Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-28 / 223. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 28. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ VAJDASÁG MA Nyilatkozatban tette közé a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) választmánya a kettős állampolgársággal és az egységes autonómiakoncepció létrehozatalával kapcsolatos véleményét. A párt a következő hónapokban elő kívánja segíteni, hogy minél több vajdasági magyar vegye föl a magyar állampolgárságot. A Vajdaság Ma hírportálon olvasható nyilatkozat szerint a VMDP választmánya fontosnak tartja, hogy „a vajdasági magyar pártok vezetői jelezzék a magyar állampolgárság felvételére irányuló igényüket, ezzel is segítsék a közös nemzeti érdek érvényesülését” - áll a nyilatkozatban. A VMDP arra törekszik, hogy a szórványban élő magyarok „a teljes információk birtokában, személyes érdekeikre figyelemmel, minél nagyobb számban éljenek a magyar állampolgárság könnyített megszerzésével járó előnyökkel”. (MTI) Nyugat-Európában a bankadó gondolata nyilvánvaló, nálunk fel sem vetődött ennek ötlete Kivéve a bankokat A kormány az elmúlt heteket azzal töltötte, hogy a költségvetési hiány lefaragásának lehetséges módozatait kereste. Mára megszületett a döntés: a csökkentésben nagyobb szerepet fog játszani a lakosságot érintő megszorítás, bár az állam is jelentős kiadás- csökkentést vállal. HORBUIÁK ZSOLT A lakosságot - függetlenül a jövedelmi szinttől - terhelni fogja az áfa emelése. Úgyszintén széles kört érint a sör és a dohányáruk jövedéki adójának növelése, valamint a kiegészítő nyugdíjpénztárakban befizetett megtakarítások adókedvezményének eltörlése. Rövidesen a nyugdíjasok is szűkmarkúbb nyugdíjemelésre számíthatnak. A gazdasági elemzők többé-kevésbé elégedettek az intézkedésekkel, de megjegyzik, hogy az állami kiadásokhoz sokkal bátrabban is hozzányúlhattak volna. A megszorítások tehát fájni fognak. Előreláthatólag három évig, amíg az államháztartás hiánya ismét nem olvad három százalék alá. Érdekes, hogy egy ötlet, amelyet számos országban elfogadtak, itt fel sem vetődött: a bankok különadójának lehetősége. Nyugat-Európában a bankadó gondolata nyilvánvaló: a szektor sokmilliárdos állami támogatást kapott. Érthető, hogy most, a veszély elmúltával a kormányok visszakérik az adóbevételekből nyújtott dotációt. A visszaszerzett pénzt viszont igyekeznek hasznosítani. Egy alapot hoznak belőle létre, amely az esetleges későbbi bankcsődökre nyújt fedezetet. A bankadó gondolata még olyan országban is felmerült, ahol pedig a szektor nem kapott állami mentőcsomagot, mint Magyarország. Tény, hogy ez a lépés gazdasági szempontból részben káros, mégis jobb megoldás, mint a hasonló cipőben járó Románia esete. Ott a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés keretében 25%-kal csökkentették az állami szférában dolgozók fizetését és felemelték az áfát. A döntés következtében egy hónap alatt drasztikusan csökkentek a kiskereskedelmi eladások, és várható, hogy az alacsony fizetések miatt sok tehetséges fiatal hagyja el az országot. Ehhez képest az egyszeri, esetleg két éven át kirótt bankadó a kisebbik rossz. A szlovák bankrendszer alapvetően egészséges. Ugyan a jövedelmezősége visszaesett, ez jelentős részben a problémás hitelek miatti kötelező' tartalékképzés miatt történt. Bár a válság alatt nem szorult támogatásra, a szektor mégis komoly állami védőernyő alatt működik. Helyzete leginkább a dotációkból élő agrá, riuméhoz hasonló. Tíz éve a bankkonszolidáció alkalmával az állam átvállalta a behajthatatlan hiteleket, majd több kereskedelmi bank csődje miatt szintén neki kellett feltőkésítenie a betétvédelmi alapot. A lakásvásárlóknak nyújtott költségvetési kamattámogatások szintúgy a bankok üzletét segítik. A lakás-takarékpénztárak piaca pedig kizárólag az állami dotáció lététől függ. Az utóbbi bő egy évtizedben tehát a bankok bőkezű központi támogatást kaptak. Nagyobbat, mint a privatizációjukból befolyt összeg. Ezt részben rossz gazdálkodásuk miatt fellépő veszteségeik pótlására, részben profit- növelő tevékenységükre kapták. Ha ezekből az adófizetőktől átcsoportosított eurómilliárdokból néhány