Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-02 / 176. szám, hétfő
Ta AUTO-MOTOR 2010. augusztus 2., hétfő 14. évfolyam 30. szám Vége a korrupciónak! Kamerákkal és mikrofonokkal akarja felszerelni a belügyminiszter a közúti közlekedésben elkövetett kihágásokat tisztázó rendőröket. Lipšic nálunk is bevezeti az objektív felelősség elvét- Gyorsan hajtottam, biztos úr? - Dániel Lipšic helyenként könnyed formában ismerkedik meg tárcája munkatársaival. (TASR-felvétel Nem támogatja a már így is magas büntetések növelését, viszont állítja, hogy szigorúbban kell fellépni azok ellen az agresszív sofőrök ellen, akik rendszeresen megsértik a közúti közlekedés szabályait. A rendőröktől elsősorban a balesetveszélyes helyeken követelné meg az előírt sebesség betartásának ellenőrzését, nem pedig autópályák vagy községek végén. Daniel Lipšic belügyminiszter. DEMECS PÉTER Az elmúlt években számtalan bírálat érte a rendőrséget, amiért olyan kihágásokért adott bírságot, amelyeket szóbeli figyelmeztetéssel is lehetett volna tisztázni. Mi erről a véleménye? A rendőrségnek különbséget kell tennie a tisztességes emberek és az ámokfutók között. Azok között, akik mondjuk gondatlanságból valamilyen kihágást követnek el, például nem kapcsolják be a biztonsági övét a fényszórókat, és azok között, akik rendszeresen sértik a szabályokat. A minisztérium előző vezetésének sok mindent kifogásolhatunk, de egyvalamit elértek. Elfogadtak egy törvényt a közúti közlekedésről, amelynek köszönhetően csökkentek a halálos kimenetelű balesetek az utakon. Több oka volt annak, hogy csökkent a balesetek száma. Már az előző kormány megbízatási idejében is csökkentek a karambolok. További ok, hogy több biztonságos autópályánk van, amelyeken lényegesen több biztonságos autó közlekedik. Az időjárás is fontos szempont, hisz ha enyhe a tél, akkor kevesebb baleset történik. Tehát nem csak a törvénynek köszönhetjük mindezt. Tény, hogy a törvény szintén hozzájárult a pozitív eredményhez. Ez így rendben van. Ami a jogszabállyal kapcsolatban gond, az a paragrafusok kivitelezése. A rendőröknek elsősorban azokra kéne összpontosítaniuk, akik a leginkább veszélyeztetik az emberek életét az utakon, az ámokfutókra. Nem azokra, akik néha figyelmetlenségből 10 kilométerrel túllépik az előírt sebességet és főleg olyan szakaszon, amely nem veszélyes. Gyakran előfordul, hogy a rendőrök olyan helyen mérnek, ahol véget ér az autópálya, ahol rendszerint 130-ról 60 km/órára kell lelassítani, ahol sok ember egyszerűen nem győz lefékezni, túllépi a sebességet és büntetést kap. Ezek nem veszélyes szakaszok, nem történik sok baleset, de mégis itt szedik be a legtöbb bírságot. A rendőröknek meghatároznak egy bizonyos összeget, amit bírságokon kell begyűjteni, és ezt természetesen ilyen helyen lehet a leggyorsabban teljesíteni. Ez viszont téves hozzáállás. Gond, hogy nincsenek meghatározva a legbalesetveszélyesebb szakaszok. Épp ilyen szakaszon kéne állniuk a rendőröknek, ott kéne mérniük. Ilyen helyen csak az ámokfutók hajtanak mint az őrültek, a tisztességes sofőrök nem, mert tudják, hogy ez veszélyes szakasz. A bírságok beszedése során is gondot okoz a korrupció, a rendőrök lefizetése. Korábban szó volt arról, hogy a rendőrautókat kamerákkal, a rendőröket mikrofonokkal szerelik fel, hogy felvétel készüljön a kihágás tisztázásáról. Gondolkozunk ezen, tervbe van ilyen intézkedés is. Jó ötletnek tartom, de a kivitelezés a minisztérium anyagi lehetőségeitől lesz függő. Készülnek az objektív felelősség elvének bevezetésére, amely Magyarországon már a gyakorlatban is működik. Milyen lesz a szlovák jogszabály? Ha ezt sikerülne bevezetni, akkor lehetőségünk lenne radarokat állítani az autópályákra. Ennek köszönhetően anélkül is könnyen bemérnénk a gyorsan száguldó sofőrt, hogy járőrök lennének a helyszínen. A kihágásról készült fényképet aztán a bemért sebességgel és bírságról szóló határozattal együtt postán küldenénk ki a gépjármű tulajdonosának. A szabálytalanságért őt terhelné a felelősség. Csak abban az esetben mentesülne alóla, ha kiderülne, hogy autóját például ellopták. Az elmúlt időszakban többször szó esett arról, hogy az autópályák egyes szakaszain 160 km/órára növelnék az előírt sebességet. Ha lesz rá ok, nem fogom ellenezni ezt a lépést. Bár úgy gondolom, hogy nincs különösebb értelme. Szlovákia nem olyan nagy, hogy órákat spórolnának meg a sofőrök a sebességnöveléssel. Inkább percekről lenne szó, mivel mindez csak rövid útszakaszokra lenne érvényes. Ez az intézkedés biztos nem prioritás a számomra. Nem gondolkozott azon, hogy növeli a bírságokat bizonyos kihágásokért? A büntetéseket nem emelném, viszont szűkíteném a legmagasabb és legalacsonyabb kiszabható bírság közti különbséget. Ha ez nagyon széles, például 60-tól 100 euróig terjed, akkor a rendőr szubjektív megítélésén múlik az eset tisztázása. Lengyelországban bevezettek egy jogszabályt, melynek értelmében az ittas sofőrök élet- fogytiglanra is elveszíthetik jogosítványaikat. Mi a vélemény erről? Nézze, én még ellenzéki képviselőként javasoltam, hogy bűncselekmény legyen az ittas vezetés. Ha valaki részegen ül volán mögé, akkor az autó fegyverré válik kezében, s ezt szigorúan kell büntetni. Nem tartom kizártnak, hogy a továbbiakban előterjesztek egy módosítást, amely növelné szigorítaná ezekért a kihágásokért járó büntetéseket. Jól jövedelmező üzlet a kilométerórák átállítása. Egy hároméves BMW-nél a 440 000 kilométert 40 000-re varázsolták, de büntetés nem fenyegeti a tettest. (Képarchívum) Kilométeróra-biznisz nagyban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehországban tavaly 320 000 olyan használt autót adtak el, amelyekben átállították a küométerórát. Az új cseh kormány bűn- cselekményként akarja kezelni ezt a csalást. Szlovákiában tavaly 130 000 ilyen autó kelt el, a csalóknak ez nálunk feltételezések szerint 65 millió eurós hasznot hozott. Nálunk nem számít bűncselekménynek a kilométerórák átállítása, kérdéses, meddig. Nyugati szomszédainknál a Cebia társaság mérte fel 150 000 gépkocsin a levezetett kilométerek állapotát. „Az ellenőrzött gépjárművek 45 százalékánál észleltük, hogy átállították az órát. Nemegyszer százezreket tekernek át” - árulta el Martin Pajer, a Cebia igazgatója. Csehországban elsősorban a luxusgépkocsik kilométeróráit állítják át. Pajer példaként említett egy hároméves BMW-t, amellyel az eredeti tulajdonos 440 000 kilométert tett meg, az autóbazárban 40 000 kilométerre varázsolták. Az autót pedig 250 000 cseh koronával drágábban adták el. Míg Németországban (egy év szabadságvesztés is járhat érte), Nagy-Britanniában vagy az Amerikai Egyesült Államokban az kilométeróra átállítása bűncselekménynek számít, nálunk és Csehországban sem büntetendő. A Cebia kialakított egy Autotracernevű programot. Elég megadni az autó VIN (Vehicle Identification Number) kódját, tehát a gyártási számot, s a rendszer megmutatja, milyen szinten volt a kilométeróra az egyes ellenőrzések során a szervizekben. Ha a levezetett kilométerek az első három évben 40 000, 70 000 majd 100 000 tempóban emelkednek, aztán hirtelen a növekedés 20 000, 30 000 és 40 000, akkor bizonyára valami nincs rendben. Nálunk csak az kerülhet összetűzésbe a jogszabályokkal, akiről bebizonyosodik, hogy szándékosan félrevezette a klienst és hamis adatokat határozott meg a gépkocsi eladása során. Hasonló esetek Szlovákiában idén áprilisban is napvilágra kerültek, sőt legutóbb kiderült: a csalás során egy rendőr is együttműködött az autóbazár alkalmazottaival. Az ügyben jelenleg eljárást folytatnak r> ' gok. (dp, sme.skl
