Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-22 / 218. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az RWE nem emeli a gáz árát Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) legnagyobb konkurense, a hazai gázpiac 15 százalékát uraló RWE Gas Slo­vensko idén nem tervezi a fűtésre használt gáz árának a növelését-jelentette be tegnap Miroslav Kulla, a társaság ügy­vezető igazgatója, aki szerint az árak jelentősebb változására részükről a jövő évben sem kell számítanunk. A piac 83%-át uraló SPP ezzel szemben már novembertől 10,1 százalékkal növelné a fűtésre használt gáz árát, és az erről szóló javaslatát már be is nyújtotta az Árszabá­lyozási Hivatalhoz. (SITA) Új munkahelyek az édességgyártónál Léva. A LEAF Slovakia édes­séggyártó jövő áprilistól tovább bővíti a gyártását, a cég holland anyavállalata ugyanis a Dániá­ban felszámolt cége gyártósorait nálunk állítja üzembe. Martin Danielič, a lévai üzem igazgatója szerint a bővítésnek köszönhe­tően 53 új munkahelyet hoznak létre, a termelésük pedig 1500 tonnával nő. A Léván gyártott édességeket főleg a skandináv országokba exportálják. (TASR) Biztonságosabb lesz a gázellátás Pozsony/Strasbourg. Egy esetleges újabb gázválság ese­tén Szlovákiának már nem len­nének olyan problémái, mint tavaly januárban - állítja Ján Petrovič, a gazdasági tárca energetikai szekciójának a veze­tője. Ausztria ugyanis már most októberben vagy novemberben kétirányúsítja az osztrák Baum- garten és Szlovákia közötti gáz­vezetéket. Hasonló módszerrel juthatunk hozzá a gázhoz Cseh­országból is. Petrovič szerint a magyar fél fenntartásai ellené­re, továbbra sincs veszve a Ma­gyarországot Szlovákiával összekötő gázvezeték megépí­tése sem, hiszen erről továbbra is tárgyalnak. Mindeközben az Európai Parlament tegnap meg­szavazta azt az európai uniós szabályozást, amely a tagorszá­gok közös fellépését irányozza elő esetleges jövőbeni gázellá­tási válságok időszakára. A jog­szabály kiemelten védi a lakos­ság és az alapvető szolgáltatást nyújtó intézmények, pl. a kór­házak és az iskolák energiaellá­tását, és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésére is hoz in­tézkedéseket. Az országoknak két éven belül tervet kell készí­teniük a válságok megelőzésére és kezelésére. (SITA, MTI) Új állások a magyar Opelnél Szentgotthárd. Megdupláz­za magyarországi termelését és szentgotthárdi üzeme foglal­koztatottainak számát a General Motors (GM). Az autógyártó pontosan 20 évvel első magyar- országi befektetése után újabb beruházásba kezd a Rába parti városban. Közvetlenül közel 1000, a beszállítók révén pedig további 2500-3000 új munkahe­lyet hoz létre a tegnap bejelen­tett szentgotthárdi beruházással az Opel. A fejlesztés 7,5 milliárd forintos állami támogatással va­lósul meg, amelynek megtérülé­sével 3 év alatt számol Magyar- ország. Az Opel volt az első autó­ipari beruházó Magyarorszá­gon, mostani 500 millió eurós beruházásával pedig megdup­lázza eddigi magyarországi be­fektetéseit. (EcoL) Rossz volt az idei magyar termés Budapest. Összesen 5,3 mil­lió tonna kalászos termett idén Magyarországon, e mennyiség tavalyhoz képest 12%-os, a meg­előző öt év átlagához viszonyítva 19%-os csökkenést takar - jelez­te a Központi Statisztikai Hivatal. A bevetett terület 1,5 millió