Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-16 / 213. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 16. Kultúra 9 Woody Allen újabb filmes mesélésével visszaköltözött New Yorkba; humora fénylő, tudása lenyűgöző Whatever Works - szeressünk Londoni és barcelonai kitérők után a filmművészeti mese-remekeket ma is termékenyen ontó Woody Allen visszatért New Yorkba, igaz, egy kis francia felütéssel vagy felhanggal, mivel 2009-es Whatever Works című moziját amerikai és francia koprodukcióban készítette. A végeredmény azonban újra NewYork-i lett. TALLÓSl BÉLA A filmet idehaza a Projekt 100 elnevezésű filmes szemle keretében mutatják be és vetítik Užívaj si, ako sa len dá! (Élvezd, amennyire csak tudod) címen. Kifejező a szlovák cím, mert a film ezt üzeni: az benne a végszó, az anekdotázó sztorit előadó, elmesélő, megjelenítő, s az egész elbeszélt történetet főhősként megélő Boris Yellnikoff (Larry David) üzeneteként, hogy szeressetek, élvezzétek a szerelmet, minden formában, úgy, ahogy lehet, ahogyan hozza és kínálja az élet. Szeressetek, élvezzétek a szerelmet - mondja az idős nagyműveltségű Boris, aki legalább olyan idegesítő, mintha maga Woody Allen ját- szaná a szerepet, s ez valójában a Mester szerepe is. Mindazt, amit Boris Yellnikoff szájába ad, azt maga a Mester mondja, maga öt- lötte ki, ez az ő humora, ez az ő tudása, klasszikus műveltsége. Ebben a filmben megint ő jön előtérbe, még ha Larry David játssza is el ezt as idős, bohém életművész tudóst. Ez a Boris nevű figura olyan értelemben is Woody Allenre hajaz, hogy ő a sztori elmesélője. Úgy adja elő, mint aki épp rendezni készül. Boris a kamerába, a nézővel szembenézve mondja a szövegét, mintegy megszólítva azokat, akik kíváncsiak a történetére. S a nézővel kapcsolatot teremtő felvezetés után el is indul a sztori. Boris, az excentrikus New York-i férfi saját sztorija. A tudószseni Borisé, aki lemond a gazdagok pazar életviteléről, s egy lepusztult, de nagyon vagány bohémtanyán új életet kezd, tét nélkül, csak a könnyű élvezeteknek élve. Könnyelmű életvitelét azonban megzavarja egy váratlan találkozás, amikor is magához vesz egy éhező, lerobbant, buta kis szőke libácskát. Egy Mississippiből New Yorkba érkezett lányt, Melodyt (Evan Rachel Wood), aki gazdag család sarja, de butácska, szerencsétlen, s elszökött otthonról, miután korosabb szülei nőbolond apja krónikus kicsapongásai miatt elváltak. Melody belezúg idős patronálójába, Borisba, s - anyja kerítőmunkájának köszönhetően - hiába ostro- moljákjóképű fiatal, korban hozzá illő, nem akármilyen pasik, tisztes feleségként hűséggel kitart testileg lerobban, bicegő férje mellett. Bár az álomherceg Randy Jamestől (Henry Cavill) meginog, és... A film sztorizással egyenértékű pillére a karakterek megformálása, bár valamennyien inkább karikatúra-, illetve elrajzolt, torzított figurák. Boris idegesítő, rigo- lyás túlokoskodásával ellenszenves, már-már taszító figura. Melody nyüzsgésével egyenesen az idegeinken táncol, butalibaságá- val azonban emészthetően aranyos. És ilyen a többi figura is, Melody anyja és apja, akik egy idő után szintén belépnek a képbe. Velük együtt, az ő történeteikkel olyan torz intellektuális vígjáték kerekedik a sztoriból, Woody Allen világképével és az ő világot magyarázó sajátos édes-keserűségével, sajátos „szellemi pornográf’ megközelítéseivel, hogy a Whatever Works DVD-változat- ban biztos a kedvencek közé kerül a polcra. Melody anyjának, a sznob arisztokrata szexéhes koros asszony (Patricia Clarkson játssza fergeteges karikírozással) elviselhetősé- géért meg kell szenvedni a vászon előtt, de ez a szenvedés mégis élvezetet hoz. Olyan fantasztikus ötlet nyomán - amit persze vétek lenne most elárulni - vesz az asszony énje száznyolcvan fokos fordulatot a sznob arisztokratából valamiféle flúgos underground fotóművésszé, ahogy azt csak Woody Allen tudja filmsztoriként „méltóságos gúnnyal” elmesélni. S amikor aztán a nőcsábász férj, Melody apja is megjelenik a színen, hogy visszaszerezze asszonyát, akit más nőért hagyott el, a komédia a tetőfokára hág. Ám a művésszé formálódott asszony, aki két kanos férfivel éli már az életét, középütt helyet foglalva az ágyban, elutasítja férje újraköze- ledését. Melody apja magányos bánatában beül egy előkelő bárba, ahol - mit ad a sors - ugyancsak egy párja miatt búsuló férfitársába botlik. Iszogatás közben aztán kiöntik egymásnak a lelkűket. S mit ad hozzá ehhez a találkozáshoz a Woody Allen-i eszelős fricska: az elhagyott sorstárs férfiú hűtlen férfi párja miatt döntött úgy, hogy alkoholba folytja a bánatát. Olyan nagystílű, intelligens eleganciával megoldott helyzet ez a két búsuló férfi között, amilyet ritkán látni mozivásznon. Ahogy Melody apja elfogadóan döbben meg, s elfoga- dóan kíváncsiskodik a másik férfinál, hogy „ön akkor homoszexuális felekezetű?”, s hogy „az ön anyja nő?”, hogy ezen csak elfogadóan lehet szórakozni. Nem különben azon a megoldáson, ahogy ebből a felemás helyzetből kijön a két csalódottférfi. Azon pedig, ahogy a film lezárul, el lehet ugyan dobni az agyunkat, hiszen ilyen direktív megoldást Woody Allentől aligha várnánk, vagyis aligha számítanánk arra, ahogyan Boris - miként a film elején, itt ugyanúgy a kamerába mondva - arra szólítja fel sztorija nézőit, hogy élvezzék a szerelmet. De végül is, nincs igaza?! Ugyanakkor vigyázat azért ezzel is! Úgy kezeljük a szerelem élvezetét is, mint a tubusba zárt pasztát. Ha kinyomjuk, már nincs visszanyomás. Ilyen és hasonló igazságokkal kommunikál a Whatever Works. Roman Berger zenekari művét Nagy Zsolt vezényli Kortárs zenei világpremier ELŐZETES Pozsony. Holnap magyar karnagy vezényli egy kortárs szlovák zeneszerző új művének világpremierjét a Szlovák Nemzeti Színház régi épületében. Roman Berger Missa pro nobis címmel írt zenekari művet, amelyet a Szlovák Szimfonikusok zenekara és kórusa ad elő. Denisa Šlepkovská mezzoszoprán mellett rendhagyó módon két prózai színész, Stanislav Beňačka és František Kővár is közreműködik a hangversenyen, amelyet a nemzetközileg elismert, jelenleg Párizsban élő magyar karmester, Nagy Zsolt vezényel. Az elsősorban kortárs művek szakavatott értelmezőjeként számon tartott karnagy a párizsi Conservatoire Supérieuri tanára, de Ázsiából és Dél-Amerikából is számos felkérést kap. Szakmai önéletrajza rendkívül változatos: jelentős európai és tengerentúli projekteket vezetett neves zenekarokkal és szólistákkal. 1990-től öt éven át a világhírű magyar zeneszerző, Eötvös Péter asszisztenseként tanított a kortárs komolyzenére specializálódó karlsruhei Institut für Neue Mu- sik-ban, később ugyanitt az Institut für Musiktheater zeneigazgatója volt. 1995-től az International Eötvös Institute vendégprofesszora, 1999 óta pedig az Israel Contemporary Players művészeti tanácsadója. Emellett művészeti vezetője az ostravai Janáček Filharmonikus Zenekarnál évente megrendezett karmester-kurzusnak. 1999-ben Izraelben elnyerte az „Izraeli Zene Legjobb Előadója” címet. Mintegy száz világbemutató és CD-felvétel dirigense, a világ számos fontos zenei fesztiváljának rendszeres vendége. (juk) Félidejében jár a torontói nemzetközi filmfesztivál Oscarral mért produkciók MTl-TU DÚSÍTÁS Toronto. Bár egyelőre olyan kiugró siker még nem mutatkozott, mint két éve a Gettómilliomos; Colin Firth és Natalie Portman alakítását Oscar-esélyesként emlegetik a félidejében járó torontói nemzetközi filmfesztiválon. A Gettómilliomossal befutott Danny Boyle idén a 127 Hours című hegymászó drámával keltett érdeklődést a kanadai filmmustrán. A megtörtént eseten alapuló filmet, amelyben James Franco bajba jutott hegymászót alakít, szintén azok közé az alkotások közé sorolták a szakértők, amelyek szóba kerülhetnek az Amerikai Filmakadémia díjainál. Colin Firth a közönség és a szakma elismerését Tom Hooper The King's Speech című produkciójában VI. György, a dadogó brit uralkodó megszemélyesítésével vívta ki. A király beszédtanárát játszó Geoffrey Rush-t ugyancsak az Oscar-befutók között emlegetik. A The Hollywood Reporter egyik blogja nemcsak a színészi, hanem a legjobb film, rendező és forgató- könyv kategóriákban is nagy jövőt jósolt a filmnek a jövő februári Os- car-ceremónián. Natalie Portmannak Darren Aronofsky Black Swan (Fekete hattyú) című balett drámája hozott szerencsét. Torontóban általában a fesztivál első öt napján lefutnak azok az alkotások, amelyekhez a legnagyobb reményeket fűzik. Két „nagy öreg”, Clint Eastwood és Robert Redford új mozijait is bemutatták már. Eastwood Herafter című halál utáni léttel foglalkozó misztikus drámája nem vert nagy visszhangot és Redford The Conspirator című történelmi drámája után sem kapkodnak a forgalmazók. RÖVIDEN Előadás közben elhunyt egy fiatal színész Szeged. Előadás közben elhunyt a debreceni Csokonai Színház fiatal színésze; Nagy László Zsolt egy szegedi vendégszereplésen lett rosszul. A 30 éves debreceni művész hétfő este az Unokák Színháza alternatív csoport F.A.L. című produkciója közben lett rosszul, s a kiérkező mentők már nem tudtak rajta segíteni, a helyszínen életét veszítette. Nagy László Zsolt 1980-ban született Püspökladányban. 2006-tól 2008-ig a Csokonai Színház stúdiósa volt, 2009-től pedig a társulat tagja. Az elmúlt évadban láthatta őt a közönség A zöld kígyó és a Szép Liliom, a Kőrózsa betonszív című előadásokban. Korábban többek között a Ribillió Rómában, A macskák szerdája, az Úri muri, a Szegény Dzsoni és Ámika, A talizmán, az Egy szerelem három éjszakája és a West Side Story előadásokban nyújtott prózai és táncos alakításéi révén szerette meg őt a közönség és a társulat. (MTI) Kézművesség határok nélkül - kiállítás Rozsnyón Fonatok, csomók, bogok KOVÁCSÁGNES A Kézművesség határok nélkül rendezvénysorozatot 2005-ben indította el a szolnoki Damjanich János Múzeum. Terveik szerint nyolc év során négy téma köré csoportosítva mutatják be Jász- Nagykun-Szolnok megye, a Sajó völgye, Háromszék és Burgenland kézműves hagyományait és képviselőit. A fazekasság bemutatását a Korong mesterei, a szövés-varráshoz és az öltözködéshez kapcsolódó mesterségeket a Tű, cérna, olló címen már végigkísérhették az érdeklődők mind a négy országban, idén pedig Körmönfontak. Fonatok, csomók, bogok címmel további népi mesterségeket mutatnak be részletesen. A csomózás, fonás több ezer éve ismert technika az emberiség kultúrájában. A mesterség nyomait régen mindenütt megtalálhattuk, a lakóházak körül és azokon belül, a gazdálkodás helyszínein, a mesterségekben (halászati tárgyak vagy dísztárgyak formájában), illetve a mindennapi életben. Mindenütt fellelhető volt a kukorica- csuhé, a kender, a szalma, a cirok, a fűzfa, a sás, a háncs és egyéb alapanyagok valamelyike. De ott voltak az állatok bőréből készült hasítékok, húrok, szíjak is vagy más anyagok, mint a drótok. Megjelentek a fonatok a kerámiatárgyakon (rátétes díszek), az ember által fogyasztott ételeken (fonott kalács), fonatokkal cifrázták a lovak farkát, sörényét. A napokban a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában megnyitott kiállításon az emberi kéz ügyességét igénylő és dicsérő mesterségnek teljes keresztmetszetét láthatjuk. Áz alföldi termékek gazdag és szerteágazó repertoárját mutatja be a kiállítás, melynek anyagát a Sajó völgyére jellemző fonott, bogozott, csomózott termékek egészítik ki. De míg a mesterségnek az élő alföldi képviselői ma is keresett termékeiket állították ki, addig minálunk már csak hajdan volt mesterek múzeumokba került hagyatéka segíthetett a bemutatásban. Ám a Gömö- ri Kézművesek Társasága jóvoltából talán idehaza is feltámad a mesterség, ezt látszik igazolni az a néhány fiatal kézműves, akik bemutatták tudásukat a megnyitón. A kézműves foglakozásokon azt szeretnék elérni, hogy a résztvevők maguk is el tudjanak végezni egyes munkafolyamatokat, s így egy következő szintre jussanak az adott szakma megismerésében. A mesterségek történetét, változásait, termékeit, neves művelőit fotókról, filmekből, katalógusból, CD-lemezről ismerhetik meg a látogatók. A vessző- és szalmafonás termékei manapság a legelterjedtebbek és legkeresettebbek (Szabó Ottó felvétele) (Képarchívum) Melody (Evan Rachel Wood) és az álomherceg Randy James (Henry Cavill)
