Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-28 / 223. szám, kedd
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kevesebb szőlő és burgonya terem Pozsony. Az idei szőlő- és burgonyatermés jóval elmarad a tavalyitól - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett legfrissebb becsléséből. A hivatal szerint Szlovákiában idén 17,8 ezer tonnával, vagyis 42,3%-kal kevesebb szőlő teremhet, mint tavaly, a burgonyatermés 43 ezer tonnával, vagyis 21,8%-kal marad el a múlt évitől. Szemes kukoricából ugyanakkor 60 ezer, siló- kukoricából pedig 24 ezer tonnával több teremhet idén, ami az előbbi esetében 6,1, az utóbbiéban 1,3%-os növekedésnek számít a múlt évhez képest. A napraforgóból és a cukorrépából nagyjából hasonló termésre számíthatunk, mint tavaly, (ú) Százmilliók az atomerőműre Pozsony. A Szlovák Villamos Művek (SE) már csaknem 400 millió eurót költött az apát- szentmihályi (Jaslovské Bohu- nice) V2-es atomerőmű két blokkjának modernizációjára, mivel szeretné meghosszabbítani az élettartamukat. Ez az egyik blokk esetében hivatalosan 2014-ben, a másik esetében 2015-ben jár le. Janka Burdová, az SE szóvivője szerint a modernizációval elsősorban az atomerőmű biztonságát szeretnék növelni, a cég azonban egyelőre nem hajlandó megmondani, hogy a felújításnak köszönhetően meddig üzemeltethetik a még az előző rendszerben épült blokkokat. (SITA) Egekbe szökhet az aranyár Berlin. Az arany unciánkénti (31,1 gramm) ára jövőre meghaladhatja az 1500 dollárt - derül ki a világ legnagyobb aranytermelője, a Barrick Gold előrejelzéséből. A gazdasági gondok miatti aggodalmak ugyanis tovább hajtják fölfelé a nemesfémek árát. Ez egyébként tegnap újabb rekordot ért el, a szöuli kereskedésben 1300,15 dollárt adtak egy unciájáért. A nemesfém ára idén közel 20%-kal emelkedett, mivel a befektetők az amerikai gazdaság rossz teljesítményétől és a dollár gyengélkedésétől tartva aranyba menekítik a pénzüket. (SITA, MTI) Hozzánk jönnek a cseh bankokból Pozsony. A külfölddel is üzletelő cseh cégek egyre nagyobb számban nyitnak bankszámlát Szlovákiában, mivel az itteni pénzintézetek által felszámolt illetékek jóval alacsonyabbak, mint a cseh bankoké. A külföldi pénzátutalások nálunk például átlagosan 60-szor olcsóbbak, mint a nyugati szomszédunknál, egyes extrém esetekben azonban a vállalkozók Csehországban akár a 400-szorosát is kifizethetik a banki illetékeken annak, amit Szlovákiában fizetnének. Aleš Koukola, a Kovo Koukola társaság tulajdonosa szerint, annak köszönhetően, hogy nálunk nyitott számlát, csak 5 ezer cseh koronát kénytelen fizetni a banki illetékekért, a korábbi, Csehországban számlázott 330 ezer korona helyett. (SITA) Olcsóbb benzin Magyarországon Budapest. Holnaptól 6 forinttal csökken a benzin, és 3 forinttal a gázolaj átlagos ára a magyar töltőállomásokon. így a benzinért átlagosan 339 forintot, míg a gázolajért 326 forintot kell fizetni a hét közepétől. Magyarországon idén eddig - a holnaptól esedékes csökkenést is beleszámolva - 26 forinttal nőtt a benzinár, míg 31 forinttal a gázolaj ára. A bioetanol átlagos ára Magyarországon 249 forint. (MTI) Az új retorika erősíti a forintot London/Budapest. A magyar kormány új, a piacnak tetsző költségvetési retorikája mellett az autóipari beruházások is erősítik az