hek­tár volt, 11%-kal kisebb az el­múlt évinél. A 3,764 millió ton­nás búzatermés 1 5%-kal mérsék­lődött 2009-hez viszonyítva és 20%-kal a 2005-2009-es átlag­hoz képest. A terméseredmé­nyek az év közepi kedvezőtlen, csapadékos időjárás miatt rom­lottak. (AgroMon) Légi közlekedés: vége a válságnak London. Közel 9 milliárd dol­láros nyereséggel zárhatják az idei évet a légitársaságok globá­lis szinten - derül ki a Nemzet­közi Légi Közlekedési Szövetség (IATA) előrejelzéséből. Az IA- TA előrejelzései szerint a légi forgalom idén 11%-kal növe­kedhet, jövőre pedig 5%-os le­het a növekedés. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK MMHHRIRVHMSÉIÍIHMMMMMíMNM AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8454 Lengyel zloty 3,9450 Cseh korona 24,655 Magyar forint 279,88 Horvát kuna 7,2840 Román lei 4,2668 Japán jen 112,05 Sváici frank 1,3156 Kanadai dollár 1,3536 USA-dollár 1,3120 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,35-1,27 25,41-23,93 292,25-267,08 OTP Bank 1,35-1,27 25,37-23,94 287,89-271,41 Postabank 1,36-1,27 25,53-23,80­Szí. Takarékpénztár 1,36-1,27 25,32-23,92 292,36-267,19 Tatra banka 1,35-1,28 25,30-24,02 290,70-268,60 Dexia banka 1,35-1,28 25,30-24,01 287,16-272,60 Általános Hitelbank 1,35-1,28 25,38-23,97 292,25-267,08 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A gázművek az előző kormány döntései miatt elmaradt nyereségét az adófizetőkön szeretné behajtani Az SPP milliárdos perrel fenyeget Kiborultak a gázmüveknél. Az új kormányon szeretnék behajtani az előző kabinet ideje alatt kiesett nyereségüket. (SITA-felvétel) Pozsony. Az elmúlt négy év­ben több mint 2,5 milliárd euró adózás utáni nyeresé­get elkönyvelő Szlovák Gázművek (SPP) egymilli- árd eurós perrel fenyegeti Szlovákiát, mivel az előző kormány döntése miatt az elmúlt években nem emel­hette olyan mértékben az árait, mint azt szerette volna. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Korábban, vagyis 2008-ig az ár­emelésekről kizárólag a cég kül­földi befektetői - a francia Gaz de France és a német E.ON Ruhrgas - által uralt igazgatótanács döntött. A Fico-kormány törvénymódosítá­sának köszönhetően azonban az állam, mint többségi tulajdonos, vétójogot kapott, amit a Fico-kor­mány ki is használt, rendre vissza­utasítva az SPP áremelési javasla­tait. A társaság most az emiatt el­maradt nyereségét próbálná meg behajtani az adófizetőkön egy nemzetközi per segítségével - tud­ta meg a Hospodárske noviny gaz­dasági napilap a gazdasági tárcá­hoz közeli, megbízható forrásból. Szlovákia ugyanakkor a lakossági gáz esetében még mindig a kilen­cedik, a nagyfogyasztók számára kínált gáz esetében pedig a máso­dik legdrágább országnak számít az Európai Unión belül. Az SPP egyelőre elzárkózik a perrel kap­csolatos kérdésektől. „Erről a kér­désről jelenleg nem kívánunk ta­lálgatásokba bocsátkozni” - nyi­latkozta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője. Szerinte idén elsőrendű céljuknak „a lakossági ágazatban generált veszteségek megoldása” számít, részleteket azonban nem árult el. Lapértesülések szerint az SPP a pertől csak akkor állna el, ha az állam nagyobb beleszólást biz­tosítana számára a gázárak alakí­tásába. A gazdasági tárca, amit az SaS által jelölt Juraj Miškov vezet, nem zárta