak lehetőségét, hogyeltör- lika 10%-os korlátozást, (shz)