utóbbi időben a forintot - vélekedtek legújabb értékeléseikben londoni piaci elemzők. A TD Securities szakértői szerint a forint elmúlt heti „meglepő” térségi túlteljesítésének okai között az első helyen említik a kormány kötelezettségvállalását a költségvetési fegyelem mellett. A cég szerint emellett az Opel, az Audi és a Mercedes autógyárak magyar beruházási tervei hosszú távon valószínűleg „hatalmas” lendületet adnak a magyar gazdasági növekedésnek. Megjegyezték azonban azt is: a retorikai váltás mellé a piac előbb- utóbb konkrét gazdaságpolitikai lépéseketisvármajd. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8504 Lengyel zloty 3,9497 Cseh korona 24,570 Magyar forint 276,69 Horvát kuna 7,2928 Román lei 4,2430 Japán jen 113,52 Sváici frank 1,3257 Kanadai dollár 1,3795 USA-dollár 1,3477 VÉTEL - E LADÁS l Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,39-1,31 25,30-23,83 289,79-264,84 OTP Bank 1,39-1,31 25,26-23,83 285,26-268,99 Postabank 1,39-1,30 25,43-23,71Szí. Takarékpénztár 1,39-1,30 25,22-23,82 289,67-264,73 Tatra banka 1,38-1,31 25,20-23,93 288,07-266,17 Dexia banka 1,38-1,31 25,21-23,93 283,88-269,50 Általános Hitelbank 1,38-1,31 25,28-23,88 289,79-264,84 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az agrárkamarának nem okozna meglepetést, ha a közeljövőben újabb állattartó telepek mennek tönkre A gazdákon is takarékoskodnak Egyre nehezebb húzni az igát. A válság, a kisebb támogatás és a gyakori árvíz miatt lassan padlót (talajt) fog a hazai mezőgazdaság. (SITA-felv.) Pozsony. Iveta Radičová kormánya a gazdaság és a szolgáltatási szféra szinte valamennyi területén megpróbál takarékoskodni, nem számít kivételnek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar sem. Ebből eredően a gazdák a jövő évre nem kapják meg a közvetlen kifizetés teljes összegét, hanem a 405 millió eu- rónak csak a 90 százalékát. SUSLABÉLA „Azt reméltük, hogy az árvíz okozta károkat ezúttal a közvetlen kifizetések teljes összegének az elosztásával is pótolni tudják a gazdák, ennek ellenére csak 90 százalékjut belőle, így az ágazatban tevékenykedők természetesen elégedetlenek” - mondta el lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. A 405 milliós összeg tíz százaléka, azaz 40,5 millió euró ezúttal módfelett hiányozni fog, főképpen azokon a területeken, ahol a természeti csapások óriási károkat okoztak. A közvetlen kifizetések jelentős hányadát Brüsszel finanszírozza. Ehhez járulhat a nemzeti hozzájárulás, de Simon Zsolt földművelésügyi miniszter nemrég bevallotta, hogy Robert Fico kormánya a mezőgazdasági tárca pénzeit is alaposan elherdálta, így idén nem jut nemzeti hozzájárulás a gazdák számára. Az elmúlt kormányzási időszak első három évében a gazdák megkapták a nemzeti hozzájárulás teljes összegét, de a negyedik évben, amikor már alaposan felütötte fejét a pénzügyi és gazdasági válság, a Fico-kabinet a lehetséges 30 százalékos pótlás helyett csak 20 százaléknyit szolgáltatott a mezőgazdasági termelőknek. Iveta Radičová kormánya a 2011-es évre Brüsszel által kijelölt 80 százalékhoz 10 százalékkal járul hozzá, így jön össze a 90 százalékos közvetlen kifizetés. Komoly figyelmeztetésként kell kezelnünk a tavalyi évet, ugyanis Szlovákiának az Európai Unióhoz való csatlakozása óta 2009-ben fordult elő először, hogy a mezőgazdaság veszteséget könyvelt el, mégpedig nem kis tételben, a gazdasági válságból is eredően mintegy 100 millió eurót. Az árvízkárokat 54 millió eu- róra becsülte a kabinet. Nemec szerint a gazdák így jogosan követelik, ami jár nekik. „A hatalmas árvízkárokra mindössze 5 millió eurót különített el számukra a kormány, ami valóban elenyésző összeg. Ezzel úgyszólván semmire sem mennek a mezőgazdasági földeken és az állattenyésztésben gazdálkodók. Legalább a teljes kifizetési összeget megadta volna nekik a kabinet. Hát hiába, ennyi jutott, ezzel kell beérni. Csakhogy ezt követően nem szabadna csodálkozni azon, hogy a közeljövőben további állattartó telepek mennek tönkre, és mind több helyen szinte teljesen megsemmisítik az állatállományt” - panaszkodik Nemec, aki szerint mindez a sertés- és a szarvasmarha-állományra is vonatkozik, nem beszélve arról, hogy ha az ágazatban kevesebb lesz a munka, akkor ott emberek szabadulnak fel. A munkanélküliek listájára így akár több ezer új név kerülhet fel a mezőgazdasági ágazatból. A Szlovák Nemzeti Bank szerint 2010 első felében határozottan stabilizálódott Szlovákia pénzügyi szektora A lakosság bátrabb, a vállalati szféra még óvatos ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kedvező külföldi fejleményeknek köszönhetően 2010 első felében határozottan stabüi- zálódott Szlovákia pénzpiaca, a bankok nyeresége 2009 hasonló időszakához képest több mint 33%-kal emelkedett, bár a vállalatok hiteligénylése még mindig csökkenő tendenciát mutatott - összegezte az ágazat helyzetét Vladimír Dvoŕáček, a Szlovák Nemzeti Bank pénzfelügyeleti osztályának igazgatója. A befektetési alapok kategóriájában viszont újra megtorpanás tapasztalható és a biztosítási piac nyeresége is mérséklődik - a nehéz anyagi helyzet miatt sokan felmondják a biztosítási szerződésüket, másrészt a természeti csapások pénzügyi következményei szintén komoly terheket rónak a biztosítókra. Marek Ličík, a jegybank elemzője arra mutatott rá, hogy a lakosság idén egyre bátrabban vesz fel hiteleket. Az első és második negyedévben 1-1,1 milliárd euró új hitelt vettek fel a polgárok (elsősorban lakásfinanszírozásra), viszont az elemző arra figyelmeztetett, hogy nem egy esetben az új hitellel a régit törlesztik. Napjainkban ugyanis jóval kedvezőbb kamatfeltételekkel lehet kölcsönhöz jutni, s ezt használják ki az ügyfelek. A vállalati szférában viszont pang a piac, egyedül az exportra dolgozó cégek hitelexpanziójáról beszélhetünk, másrészt a legnagyobb kockázat az ingatlanfejlesztésekben érdekelt (elsősorban lakásépítésre szakosodott) társaságoknál mutatkozik, mivel az ingatlanpiac máig nem tért magához. Ami a nem vagy csak késedelmesen törlesztett banki hitelek arányát illeti, a mutatók nyár óta érdemben nem romlanak: a lakosság esetében a kölcsönök 5,5-5,7%-ával, a vállalati ügyfelek esetében a hitelek kb. 7,5%-ával vannak komoly gondok. Összességében a hazai pénzpiac kockázati tényezői enyhültek, azonban sok függ a világgazdaság további helyzetének alakulásától: egy újabb megtorpanás véget vetne a javuló tendenciáknak, (shz) A szlovákiai lakosság által felvett hitelek alig haladják meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 20 százalékát Mi tartunk leginkább az eladósodottságtól Lakossági hitelek és betétek régiónkban Ország Lakossági hitelek AGDP%-a Lakossági betétek A GDP %-a Szlovákia 13,1 20,4 21,0 . . 