Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-27 / 222. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 27. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Szakadáson őrlődő belgák Belgium három nagy régiója közül a francia ajkú Vallónia és Brüsszel lakossága többségében szívesen térne vissza az ország teljesebb egységéhez, míg a flamandok 43 százaléka inkább a régiók szerepét erősítené, 16 százalékuk pedig Flandria függetlenné válását részesítené előnyben - derül ki a La Libre Belgique által rendelt felmérésből, melyet a lap azután rendelt, hogy a kormányalakítási tárgyalások zsákutcába kerülésével ismét felvetődött a több részre szakadáslehetősége. (MTI)- Ilyen luxusautója csak egy korkedvezményes nyugdíj mellett dolgozó tanárnak lehet. (PeterGossónyi rajza) A sarokba szorított állampolgárok eleve az ellenség nyelveként viszonyulhatnak az államnyelvhez A nyelvtörvényről másként... Amióta létezik, számtalan tárgyilagos és tudatos csúsztatásokkal operáló kommentárral illeték a szlovák államnyelvtörvényt. Amelyről egyébként kétségtelenül ordít kiagyalóinak szlovák nemzetállami eszméket szolgáló szűkkeblűsége és cinizmusa. BARAK LÁSZLÓ Azt is gondolhatnék hát, kár bírálni azokat a magyar közszereplőket, akik a kezdetektől arra játszottak, hogy a lehető legnagyobb mértékben eltúlozzák az inkriminált jogszabály szlovákiai kisebbségekre, jelesen a szlovákiai magyarokra vonatkoztatható negatív hatásait. Korántsem biztos azonban, hogy az efféle szemlélet nem okozott és nem okozhat a továbbiakban is jóvátehetetlen károkat. Közvetve a magyar nemzetnek, közvetlenül pedig azoknak a szlovákiai magyar közembereknek, akiket folyamatosan az államnyelvtörvénnyel ijesztgetve kívánnak magyarnak megtartani bizonyos politikai körök. Látszólag! Hiszen például a Magyar Koalíció Pártja és az Orbán- kormány nyelvtörvény-ügyben nyomuló politikusai sem biztos, hogy elsősorban a szlovákiai magyarok érdekében rettentettek és rettentenek állandóan nemzethalállal a szlovák államnyelvtörvény ürügyén. Épp úgy a maguk politikai pecsenyéjét sütögethették és sütögethetik ugyanis, mint azon szlovák kollégáik, akik a szlovák társadalomban vélt és valós történelmi traumák okán tagadhatatlanul diagnosztizálható hungaro- fóbiára építve, szavazatmaximali- zálási szándékkal ötöltek ki egy olyan jogszabályt, amely evidens módon a legintimebb állampolgári szférába, a nyelvhasználatba, a kulturális értékrendbe barmolna bele. Sikerrel azonban kizárólag abban az esetben, ha maguk a közvetlenül érintettek, vagyis a szlovákiai magyarok elhiszik, hogy az állam nem más, mint valami polgárainál, vagyis náluk magasabb rendű fenomén...! Arról a téveszméről van szó, hogy egy állam apparátusa jogosan befolyásolhatja, mit és milyen nyelven gondolkodjanak az államról és annak államhatalmi eszközökkel privilegizálni szándékozott nyelvéről az államot alkotó polgárok...!? Az efféle módon sarokba szorított állampolgárok eleve az ellenség nyelveként viszonyulhatnak az államnyelvhez. És épp úgy nem fogják elsajátítani azt, mint a kommunista diktatúra idején kötelezően oktatott orosz nyelvet. Nem biztos, titkon nem egy ilyen célt követnek-e az államnyelvtörvény szlovák ideológusai? Holott kifelé azt prédikálják, az államnyelv kötelező használata azért szükséges, hogy integrálódhasson az állambaO?) annak minden idegen nyelvű állampolgára... Nyilvánvaló, a szembeszegülök,. akik az államnyelvtörvény miatt az ellenség nyelveként kezelik majd az államnyelvet, biztosan nem kérnek az efféle integrációból. Ezért előbb-utóbb elvesznek a szlovák állam számára. Akár úgy, hogy feladják az állampolgárságukat. .. A tudatlanságuk miatt, avagy épp a vonatkozó félelem légkörét tudatosan generáló szlovákiai magyar és magyarországi politikusok propagandája által megfélemlítettek pedig a feltételezett könnyebb ellenállás irányában haladva könnyen beadhatják a derekukat. Magukévá téve a törvény által felsőbbrendűnek, de minimum saját anyanyelvűknél értékesebbnek sugalmazott államnyelvet. Majd, ha ők maguk nem lesznek is képesek rövid úton „szlovákká integrálódni”, gyermekeiket előbb-utóbb, úgymond a könnyebb érvényesülés érdekében hagyják majd mások, konkrétan a szlovák tannyelvű oktatási intézmények által szlovákká nevelni! Kétségtelen, mindkét szélsőséges helyzet, mármint a szlovákiai magyar identitás dacból, illetve gyávaságból történő feladása előbb-utóbb minden szinten a szlovákiai magyarság marginalizálódásához vezethet. Egy ilyen végkifejlet viszont, lássuk be, sokkal inkább a szlovák nemzetállamról álmodó nacionalisták érdeke, mintsem a szlovákiai magyar meg a magyarországi politikusoké. Feltéve, ha utóbbiak, mármint a szlovákiai magyar és magyarországi politikusok a nyelvtörvény ürügyén nemcsak politikai karriert akarnak védenceik hátán gründolni, hanem érdemben szeretnék képviselni a szlovákiai magyar népesség érdekeit. JEGYZET Tévécsatornák töltelékei JUHÁSZKATAL1N Semmi sincs ingyen, tudom jól, és nem is szoktam méltatlankodni, ha mondjuk magas a belépő ára egy nívós kulturális rendezvényre, vagy sokat kérnek egy jó könyvért a boltban. A művészet drága dolog, még akkor is, ha magukat a művészeket nem kényeztetik agyon anyagilag, hacsak nem „celebek“. Az elitkultúra nyomorog, a gagyi pedig fénykorát éli, ezt is tudom jól, és nem is hiszem, hogy tenni lehetne valamit ez ellen, hogy meg lehet akadályozni, vagy akárcsak lassítani az értékválság kiteljesedését, a tudatos ízlésfi- camítást, a kulturális igények lefelé nyomkodását. Legjobban a kereskedelmi tévécsatornákra haragszom. Gyakran meredek megkövültén a képernyőre, hogy nahát, hová jutottunk, már ezt is le lehet nyomni a néző torkán, kész őrület... Egyelőre megvan a lehetőségem, hogy odébb kapcsoljak egy jobb, igényesebb magyar csatornára. Ilyenekből jelenleg hármat tudok fogni, hála az úgynevezett „magyar csomagnak”, amelyért ugyan plusz öt eurót fizetek havonta a kábelszolgáltatónak, de ez a három csatorna megéri a befektetést. A hétvégén döbbenten olvastam az egyik hírportálon, hogy a legnépszerűbb magyar gagyicsa- torna a reklámbevételek mellé még több pénzt akar besöpörni. És megvan az esélye annak, hogy azok a bizonyos idegesítő celebek, a borzalmas szappanoperák, az igénytelen „vetélkedők“ és a szellemi fogyatékosoknak készülő valóságshow-k végleg átvegyék a hatalmat a józan ész felett. Az RTL klub ugyanis januártól fizetős csatorna akar lenni. A „tartalomért“ előfizetési díjat kér a kábeltévé-szolgáltatóktól, ellenkező esetben a sugárzást letiltják. Magyarország területén ez háztartásonként kb. havi 500 forintot jelentene, mivel nem valószínű, hogy a műsorterjesztő cégek átvállalnák a sugárzási díjat a fogyasztóktól. Akárhogy is, a