milliót visszavesznek, nem borul fel a szlovák bank- rendszer. Ha itt is kivetnék a bankadót, csak egyszeri alkalommal, meggyorsítanák az állami pénzügyek rendbetételét. __________ JEGYZET ________' ________ Sok kicsi... PÉTERFl SZONYA Ugye ismerik a mondást, sok kicsi sokra megy. Ez jutott eszembe, amikor fény derült arra, miként sáfárkodott a közpénzekkel Richard Demovič, az Egészség- ügyi Felügyelet leváltott igazgatója. Eddig azt gondoltam, hogy egy olyan hivatalban, ahol csak felügyelnek és ellenőriznek, s a kirótt büntetésekből befolyt összegekkel nem gazdálkodnak, hiszen azok az államkasszába folynak, nincs lehetőség a közpénzek lenyúlására. Tévedés, aki keres, megtalálja ennek is módját. Aligha valószínű, hogy Richard Demovičnak nem volt haszna abból, hogy közpénzből jelentős bevételhez juttatott egy 2007-ben bejegyzett kft.-t, vagy abból is, hogy a hivatala 1,3 millió eurót költött a Kassai Egyetemi Kórház épületének megvásárlására, holott az a mai napig kihasználatlan. (Véletlen volna, hogy az akkori egészségügyi miniszter kassai?) De nézzük a számokat! A volt igazgató nemcsak azzal okozott jelentős kárt, hogy 863 eurós „állami segítséget” nyújtott egy magáncégnek, hanem azzal is, hogy néhány nappal a választások előtt a hivatal szempontjából előnytelen bérleti szerződést írt alá. Állítólag a felügyelő és igazgatótanács tudta, beleegyezése nélkül. Ami furcsa, hiszen kötelességük lett volna legalább érdeklődni afelől, hogy a belvárosi székházból miért és milyen feltételekkel költözik ki a hivatal. Minek jártak össze rendszeresen, s kaptak jutalmat, ha erről nem volt tudomásuk? A hivatal illetékesei előtt is titok volt, hogy az új épület bérleti díja 88 százalékkal, 333 ezer euróval drágább, mint az előbbié, de a szolgáltatásokért is háromszor - 135 ezer euróval-többet fizetnek? Hogy a Grössling utcában az éves bérlet 380 ezer euróba került, ám az új címen 713 ezerbe? Hogy tetemes a különbség a szolgáltatások árában is, hiszen .89 ezer euró helyett 224 ezerre rúgnak a költségek? Hogy a felbonthatatlan bérleti szerződés 15 évre szól (plusz öt év opció) és az árak alakulásától függetlenül évi 3,5 százalékos áremelést tartalmaz? Richard Demovič, a Smer alapító tagja pártja jóvoltából 2007-ben ült az igazgatói székbe. Feltehetően sem ő, sem pártja nem számolt a kormányváltással, tehát a disznóságok, visszaélések napvilágra kerülésével sem. Pedig a választások után szinte naponta értesülünk arról, hogy az előző kormány és számtalan kegyeltje a válság ellenére, két kézzel szórta, hűtlenül kezelte a közpénzeket. Bár az Egészségügyi Felügyelet csak kis hal a tengerben - a sok kicsi sokra megy alapon - tenni kellene annak érdekében, hogy az elúszott százezrek, amelyek valakik számláját gyarapítják, visszakerüljenek az államkasszába. Ugyanis ha látnánk, hogy nemcsak megbüntetik azokat, akik hűtlenül kezelték a közpénzeket, hanem köteleznék őket a károk visszatérítésére is, akkor talán kevésbé fájnának a ránk váró megszorító intézkedések. KOMMENTÁR Mindörökké Slota TOKÁRGÉZA Mozgalmas hete volt az SNS-nek: két vezéralakja kilenc év elteltével ismét összecsapott egymással, de ezúttal Ján Slota maradt a párt élén, Anna Belousovová pedig a vezetésen kívül találta magát. Az SNS szép csendben kimúlik, de a nacionalizmus továbbra is jelen marad a szlovák politikában - Slotáék mennek, Kotlebáék jönnek. A nemzetiekjövője szempontjából elsősorban azért fájdalmas Slota és Belousovová újabb konfliktusa, mert az SNS eredeti ideológia és célkitűzések híján csak az ismert politikusai révén tudja megszólítani a nyilvánosságot. Slota vulgáris nacionalizmusát, valamint Belousovová finomabb megnyilvánulásait kissé modernizált köntösben más politikusoktól is megkapja a szavazó. Elég felidézni a Smer főideológusának, Dušan Caplovičnak a ténykedését, vagy Marek Maďarič volt kulturális miniszter kijelentéseit az elmúlt négy év során. Eredeti mondanivaló híján a nemzetiek Ján Slota megnyerő személyiségére és Anna Belousovová intellektusára hagyatkozhattak. A pártelnök a nép egyszerű embere, aki nem veti meg az alkoholt és vulgárisán megfogalmazott örökigazságokat hangoztat. Mögötte viszont - egy