32,5 Csehország 33,9 24,7 55,4 40,4 Lengyelország 100,0 30,6 94,3 28,9 Magyarország 29,0 30,1 28,0 29,1 Ukrajna 20,6 25,7 18,5 23,1 A hitelek és a betétek milliárd euróbán (Forrás: Raiffeisen Research, az adatok 2009 végére érvényesek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Régiónk országai közül a Szlovákiában élők ódzkodnak leginkább a hitelfelvételtől, ugyanakkor a második legtakarékosabbak, még ha egyre kevésbé bízzák is a pénzüket a hazai bankokra. Az osztrák RZB Group régiónk bankpiacát vizsgáló, CEE Banking Report néven közzétett elemzése szerint az ország bruttó hazai termékéhez (GDP) viszonyított lakossági hitelállomány nálunk a legalacsonyabb a régió országai közül. A szlovákiai lakosság által felvett hitelek alig haladják meg a GDP 20 százalékát. A jelzáloghitelek esetében még ennél is kisebb az arány, ez utóbbiak a GDP hatodát sem teszik ki. „A környező országokhoz képest kisebb eladósodottság a lakosság hitelekkel szemben tanúsított nagyobb óvatosságával és a jelzáloghitelek későbbi piaci bevezetésével magyarázható. Sokat nyom a latban azonban az is, hogy a környező országokhoz képest nálunk eleve nagyobb volt az aránya azoknak, akiknek már volt házuk vagy lakásuk. Az előző rendszer bukását követően ugyanis olcsóban hozzájuthattak az állami vagy szövetkezeti lakásokhoz” - vallja Ján Tóth, a pénzügyi tárca vezető közgazdásza. Szerinte ez utóbbiaknak köszönhetően a Szlovákiában élők kevésbé szorultak rá a jelzáloghitelekre, amelyek a lakossági hitelek legnagyobb szegmensét teszik ki. A lakossági hitelek növekedési ütemét jelentős mértékben fogta vissza a gazdasági válság is, amely lelassította az elmúlt években ígéretesen fejlődő jelzálogpiacot. Míg például 2008-ban még több mint 40%-kal nőtt a lakáshitelek piaca, tavaly már csak 11%-kal. Idén azonban már valamelyest javult a helyzet. „A lakáshitelek piaca az első félévben már a fellendülés jegyeit mutatta, és az előrejelzéseink szerint az ágazat az elkövetkező években egyre nagyobb sebességre kapcsol” - jósolja Juraj Barta, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A kisebb eladósodottsága miatt a lakosság által felvett hitelek összege Szlovákiában még mindig nem érte el a betétek nagyságát. A múlt év végén a hitelek a betéteknek alig a 80 százalékát tették ki. Szlovákián kívül a régiónkban csak Csehországban számolhatnak be hasonló helyzetről, az összes többi országban a hitelek meghaladják a betéteket. Az, hogy a takarékossági kedvünk nagyobb, mint a környező országok többségében lakóknak, még korántsem jelenti azt, hogy nagyobb pénzösszeget bíznánk a bankokra. A GfK piackutató társaság által a Szlovák Takarékpénztár részére elkészített elemzés szerint a 2002 és 2009 között eltelt időszakban 20%-kal esett vissza az ügyfelek érdeklődése a bankok által felkínált takarékoskodási formák iránt. Az emberek többségének ugyan van bankbetétje, azt azonban csak a töredékük használja takarékoskodásra. A felmérés szerint az ok rendkívül egyszerű: a lakosság nagy része nincs meggyőződve arról, hogy a bankok megfelelő mértékben képesek fialtatni a pénzüket anélkül, hogy a megtakarításaikról hosszú évekre lemondanának. (SITA, T, mi)
