Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-08 / 207. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Parlamentben a Metropolisról Pozsony.. Összesen 125 640 aláírást tartalmaz a Metropolis elnevezésű pozsonyi konferen­cia- és szabadidőközpont meg­építése ellen kezdeményezett petíció, amit annak szervezői tegnap adtak át Richard Sulik házelnöknek. Mivel az aláírások száma túllépte a százezret, a ha­tályos jogszabályok szerint a ka­szinók miatt elhíresült Metropo­lis témáját a parlamentben kell megvitatni. Sulik szerint erre azután kerül sor, miután meg­vizsgálták az aláírások eredeti­ségét. A petíciót több nonprofit szervezet és a Szlovák Püspöki Konferencia támogatta. Zászlós Gábor, a beruházásban érintett TriGránit cég szlovákiai vezér­képviselője közölte: a kaszinók az összterület csupán 2%-át te­szik ki, arról nem is szólva, hogy a beruházás nagyobb mint a KIA autógyáré Zsolnán. (SITA) Figeľ is borúlátó a sztrádák ügyében Pozsony. A szlovák fővárost Kassával összekötő autópálya teljes kiépülésére még évekig vámunk kell - ismerte el a Hos­podárske noviny gazdasági na­pilap vitafórumán tegnap Ján Figeľ közlekedési miniszter. A tárcavezető bevallotta, a két vá­ros összekötésére csak a jelenle­gi kormányzati időszak lejárta után kerülhet sor. Az említett szakaszon még 100 kilométer­nyi sztráda hiányzik. (ČTK) Kevesebb lesz az agrártámogatás? Brüsszel. Az EU költségveté­sében mintegy harmadára kell leszorítani a közösségi agrártá­mogatásokat, és a fennmaradó pénzt a kutatás és innováció te­rületére kell átcsoportosítani - vélekedik az uniós költségvetési biztos. Janusz Lewandowski elmondta: az agrártámogatások jelenleg a költségvetés mintegy 40%-át adják (130 milliárd eu­ró). A tagállamok közül Fran­ciaország, amely nagy mező- gazdasági termelőként az egyik fő haszonélvezője az agrártá­mogatásoknak, valószínűleg mindent megtesz a támogatá­sok szintjének védelméért. Ugyanakkor a nettó befizetők, például Ausztria vagy Németor­szág a megszorítások mellett lesz, míg az unió keleti részének tagállamai a magas támogatási szint fenntartását szorgalmaz­zák majd. (AT) Szlovákia tipikus tranzitország Pozsony. Az elektronikus au­tópályadíjakból az idei év első 8 hónapjában több mint 89 millió euró folyt be az államkasszába - nyilatkozta Matej Okáli, az elektronikus autópályadíj­rendszert üzemeltető SkyToll vezérigazgatója. A rendszerbe a múlt hónap végéig 192 ezer te­herautót és autóbuszt regiszt­ráltak, amelyeknek több mint a kétharmadát teszik ki a külföldi járművek, vagyis Szlovákia ti­pikus tranzitországnak számít. Tavaly, amikor még a teher­gépkocsik esetében is a matri­cás rendszer volt életben, a 3,5 tonnánál nehezebb autók tulaj­donosaitól az egész évben 50 millió eurós bevételre tett szert az állam. A Nemzeti Autópálya­társaság (NDS) korábban azzal számolt, hogy idén 165 millió euró folyik be az elektronikus díjakból. (SITA) Neheztelnek a hazai sörgyártók Pozsony. A szlovák sörgyártók szövetsége szerint a magasabb jövedéki adó tovább nehezíti a hazai söripar helyzetét, sőt el­lenkező hatást válthat ki. A ma­gasabb adó miatt ugyanis még inkább visszaesik a sörfogyasz­tás, ami végeredményben kisebb adóbevételt eredményez - mondta Román Šusták, a szerve­zet igazgatója. Ez az ágazat már napjainkban is a jövedéki adóból 58 millió eurót fizet be az állam­kasszába, az áfa révén pedig to­vábbi 158 milliót. A sörgyártók a 2003-as drasztikus