csatorna komoly bevételre tehet szert ily módon. A fogyasztó természetesen most sem szólhat bele, hiszen ő legtöbbször csak tarifacsomagot vásárolhat, amelynek ára az RTL Klub dön: tése miatt szintén emelkedne, így sajnos előfordulhat, hogy más, kevésbé népszerű, ám igényesebb csatornák sínylik meg a dolgot, kikerülnek a csomagból. Gyanítom, hogy ez a veszély nálunk, Szlovákiában is fenyeget, bár még nem beszéltem a kábel- szolgáltatómmal. Legkésőbb holnap viszont felhívom, és megmondom neki, hogy ha hozzá mer nyúlni az ATV-hez vagy az M2-höz, összegubancolom az összes kábelét, aztán nyiszabol- hatja őket. Ezek nélkül ugyanis mit sem ér a magyar csomagom, amely hét csatornát tartalmaz, de csak három érdekel. Magyarországon már dúl a vita, a kábelszolgáltatók azzal érvelnek, hogy nem hajlandóak fizetni egy olyan szolgáltatásért, ami más platformon ingyen elérhető, hiszen az RTL Klub adása jövő nyárig az analóg földfelszíni sugárzásban is nézhető, sőt a digitális dvb-t rendszeren is ingyen fogható. A csatorna vezetése pedig azt kérdi, hogy miért épp a legnépszerűbb adó lenne ingyenes, ha náluk jóval kisebb nézettséget produkáló csatornák már régóta fizetősek. Az inflációt és a gazdasági válságot is felhozták mentségül: a hirdetők kevesebbet költenek reklámra, ezért szegény RTL Klubnak az utóbbi években 30 százalékkal csökkent a bevétele. Ez pedig nem mehet így tovább, ugye, kedves nézők....? KOMMENTÁR Tüntetések szezonja S1DÓ H. ZOLTÁN Nincs szükség a kormány megszorító intézkedéseire - mondta tegnap a tévében Robert Fico exkormányfő. Állítja az a politikus, aki Szlovákia államháztartási hiányának nagyságát már-már egy szintre hozta a szakadék szélén egyensúlyozó Görögország deficitjével. Ebből adódóan igenis szükség van a takarékosságra, ami egyelőre nem ígérkezik túlságosan durvának- a jól húzó négyesfogat helyett négyek iszapbirkózását produkáló Radičová-kabinet erejéből ennél többre nem is telik. A szakszervezetek központjában viszont az eddig bejelentett intézkedések is kiverték a biztosítékot. Tüntetéseket helyeztek kilátásba, mondván, ne az átlagember igya meg a levét. Csak az elmúlt egy hétben intenzív tüntetések voltak Franciaországban, Görögországban, Romániában és Csehországban - mindenütt a takarékossági intézkedések, a magasabb adók vagy a nyugdíjkorhatár kitolása miatt emelték fel a hangjukat. Az évtizedek óta tékozlóan élő Görögország esetét mindenki ismeri, nem • szükséges ecsetelni a nadrágszíj-összehúzás okát. A reformok terén lomha Franciaország demográfiai problémával néz szembe - mint ahogy az összes fejlett nyugati állam (beleértve Szlovákiát is). Mivel a demográfiai korfa egyre kevésbé népes fiatalabb korosztállyal számol, ezért még a franciák is kénytelenek lesznek búcsút inteni a 60 évnél húzódó nyugdíjkorhatárnak. A pénzügyi viharba került Románia a Nemzetközi Valutaalap lélegeztetőgépére van csatolva, az IMF keserű piruláját biztosan kellemetlen lenyelni. Csehországban pedig a rendszerváltás óta először akarják megnyirbálni az állami alkalmazottak bérét - erre a tüntető rendőrök megrohamozták a belügyminisztérium épületét. Nálunk ennél jóval enyhébb intézkedésekjönnek, a szakszervezetek - használható alternatív javaslatok híján - mégis az utcára vezénylik a tömegeket. Ez hiba. A szakszervezetek sikerrel harcolhatnak a Kelet-Szlovákiában éhbérért dolgoztató olasz textilipari cég praktikái ellen, de nem tudnak ellenszert kínálni az államok eladósodottsága, az elöregedő társadalom, a pénzügyi egyensúly felborulása témájában. Megmozdulásaikkal ugyan kifejezhetik nemtetszésüket az elkerülhetetlen szigorral szemben, azonban ebben az esetben rossz a címzett: nem a mostani, hanem az előző, a szakszervezetekkel bratyizó kabinet okozta a gondot. Szlovákia fokozatosan újra a növekedés útjára lépett, vagyis az ország gazdaságpolitikája ellen szintén felesleges lázongani. Ha pedig a szakszervezetek a „fizessenek a gazdagok” elképzelésnek akarnak hangot adni, akkor jobb, ha máris lefújják a Zsolnát, Kassát és Pozsonyt érintő felvonulást, mert ez kivitelezhetetlen. Arra nem is merek gondolni, hogy a szakszervezetek csupán létjogosultságuk bizonyítása miatt mobilizálják az embereket. Mindent mérlegre téve, ha mégis több hullámban országos és átfogó tiltakozásokat szerveznek, akkor annak nemcsak az átlagember, hanem az egész ország megihatja a levét. TALLÓZÓ L1DOVÉ NOVINY visszakövetelhessék a Benešdekrétumok alapján elkobzott Veszélybe került az európai vagyonukat, alapjogi charta hatálya alól ka- A lap fejtegetése szerint, ha a pott cseh mentesség, amelyet két ügyet - az eredeti ígéretnek Václav Klaus elnök csikart ki megfelelően - összekapcsolva tavaly egyik feltételeként an- bocsátják ratifikációra, a folya- nak, hogy aláírja az Európai mat minden bizonnyal sikerrel Unió lisszaboni szerződését - zárul, hiszen egyetlen tagállam írta szombaton a Lidové No- . sem akarja ,;túszul ejteni” a hor- viny. A prágai újság emlékeztet vátokat belépésük hátráltatására, hogy a svéd elnökség vezet- val. Az ügyet bonyolítja, hogy te Európai Tanács azt ígérte ta- Petr Nečas cseh miniszterelnök valy a Cseh Köztársaságnak, új kormánya koalíciós szerződé- hogy mentességét nyilatkozat sébe is belefoglalta, hogy min- formájában Horvátország csat- dent elkövet a cseh mentesség lakozási szerződésével együtt uniós ratifikációja érdekében, fogják az unió reformszerződé- míg az ellenzéki szociáldemok- séhez csatolni, s a 27 tagállam ráták és kommunisták elutasít- így fogja majd ratifikálni. ják az alapjogi charta hatálya A horvát csatlakozásról tár- alóli mentességet, mondván, gyaló jogászok azonban egyre hogy ez alapvető jogoktól fosztja inkább megkérdőjelezik a cseh meg a cseheket, mentességet, és szeretnék elvá- „Az Európai Tanács döntése lasztani egymástól a két ügyet, érvényes, azt senki sem kérdője- Ha azonban ez bekövetkezik, lezte meg” - mondta a cseh lap- nagyon valószínű, hogy a ma- nak Štefan Füle, az unió bővítési gyarok és az osztrákok elutasít- biztosa. A cseh diplomáciának ják a cseheknek adott kivétel ra- várhatóan rendkívüli erőfeszíté- tifikálását - írja a lap meg nem sekre lesz szüksége ahhoz, hogy nevezett diplomáciai forrásokra megvédje a mentességet. Karel hivatkozva. Klaus főként azért Schwarzenberg cseh külügymi-. követelt kivételt a 2000-ben niszter azt mondta, ahhoz, hogy Nizzában aláírt alapjogi charta léphessen az ügyben, tudnia kelhatálya alól, mert úgy látta: csak lene, hogy egyáltalán valós kér- így lehet megakadályozni, hogy désről van-e szó. Egyelőre sem- a II. világháború után tömege- milyen hivatalos információjuk sen kitelepített szudétanémetek nincs - nyüatkozta a prágai lap- (és felvidéki magyarok) esetleg nak. (MTI)