rövid időszaktól eltekintve - mindig ott állt Anna Belousovová, az intelligensnek ható vidéki értelmiségi figurája, aki ugyanezeket az áligazságokat és sztereotípiákat olyan hangnemben volt képes megfogalmazni, hogy néha akár még hitelesnek is tűnhetett a mondanivalója. Belousovová viszont legnagyobb balszerencséjére nőnek született, az SNS hagyományos értékeket valló szavazói körében pedig az örökös másodhegedűs szerepére volt kárhoztatva. Ha megelégeli az elszigeteltséget és távozik pártjából, abból senkinek sem lesz haszna - az SNS elveszíti egyik ismert arcát, önálló, sikeres párt alapítására viszont esélye sincs. Nagy kérdés, hogy mégis kivel helyettesíti a nemzeti párt a Belousovová után keletkező űrt. A pártnak a fiatal szavazók körében kellene támogatókat találnia, akik fogékonyak is a nacionalizmusra, csakhogy hiteles politikusai nincsenek. Az egyre többet hallható Rafael Rafaj viszonylag új, kevéssé elhasználódott arc, de már ötvenegy éves. A párt további új alelnökei annyira kevéssé ismertek, hogy még az SNS weboldala sem képes róluk megemlékezni: Andrej Danko és Peter Petko mellett Ján Ikrényi csak azért érdemel meg egy félmondatot, mert párkányi illetőségű. A fiatal szlovák nacionalistáknak nincs szükségük az SNS-re. Megvannak a saját hőseik, például Marián Kodéba és a saját értékeik, mint a spártai életmódot követelő feltétlen hazaszeretet. Ebbe a sémába márpedig a leválthatatlan Ján Slota nem illeszthető be. A nacionalisták vége? NAGYANDRÁS Ján Slotát a hétvégén újra az SNS elnökévé választották a párt küldöttei. A kiszivárgott információkszerint maga a választási procedúra nem volt különösebben demokratikus, Anna Belousovová kiszorult a pártvezetésből is. Jelent ez számunkra, szlovákiai magyarok számára bármit is? Abban egyet lehet érteni a nemzetiek kongresszusa eredményeit elemző politológusokkal, hogy a párt ezzel a döntésével nem képes lefékezni saját marginalizálódását. Az, hogy Belousovová nem lett a párt elnöke, valójában nem jelent semmit, hiszen közte és Ján Slota között összességében csak annyi a politikai különbség, hogy a nemzet Ancsája józanul, Jano pedig általában részegen szidja a magyarokat. A Slota vezette SNS már annyira vállalhatadan, hogy az elkövetkező időszakban valószínűleg senki nem áll vele szóba. A kormánykoalíció tagjainak nincs is miért, Robert Fico pedig taktikai okokból nem akar. A Smemek a kialakult helyzet ideális, hiszen nyugodtan folytathatja korábban megkezdett szalámitaktikáját, a HZDS-t már kicsinálta, most elszívja az SNS maradék szavazóit is. A Smer látványosan átveszi az SNS-től a nemzeti identitással kapcsolatos témákat, például a Szvatopluk-szobor körüli hercehurca „nemzeti” oldalán már csak Ficóékat lehetett hallani, de a komáromi szoborcsoport ügyében is a kormányfő volt a legaktívabb. Az SNS-nek nem nagyon marad ütős, nagyobb tömegek érdeklődését kiváltó témája, a pártelnök hőbörgésével már Szlovákiában plusz szavazókat nem tud szerezni, a hazai sajtóban is legfeljebb a bulvároldalakra fér be. Talán még Magyarországon kerülhet a címlapra, de már ott is egyre ritkábban. Ján Slotát talán ezzel le is zárhatjuk, többet talán nem is kellene foglalkozni vele. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem maradna nacionalizmus, rasszizmus, homofóbia és magyargyűlölet a szlovákok egy részében, de az eddiginél sokkal rafináltabb formában jelenik meg. A nacionalizmus visszafogottabb verzióját a Smer, illetve a jelenlegi kormánypártok bizonyos politikusai, valamint a hozzájuk kötődő szellemi körök képviselik majd, az SNS-nél is radikálisabb formát pedig Kotlebáék. Az előbbire tipikus példa Ján Čarnogurský, a KDH volt elnökének kijelentése, hogy Szlovákiának meg kell védenie államiságát a magyar offenzívával szemben. Čarnogurský nem mond mást, mint Ján Slota, csak intelligensebb formában. És hiába vesz részt Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszterként a budapesti maratonin, ezen gesztusértékű tette helyett a magyar sajtó újra a szlovákok magyargyűlöletéről ír majd. Csak a részeges Jánt most felváltja a ruszofil Ján. (Peter Gossányi rajza)- Már csak két lépést hátráljon, mama, és tökéletes lesz a kép!
