Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-20 / 216. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Zakajevet elengedték Varsó. Egy lengyel bíróság elrendelte Ahmed Zakajev csecsen lázadóvezér szabadon engedését, aki ellen terrorista tevékenység gyanújával, Moszkva kérésére nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Ennek alapján a lengyel hatóságok pénteken vették őrizetbe a Nagy-Britanniában politikai menekültként élő Zakajevet - aki a csecsen világ- kongresszusra érkezett Varsóba -, s pár órával később az illetékes bíróság már meg is hozta felmentő döntését. (MTI) Segítséget kér az ETA Madrid. Az ETA baszk sza- kadár szervezet kész elfogadni nemzetközi közvetítők segítségét, hogy így tárgyaljon a spanyol kormánnyal Európa egyik legrégibb gerillaháború- jánaklezárásáról. Aspanyolor- szági baszk napilapokban tegnap közzétett felhívásában az ETA felszólította a nemzetek közösségét, hogy „vegyen részt egy évszázados politikai válság demokratikus, igazságos és végleges rendezését célzó demokratikus folyamat megszervezésében”. (MTI) Egyesül a német szélsőjobb Berlin. Még az év vége előtt egyesül a német szélsőjobboldal két meghatározó pártja. A Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) és a Német Népi Unió (DVU) tervét a jövő évben esedékes tartományi választások motiválják. 2011- ben öt tartományban rendeznek választásokat. Jelenleg mindkét párt 2-2 helyi parlamentben van jelen. (MTI) Sok halott Bagdadban Bagdad. Két összehangolt merényletetkövettekel tegnap az iraki fővárosban, és ezek legalább 21 ember életét követelték, több mint 40-en pedig megsérültek - közölte a Bagdad védelméért felelős iraki parancsnok. Más források viszont 29 halottról és 111 sebe- sültrőlszámoltakbe. (MTI) Budapesten a dalai láma Budapest. A magyar főváros díszpolgárává avatta a XIV. dalai lámát, Tendzin Gyacót Demszky Gábor főpolgármester szombaton. A világ első számú buddhista vallási vezetője ebből az alkalomból azt mondta, el kell érni, hogy a XXI. század a világbéke évszázada legyen. A világbéke eléréséhez párbeszédre van szükség, ha ez megvalósul, akkor a XXI. század a dialógus évszázadává is válhat. „Ha az embereknek megvan a belső békéjük, azzal a világbékét is meg lehet teremteni” - tette hozzá a láma. (MTI) Afganisztánban megkezdődött a szavazatszámlálás - civil szervezetek máris megkérdőjelezik a választások tisztaságát Több támadás volt, kevesebb halottal Kabul. Miközben tegnap megkezdődött a szavazatok előreláthatólag másfél hónapot igénybe vevő összeszámlálása, választási megfigyelők közölték, hogy komoly kétségeik vannak a választások törvényességét illetően. ÖSSZEFOGLALÓ A szombati afganisztáni parlamenti választások alatt több erőszakos cselekmény történt, mint a tavalyi elnökválasztás idején, de ezek a támadások összességében kevesebb halálos áldozattal jártak - közölte tegnap a NATO kabuli parancsnoksága. A parlamenti választások napján 485 támadás volt az országban, a tavaly augusztus 20-i elnök- választás napján pedig 479. Szombaton 22 embert öltek meg: hét polgári személyt, 11 afgán rendőrt és katonát, valamint a nemzetközi erők öt katonáját - mondta egy szóvivő. Ezenkívül megsebesült több mint hatvan afgán civil és a nemzetközi erők 36 katonája. Az ENSZ adatai szerint tavaly augusztus 20-án, az elnök- és tartományi választásokon 57 A nők nagy arányban járultak az urnákhoz embert öltek meg, de akkor külföldi katona nem volt köztük. A londoni védelmi tárca szerint a szombaton meghalt NATO-ka- tonák közül kettő brit volt. Halálukat azonban nem olyan lázadók idézték elő, akik a választásokat akarták megzavarni - tette hozzá a minisztérium anélkül, hogy további részleteket közölt volna erről. Az afgán választási bizottság szombaton este, a szavazóhelyiségek bezárása után közölte, a támadások kétharmadát aknavetővel követték el a szavazóhelyiségek ellen. A választások szabad és szabályos jellegét vizsgáló legjelentő(TASR/AP-felvétel) sebb afgán civilszervezet tegnap közölte, sok szabálytalanság történt a választásokon, ami miatt „komolyan megkérdőjeleződik azok minősége”. Az Afganisztáni Szabad és Igazságos Választások Alapítvány szerint az ország 4600 szavazóhelyiségéből legalább 389-ben történt valamilyen incidens. Ezek között több olyan volt, amelyben valamely jelölt - részben kormányzati tisztségviselők megpróbálta a maga javára befolyásolni a szavazást, illetve ajelölt megbízottai tették ezt. Több olyan esetről beszámolt a szervezet, amelyekben hamis szavazócédulákkal tömték tele az urnákat. Az alapítványnak mintegy hétezer megfigyelője követte nyomon a szavazást szerte az országban. Éppen a biztonság hiánya miatt több külföldi monitorszervezet sokkal kevesebb emberrel vett részt az ellenőrzésben, mint a tavalyi elnökválasztáson. Előzőleg az országos választási bizottság azt jelentette, hogy a 6835 szavazókörből 1561-et nem tudtak megnyitni biztonsági okok miatt. További eltérés: az ENSZ szerint a választásra jogosultak száma 17,5 millió, a választási bizottság szerint azonban csak 11,4 millió. Nemzetközi szakértők szerint az erőszakcselekmények, a szavazóhelyiség-bezárások és a csalásra vonatkozó számtalan vád miatt a szavazatszámlálásnak és a panaszok kivizsgálásának nagyon szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy végül az eredmény legitim legyen. Az első adatok szerint a választási részvétel 40 százalékos volt. (MTI,ú) XVI. Benedek a gonosz ideológiájának nevezte a nácizmust tegnapi birminghami miséjén Ismét megkövette az áldozatokat a pápa MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Befejezte négynapos nagy-britanniai látogatását tegnap a pápa. A katolikus egyházfő Birminghamben, látogatásának utolsó hivatalos mozzanataként mutatott be 55 ezer hívő előtt szabadtéri misét. Megemlékezett a hitleri légierő hetven évvel ezelőtti pusztító támadásairól. Közölte: számára, aki Németországban élt és szenvedett a náci rezsim sötét napjaiban, különösen megindító, hogy a náci Németországgal vívott légi háború - az angliai csata - emléknapján Nagy-Britanniában lehet, és felidézheti azon britek emlékét, akik életük feláldozásával, bátran szembeszálltak „annak a gonosz ideológiának az erőivel”. Előzőleg, szombati londoni miséjén megkövette az egyházi személyiségek szexuális visszaéléseinek egykori gyermekáldozatait. Kijelentette: mélységesen sajnálja a történteket, a sértetteket ártatlan áldozatoknak, a visszaéléseket elmondhatatlan, megvetendő bűnnek nevezte, amely szégyent és megaláztatást hozott az egész egyházra. Londoni kommentárok szerint ez volt az eddigi legerőteljesebb bocsánatkérő megnyilvánulás a pápa részéről az egyházat világszerte megrázó visszaélési botrány kirobbanása óta. A pápa a nap folyamán szemé- • lyesen is találkozott az egykori visszaélések öt elszenvedőjével. A négy nő és egy férfi előtt is mélységes szégyenkezésének adott kifejezést. Biztosította őket arról, hogy a katolikus egyház mindent megtesz az esetek feltárásáért, együttműködik a polgári hatóságokkal a felelősök elleni eljárások során, és hatékony intézkedéseket hoz, hogy ilyen visszaélések a jövőben ne történhessenek. A tájékoztatás szerint a félórás találkozó, amely közös imával kezdődött és végződött, „érzelmektől fűtött volt”. Szombat délután a szervezők szerint húszezer, a rendőrség szerint tízezer tüntető vonult át London központján, tiltakozva a pápa jelenléte, a gyermekekkel szembeni visszaélések kezelési módja, valamint a pápa által a homoszexualitás, az abortusz és az óvszerhasználat kérdésében elfoglalt álláspont ellen. Néhány száz fős tiltakozások a pápa csütörtöki érkezése óta minden olyan helyszínen voltak, ahol az egyházfő megfordult, ám a szombati londoni demonstráció volt messze a legnagyobb és legszervezettebb. Egyébként tegnap hajnalban vádemelés nélkül szabadon engedték azt a hat embert, akiket terrorcselekmény előkészítésének gyanújával két nappal korábban vettek őrizetbe XVI. Benedek látogatásával kapcsolatban. Ahmadinezsád az Egyesült Államokban fogva tartott irániak elengedését kéri Washingtontól Állítólag elfogtak hét amerikai katonát ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán. Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából New Yorkban tartózkodó Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az ABC tévécsatornának adott interjújában kijelentette: nem lenne illetlen kérés az amerikai kormányhoz, hogy humanitárius megfontolásból engedje szabadon a „törvénytelenül őrizetbe vett és az USA-ban fogva tartott irániakat”. Ahmadinezsád, aki nyolc iráni állampolgárt emlegetett, azután fordult e kéréssel az amerikai kormányhoz, hogy kedden elhagyhatta Iránt Sarah Shourd, annak a három amerikai turistának az egyike, akiket több mint egy éve kémkedés gyanújával fogtak el a közép-keleti országban. (Shourd két férfi turistatársát, Shane Bauert - aki januárban az Evin börtön udvarán hűséget esküdött Shourdnak - és Josh Fat- talt azonban továbbra is fogva tartják az iráni hatóságok.) Sarah Shourd szombaton Ománban, a maskati repülőtéren sajtótájékoztatót tartott (TASR/AP) Ahmadinezsád nem nevezte meg az Amerikában fogva tartott irániakat. Iráni sajtójelentések szerint tíz iránit tartanak fogva amerikai börtönökben, közülük egyeseket harmadik országban fogtak el Hirtelen lovag lett az iráni elnökből Teherán. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök bűnnek nevezte egy tegnapi interjújában azt, hogy egy iráni újság a napokban erkölcstelennek minősítette és prostituáltnak titulálta Nicolas Sarkozy francia elnök feleségét. A szélsőségesen konzervatív Kajhan napilap nemrég így akarta lejárami a francia first lady augusztus 23-i nyílt levelét, amelyben Carla Bruni kiállt egy házasságtörés és gyilkosság vádjával megkö vezésre ítélt 43 éves, kétgyermekes iráni asszony védelmében. „Megsértheti-e egy európai elnök feleségét egy médium? Milyen iszlám engedi ezt meg?” - tette fel költői kérdéseit Ahmadinezsád anélkül, hogy kiejtette volna akár Bruni, akár az iráni újság nevét. (MTI) Washington kérésére. Külön érdekesség, hogy az Ahmadinezsád-in- terjú ismertetésével szinte egy időben jelentette a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség és a Forradalmi Gárda elitalakulathoz közel álló egyik honlap - mindkettő forrás- megjelölés nélkül -, hogy iráni határőrök elfogtak hét amerikai katonát, akik illegálisan akartak belépni az Iszlám Köztársaság területére. AFarsz jelentésében ez olvasható: „Iráni határőrök nemrég őrizetbe vettek hét amerikai katonát az ország egyik délkeleti tartományában... Szintén őrizetbe vettek két iránit, akik kísérték őket.” Az iráni állami televízió viszont cáfolta a jelentést, este pedig már a Pentagon is tagadta a hírt. Ha mégis igaz lenne a jelentés, akkor az incidens valószínűleg tovább növelné az Irán és az USA közötti feszültséget. (MTI, ú) Reinfeldt bizakodó Választások Svédországban Stockholm. A Svenska Dagbladet című lap megrendelésére készített, a tegnapi parlamenti választások előestéjén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint Fredrik Reinfeldt kormányfő négypárti koalíciója 4,6 százalékponttal vezetett az ellenzéki szociáldemokraták előtt. Egy héttel korábban még 10 százalékos különbséget mértek. Megfigyelők szerint a kormánykoalíció abszolút többségét csak az veszélyeztetheti, ha sikerül a parlamentbe jutnia az új jobboldali bevándorlásellenes pártnak, a Svéd Demokratáknak (SD). Felmérések szerint az SD támogatottsága magasan meghaladja a parlamentbejutás 4 százalékos küszöbét, s nem zárható ki, hogy a populista párt a mérleg nyelvévé válik. Lapzártakor még nem lehetett tudni, hogy az SD-nek sikerült-e be- jutniaaparlamentbe. (MTI,ú) Elküldené az arabokat Lieberman cserét akar Jeruzsálem. Az izraeli külügyminiszter szerint a zsidó állam határait úgy kellene meghatározni, hogy az ország területéhez csatolnának ciszjordániai zsidó településeket, míg a jövőbeli palesztin államhoz kerülhetne több, a mai Izrael területén található arab falu. Avigdor Lieberman szerint nem a területért békét elvet kell alapul venni a palesztinokkal zajló tárgyalásokon, hanem a terület- és lakosságcsere elvéből kellene kiindulni. Kifejtette: „Mivel a Palesztin Hatóság határozottan elutasítja annak elismerését, hogy Izrael a zsidó nép állama, fel kell vetnünk a tárgyalásokon az izraeli arabok ügyét, ezt a kérdést nem lehet kikerülni.” (MTI)