ki a per lehetőségét, és megerősítette, hogy tárgyalnak a céggel. „Több tárgyalás is vár ránk, míg sikerül egyezségre jutnunk” - nyi­latkozta Róbert Merva, a tárca kommunikációs osztályának veze­tője, aki szerint a gazdasági minisz­ter mindent megtesz azért, hogy elejét vegyék a pernek. „Igyek­szünk kompromisszumra jutni. A gazdasági tárcának, mint az SPP tu­lajdonosának, természetesen a cég érdekeit is szem előtt kell tartama, ugyanakkor a fogyasztók érdekeit is védenie kelľ’-vallja Merva. Ľubomír Jahnátek, az előző kormány gazdasági minisztere ma is helyes döntésnek tartja, hogy az előző kabinet nagyobb beleszólást biztosított az államnak a gázárak alakításába, hiszen szerinte a kül­földi részvényesek korábban azt tettek, amit csak akartak, lesza­vazva a többségi részvényes álla­mot. A volt tárcavezető szerint a mostani gazdasági miniszternek nincs miért engednie az SPP-nek, mivel azért van ott, hogy az állam érdekeit képviselje. Jahnátek az esetleges pertől sem óvakodna, hi­szen 100 százalékos esélyt lát arra, hogy ezt megnyernénk. Ájogászok nem látják ilyen egyértelműen az esélyeinket. Ľudovít Mičinský, a Rowan Legal ügyvédi iroda ügy­védje szerint az ilyen perek során több tényezőt vesznek figyelembe, a végeredmény így kiszámíthatat­lan. Jahnátek szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy az SPP külföldi tulajdonosaihoz ha­sonló befektetők soha nem spórol­nak az ügyvédeken, így Szlovákiá­nak is a lehető legjobb ügyvédi irodát kell megbíznia az állam ér­dekeinek a védelmében. (HN,mi) Tízezrek tüntettek Prágában a bércsökkentések ellen - rendőrök randalíroztak a belügyminisztériumban Máris fáj a jövőre ígért gazdasági megszorítás Köszönjük, távozunk - olvasható az orvosok transzparensén. Csehor­szágban eddig nem volt példa arra, hogy jelentősen megnyirbálták vol­na a közalkalmazottak javadalmazását. (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Több tízezer cseh közal­kalmazott tüntetett tegnap dél­után Prágában a jobbközép kor­mány tervezett bércsökkentési és takarékossági intézkedései ellen. A prágai kabinet jövőre átlagosan 10%-kal kívánja csökkenteni a közalkalmazottak havi bérét. A terv felháborodást és tiltakozásokat váltott ki. A szakszervezetek által megszervezett akción elsősorban rendőrök, tűzoltók, oktatásügyi és egészségügyi alkalmazottak, va­lamint hivatalnokok voltak az or­szág minden régiójából. A rendőr­ség a tüntetők számát mintegy 30 ezerre, míg a szakszervezetek leg­alább 40 ezerre becsülték. A részt­vevők Prága különböző pontjain gyülekeztek, majd délben a város- központban lévő Palach térre vo­nultak, ahol nagygyűlést tartottak. A tüntetők egy csoportja a belügy­minisztérium elé vonult, több tu­catnyian az épület halijába is beha­toltak - a randalírozók éppen rend­őrök voltak (még néhány tűzoltó), ám végül elhagyták az épületet. Klaus és Nečas ellenáll „Több pénzt, kevesebb bűncselekményt”, „Politikusok, a saját fizetéseiteket csökkentsétek”, „Nem akarunk csupasz fenékkel ut­cára kerülni” - ilyen és ehhez ha­sonló feliratokat lehetett olvasni a transzparenseken. A tüntetők fü­tyültek, sípoltak és kormány-elle­nes jelszavakat skandáltak. ,A megszorító intézkedések szak­szerűtlenek és felháborítóak. Tilta­kozásunkat az állami alkalmazot­tak többsége támogatja” - jelentet­te ki a tüntetésen Álena Vondrová, a közalkalmazottak szakszervezeti szövetségének elnöke. A kormány, illetve a miniszté­riumok képviselői az utóbbi he­tekben több ízben is tárgyaltak a szakszervezetekkel, hogy meg­akadályozzák a tüntetést, de a fe­leknek nem sikerült megegyezni­ük. Néhány szakszervezet jelezte, hogy október közepére újabb til­takozó megmozdulásokat szer­vez. A tiltakozó akciót a cseh ál­lamfő élesen bírálta. ,A tünteté­sek nem jelentenek semmiféle megoldást, a takarékossági intéz­kedésekre feltétlenül szükség van” - jelentette ki újságírók előtt Václav Klaus. „Ez a korábbi fele­lődén politika következménye, amikor a kormány többet költött, mint amennyit bevételre tett szert” - fejtette ki Klaus. Megje­gyezte: azt sem szabad feledni, hogy hasonló, sőt „sokkal brutálisabb” takarékossági intéz­kedéseket más európai államok­ban is sor került. Petr Nečas mi­niszterelnök közölte, a megmoz­dulás ellenére végrehajtják a megszorító intézkedéseket. Cseh­országban a tavalyi év végén 23 598 korona volt a havi bruttó át­lagbér. A közalkalmazotti átlag­bér ennél mintegy 1400 koroná­val volt magasabb. A közalkalma­zotti szférában több mint félmillió ember dolgozik. Szigorú takarékosság A takarékossági intézkedések jövőre 0,6-0,7 százalékponttal vethetik vissza Csehország gazda­sági növekedésének ütemét - mondta Petr Nečas kormányfő a Cseh Televízióban. Ez erőteljes fé­kezésnek számít, hiszen a Cseh Nemzeti Bank előrejelzése szerint a gazdaság 2011-ben 1,8%-kal, a pénzügyminisztérium szerint pe­dig 2,3%-kal növekedhet, amit a takarékossági intézkedések közel az egyharmadával vethetnek vissza. „Ha most nem lépjük meg ezeket az intézkedéseket, akkor középtávon az állam egyre mélyü­lő hiánya visszahúzna, ami meg­fojtaná a gazdasági növekedést” - magyarázta Nečas. A csehek nem tervezik az adók emelését, mert Nečas szerint a magasabb adók „megölnék” az éppen kezdődő gazdasági fellendülést. Ez azon­ban nem vonatkozik az általános forgalmi adóra. Miroslav Kalousek pénzügyminiszter azt javasolja, hogy 2011 áprilisától a mostani 10-ről 12%-ra emelkedjen az élelmiszerekre, a tömegközleke­désre és a gyógyszerekre vonatko­zó áfa. Ha érvényben marad a kon­cepció, akkor 2011 végéig mintegy 10 milliárd cseh korona többletbe­vételhez jut az államkassza. Csehország valóban szigorú ta­karékossági intézkedésekre ké­szül. A munkaügyi tárca jövőre 10%-kal akarja csökkenteni az ál­lami alkalmazottak bérét (kivéve a pedagógusokét), emellett a szociá­lis juttatásokon, a táppénzen, a családi pótlékon együttesen 20 milliárd koronát (800 millió euró) szeretne megtakarítani. Csehor­szágban az 1992 óta érvényes bér­táblázat az állami szférában foko­zatos és biztos fizetésemelést ga­rantált, ennek köszönhetően a 2006-os 21 ezer koronás állami át­lagbér 2009-re 24 400 koronára emelkedett. Úgy tűnik, a 10%-os lefaragás miatt jövőre megáll a tö­retlen béremelkedés, amire eddig még nem volt példa. Ezzel párhu­zamosan a parlamenti képviselők és az alkotmányos tényezők fizeté­sének 5 százalékos visszavágását is tervbe vették. Ha a parlament el­fogadja a költségcsökkentő javas­latokat, akkor Csehország jövőre a GDP-hez viszonyított 4,6%-ra szo­rítja vissza az .államháztartás hiá­nyát. (-kés, shz)

Next

/
Thumbnails
Contents