adóemelés óta szenvednek, az akkori 4,85 millió hektoliteres éves termelés mára 3,26 millió hl-re zsugoro­dott. Az ágazat minden eszköz­zel küzd a fennmaradásért, pél­dául a legutóbbi szakmai verse­nyen a barna és világos Topvar aranyérmet szerzett, a 12 fokos Šariš szintén, a nálunk is működő SABMiller sörgyár által kiírt ver­senyen pedig a legjobb hazai csaposok is összemérhették tu­dásukat. Az októberi prágai vi­lágbajnokságon a besztercebá­nyai Martin Repaský képviseli Szlovákiát a Pilsner Urquell In­ternational Master Bartender vi­adalon. (SITA, ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8316 Lengyel zloty 3,9371 Cseh korona 24,726 Magyar forint 286,45 Horvát kuna 7,2820 Román lei 4,2919 Japán ien 106,86 Svájci frank 1,2903 Kanadai dollár 1,3286 USA-dollár 1,2744 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,24 25,45-23,97 300,82-274,91 OTP Bank 1,31-1,24 25,42-23,97 295,03-278,22 Postabank 1,32-1,23 25,56-23,83­Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 25,36-23,95 300,80-274,90 Tatra banka 1,31-1,24 25,33-24,05 298,70-276,00 Dexia banka 1,31-1,24 25,37-24,08 293,90-279,00 Általános Hitelbank 1,31-1,24 25,41-24,00 300,82-274,91 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A bankszektornak nincsenek likviditási gondjai, a lakossági üzletágban dinamikus növekedés várható Megbízhatunk a hazai bankokban Ide bátran beléphetünk. A ČSOB a legbiztonságosabb hazai pénzintéze­tek egyike. (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Az európai bankok számítanak a világ legbiz­tonságosabb pénzintézete­inek- derül ki az amerikai Global Finance magazin 19. alkalommal összeállí­tott, legbiztonságosabb pénzintézeteket rangsoro­ló listájáról. Szlovákiát ugyan csak egy bank, a ČSOB képviseli, az is csak a régiós listán, a Moody’s hi­telminősítő szerint azon­ban a többi szlovákiai pénzintézet ügyfelének sincs miért aggódnia. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ugyan minden jel arra utal, hogy a gazdasági válság neheze már mögöttünk van, a bankszek­tor stabilitása továbbra is kényes témának számít. „A bankok ügyfe­lei az egész világon árgus sze­mekkel figyelik a pénzintézetek minôsítéséť’ - állítja Joseph Giar- raputo, a Global Finance kiadója, áld szerint az 500 pénzintézetet tartalmazó globális lista összeállí­tásánál elsősorban a három nagy hitelminősítő intézet, a Moody’s, a Standard 8t Poor’s és a Fitch ada­taira támaszkodtak. A legjobban az európai bankok szerepeltek, így nem csoda, hogy az első, nem európai bank a 10. he­lyen tanyázó kanadai Royal Bank, amelyet négy német, három hol­land, egy francia és egy svájci pénzintézet előz meg. A legbizton­ságosabb bankoknak azok a ha­gyományos szolgáltatásokat nyúj­tó pénzintézetek bizonyultak, amelyek nem keveredtek bele spe­kulatív üzletekbe” - vallja Ivona Hrušová, a Next Finance elemzője, aki szerint így nem csoda, hogy az első tíz között az európai, azon be­lül is a német bankok dominálnak. ,A konzervatív hozzáállás mellett a bankoknak természetesen sokat segített az illető ország megítélése is, a bankok biztonságossága ugyanis jelentős mértékben függ attól, hogy egy-egy ország milyen mértékben képes kezelni a pénzügyeit” - teszi hozzá Hrušová. A globális listán kívül a Global Fi­nance összeállította az egyes régi­ók leginkább biztonságos pénzin­tézeteinek számító bankok listáját is, amelyeken egy-egy régió öt leg­jobb bankja szerepel. Kelet-Közép- Európában a cseh Česká Sporitelna számít a legbiztonságo­sabbnak, amit a szintén cseh Komerční banka, a szlovén Nova Ljubljanska Banka, a lengyel Bank Polska Kasa Opieki és a szlovák ČSOB Slovensko követ. Hrušová szerint ez utóbbi szintén a konzer­vatívabb stratégiájának köszönhe­ti a pozitív megítélését. Nincs oka az aggodalomra azonban a többi szlovák pénzinté­zet ügyfeleinek sem. A hazai bank­szektornak a Moody’s hitelminősí­tő elemzése szerint nincsenek lik­viditási problémái, a lakossági üz­letágban az elkövetkező időszak­ban dinamikus növekedést jósol­nak. A tavalyi elbocsátásokat köve­tően a bankok már elkezdték az új alkalmazottak felvételét. „Szlová­kia már megérezte a globális gaz­dasági fellendülést, és erre a trend­re a leggyorsabban épp a bankszek- torreagáľ’-állítja Hrušová. Az európai pénzintézetek jól szerepeltek a júliusban végrehaj­tott stresszteszteken is, habár ezek eredményével egyre több kétely merül fel. Mint ismeretes, 91 eu­rópai banknak kellett július végén bemutatnia stressztűrő képessé­gét. Bár az elemzők többsége üd­vözölte az eredményeket, mond­ván, tiszta képet ad a bankok hely­zetéről, egyesek a bankfelügyele­tek szemére vetették, hogy nem követelték mega bankoktól a port­foliójukban tartott állampapírok teljes körű bemutatását. Egyes eu­rópai bankok ugyanis a korábban sejtettnél kisebb arányban mutat­tak ki kockázatos államkötvénye­ket könyveikben - állítja a Wall Street Journal elemzése. Emiatt a piac torz képet kaphatott a bankok helyzetéről. Ráadásul az is prob­léma, hogy egyes esetekben a ban­kok jelentéseire, más esetekben az egyes országok adataira támasz­kodva mutatták be az állampapír­piaci kockázatokat, magyarán a teszt nem ad egységes eredményt. A bankok képviselői azzal véde­keznek, ők az Európai Bankfel­ügyelők Bizottságának útmutatá­sait követték. Ám az utóbbit a Wall Street Journal szerint a bankszek­tor és a politikusok részéről a lob­biérdekek befolyásolták; márpe­dig ezek a bankszektort bármi áron egészségesnek akarták be­mutatni. (mi, HN, TASR) Karnyújtásnyira vagyunk a csehek vásárlóerejétől Még mindig hanyatlik a hazai lízingpiac forgalma Közelebb a német bérekhez Romolhat a lízing feltétele ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Ha a csehországi vásár­lóerő a későbbiekben is ugyan­olyan lassússággal közelít a né­methez, mint az elmúlt 5 évben, akkor a cseh fizetések csak a 23. században érik utol a németekét - derül ki a Hospodáŕské Noviny (HN) cseh gazdasági lap számítá­saiból. 2004-ben a cseh vásárlóerő a német szint 52,2%-án állt, tavaly pedig az 52,8%-án, ami valóban lassú közeledés, bár ebből nem le­het hosszú távú következtetést le­vonni. Másrészt a lap szerint Szlo­vákia viharosan közeledik a cseh bérszinthez, sőt rövidesen akár le is hagyhatja. 2004-ben a cseh vásár­lóerő, ami a bérek mellett figye­lembe veszi az adott ország árszint­jét is, 34,6%-kal haladta meg a szlovákot, tavaly viszont már csak 16,4%-kal. Ha ezt a tempót tudjuk tartani, miközben a cseh bérkiá­ramlás sem gyorsul fel (erre van esély, mivel 2011 -ben a cseh állami alkalmazottak bérét 10%-kal mér­séklik), akkor a HN szerint vásárló­erőnk 6 év múlva lehagyja a csehet, sót 2034-re beérjük Németorszá­got is. Ez persze elméleti számítás, amelyik nem veszi figyelembe az időközbeni változásokat. (HN) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra is zsugoro­dik a hazai lízingpiac, ugyanis az év első hat hónapjában a hazai lí­zingszövetség adatai szerint csu­pán 716 millió euró értékben kö­töttek új szerződéseket, ami 2009 hasonló időszakához képest 7,8 százalékos visszaesésnek számírt - közölte tegnap Juraj Ebringer, a szakmai szövetség első embere. A napjainkban érvényes mintegy 90 ezer szerződés összértéke viszont 2,5 milliárd euró. Ebringer azon­ban bizakodó, szerinte már közel a fordulat, hiszen 2009 első felé­ben még 42,7 százalékos zuha­nást szenvedtek el. Egyes ágaza­tokban már bekövetkezett a for­dulat, például a tehergépkocsik, haszonjárművek és személygép­kocsik lízingelése 2009-cel egy­bevetve némi növekményt muta­tott. Juraj Ebringer viszont attól tart, hogy az új jövedelemadó ke­retében a kormány megszünteti a lízing nyújtotta adóleírás lehető­ségét. Ez főleg a kis- és középvál­lalkozók lízingelési kedvét veheti el. Napjainkban a vállalkozók be­ruházásaik 34%-át lízing formá­jában finanszírozzák. (SITA) Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei döntöttek a költségvetések előzetes egyeztetéséről Uniós szintű bankadó lehet a tagállamokban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió tagor­szágainak pénzügyminiszterei tegnap hivatalosan jóváhagyták azt az új szabályozást, amelynek ér­telmében 2011-től minden év első felében előzetes uniós egyeztetés­nek vetik alá a nemzeti gazdasági irányvonalakat és költségvetése­ket. A tagországoknak ezt figye­lembe véve április végéig szükség esetén módosítaniuk kell középtá­vú pénzügyi stratégiájukat, illetve nemzeti reformprogramjukat. Egységes iránymutatás Nyáron a tagállamok ugyan­csak uniós iránymutatást kapnak a következő évre vonatkozó költ­ségvetésükkel kapcsolatban. A rendszer lehetővé teszi, hogy fél éven át párhuzamosan figyelem­mel kövessék a tagországok gaz­daságpolitikáját, és időben kide­rüljön, ha az eltérést mutat az uniós iránytól, illetve ha egyen­súlytalanság van kibontakozóban. Az uniós zsargonban európai félévnek nevezett új rendszert a pénzügyminiszterek alkotta munkacsoport dolgozta ki. A cso­portot annak érdekében állították fel a tagországok állam- és kor­mányfői, hogy dolgozzon ki olyan szabályokat, amelyek lehetővé te­szik a gazdasági válságok meg­előzését, illetve könnyebb kezel­hetőségét a jövőben. A tegnapi brüsszeli pénzügyminiszteri ta­lálkozó hivatalos napirendjének középpontjában a bankadó uniós bevezetése, illetve a pénzügyi pi­aci ügyleteket sújtó illetékről foly­tatott eszmecsere áll. Az unióban elvi síkon már egyetértés van ab­ban, hogy a bankadót be kell ve­zetni a tagországokban. Neheztelnek Szlovákiára Szlovákia növekvő kritikával és izolálódással szembesülhet az Eu­rópai Unión belül miután elutasí­totta az EU Görögországnak szánt mentőcsomagjában való részvé­telt - mondták tegnap az EU dip­lomatái. A pénzügyminiszterek ta­lálkozóján informálisan arról be­széltek a diplomaták, hogy Szlo­vákia tartózkodása a görög men­tőcsomagtól komplikációkat okozhat a közösség költségvetésé­nek megalkotásában, mivel az ed­digi nettó befizető, azaz tehető­sebb tagállamok vonakodhatnak majd a szegényebb tagországok­nak nyújtandó támogatások tár­gyalásakor. Emlékezetes, a Radič- ová-kabinet pár hete döntött arról, hogy nem vesz részt a görög men­tőcsomagban, azaz nem fizet be 816 millió eurót a 110 milliárdos csomagba, de az európai stabilitási alapból kiveszi részét. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents