Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-24 / 220. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 24. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ 1RISHHEALTH.COM „Súlyos komplikációkkal” járó magyarországi gyomorszűkítő beavatkozásokról tett bejelentést számos ír beteg. A műtéteket egy magyar orvos szervezte, akit felfüggesztettek állásából - írta az Irish- health.com. A 45 éves magyar orvos az egyik dublini kozmetikai sebészeti magánklinikán dolgozott, de helyettesítő aneszteziológusként egy ír állami kórház is alkalmazta. Az orvos az állami kórházban fogadta a „néhány napja bezárt” magánklinika betegeit, jóllehet munkaszerződése tiltotta magánbetegek fogadását állami egészségügyi intézetben. Az orvost állami kórházi állásából felfüggesztették, és vizsgálat indult az ellene tett bejelentések ügyében. Több beteg arról számolt be, hogy az orvos az egykori dublini magánklinikán magyarországi gyomorszűkítő műtéteket szervezett pácienseinek. A magyarországi műtéten átesett betegek közül többen bejelentették, komoly kompliká- ciókléptekfel náluk. (MTI)- Rettenetes éjszakám volt. Azt álmodtam, hogy az új miniszterek minden ötletüket megvalósították. (Peter Gossónyi rajza) A korrupciós ügyeiket ugyanúgy megpróbálják a szőnyeg alá söpörni, mint az előző kormány Radičová szégyenszobra Nem feltétlenül kell egyet- értenünk a jelenlegi kormány minden lépésével, egyet azonban el kell ismernünk: Iveta Radičová és szedett-vedett csapata történelmet ír. MOLNÁR IVÁN Kevés olyan kormány van ugyanis a világon, ha egyáltalán van ilyen, amelynek a legnagyobb ellenfelei állítanak emlékművet, még mielőtt hatalomra került volna. A Robert Fico által még a választások előtt átadott Szvatopluk-szobor ugyanis e héttől elsősorban nem az előző kormány beteges mélynemzeti ideológiájának a szimbóluma, hanem a mostani kormányé. A szobor sorsa körül folyt vita és a szerdán közzétett végső döntés ugyanis a jelenlegi kormány csaknem összes lépésére jellemző. A választások előtt az összes jelenlegi kormánypárt kígyót- békát kiabált Ficóra a szobor felállítása miatt, gusztustalan nemzeti giccsnek nevezve a kommunista rendszer üdvöskéje, Ján Kulich szobrászművész förmed- vényét. A választások után a parlament elnöke, Richard Sulik, aki a liberális színekben tetszelgő Szabadság és Szolidaritás elnökeként jutott be a törvényhozásba, egy művészekből álló bizottságot hozott létre a szobor további sorsának eldöntésére. A bizottság a szobor eltávolítását javasolta, Sulik mégis úgy döntött, a szobor marad, csak pár módosítást hajtanak végre rajta. Mindez azonban már csak azoknak okozott meglepetést, akik még nem szoktak hozzá a Radičová-kabinet működési elvéhez. A jelenlegi kormánypártok választások előtti ígéretei és a kormányzás első napjai még magukban hordozták a 180 fokos fordulat ígéretét. Ha megválasztanak, ha hatalomra kerülünk, új színt viszünk a politizálásba, új alapokra helyezzük a szlovák-magyar kapcsolatokat - hangzott az ígéret. A Fico-kormány garázdálkodásaitól el- szörnyedt választók így már szinte megváltóként üdvözölték a jelenlegi kormányt. Aztán persze eljöttek a szürke hétköznapok, és nagyon úgy néz ki, hogy 180 fokos fordulat helyett 360 fokosat vettek, vagyis a hazug ígérgetéseken kívül minden marad a régiben. A Radičová-kor- mány szégyene, hogy azon vitatkozunk, maradnak-e a nyelvtörvényben a büntetések, ahelyett, hogy a törvényt egész egyszerűen megszüntetnék. Az ő szégyenük, hogy a szlovákiai magyarok továbbra sem igényelhetik a kettős állampolgárságot és az is, hogy a korábban kritizált, állami jelképekről szóló törvényen nem módosítottak. Az ő szégyenük, hogy a korrupciós ügyeiket ugyanúgy megpróbálják a szőnyeg alá söpörni, mint az előző kormány, miközben még mindig azt próbálják meg elhitetni velünk, hogy ők mások. Sajnos, ezt egyre nehezebb eltűnnünk, hiszen a kormány működési elve - a nagy ígérgetések, a nagy nekifutások, és végül a nagy semmi, a saját, kicsinyes érdekek miatti elvérzés - szinte az összes lépésükre rányomja bélyegét. Richard Sulik így bölcs döntést hozott azzal, hogy a Szva- topluk-szobrot a helyén hagyta. Már csak egy apró lépés hiányzik a tökéletességhez. A parlament elnöke ugyanis két feltételt szabott ahhoz, hogy a szobor a helyén maradjon: egyrészt a Hlinka Gárda jelvényére hasonlító jelképet hagyományos szlovák kettős keresztre kell cserélni, másrészt meg kell változtatni a szobor talapzatán látható feliratot. Ez utóbbi nyugodtan lehetne a következő is: „Volt egy kormánya Szlovákiának, amely a csodával határos módon került hatalomra, és amelytől a választók azt várták, hogy bebizonyítja, lehet ennek az országnak normális vezetése is. A kormány azonban eljátszotta a választók bizalmát, becsapva mindenkit, aki hitt benne. Álljon itt ez a szobor az ő örök szégyenükre.” Nem normális, ha valaki arra hivatkozva vonul nyugdíjba, hogy nem tud dolgozni, aztán munkát vállal Harmatgyönge kormányunk álmai VERES ISTVÁN A Hayek-ügy szalmalángja csitulni látszik, a kormány végre döntött a nyugdíjasok munka- vállalási feltételeiről. 2011-től nem dolgozhatnak azok, akik korkedvezményes nyugdíjat kapnak. Ez rendben is van, nem normális az az állapot, amikor valaki arra hivatkozva vonul nyugdíjba, hogy nem tud dolgozni, aztán mégis munkát vállal, és két bevételi forrásra tesz szert. Az volt a helytelen, hogy ezt eddig nem tiltotta a törvény. Ami viszont egyértelmű csalódás, hogy a kormány nem merte meglépni azt az időszerű és hasznos lépést, amellyel a nyugdíjas korú állami alkalmazottakat válaszút elé állították volna: vagy nyugdíj, vagy munkahely. A nyugdíjasoktól természetesen nem kell elvitatni a további keresethez való jogot. Viszont az sem helyes, hogy tanárok (rendőrök és egyéb állami alkalmazottak) akár hetvenéves korukig gyakorolják hivatásukat, az alap- és középiskolákba pedig lassan külön papírszelektálókonténereket kell rendelni a frissen végzett fiatal pedagógusok kazalnyi beérkező kérvényét elraktározandó. A kormány ismét visszalépett egy ésszerű döntéstől, ami ráadásul nem is lett volna annyira radikális. A pangó munkahelypiac biztosan kapott volna egy löketet, ezrek tudtak volna képzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. Ehelyett marad a jelenlegi helyzet, amelyben mindenki köteles spórolni a munkaerővel, így az sem baj, ha fizika szakosok tanítanak történelmet. Pénz nincs, de díszes kivitelezésű szlovák állami szimbólumokra kell, hogy legyen, azok nélkül tényleg értelmét vesztené az egész „víchov- no-vzgyelávací procesz”. Eugen Jurzyca egyébként jól teszi, hogy minden gyereket meg akar taníttatni angolul. A végzősöknek legalább megadatik a lehetőség, hogy külföldön találjanak munkát, amivel még a hazai munka- nélküliek száma is csökken. Csak azt nem tudjuk, kinek lesz ez jó. Nyilván a nyugdíjasok is azt szeretnék, hogy unokáik dolgozzanak. Azért azonban, hogy a törvényben mi van, nem ők a felelősök, mindenki úgy segít magán, ahogy tud. A felelős a kormány, amely megálmodott magának egy programot, amit nem tud teljesíteni. Meglengettek az őrünk előtt egy okos törvényjavaslatot, aztán lehúzták a vécén. KOMMENTÁR Elmaradt szobortalanítás MÓZES SZABOLCS Ez a hét az SaS elnökének hete. Richard Sulik először vicces indokokkal távolmaradt az eddig talán legfontosabb koalíciós egyeztetésről, majd szerdán a kamerák elé állt, és érthetetlen okokra hivatkozva újabb politikai komédiát adott elő. Bejelentette: többhetes vizsgálódás után úgy döntött, a Ficóék által emelt Szvatopluk- szobor maradhat a helyén. Természetesen egy kis kozmetikázás után, hogy a véleményeztetésre felkért történészek se érezzék úgy, teljesen fölösleges munkát végeztek. Pedig a bizottság javaslatai egyértelműek voltak: a szobornak mennie kell, csak az volt kérdés, hová. Egy másik közterületre - oda is csak bizonyos változtatások után -, a nemzeti múzeumba vagy vissza az alkotóhoz. Sulik elmondta, egyetért a bizottsággal, a szobor valóban rendkívül kritikus helyen áll, mégis maradhat. Met - s most kapaszkodjuk meg - a vár többi részét felújítják, nincs hová áttenni a műalkotást. Még véletlenül beleharapna egy munkagép. Mintha ebben a 49 035 négyzetméternyi országban nem lehetne egy talpalatnyi földet sem találni, ahol a „mű” nyugodt körülmények között megvárhatná a vár