Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-17 / 214. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 17. www.ujszo.com Rosszul gazdálkodik az Általános Egészségbiztosító Nincs pénz, de akkor is két kézzel szórják ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rosszul gazdálkodik a mintegy 3,5 millió ügyféllel rendelkező állami Általános Egészségbiztosító (VŠZP). Az Egészség- ügyi Felügyelet könyvvizsgálata szerint a biztosító a tavalyi évre 17 millió euró hiányt mutatott ki, ám a valóságban ennél jóval magasabb, 27 milliós deficitről van szó. Jozef Gajdoš, az Egészségügyi Felügyelet elnöke kifejtette, ha a biztosító nem hoz intézkedéseket, az év végére tovább mélyül a hiány. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, az ügyfelek egészségügyi ellátása nem kerül veszélybe a biztosító rossz anyagi helyzete miatt. Jozef Gajdos feljelentést készült tenni az Egészségügyi Felügyelet nemrég menesztett elnöke ellen. Az intézet Gajdoš szerint Richard Demovič vezetése alatt előnytelen szerződést írt alá. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis új helyre költözött, ahol az éves bérlet 300 ezer euróval magasabb, mint az előző székhelyen, továbbá 135 ezer euróval magasabb lett a költözésből eredő szolgáltatásokért fizetett összeg is. A szerződés 15 évre szól, felbonthatatlan, azzal a kitétellel, hogy ha a hivatal időközben megszűnik, az állam akkor is fizeti a bérleti díjat, (sán, SITA) Októbertől 13,5 millió euró lehet a pluszkiadás Kevesebben kapnak munkanélküli-segélyt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ideiglenesen csökken a munkanélküli-segélyben részesülők száma, de ez jobbára csak annak köszönhető, hogy a munkanélküliek nagy része már kimerítette a hat havi támogatást. Októbertől ez a trend megfordulhat, mivel szeptember elsejétől enyhülnek a munkanélküli-segély folyósítására vonatkozó feltételek. A Szociális Biztosító adatai szerint ötödik hónapja csökken a segélyre jogosultak száma, márciushoz képest 7795-el kevesebben kapják ezt a járadékot. Tavaly augusztusban még 63 495 személynek fizetett munkanélküli-segélyt a biztosító, ez volt egyébként tavaly a legmagasabb adat. A gazdasági válság kedvezőtlen hatása a segélyek számán is lemérhető. Noha az utóbbi hónapokban csökkent, tavaly az átlagot tekintve 50 602 személy részesült ebben a támogatásban, ez pedig 125 százalékos évközi növekedést jelentett 2008-hoz képest, akkor átlagosan 22 527 személy kapott munkanélkülisegélyt. A 2009-es évnél is rosszabb átlagot mutatott ki a biztosító azonban ,2005-ben ekkor, az éves átlagot tekintve csaknem 76 ezren kaptak munkanélküli-segélyt. Tavaly a biztosító csak erre a célra 172,58 millió eurót fordított. A munka-, család-, és szociálisügyi minisztérium szerint idén a költségvetésileg tervezetthez képest mintegy 35 ezerrel többen kapnak majd segélyt, a következő két évben pedig mintegy 106 ezerrel többen. Ennek az az oka, hogy szeptember elsejétől enyhültek a segély megítélésének feltételei, így többen képesek eleget tenni a kritériumoknak. Eddig az volt jogosult erre a támogatásra, aki a kérelmezést megelőző négy évben legalább három évig fizette a munkanélküli-biztosítást. Ez az időszak rövidült, szeptember elsejétől a törvény szerint az kaphat segélyt, aki a kérelmezést megelőző három évben legalább két évig fizette a biztosítást. A feltételek enyhítésének következtében a minisztérium szerint a munkanélküli-segélyekre fordítandó kiadás a tervezetthez képest idén mintegy 13,5 millió euróval nő, jövőre 42,5 millióval, 2012-ben pedig 44,7 millióval. (sán, SITA, akt) Jobbra Rajnai Gordon magyar kormányfő - legalábbis a SITA hírügynökség brüsszeli csúcson készült felvételéhez csatolt hivatalos szöveg szerint. Orbán Viktort legutóbb a svéd tévé Gyurcsány Ferencnek titulálta a ma - gyar-svéd focimeccsen, ehhez képest sikerült egyet előre lépnie. A képen látható még Iveta Radiiová szlovák, és Petr Nečas cseh kormányfő. Utóbbiban Jan Fischer előző cseh kormányfőt vélte felfedezni a hírügynökség. Ha januártól életbe lépne a változás, csak 2,8 euróval emelkedne a járadék az átlagos 6,33 helyett 2012-től egységesen, egy konkrét összeggel nőnek a nyugdíjak (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Nem százalékarányosait, hanem egységesen, egy konkrét összeggel emelkedik majd évente a nyugdíjak összege, de várhatóan csak 2012-től. A változás azt eredményezi, hogy lassabban nőnek majd a nyugdíjak. LAJOS P. JÁNOS A szociálisügyi minisztérium elképzelése szerint a nyugdíjemelés összegét az infláció mértéke és az átlagnyugdíj összege adná meg, ezt tartalmazza legalábbis a szociális biztosításról szóló törvény tervezete, amelyet már hétfőn tárgyal az érdekegyeztető tanács. A szaktárca a szűkmarkúbb változatot választotta, vagyis az inflációhoz köti a nyugdíjemelést, ráadásul mindenkinek azonos összeggel emelkedik majd a járadéka. Ha már januártól ilyen módon nőnének a nyugdíjak, akkor az összes öregségi nyugdíjas 2,81 eurós emelésre számíthatna. Ugyanekkora összeggel emelkedne a korkedvezményes nyugdíj, a szociális nyugdíj és a rokkantnyugdíj is. Áz özvegyi nyugdíjak összege a fenti összeg 60%-ával, az árvaellátás összege pedig mindössze 40%-ával emelkedne. Lapunk információi szerint azonban januártól még a régi valorizáció marad érvényben, vagyis a nyugdíjak összege 1,8 százalékkal emelkedik, ami az átlagnyugdíj - 351,72 euró - esetében 6,33 euró lesz. Mivel most januárban még százalékos emelés lesz, az ennél nagyobb összegű nyugdíjak arányosan nagyobb, az alacsonyabb összegűek pedig kisebb összeggel emelkednek. A szociális biztosításról szóló törvény tervezete módosítja a kivetési alapokat, meghatározza az alkalmazott és a vállalkozó fogalmát, az állami fizetés és a nyugdíjak folyósításának párhuzamos folyósítására vonatkozó korlátozásokat azonban másik törvényben akarja szabályozni a szociális tárca. Nem csak Harabint, de a legfelsőbb instancia alelnökét is feljelentette a Fair Play Wienk: Švecová visszaélhetett hivatali jogkörével ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem csak fegyelmi, de bűnvádi eljárást is kezdeményezni kellene a Legfelsőbb Bíróság alel- nöke, Daniela Švecová ellen, amiért megkerülte azt az elektronikus osztályozó rendszert, amely automatikusan kiosztja az egyes bíróknak a tárgyalásra váró ügyeket-véli a Fair Play Szövetség. A legfelsőbb instancia elnökét, Štefan Harabint is ugyanezzel vádolja. Az elektronikus osztályozó rendszer lényege, hogy véletlenszerűen osztja ki az egyes ügyeket a bíróknak, kiküszöbölve ezáltal a korrupció lehetőségét. Zuzana Wienk, a szövetség elnöke viszont azt gyanítja, a Legfelsőbb Bíróság két legbefolyásosabb képviselője megtalálta a rendszerben a kiskapukat. Ezért mindkettőjük ellen feljelentést tett a rendőrségen. Elmondása szerint több tucat esetben igazolható, hogy Harabin és Svecová személyesen döntöttek arról, melyik bíró tárgyalja melyik ügyet, megkerülve az elektronikus osztályozót. „Ez az eljárás alapjaiban sérti a törvényeket, az állampolgárok alapvető jogait” - jelentette ki Wienk. Hozzátéve: nem kizárt, hogy Harabin és Švecová visszaélt hivatali jogkörével, mivel befolyásolták a bíróságok tevékenységét. Hamis bombariadók voltak tegnap Pozsonyban, az igazságügyi minisztérium és a legfelsőbb bíróság épületeiben, valamint a főügyészi hivatalban. Az épületekben nem találtak bombát. A rendőrség pár órán belül őrizetbe vett egy 45 éves nőt, aki a Lévai járásban lakik, az ő mobiltelefonján jelentették a bombariadót a rendőrségnek. A vaklárma a Fair Play sajtótájékoztatóját is érintette, mivel azt a minisztérium elé hívta össze. (SITA-felvétel) Harabin eljárását legutóbb Bra- nislavAdamčo, a napokban jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt maffiafőnök nehezményezte. Az esetét tárgyaló taláros testület összeállításában azután történtek változások, miután az egyik bíró levetette a talárt, a másik pedig tartósan betegállományba került. Harabin helyükre más bírókat ültetett, Adamčo pedig azonnal panaszt nyújtott be a testület ellen elfogultság miatt, és kérvényezte, ügyét ismét az elektronikus osztályozó rendszerrel adják ki más bíróknak. A testület ezt elutasította. Harabin szerint a Fair Play ezzel a beadvánnyal csak igazolta, szoros szálak fűzik az SDKÚ-hoz és az őt hosszú ideje támadó 21 bíróhoz. „Minden áron el akarják távolítani Harabint, az utolsó akadályt azon az úton, amely a lobbicsoportok és a politikusok által irányított igazságszolgáltatáshoz vezet” - írta a Legfelsőbb Bíróság sajtónyilatkozatában Harabin. Az elektronikus osztályozó rendszert a második Dzurinda- kormány idején vezették be azért, hogy a perek elosztásánál kiküszöböljék a korrupció lehetőségét. A bíróságokról szóló jogszabály ad lehetőséget a kivételre, de csak ritka, indokolt esetben. (dem, ČTK, TASR) A Fico-kormány óriási adóssághegyet hagyott örökül, és tagjai még a számokkal is vitáznak 5000 euró az egy főre eső államadósság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az előző kormány hivatali ideje alatt, vagyis a 2006 és 2009 közötti időszakban, több mint ezer euróval nőtt az egy főre eső bruttó állami adósság Szlovákiában. A pénzügyminisztérium aktuális előrejelzései szerint idén további ezrest írhatunk hozzá ehhez a számlához. Az államadósság 2006-ban még csak 16,8 milliárd euró volt, a tavalyi év végére 22,6 milliárd euróra nőtt, és ez a tendencia folytatódott. „Az idei év végén Szlovákia minden egyes lakosára, a csecsemőktől az aggastyánokig ötezer euró adósság esik majd” - nyilatkozta Martin Jaroš, a pénzügy- miniszter szóvivője, aki szerint mindez elsősorban az előző kormány rossz gazdálkodásának a számlájára írható. Épp az üyen „görög” eladósodottság miatt kellett az új kormánynak meghoznia a megszorító intézkedéseket, amelyek csökkenthetik az országra háruló adósságterhek mértékét. A pénzügyminisztérium tegnap reagált az előző tárcavezető, Ján Počiatek keddi nyilatkozatára is, amely szerint az új pénzügyminiszter, Ivan Mikloš hazudik, amikor azt állítja, hogy Szlovákia gazdasága - az előző kormány pénzszórása miatt - leginkább a bukott Görögországéhoz hasonlít. Počiatek szerint Mikloš borúlátó szavaira épp a pénzügy legújabb jelentése cáfolt rá, amely az idei évre dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedést jósol. „Ivan Mikloš soha nem állította, hogy a szlovák gazdaság a görög- országihoz hasonló bajban van. Csak arra hívta fel a figyelmet, hogy az államháztartás hiánya közelít a görögökéhez, hiszen tavaly már elérte, idén pedig megközelíti a bruttó hazai termék 8 százalékát. Ján Počiateknek, aki négy évig volt pénzügyminiszter, ismernie kellene a két mutató közötti különbséget” - áll a Martin Jaroš által lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatban. (mi, SITA)
