Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-16 / 213. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Iraki katonák haltak meg Moszul. Kilenc iraki katona meghalt, hat pedig megsérült, miután egy út mentén elhelyezett pokolgép felrobbantott egy buszt tegnap az északiraki Moszultól nyugatra - közölték katonai és rendőrségi források. A katonák épp szolgálaton kívül voltak, és hazafelé tartottak, hogy otthon töltsék szabadságukat. Moszul sokak szerint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki szervezetének utolsó városi erődítménye. (MTI) Kasmíri rendőrsortűz Szrinagar. Rendőrsortűz- ben meghalt két ember, legkevesebb tizenegy pedig megsebesült tegnap Kasmír indiai ellenőrzés alatti területén, ahol harmadik hónapja folynak tüntetések a többségükben muzulmánok lakta terület elszakadásáért. Egy rendőrtiszt szerint a tüntetők erőszakossá váltak, s emiatt nyitottak tüzet. (MTI) Csecsen belga robbantott Brüsszel. A pénteki koppenhágai robbantás feltételezett elkövetője egy 30 év körüli csecsen férfi, aki liege-i lakos és ismert ökölvívó körökben a belgiumi városban - jelentette egy belga lap. A dán rendőrség még mindig nem tudta azonosítani az illetőt, és nem tudja, mi volt tette indítéka - írta a La Meuse. A napilap annyit tud a férfiról, hogy Csecsenföldről származik, az anyjával jött el onnét, és sokat utazott az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaság, Belgium és Németország között. (MTI) Tájfun pusztított Észak-Koreában Szöul. Több tucatnyi halálos áldozata volt Észak-Kore- ában a szeptember eleji Kom- paszu tájfunnak - jelentette tegnap a KCNA hivatalos phenjani hírügynökség. A tájfun szeptember 2-án söpört végig a Koreai-félszigeten. Dél-Koreában öt halálos áldozata volt, ami már korábban ismertté vált. A szerdai KCNA- jelentés az első az észak-koreai áldozatokról. (MTI) Történelmi lesz a pápai vizit London. Négynapos állami látogatást kezd ma Nagy- Britanniában XVI. Benedek pápa. Korábban csak egyszer járt pápa brit földön, 1982-ben, II. János Pál személyében. Az azonban nem minősült „állami” látogatásnak, mivel D. János Pál nem a brit uralkodó vendégeként érkezett Nagy-Britanniába. XVI. Benedek lesz az elő katolikus egyházfő, aki II. Erzsébet királynő vendégeként érkezik az országba. (MTI) Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek (középen) és Mahmúd Abbász palesztin elnöknek komolyak a szándékai a békét illetően - mondta tegnap Jeruzsálemben Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter szerint a felek végre „szemtől-szemben beszélnek a kulcskérdésekről, és a dolgok velejéig hatolnak. Azt hiszem, komolyan megegyezésre akarnak jutni" -jelentette ki Clinton. (ČTK/AP-felvétel) Hatalmas vitát gerjesztett a parlamentben Sarkozy elnök reformtervezete Felemelik a franciák nyugdíjkorhatárát Párizs. A francia nemzet- gyűlés elfogadta tegnap a nyugdíjreform tervezetét, amelynek egyik legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre. A gazdasági válság elmúlt két évében a francia nyugdíjrendszer hiánya háromszorosára nőtt. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A szavazást megelőzően olyan hatalmas vita robbant ki a nemzetgyűlésben, hogy a baloldali ellenzéket obstrukcióval vádoló Bemard Accoyer házelnök többször is megszakította az ülést. A szocialisták később Accoyer lemondását követelték. A képviselők végül 329 szavazattal 233 ellenében fogadták el törvénycsomagot, amelyről a szenátusban szeptember 23-án kezdődik el a vita. A francia szakszervezetek és a baloldal aznapra a szeptember 7-i általános sztrájkhoz hasonló (akkor több mint egymillióan vonultak utcára) egész napos munkabeszüntetést hirdettek tiltakozásul a szerintük igazságtalan nyugdíjreform ellen. Nicolas Sarkozy francia államfő már korábban leszögezte, hogy nem enged nyugdíjkorhatár-emelési tervéből. A nyugdíjreform legjelentősebb intézkedése ugyanis a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 60-ról fokozatosan 62-re emelése 2018-ig. A lépés elkerülhetetlen, mert a nyugdíjrendszer hiánnyal működik, és a deficitet finanszírozni kell - mondta. A gazdasági válság elmúlt két évében a francia nyugdíjrendszer deficitije háromszorosára nőtt: a közel negyven kiegészítő állami és magánpénztár hiányával együtt a rendszer deficitje idén elérheti a 32 milliárd eurót, 2020-ra pedig 45 milliárd euróra emelkedhet, ha nem történnek megelőző intézkedések. A tervezett fokozatos korhatáremelés konkrétan azt jelenti, 2011. július 1-jé- től a korhatár évente 4 hónappal fog megemelkedni, hogy 2018 júliusára elérje a 62 évet. Az emelés az 1951-ben és az azután születetteket érinti. Az Európai Unió tagállamai köEric Woerth munkaügyi miniszter nem tudta lecsendesíteni a kedélyeket (SITA/AP-felvétel) zül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: a 60 évet 1983-ban az Francois Mitterrand néhai szocialista köztársasági elnök egyik első intézkedéseként vezette be az akkori 65 év leszállításával. Ezt a baloldal azóta érinthetetlen szociális vívmánynak tekinti, s mostanig a jobboldal sem mert hozzányúlni. Csúcstalálkozó a NATO új stratégiai koncepciójáról Moszkvát is meghívták MTl-HÍR Brüsszel. Meghívták a november 19-20-án Lisszabonban tartandó NATO-csúcstalálkozóra Oroszországot is - közölték Brüsszelben az atlanti szervezet diplomatái. A meghívást tegnap küldte el Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, és most várják az orosz választ. Korábbi közlések szerint a NA- TO-csúcstalálkozón való orosz részvétel attól függ, elég közel kerülnek-e egymáshoz az előzetes egyeztetések során a két fél elképzelései a nemzetközi biztonság jövőjével kapcsolatban. A NATO új stratégiai koncepciót akar elfogadni Lisszabonban, és az oroszok többször bírálták a dokumentum tervezetét, mondván, hogy az - alaptalanul - a szövetségre nézve fenyegetésként állítja be Oroszországot. A NATO ezt tagadja, de hangsúlyozza, hogy Moszkva magatartásában lát aggodalomra okot adó elemeket. Ötödször is berendelték Japán nagykövetét Acsarkodik Peking és Tokió MTl-JELENTÉS Peking. Kína ötödször is behívatta Japán nagykövetét a külügyminisztériumba, hogy tiltakozzon a Kelet-kínai-tengeren történt hajóincidens még fennálló rendezetlensége, a kínai hajóskapitány fogva tartása miatt - derült ki a külügyminisztérium honlapjára még kedd este feltett közleményből. Niva Uicsirónál most Liu Csen-min miniszterhelyettes követelte, hogy Tokió azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon és küldje haza az elfogott kínai halászhajó kapitányát. Korábban két miniszterhelyettesi szintű vezető, a külügyminiszter és Táj Ping-kuo államtanácsos rendelte be a japán külképviselet pekingi vezetőjét. A diplomáciai jelekből ítélve Peking nem tágít, és fokozza a nyomást szomszédjára, de a hazai közvélemény körében érezhetően már nem akaija felkorbácsolni az indulatokat. Negyvenéves vita végére tettek pontot Szerződésben rögzítették a norvég-orosz határt MTl-HÍR Moszkva/Murmanszk. Dmit- rij Medvegyev orosz államfő és Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök jelenlétében szerződést írtak alá tegnap Murmanszkban a két ország tengeri határának rögzítéséről, valamint Barents- és a Jeges-tengeren folytatandó együttműködésről. A dokumentum rögzíti az északi-sarkvidéki tengerfenék eddig vitatott részének megosztását is. A szerződés mintegy 175 ezer négyzetkilométernyi, Németország felének megfelelő, eddig vitatott tengeri terület státusát rendezi és osztja Jens Stoltenberg szerint „két egyforma jelentőségű részre”, továbbá szabályozza a határvonalon átnyúló ásványkincs-lelőhelyek kiaknázásában való együttműködést. Várhatóan feloldják a vitatott területre elrendelt 30 éves szénhidrogén-kitermelési tilalmat, és egyszerűbbé válik a halászati kérdések megoldása, a halászati együttműködés is. A tengeri határok rögzítéséről a tárgyalások még a hetvenes években kezdődtek Moszkva és Oslo között, a kérdés meghatározó volt a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt 40 évben. A dokumentum kiemelkedő jelentőségű, tekintettel arra, hogy az északi-sarkvidéki országok mindegyike - az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Norvégia és Dánia - lázasan keresi a bizonyítékokat a nyersanyagokban rendkívül gazdag kontinentális talapzatra támasztott területi igényeik igazolására. Az ENSZ vonatkozó konvenciója kimondja, hogy az egyes államok kizárólagos kitermelési jogai a tengerfenék azon részeire terjeszthetők ki, mely részek az adott ország kontinentális talapzatának a folytatását alkotják. Pavel Zolotarjov, az orosz Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada intézetének helyettes igazgatója a BBC brit műsorszórónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a harc az Arkti- szért még csak most kezdődik. „Fogadjon be Viviane Reding romákat Luxemburgban" - javasolta állítólag a francia elnök az igazságügyi biztosnak Pengeváltás romaügyben - Sarkozy „odamondott” Redingnek MTl-HÍREK Párizs. Fogadjon be Viviane Reding romákat Luxemburgban, a saját hazájában - javasolta állítólag Nicolas Sarkozy francia államfő a kormányának a romákkal szembeni fellépését bíráló luxemburgi EU-biztosnak tegnap, a francia kormánypárti szenátorokkal elköltött ebédjén. A köztársasági elnök üzenetéről a zártkörű ebéd után a szenátorok számoltak be a francia sajtónak. „Az elnök azt mondta, hogy ő csak az európai szabályokat és a francia törvényeket alkalmazta, hogy semmit nem lehet Francia- ország szemére vetni, de ha a luxemburgiak maguknak akarják őket, nem jelent problémát” - mondta Bruno Sido, az egyik szenátor. Egy másik szenátor, Michel Houel elmondása szerint az államfő megjegyezte, hogy az uniós biztos „Luxemburgban lakik, amely ország nagyon közel van Franciaországhoz, és örömmel vennénk, ha Luxemburg is be tudna fogadni romákat”. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden a második világháborúhoz hasonlította a romák franciaországi helyzetét, miután kiderült, hogy - a párizsi kormány képviselőinek állításaival ellentétben - olyan belső utasítás alapján to- loncoltak ki romákat az országból, amely figyelembe veendő szempontnak tekintette az etnikai csoporthoz való tartozást: „Azt gondoltam, hogy Európa a második világháború után többet nem lehet tanúja hasonló jellegű helyzeteknek” - mondta a biztos. Elmondása szerint az háborította fel, hogy a francia kormány tagjai többször is „biztosították” afelől, hogy diszkriminatív megfontolások nem húzódnak meg a kitoloncolások mögött, ám kiderült, hogy a francia belügyminiszter kabinetfőnöke körlevélben szólította fel a prefektusokat az illegális táborok - „és elsősorban a cigánytáborok” - felszámolására. A körlevél szövegét azóta módosították, és már nem tartalmazza a diszkriminatív utalást, ám a francia hatóságoknak nem csak szavaikat, hanem magatartásukat is meg kell változtatniuk - fejtette ki Viviane Reding. A luxemburgi külügyminiszter szerint rosszindulatúan vágott vissza a francia elnök Redingnek. „Viviane Reding nem luxemburgiként beszélt. Luxemburgi származású, de az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Nem Luxemburg nevében, és nem luxemburgi utasításra beszélt. Nicolas Sarkozy némileg rosszindulatúan hozza kapcsolatba egymással a biztos nemzetiségét és Luxemburgot. Erre a csúsztatásra reagálni kell. Tudom, hogy Sar- kozynek baja van a luxemburgiakkal, de mégsem kellene túloznia” - mondta Jean Asselborn tegnap.
