Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-13 / 211. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEK Új kormány Ausztráliában Canberra. Bemutatta új kormányát szombaton Julia Gillard, Ausztrália első női miniszterelnöke. A 48 éves Gillard júniusban váltotta fel Kevin Ruddot a Munkáspárt élén és így automatikusan a miniszterelnöki poszton is. A belső feszültségek enyhítésére most Ruddot tette meg külügyminiszternek. (MTI) Függetlenségre vágyik Kasmír Újdelhi. Függetlenségre vágyik az indiai Kasmír lakosainak kétharmada, és csak kevesebb, mint egy tizedük szeretné, ha a tartományt Pakisztánhoz csatolnák - derül ki egy felmérésből. Kasmír indiai részén húsz éve szeparatista mozgalmak működnek, amelyek fegyveres harcot is folytatnak. (MTI) Postát is kaptak az űrhajósok Moszkva. Sikeresen kikötött tegnap az orosz teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ahová 2,5 tonna utánpótlást vitt. Az űrhajó rakterűben élelmiszer, víz, oxigén, tisztálkodási eszközök, üzemanyag és a tudományos kísérlethez szükséges eszközök vannak, valamint posta a három orosz és három amerikai űrhajós számára. (MTI) Markó sürgeti a decentralizációt Bukarest. Ha nem gyorsul fel az oktatási törvénytervezet vitája a román parlamentben, a kormány sürgősségi rendelettel fogadtatja el a jogszabály decentralizációra vonatkozó részét, s az iskolák átkerülhetnek az önkormányzatok hatáskörébe - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes egy tévéműsorban. (MTI) Veszélyes az újságírói munka Becs. Ötvenkét újságíró halt meg idén augusztus végéig foglalkozásával összefüggésben - figyelmeztetett a Nemzetközi Sajtóintézet ügyvivő igazgatója tegnap Bécsben az újságíró-szervezet hatvanadik évfordulóját ünneplő konferencián. A legtöbb ilyen haláleset, szám szerint tíz, Mexikóban történt. (MTI) Népszavazás Törökországban Ankara. Törökországban tegnap népszavazást tartottak a kormány alkotmánymódosító javaslatairól, melyek a Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök szerint az igazságszolgáltatást és az alapvető állampolgári jogokat érintenék. (MTI) Az Egyesült Államok elleni terrortámadások kilencedik évfordulóján a közel háromezer áldozatra emlékeztek szombaton Obama: nem a vallás támadott Amerikára Egy csepp könny a háromezer áldozatért NewYork/Washington. Amerika sohasem fog az iszlám ellen háborúzni, mert nem egy vallás támadta meg kilenc évvel ezelőtt - jelentett ki szombaton Washingtonban Barack Obama amerikai elnök a terrortámadás évfordulóján tartott megemlékezésen. MT1-HÍREK A hivatalos megemlékezések helyszínén, a Ground Zérónál, a Pentagonnál és pennsylvaniai Shanksville-ben zászlókkal, virágokkal tisztelegtek az elhunytak emléke előtt. A Ground Zérónál Joe Biden alelnök, a Pentagonnál Barack Obama, Shanksville-ben pedig a first lady, Michelle Obama képviselte Washingtont. Barack Obama az amerikai védelmi minisztériumnál, ahol kilenc esztendeje 184 áldozat vesztette életét, kijelentette: az amerikaiak a legméltóbban azzal emlékezhetnek meg elvesztett szeretteikről, ha ők határozzák meg, hogy milyen legyen ez az ország, MT1-HÍR Párizs. Elítélte a romák Franciaországból történt kitoloncolását az Amnesty International nevű nemzetközi jogvédő szervezet. Párizsban szombaton nyilvánosságra hozott állásfoglalásában a szervezet arra szólította fel a francia kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Parlament követelésének, és vessen véget a romákkal szembeni diszkriminációnak. Az Európai Parlament a múlt hét közepén egy többpárti határozatban elítélte a romák kitoloncolását, és a francia hatóságokat annak beszüntetésére szólította fel. A testület átfogó euróés nem a gyilkosok egy kis csoportja. Az elnök a vallási tolerancia és a nemzeti egység megőrzésére buzdított. „Mi, amerikaiak nem fogunk, soha nem fogunk háborúzni az iszlám ellen” - jelentette ki Obama, pai uniós stratégia kidolgozását sürgette a cigányság társadalmi integrációjának érdekében. Az Amnesty International nem először foglak állást az ügyben, és már korábban is bírálta a francia magatartást. A szervezet európai és közép-ázsiai igazgatója közleményében ezúttal is arra figyelmeztetett: Franciaországnak bizonyítania kell elkötelezettségét az emberi jogok tiszteletben tartása, illetve bizonyos etnikai csoportokkal szembeni diszkrimináció beszüntetése mellett. A szervezet arra szólította fel Nicolas Sarkozy francia elnököt, hogy vessen véget a romákkal szembeni diszkrimináció - kiutasításukhoz vezető - ördögi körének. az amerikai fegyveres erők főparancsnoka, aki Robert Gates védelmi miniszter és Michael Mullen, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke társaságában vett részt a megemlékezésen. „Nem a vallás támadott meg Orosz-örmény forródrót Karabahról tárgyaltak Moszkva. A karabahi problémáról tárgyalt szombaton telefonon Dmitrij Medvegyev orosz és Szerzs Szargszján örmény elnök. A megbeszélésen érintették Medvegyev augusztusi jereváni látogatását, s méltatták a vizit során aláírt kétoldalú megállapodások jelentőségét is. Medvegyev az örmény elnöknek megerősítette, Oroszország a jövőben is kész segítséget nyújtani Örményországnak és Azerbajdzsánnak a kölcsönösen elfogadható politikai megoldás kidolgozásában Karabahról. A főként örmények lakta karabahi autonóm terület még 1988-ban deklarálta kiválását Azerbajdzsánból, majd 1991-ben kikiáltotta a független karabahi köztársaságot, amit Baku törvénytelennek tart. (MTI) (TASR/AP-felvétel) bennünket azon a szeptemberi napon. Az al-Kaida, férfiak egy szánalmas csoportja volt az, amely kiforgatta a vallást” - hangsúlyozta az elnök. A New York-i Ground Zérónál, az egykori Világkereskedelmi MT1-JELENTÉS Teherán. Irán tegnap bejelentette, hogy óvadék ellenében mégis szabadon engedi az amerikai Sarah Shourdot, akinek a szabadulása körüli huzavona jól mutatja azt a megosztottságot, amely a hatalomban uralkodik a középkeleti országban többek közt az Egyesült Államokkal fenntartandó viszony ügyében. A teheráni hatóságok a nőt egy éve tartják fogva két társával, Shane Bauerrel és Josh Fattallal együtt. A három turista 2009júliusában vízum nélkül lépett be Irán területére, az Egyesült Államok álláspontja szerint véletlenül. Az iráni kormány csütörtökön jelentette be, hogy az „iszlám könyörület” jegyében elengedi a nőt. Az igazságügy azonban megtorpedózta a tervet azt állítva, hogy az ügy nincs még lezárva. Abbász Dzsafari Dolatabadi teKözpont (WTC) lerombolt ikertornyainak a helyén - ahol 2752 ember halt meg - John Biden amerikai alelnök és Michael Bloomberg polgármester részvételével tartottak megemlékezést. Felolvasták az áldozatok nevét, szemtanúk és hozzátartozók mondtak rövid vallomást a kilenc évvel ezelőtti tragédiáról. A merényletet követő tűzvész helyszínén az amerikai tűzoltók országos találkozót tartottak. Szombaton, a nap folyamán egyébként demonstrációt tartottak még a Ground Zérótól két utcánkra felépítendő iszlám közösségi központ pártolói és ellenzői. A rendőrség két, egymástól távol lévő helyszínen engedélyezte számukra a tüntetést. New Yorkban tartózkodik Terry Jones floridai tiszteletes is, aki korábban nyilvános koránégetéssel fenyegetőzött, de szombaton kijelentette, hogy „soha” nem tesz majd ilyet. A megemlékezések során elhangzott, hogy a tervek szerint jövőre, a tragédia 10. évfordulójára mind New Yorkban, mind pedig Shanksville-ben emlékművet állítanak az áldozatok tiszteletére. Sarah Shroud (SITA/AP-felvétel) heráni ügyész tegnap közölte, hogy Sarah Shourd kiszabadulhat, de csak félmillió dolláros óvadék ellenében. Hozzátette, hogy az ügyet gyakorlatilag lezárták, és mindhármukat kémkedéssel vádolják. Shourd az óvadék kifizetése után szabadulhat - mondta, majd magyarázatképpen elmondta, hogy a nő beteg. Édesanyja, Nora Shourd ez év augusztusában bejelentette, hogy lányánál kezdődő rákbetegséget mutattak ki. Az Amnesty International állásfoglalása A kitoloncolás miatt bírálják ismét Párizs romapolitikáját Irán óvadék ellenében hazaengedi az amerikai lányt Sarah mégis szabad lehet Több ezren tüntettek szombat este a szakszervezetek és a baloldali pártok felhívására a görögországi Szalonikiben a kormány megszorító intézkedései ellen. A megmozdulást Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök beszéde elé időzítették, aki 2011. évi gazdasági politikáját készült ismertetni. (SITA/AP-felvétel) Az Európai Unió felajánlotta székhelyét a megbeszélések helyszínéül Brüsszelben tárgyalhat Szerbia és Koszovó a tartomány jogállásáról MTl-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Európai Unió kész helyszínt biztosítani Brüsszelben Szerbia és Koszovó közvetlen tárgyalásának, amely előtt az ENSZ- Közgyűlés ülésszakán elfogadott közös EU-szerb állásfoglalás nyitotta meg az utat - hangsúlyozta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagországok külügyminisztereinek kétnapos kötetlen brüsszeli találkozóját követő szombati sajtótájékoztatón. „Időpontot még nem tűztünk ki, de megmondtuk, hogy szívesen látjuk őket, és nekik kell dönteniük, hogy hol és mikor kezdik a megbeszéléseket” - mondta Ashton, és nagy sikernek nevezte a közös EU-szerb megfogalmazású ENSZ-határozat múlt csütörtöki elfogadását. A határozatban Belgrád ugyan nem mondta ki, hogy elismerné a tőle elszakadt, albán többségű Koszovó függetlenségét, de állást foglalt a Pristinával való tárgyalások mellett, anélkül, hogy ezt közvetlenül összekapcsolta volna az állami jogállás további megvitatásának szándékával. A szerbeket az nyomta a kompromisszumkészség irányába, hogy előzőleg az ENSZ Nemzetközi Bírósága úgy foglalt állást: nem sértett nemzetközi jogot Koszovó önállóságának kinyilvánítása. Szerbia már beadta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Az EU-tagállami kormányokat képviselő Tanács azonban még nem továbbította a kérelmet az Európai Bizottsághoz, az unió legfőbb végrehajtó testületéhez. Ez most hamarosan megtörténik - közölte újságírókkal a találkozón a magyar részről részt vett Marto- nyi János külügyminiszter. A Bizottságnak véleményt kell majd mondania arról, hogy Szerbia felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Martonyi arra számít, hogy Horvátországgal a jövő év első felében, a magyar EU-elnökség alatt sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és aláírhatják a csatlakozási szerződést is.