rekonstrukciójának befejeztél S ide érdemes még egy fontos kérdést beszúrni: egyáltalán, miért kell, hogy bármi köze legyen ennek a szobornak a várhoz?... A komédiát nem sokkal később a Smer vezetősége folytatta, mely pedig előszeretettel szokta lerángatni a leplet a liberális párt komolytalanságáról. Pavol Paška egykori házelnök szerint ugyanis sehol sincs az alkotmányban előírva, hogy a parlament elnökénekjo- gában áll eltetetni helyéről a szobrot. Mintha ennek fordítotja - magyarán: a házelnök azt tesz a várudvarra, amit akar - ott lenne az alaptörvényben. Paška emellett kiemelte, hogy az alkotás a Smer- politikusok által gründolt polgári társulás tulajdona, így az ő beleegyezésük nélkül senki sem nyúlhat hozzá. Magyarán: ha Sulik és liberális társai holnap létrehoznának egy társulást, mely megrendelné Az ártatlanul meghurcolt marihuánás hatméteres lovas szobrát, és azt elhelyeznék a várudvaron - lehetőleg Szvatopluk tőszomszédságában -, akkor ehhez senki sem nyúlhatna hozzá az ő bele- egyezésük nélkül. Elvégre sehol sincs előírva, hogy azt onnan valaki eltakaríthatja, ráadásul az alkotás az ő tulajdonuk lenne... Sulik szerdai döntésével ismét megmutatkozott, a kormánypárti politikusok mennyire félnek Ficóék szent teheneihez és populista játékszereihez nyúlni. Pedig be kellene látniuk: azzal, hogy ezeket békén hagyják, nem nyerik el a Smerre és az SNS-re szavazók szimpátiáját, ellenben saját választópolgáraik egy részét maguk ellen fordítják. Ha volt olyan szlovák szavazótábor, amelynek többsége nyugodt lelkiismerettel beleegyezett volna a szobor eltüntetésébe, az pont az SaS tábora lett volna. S az a megjegyzés sem lenne helytálló, mely szerint a döntés éppen azt bizonyítja: Sulik államférfiként felül tud emelkedni saját szűkkeblű politikai pártérdekein. Egy államférfi ugyanis tudja, mi egészséges és mi beteg a társadalom jövője szempontjából, és semmilyen körülmények között sem hagy a főváros egyik domináns helyén egy ennyire sok szempontból elégtelenre vizsgázott politikai „mű” alkotást. JEGYZET Ezt nekünk...! LŐR1NC2 ADRIÁN Töredelmesen bevallom: a Sza- badságés Szolidaritás pártja, valamint az Egyszerű Emberek színre lépése óta hűden lettem a Gálvölgyi-show-hoz. Richard Sulik és társai sok tekintetben fe- lülmúljákJánosunkat, jóllehet, írásjel gyanánt nem mondj ák oda a mondat végére, hogy wa- ze. Aházelnöktalánlegszembe- ödőbb tulajdonsága, hogy minél többet van távol a kormánykoalíció kulcsfontosságú ügyeket (pl. a kormányprogramot, a 2011 -es költségvetést) érintő tanácskozásairól, annál poéno- sabb döntéseket produkál más téren. Az az érzésem, megvilágosod ikegy-egy üyen horvátországi vagy prágai út során - mert azt, hogy esetleg súgnak neki, feltételezni sem merem. Minap úgy tért haza Prágából, hogy a pozsonyi vár udvarát díszítő (csúfító -esztétikai felfogás kérdése) Szvatopluk-szobrot sem találta annjura visszataszítónak, mint azelőtt. Gondolom, férfiolvasóim közül sokan tapasztaltak már ilyet- az ember csak iddogál csendesen a bárpultnál, andalító zene szól, s egy idő, valamint megfelelő mennyiségű égetett tömény szesz elfogyasztása után a szemben ülő, hm, szóvalérdekes arcú hölgyetmár kimondottan vonzónak találja. Hasonlóan „férfias” dolgot produkált Sulik, amikor- nyilván az U Flekű-ban, vagy más prominens prágai helyen ejtőzve - átvillant az agyán: „Ez a Szvatopuk lovastul, keresztestül, feliratostul teccik nekem, embert faragok belőle, waze!” S leszfából vaskarika, mert JánKu- lich művész úr a Hlinka Gárda által használt kettős keresztet a pajzson átyési, az „ószlovákok királya” címet meg lecsiszolja, ígytulajdonképpenmindenkijól jár, hiszen Sulik és Szvatopluk megmarad királynak, Marián Kodéba, illetve a kiközösítő eszméket hirdető Mi Szlovákiánk Néppártba tömörülő elvbarátai továbbra is békésen zavaroghat- nak a parlament területén, ha úgyhozzakedvük. Ajó ízlésű művésztársadalomnak, a történelemhamisítás ellenzőinek, valamint az ügyről másképp gondolkodóknak így nem marad más választásuk, minthogymeghajoljanakama- gasabb akarat előtt, s jó mélyen a ló alá nézzenek. Ott-bronzba öntve - megtekinthető a kőke- ményszlovákvalóság.
