Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-17 / 214. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 17. Közélet 3 A kérdések fele érinti az emberek pénztárcáját, azt kérdezik tőlük, akarnak-e kevesebbet fizetni a közösbe Kellően populista kérdések Mit gondol a népszavazási kérdésekről? (%) igen nem nem tudja Egyetért az üzembentartási díj megszüntetésével? 73,9 16,2 9,9 Egyetért azzal, hogy a parlamenti képviselők mentelmi joga ne vonatkozzon a kihágásokra? 83,5 5,3 11,2 Egyetért azzal, hogy a parlamenti képviselők száma 100-ra csökkenjen? 86,3 5,5 8,1 Egyetért azzal, hogy az állam ne vásárolhasson 40 ezer eurónál drágább személygépkocsikat? 79,5 7,7 12,8 Egyetért azzal, hogy a parlamenti és az európai parlamenti választásokon interneten keresztül is szavazhassunk? 3,5 28,7 17,8 Egyetért azzal, hogy a sajtótörvényben szereplő válaszadási joggal ne élhessenek a közhatalmat gyakorlók? 44,0 19,5 36,5 Forrás: Focus ügynökség Októbertől lehet kérvényezni a kártérítést Ötmillió eurót kapnak a tárcától árvízkárokra a gazdák Pozsony. A Focus közvélemény-kutató szeptember eleji felmérése szerint alacsony részvétellel zajlik majd holnap a hetedik országos népszavazás, holott a feltett kérdésekről a lakosság döntő többsége hasonlóan gondolkodik. A voksolást gyakorlatilag csak a kezdeményező Szabadság és Szolidaritás (SaS) népszerűsíti, a hat kérdésről nem alakult ki társadalmi vita. LAJOS P. JÁNOS Gyakorlatilag kampány nélkül kerül sor a népszavazásra. A kérdések között található szélsőségesen populista, de a demokráciát erősítő is. ,A népszavazás a demokrácia nagyon fontos intézménye, de sajnos Szlovákiában lejáratódott” - mondta lapunknak Öllös László politológus. Szerinte az a legnagyobb baj, hogy nem alakult ki társadalmi vita az egyes kérdésekről. „Nálunk nem alakult ki az a magatartás, ami a régi demokráciákban megvan, hogy az emberek nagy többsége véleményt akar mondani” - mondta Öllös. Richard Sulik, az SaS elnöke még a párt megalakulása előtt, 2008 őszén bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek hat kérdéssel. A kérdések fele érinti az emberek pénztárcáját, gyakorlatilag azt kérdezik tőlük, akamak-e kevesebbet befizetni a közös kasszába, illetve az állam takarékosabban bánjon-e a közpénzekkel. Ebbe a kategóriába tartozik az üzemben tartási díj (rádió- és tévédíj) eltörlése, a kisebb létszámú parlament és a kormányautók felső árának megszabása. A másik három kérdés politikai jellegű: korlá- tozzuk-e a képviselők mentelmi jogát, amiről évtizedes vita folyik, szavazhassunk-e az interneten, és korlátozzuk-e a politikusok sajtóválasszal kapcsolat jogait, amit a Maďarič-féle sajtótörvény biztosít számukra. Rossz a kis létszámú parlament? Öllös szerint a látszólag egyértelmű kérdések között van olyan is, amelyre a demokrácia szempontjából kifejezetten káros lenne igennel válaszolni. „Népszerű kérdés például a képviselők számának csökkentése, hiszen a választók többsége erre várhatóan igennel szavaz” - magyarázta lapunknak a politológus. Szerinte azonban populista elképzelés, hogy minél kisebb a parlament, annál jobb lesz az embereknek. A Focus felmérése szerint a legtöbb ember erre a kérdésre mondana igent, a megkérdezettek 86,3 százaléka. „Ez nagyon hibás társadalmi vélemény, hiszen a parlament reprezentativitása nemcsak politikai reprezentativitás, hanem az egyes társadalmi rétegek képviseletéről is szól, hogy legyen elég orvos, tanár stb. a törvényhozásban - mondta Öllös. - A parlament ugyanis egy törvénygyár, kell, hogy legyenek ott olyan emberek is, akiknek van valamilyen áttekintésük az adott területről.” Úgy véli, minél alacsonyabb a képviselők száma, a társadalmi reprezentativitás annál kevésbé érvényesül. „Már a 150 fős parlament is kicsi, a politológia azt mondja, hogy legalább 200 fősnek kell lennie a parlamentnek, hogy erre lehetőség nyíljon” - mondta Öllös. A kisebb parlament ellen szól az az érv is, hogy minél kevesebb képviselő van, annál nagyobb hatalom van egyképviselőkezében. A képviselőkmentelmijoga A másik hangsúlyos kérdés, amelyre a lakosság 83,5 százaléka rábólintana, az a mentelmi jog szűkítése. A parlament hosszú évek óta „próbálja” elérni azt, hogy legalább a kihágásokra ne vonatkozzon a mentelmi jog, például ha a képviselő vét a közlekedési szabályok ellen. A mentelmi jog egyedül az alkoholfogyasztásra nem vonatkozik, minden más esetben, a gyorshajtástól a tilosban parkolásig megvédi a képviselőt. A kérdés ebben az esetben is csak a kihágásokra vonatkozik, vagyis azt kérdezik az emberektől, hogy a kihágás elkövetése esetén a képviselőt is „egyszerű emberként” kezeljék a rendőrök. A jelenlegi kormánykoalíció a parlamentben is megpróbálkozik a mentelmi jog szűkítésével, ehhez azonban az ellenzék támogatása is kellene, mivel alkotmánymódosításra van szükség, vagyis legalább 90 képviselőnek kell igennel szavaznia. Erre nincs sok esély, a Smer egyelőre tárgyalni sem hajlandó a kormányoldallal, Robert Fico pártelnök egyszer a bírók mentelmi jogát védi, máskor pedig a népszavazásra hivatkozva halasztja a megbeszéléseket. A kormányoldal végül engedett, és a mentelmi jog szabályozásának megtárgyalását az októberi ülésre halasztotta a parlament. Tévédíj és drága limuzinok Az üzemben tartási díjról szóló kérdés közvetlenül érinti a polgárok zsebét, a havi 4,65 eurós tévédíj megspórolásával akarta az SaS részvételre buzdítani az embereket. Az üzemben tartási díj elvileg a két közmédia függetlenségét lenne hivatott biztosítani, azzal, hogy a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió költségvetése nem függ a mindenkori kormánytól. Ehhez azonban teljesülnie kellene annak a feltételnek is, hogy az intézmények költségvetését fedezi ez a díj, nem szorulnak további állami támogatásra, ami az utóbbi évek gyakorlatát tekintve nem igaz. A Szlovák Televízió legalábbis csak állami segítséggel tudja fedezni a hiányát. A limuzinok kérdése is hasonló kategória, jól hangzik, hogy ültessük Octaviába a BMW-hez szokott minisztereket. Kérdés azonban, hogy valóban ezen kel- lene-e spórolni. A két fennmaradó kérdés pénzügyi vonzata minimális. A sajtó- törvény korlátozása a politikusok esetében a kormányprogramnak is része, az új kabinet ugyanis megígérte, hogy az előző kormány idején hozott jogszabály legvitatottabb részeit törli a törvényből. Az internetes szavazás bevezetése szintén régi terv, megvalósítása növelheti a részvételt az egyes voksolásokon, hiszen azok a „lustább” szavazók is.voksolnának, akiknek nincs kedvük elsétálni a szavazóhelyiségig, mert az internet segítségével otthonról is le tudnák adni voksukat. dpj) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ötmülió eurós kártérítést fizet a gazdáknak a földművelésügyi minisztérium a júniusi árvízkárok enyhítésére - jelentette ki tegnapi sajtótájékozta- tóján Simon Zsolt, a szaktárcavezetője. Hozzátéve: az érintettek számlájára november közepén érkezhet meg a pénz. A károkat a talajtani kutatóintézet mérte fel a júniusban és júliusban készített műholdas felvételek összehasonlítása alapján. Az árvíz júniusban közel 131 ezer hektár termőföldet öntött el, júliusban még mindig 13,4 ezer hektárnyi termőföld volt víz alatt. Simon szerint a teljes kárérték túllépi az 54 millió eurót. Nem kapnak kártérítést a minisztériumtól azoka gazdák, akiknél a terméskiesés nem éri el a 30 százalékot, vagy a kár nem haladja meg a kétezer eurót. Ezt a kártérítési rendszert még az előző kormány hagyta jóvá. „Nem a mi döntésünk, de meg kell vele birkóznunk” - nyilatkozta Simon a kártérítési rendszerről. Ha az utóbb említett csoportot nem veszik figyelembe, az agrárkárok nagysága körülbelül 17 millió euró. „Ebből a 17 millióból leszámítjuk a 30 százalékos szintet, hogy mindenkihez korrektek legyünk, így marad valamivel több, mint ta Simon. A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy ha egy gazda termésének 32 százalékát vitte el az ár- vagy belvíz, akkor ebből levonnak 30 százalékot, az állam pedig téríti a fennmaradó kettőt. A gazdák október folyamán kérvényezhetik a kártérítést, de még előtte Brüsszelnek kell jóváhagynia a kiszámított kárösszeget. „Kötelesek vagyunk Brüsszelt is bevonni az elbírálásba” - pontosította Simon. Az árvíz valamivel több, mint ezer gazdát érintett. A csalás lehetőségét kizáró műholdas felvételek, amelyeken világosan kivehetők a vízzel borított területek, 18 ezer euróba kerültek. A gazdák sanyarú helyzetén minden bizonnyal a kárenyhítés sem változtat. A mezőgazdasági vállalkozóknak ugyanis a gazdasági válság és az idei év rendkívül kedvezőtlen időjárása után a kormány is keresztbe tett, miután bejelentette: jövőre ezer literre számítva 225-ről 368 euróra ugrik a mezőgazdaságban használt gázolaj jövedéki adója. Az államháztartási hiányt csökkentő intézkedések része a gázolaj kedvezményes adójának eltörlése. Bár az agrártárca állítja, a gazdák többletterheinek ügyében még folyik az egyeztetés, vagyis még mérsékelhetik a jövő évi intézkedések hatásait, már most biztos, hogy az ideinél több lesz a kiadásuk, (dem, SITA) ötmillió a kártérítésre” - magyarazA károk egyharmadát nem térítik meg (Ján Krošlók felvétele) Mai időjárás Változóan felhős idő, helyenként esővel, záporokkal. EPERJES 16"C ZSOLNA POPRAD 15*C 14 KASSA 15*C TRENCSEN LOSONC 17°C Szeljaras 2-7 m/s erősségű, déli, délnyugati szél írc Átlaghőmérséklet ~~ 17 °C ÉRSEKÚJVÁR WC POZSONY WC 24 °C Éjszakai hőmérséklet 9°C 16 °C Előrejelzés a legközelebbi napokra Péntek Szombat Vasárnap Európai nagyvárosok időjárása . Helsinki Oslo - *= 15-C ** Moszkva 18°C London / _-.or_ _ Varsó Berlin IS'C 15-C Madrid 4 24“C j Párizs 18°C Budapest ' 14°C .A”’ 'V* Róma Athén 25”C 29®C Időjárás a kiemelt üdülőhelyeken Bártfa 16°C Dunaszerdahelv 17°C Homonna 16°C Komárom 16°C Liptószentmiklós 14°C Turócszentmárton 14°C Naqvmihálv 16°C Priviqye 15°C Szenic 18°C Szliács 15°C Csorbató 10°C Naqvtapolcsánv 17°C Naqvszombat 18°C Zólyom 15°C e.17/24 0 9/16 Enyhén felhős idő, elszórtan zápor. Pozsony 19°C Érsekújvár 18°C Losonc 19°C Kassa 17°C ^16/24 W 10/15 Borult idő, esővel. Pozsony SS 18°C Érsekúivár Se 17°C Losonc Ss 16°C Kassa SS 15°C Mallorca SS® 25°C Ibiza 25°C Török riviéra 26°C Kréta 28°C Rodosz 27°C Ciprus 27°C Szicília 24°C Isztria ___________________23°C Dubrovnik 23°C Várna 25°C Zadar Ä 23°C Kairó 29°C Malaqa 24°C Tunisz 32°C
