Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-18 / 215. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Összefog az orosz ellenzék Moszkva. Közös demokra­tikus pártot alapítanak a leg­nevesebb orosz ellenzéki poli­tikusok, és azt be kívánják je­gyeztetni az igazságügyi mi­nisztériumnál - adta hírül a Kommerszant. Eszerint Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök (1999-2004), Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettes (1997-1998), Vagyimir Rizs- kov (a duma volt elnökhelyet­tese) és Vlagyimir Milov (volt energiaügyi miniszterhelyet­tes) Önkény- és Korrupció- mentes Oroszországért néven létrehozta a demokratikus erők koalícióját, amelynek cél­ja a politikai kurzus megváltoz­tatása. (MTI) India beveti a katonaságot Szrinagar. India katonákat vezényelt tegnap Szrinagar- ba, Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének közigazga­tási székhelyére és a terület más fontosabb városaiba, ahol harmadik hónapja heves za­vargások vannak. A csapatok a helyi rendőrséget és félkato­nai szerveket segítik a mu­zulmán tüntetők ellen. A há­rom hónapja tartó tiltakozá­soknak már több mint 90 civil áldozatuk van, többségük az indiai rendőrök lövéseitől vesztette életét. (MTI) Elavult a CFE-szerződés Washington. Oroszország nem tér vissza az európai ha­gyományos haderőkről szóló megállapodás tiszteletben tartásához, amíg a NATO-ál- lamok nem teljesítik Moszkva feltételeit. Moszkva a mai re­alitásokat figyelembe vevő, új megállapodás kidolgozását javasolja az európai fegyve­rek ellenőrzésére - mondta Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter Washing­tonban. Az 1990-ben aláírt CFE-szerződés két katonai tömb - a NATO és a Varsói Szerződés (VSZ) - közötti vi­szonyt szabályozta. A Szov­jetunió és a VSZ eltűnésével, s néhány korábbi VSZ-állam NATO-csatlakozásával az orosz fél szerint a szerződés értelmét vesztette. (MTI) Startolhat a START Moszkva. Moszkva üdvöz­li, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottsága jóváhagy­ta a hadászati támadó fegyve­rek korlátozásáról és csök­kentéséről szóló új START- szerződést, s fontos lépésnek tekinti az ilyen fegyverek csökkentésének útján. Andrej Nyesztyerenko külügyi szó­vivő ugyanakkor sajnálkozá­sát fejezte ki, hogy Robert Ga­tes amerikai védelmi minisz­ter „továbbra is hidegháborús kategóriákat használ”, ami­kor arról beszél, milyen kö­vetkezményei lehetnek, ha Oroszország felmondja az új START-szerződést. (MTI) Merkel cáfolja, hogy cigánytáborok felszámolását ígérte volna Sarkozynek - egyesek szerint a francia elnök kitalálta az egészet Német-francia diplomáciai vihar romaügyben Berlin/Párizs. A német kan­cellár tegnap visszautasí­totta azt a párizsi állítást, hogy hamarosan német földön is megkezdődik il­legális cigánytáborok fel­számolása. Az ügy diplo­máciai vihart kavart Párizs és Berlin között. ÖSSZEFOGLALÓ Szóvivője útján Angela Merkel közölte: sem az Európai Tanács brüsszeli ülésén, sem a Nicolas Sarkozy francia elnökkel ott foly­tatott eszmecseréjén nem esett szó németországi táborokról, kü­lönösen nem azok felszámolásá­ról. Guido Westerwelle német külügyminiszter délben az ARD televízióban szintén cáfolta a fenti állítást, hozzátéve: Sarkozy szavai minden bizonnyal félreértésen alapulnak. A német politikus ugyanakkor nem kívánta osztani uniós diplomaták azon vélemé­nyét, miszerint a francia elnök „csak úgy kitalálta” a Merkelnek tulajdonított kijelentést. „Az Európai Bizottságnak nem­csak joga, de kötelessége is véle­ményt mondani az uniós jogszabá­lyok betartásáról. Ugyanakkor magától értetődően a francia ha­tóságoknak is joguk és kötelessé­gük, hogy érvényt szerezzenek sa­ját államuk előírásainak” - fogal­mazott Westerwelle. Mint hozzá­tette, bízik abban, hogy Párizsnak sikerül „egyensúlyt találnia” az eu­rópai kötelezettségek és a nemzeti jogszabályok között. Az ARD hírmagyarázója - és korábbi brüsszeli tudósítója - sze­rint Sarkozyt sarokba szorította és elszigetelte az EB. Ráadásul ha­talmas belpolitikai nyomás alatt is áll, ezért úgy döntött, hogy erős szövetségest keres magának, s ezt Berlinben vélte megtalálni. Mer­kel azonban keresztülhúzta a számítását. A közszolgálati televízióban el­hangzott, Sarkozy állítása már csak azért sem lehet helytálló, mert Né­metországban nincsenek cigány­táborok. E kisebbség országos szö­vetségének adatai szerint 100 ezer roma és 80 ezer szinti él német föl­dön. Mind német állampolgárok, így a kiutasításuk szóba sem jöhet­ne. Mellettük mintegy húszezer roma érkezett a 90-es években Ko- szovóból, ők hivatalosan megtűrt státust élveznek. Közülük tízezerre vár kitoloncolás a közeli jövőben, ezt az esetek egyedi elbírálása alap­ján döntötték el az illetékes német hatóságok. — Bemard Kouchner francia kül­ügyminiszter egy rádióinteijúban azt mondta: nem tud arról, hogy a francia elnök és a német kancellár között szóba került-e a németor­szági cigánytáborok felszámolásá- -nak kérdése. „Én nem hallottam, pedig végig ott voltam. A köztársa­sági elnök nem mondott semmi kü­lönöset nekem az egészről. Nem tudom, hogy ez nem egy bizalmas megbeszélés volt-e (Merkel és Sar­kozy között) ” - mondta Kouchner. Ugyanakkor megismételte Pá­rizs álláspontját: elfogadhatatlan, hogy Viviane Reding alapjogi és igazságügyi uniós biztos a második világháború történéseihez hasonlí­totta a mostani kitoloncolásokat. „Soha nem olvasta a történelmet vagy pedig nem tudja, hogy miről beszél, de mindenesetre, elfogad­hatatlan” - hangsúlyozta a külügy­miniszter. (MTI,ú) Terrorakciókra számít a brit elhárítás főnöke - öt embert vettek őrizetbe Pápalátogatás és biztonsági aggodalmak Nagy-Britanniában A brit fővárosban a hívek mellett tüntetők is várták a pápát, aki a ce- leb-kultúra és a pénz jelentette felületes értékek túlzott tiszteletétől óvta a brit fiatalságot egy egyetemi misén. XVI. Benedek este a Westminster apátságban, az brit monarchia ősi koronázó templomában együtt imádkozott Rowan Williams canterburyi érsekkel, az anglikán egyház vezetőjével. (SITA/AP-felvétel) Előretörhet a populista jobboldal Svédországban Erősödő idegengyűlölet MTl-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ London. Szinte biztos, hogy Je­menből és Szomáliából kiinduló terror fenyegeti Nagy-Britanniát - mondta nagy feltűnést keltő elő­adásában a brit elhárítás (MI5) ve­zetője. XVI. Benedek pápa látoga­tásával kapcsolatban tegnap ter­rorcselekmény előkészítésének gyanújával öt személyt vett őrizet­be Londonban a Scotland Yard. A Yard közölte: az incidens kap­csán felülvizsgálták a pápa szemé­lyi védelmének szervezését is. A tegnap délutáni tájékoztató szerint a rajtaütést a Scotland Yard fegyve­res terrorelhárító kommandójának tagjai hajtották végre. A pápaláto­gatás menetrendjét nem módosí­tották, és az országosan érvényes - jelenleg a második legmagasabb szintű - terrorkészültséget sem emelték. A Yard egyéb részleteket nem ismertetett. Jonathan Evans MI5-főnök biz­tonsági szakértők előtt csütörtökön késő este Londonban kijelentette: az MI5 külföldi tevékenységén be­lül a pakisztáni térség részaránya a három évvel ezelőtti 75 százalékról mára 50 százalékra csökkent, nem utolsósorban azért, mert az al-Kai- da terrorhálózathoz kapcsolódó csoportok aktivitása élénkülőben van a világ más területein. E térsé­gek közül kiemelte Szomáliát és Jement, s különösen a Szomáliái dzsihádista mozgalmat nevezte ve­szélyesnek. Megítélése szerint csu­pán idő kérdése, hogy a Szomáliái iszlámista milíciák által feltüzelt szélsőségesek Nagy-Britanniában kíséreljenek meg terrortámadást. Szomália ma sokban hasonlít a tá- lib rezsim bukása előtti Afganisz­tánhoz. Evans a Jemenből fenyegető ve­szélyek között kiemelte Anvar al- Avlakinak, az amerikai születésű, Jemenben élő fanatikus hitszó­noknak a tevékenységét. Avlakinak nagy-britanniai kapcsolatai is van­nak, és ő volt fő mozgatója a tavaly karácsonykor meghiúsított repü­lőgép-robbantási kísérletnek. A merénylőjelölt, a 23 éves nigériai Umar Farouk Abdulmutallab kará­csony napján a testére erősített robbanó eleggyel megpróbálta fel­robbantani az amerikai Delta légi- társaság egyik Airbus A330-as utasszállító gépét, amely Amszter­damból Detroitba tartott. Detoná­ció azonban nem történt, és Ab- dulmutallabot az utasok a bizton­sági személyzettel együtt le­gyűrték. Az MI5 főnöke szerint valós az a veszély, hogy Avlaki valamelyik hí­ve követi a hitszónok erőszakra szóló felhívását, és merényletet kí­sérel meg Nagy-Britanniában, akár önállóan, jelentősebb kiképzés nélkül is. Erre a veszélyre más lon­doni szakértők is felhívták már a fi­gyelmet. (MTI,ú) Stockholm. Felmérések szerint a szélsőjobboldali Svéd Demokra­ták (SD) támogatottsága a holnapi választások előtt magasan megha­ladja a parlamentbe jutás 4 száza­lékos küszöbét. Bár a jobbközép kormánypártok győzelme egyér­telműnek látszik - a koalíciót veze­tő Mérsékelt Párt (MS) az abszolút többség megőrzéséről beszél -, nem kizárt, hogy az SD a mérleg nyelvévé válik, s ez politikai vál­sághoz is vezethet Svédországban. Ez a lehetőség megdöbbentette a közvéleményt, s mostanra az SD legkeményebb bírálói is elismerik: keveset tettek a bevándorlók beil­leszkedéséért. Elemzők szerint a populista jobboldal előretörésének másik oka, hogy Svédországot ma­gukkal ragadták az Európa más or­szágaiból, nem utolsósorban a szomszédos Dániából ismerős po­pulista politikai áramlatok. Hérát. Összesen 19 embert, köztük egy képviselőjelöltet és egy másik jelölt tíz munkatársát, va­lamint a választásokat szervező és megfigyelő testület nyolc tagját rabolták el tálibok tegnap hajnal­ban - közölték az afgán hatóságok. Egyes korábbi híradások több kép­viselő elrablásáról szóltak. Afganisztánban ma lesznek a par­lamenti választások, amelyeken 2447jelölt indul a249képviselői he­lyért. A tálibok a héten bejelentet­Az SD vezetőjét, a 31 éves Jim­mie Akessont inkább energikus rek­lámmenedzsernek nézné az ember, mint harcedzett politikusnak. Akesson azonban nem az óvatos rábeszélés híve: 90 százalékkal akarja csökkenteni a szomszédo­kénál jóval nagyobb arányú svéd­országi bevándorlást, s azt mondja, hogy a muzulmán népesség növe­kedése a legsúlyosabb külső fenye­getés, amely az országot a II. világ­háború óta érte. Az 1988-ban alapított SD lassan kapott erőre, miután sikerült le­vetkőznie bőrfejű imázsát, s csak az utóbbi években építette ki bás­tyáit a gazdasági válság által leg­inkább sújtott dél-svédországi iparvárosokban, mint amilyen Malmö és Landskrona. Bár a 2006-os választásokon országosan csupán 2,93 százalékot ért el, az egyidejű helyhatósági választáso­kon Landskronában már akkor is 22 százalékot kapott. ték, hogy mindent - beleértve jelöl­tek meggyilkolását is -megtesznek a választások megzavarásáért, és boj­kottra szólították fel a lakosságot. „Minden utat, amely a választási irodák felé vezet, meg fogunk tá­madni, a biztonsági erők és a válasz­tási bizottság munkatársai kiemelt célpontjaink lesznek” - mondta a tá­libok szóvivője. A választási kam­pányt már eddig is erőszak és a kép­viselők megfélemlítése kísérte, leg­kevesebb hármat közülük megöltek, és számos támadást hajtottak végre híveik ellen az elmúlt hetekben. Ma: parlamenti választások Afganisztánban Megfélemlítik a lakosságot MTl-HÍR Gyilkosság után lázadás Karacsiban London/Karacsi. Megállt az élet tegnap Pakisztán legna­gyobb városában, Karacsiban, miután előző este Londonban késsel megölték a helyi vezető párt egyik képviselőjét. Az 50 éves Imár Fárúkot londoni háza előtt többször is megszúrták. Fá- rúk a Muttahida Kaumi Mozga­lom (MQM) főtitkára volt, de 1992 óta a párt más vezetőivel együtt önkéntes száműzetésben élt a brit fővárosban, mivel a pa­kisztáni hatóságok terrorizmus­sal vádolták. Az MQM az Indiá­ból bevándorolt, urdu nyelven beszélő népcsoportot képviselő, erősen tálibellenes párt, akaracsi koalíció vezetője, és a szövetségi kormánynak is fontos tagja. Ka­racsiban tegnap, ahogy a Fárúk meggyilkolásáról szóló hírek ter­jedni kezdtek, bezártak a ben­zinkutak, piacok és iskolák, és le­állt a tömegközlekedés is. Több autót felgyújtottak, és lövések is eldördültek. Karacsiban már „hagyomány”: a magas rangú tisztségviselők meggyilkolását erőszakcselekmények követik. Az MQM-et sokan vádolják azzal, hogy illegális tevékenységekben vesz részt, és kapcsolatai vannak bűnszövetkezetekkel is. (MTI) Terroristának tartják az oroszok a Londonban élő neves csecsen politikust Zakajevet őrizetbe vették MTl-HÍR Varsó. Őrizetbe vették Varsóban Ahmed Zakajev csecsen lázadóve­zért, aki ellen terrorista tevékeny­ség gyanújával, Moszkva kérésére nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Erről egy lengyel euró­pai parlamenti képviselő számolt be, aki Zakajevet kísérte. A csecsen politikust akkor vették őrizetbe, amikor gépkocsijához indult, hogy megjelenjen az ügyészségen. Zakajev a csecsen világkong­resszusra érkezett Varsóba. A talál­kozó szervezői azt ígérték, hogy reggel ügyvéd kíséretében önként jelentkezik az ügyészségen. Ezt megelőzően az ügyészség közölte, ha Zakajev az ország területére lép, nemzetközi körözés alapján elfog­ják. Máriusz Sokolowski rendőrsé­gi szóvivő közölte: a nemzetközi el­fogató parancs miatt kötelességük volt ezt megtenni. Az orosz fő­ügyészség tegnap közölte, az elkö­vetkező napokban továbbítja a len­gyel hatóságoknak a Zakajevre vo­natkozó kiadatási kérelmet. Zakajev, aki két csecsen háború­ban is részt vett, 2003 decemberé­ben politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában, Moszkva hiá­ba kérte Londontól a kiadatását. Ahmed Zakajev (TASR/AP)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents