Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-25 / 196. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com Hamarosan menesztik a Transpetrol teljes vezetését Végleges nem a Csallóközt érintő kőolajvezetékre DEMECS PÉTER Pozsony. Garantálhatom, hogy a Pozsonyt Schwechattal összekötő kőolajvezeték nem a Csallóköz felső szegletének átszelésével épül meg - jelentette ki tegnap Juraj Miškov gazdasági miniszter azután, hogy találkozott a Nem a csallóközi kőolajvezetékre! polgári társulás tagjaival. Elmondása szerint jelenleg négy változatról tárgyalnak a vezeték megépítésében érdekelti ranspetrol vállalattal. A tervezett beruházás ellen korábban radikálisan tiltakozott a Greenpeace környezetvédő szervezet, de Simon Zsolt jelenlegi földművelésügyi és környezetvédelmi miniszter is. „A kormány- program is garantálja, hogy a vezeték nem érinti a Csallóközt. Folyik a további négy útvonal és a hatástanulmányok kiértékelése” - mondta Miškov. Az útvonalat a Transpetrol képviselőivel közösen fogja ismertetni. A vezeték megépítése elkerülhetetlen, már csak a szokásos év eleji orosz-ukrán gázháborúk miatt is, Szlovákiát össze kell kapcsolni a nyugati kőolajvezeték-rendszerekkel. „Fontos, hogy ne egy országon múljon az ország energiaellátása” - mondta a miniszter. Korábban egyébként két alternatíváról tárgyaltak, az egyik a csallóközi ivóvízkészletet veszélyeztető nyomvonal volt, a másik ezt a területet elkerülve, északabbra haladna. Azt, hogy honnan került elő hirtelen négy alternatív útvonal, Miškov nem részletezte, azt mondta, mindig is négy változat volt. Cáfolta azokat a híreket, hogy már leváltotta a száz százalékban állami részesedésű Transpetrol vezetését. „A leváltásokra sor kerül, de nem a csallóközi vezeték terve miatt, így is, úgy is leváltottam volna őket” - mondta Miškov. A bizottság elnöke meg sem jelent az alakuló ülésen Csak négy tagja van a népszavazási bizottságnak SÁNDORRENÁTA Pozsony. Kettővel több, összesen hat kérdésre válaszolhatnak a polgárok a szeptemberi népszavazáson, mint ahány tagja lesz a referendum lebonyolításáért felelős központi bizottásgnak. A pártokat nem érdekli a népszavazás, a parlamentiek közül csak kettő delegált tagot a Központi Népszavazási Bizottságba. A lehetőséggel csak a Smer és a KDH élt, épp az a két párt, amelyek szerint a jövő hónapban sorra kerülő népszavazás lényegében felesleges pénzkidobás, mert feltételezik, hogy az alacsony részvétel miatt nem lesz érvényes. A többi négy parlamenti párt nem tartotta fontosnak, hogy legyen képviselete a bizottságban. Még maga a Szabadság és Szolidaritás (SaS) sem, holott épp ez a párt kezdeményezte a hat kérdésből álló népszavazást. Kérdésünkre, miért nem delegáltak tagot a központi bizottságba, Tatiana Tóthová, Richard Sulik házelnök asszisztense mindössze annyit válaszolt: „Hasonlóan, mint a parlamenti választásoknál, a referendum esetében is a legfontosabbnak a körzeti bizottsági posztok betöltését tartjuk, ezek a személyek kerülnek ugyanis köz- veden kapcsolatba a választókkal. Ami a központi bizottságot illeti, teljes mértékben megbízunk Škultétyová asszony szakértelmében” - áll az SaS állásfoglalásában. (Lívia Škultétyová a belügyminisztérium választási és referendumszakosztályának igazgatója, évek óta irányítja a központi választási bizottságok munkáját - a szerk. megj.) „Eredeti jelöltünk az utolsó pillanatban visszalépett, a koalíciós megbeszélések pedig lefoglalták minden energiánkat, az idő rövidsége miatt a Híd nem állított új jelöltet. Ennek ellenére a népszavazás lefolyásának tisztaságáról és problémamentes voltáról továbbra is meg vagyunk győződve” - mondta CzuczorNóra, aHíd szóvivője. A központi bizottságnak tehát a törvény által megengedett kilenc helyett mindössze négy tagja van: a vonatkozó jogszabály alapján alel- nöke a belügyminiszter, Dániel Lipšic, és a Statisztikai Hivatal elnöke, Ludmüa Benkovičová. További tagok a Smer által jelölt Robert Madej és a KDH által jelölt Mária Kapelová, aki sorsolás útján a bizottság elnöke lett. Kapelová azonban nem vett részt a bizottság tegnap alakuló ülésén, Lipšic szerint szabadságon van. így tehát csak három tag tette le az esküt. Lipšic nem akarta kommentálni a pártok hozzállását. A belügyminiszter szerint az, hogy a KDH jelölt tagot a bizottságba, nem a referendummal való egyetértés vagy nem egyetértés kifejezése, a párt egyszerűen csak élt törvény adta jogával. Lívia Škultétyová nem akarta a referendum iránti érdektelenségnek nevezni apáitok hozzáállását, ám leszögezte: a bizottsági tagok számának kapcsán valóban rekordról lehet beszélni, ilyen kevesen még soha nem voltak egyetlen bizottságban sem.-< ■' .... RÖVIDEM Mától Mitrík az SIS igazgatója Pozsony. Ivan Gašparovič köztársasági elnök ma leváltja posztjáról Jozef Magalát, és Karol Mitríket nevezi ki a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) élére. Mitrík kinevezését már július 21-én javasolta a kormány a koalíciós pártok egyezsége alapján, a köztársasági elnök az új igazgató biztonsági átvilágítására várt. Az SIS igazgatójának átvilágítását az SIS is elvégezte, tehát elődje ellenőrizte az új igazgatót. Mitrík korábban az SDKÚ parlamenti képviselője volt, a 2006-os választásokon azonban már nem indult. (TASR) Roman Kvasnica szerint még keresik azt a bírót, aki képes évekig húzni-halasztani az ügyet Négy éve verték meg Maiina Hedviget Nyitra. Maiina Hedviget előbb azzal vádolták, kitalálta, hogy bőrfejűek támadták meg, később beismerték, hogy a támadás megtörtént, de nem úgy, ahogy a lány elmesélte. VRABEC MÁRIA A 2007 őszén alakult főügyészségi vizsgálócsoportnak kellett volna kiderítenie, amit a rendőrségnek nem sikerült, de ez a csoport máig sem fejezte be a munkáját. Az ügyben egy éve nem történt semmi. Tavaly ilyenkor adta le szakértői jelentését a Comenius Egyetem Orvostudományi Karának dékánja, Peter Labaš, aki azt állította, Maiina Hedvig sérülései korábban keletkeztek, vagy nem is léteztek. Miután a jelentéstől több, abban konzultánsként feltüntetett orvos elhatárolódott, a főügyészség felszólította a szerzőt, hogy dolgozza át. A javított változat máig sem készült el, holott a főügyész egy hónapja bejelentette, már minden dokumentum Labaš rendelkezésére áll. A dékán lapunk megkeresésére tegnap is azt mondta, nem kapott semmit és nem dolgozik új jelentésen. A júliusi kormányváltás után a belügyminisztérium ellenőrei vizsgálatot kezdtek a nyitrai rendőrségen, átnézik a nyomozás összes aktáját. A tárca annyit hozott nyilvánosságra, hogy a jegyzőkönyvek vezetésében és a vizsgálati műveletekben találtak hibákat, konkrétumokat nem közölt. Lapunk megbízható forrásból úgy tudja, többek között Malina Hedvig 2006. szeptember 9-i kihallgatásának módját kifogásolták és azt, hogyan jártak el a Maiina Hedvig a támadás után, valamint Robert Kaliňák a lány blúzával, amire azt írták, „Magyarok a Duna mögé!". A belügyminiszter Robert Fico kormányfővel közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a magyardiáklány hazudik, és kitalálta, hogy megtámadták. (SITA-ésČTK-felv.) rendőrök, amikor azt kutatták, zároltatta-e a bankkártyáját. Most minden a főügyészségen múlik, ott döntik el, ejtik-e a Maiina Hedvig elleni vádat, a hamis tanúzást, vagy bíróság elé állítják a lányt. Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica szerint az utóbbi fog bekövetkezni, mert az ügyészség nem tud másként megszabadulni az ügytől. „Négy év alatt annyit tettek az ügyben a szlovák bűnüldöző és igazságügyi szervek, hogy azoknak nyújtottak védelmet, akik megtámadták Malina Hedviget. Védencem ellen több mint három éve folyik eljárás anélkül, hogy pontosan tudná, mivel vádolják. Mindezért a főügyész felelős, mert nem tette lehetővé a törvényes vizsgálat lefolytatását és a vétkesek felelősségre vonását. Ezek után azt gondolom, nem ejtik a védencem elleni vádat, hanem pert indítanak ellene. Hogy ezt eddig nem tették meg, annak két oka van: az egyik, hogy közeleg a főügyészválasztás időpontja, a másik, hogy még nem találták meg azt a bírót, aki képes további négy évig halogatni az ügyet. Most már az is megfelelne nekik, ha védencem beismerné, hogy tévedett, de erre hiába várnak. Mindegyiküknek azt üzenem, mi nem adjuk fel” - mondta lapunknak Kvasnica. Maiina Hedvig is csak azzal éri be, ha az illetékesek beismerik, hogy igaztalanul vádolták és hurcolták meg. „Ennyi gyalázat, megpróbáltatás után jár nekem a bocsánatkérés, és az is, hogy kiderüljön, kik tették ezt velem. De amíg erre nincs kilátás, addig nem foglalkozom a dologgal. Most a gyerekeimről szól az életem” - mondta a fiatalasszony, aki ma már egy kétéves kislány és egy két hónapos kisfiú édesanyja. Nem tudni, mely alkalmazottak vettek részt a továbbképzésen és egyáltalán sor került-e a tanfolyamokra 1080 korona volt a minisztériumi előadó órabére ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendkívül drága tanfolyamokat szervezett alkalmazottai számára a védelmi tárca előző vezetése, az előadót kifizették, de nem biztos, hogy egyáltalán sor került a képzésre. - Erről nincsenek dokumentumok - tájékoztatta lapunkat Richard Sümeghy, a védelmi minisztérium államtitkára. Szerinte nem kizárt, hogy a közpénzből fizetett tanfolyamokat csak papíron tartották meg. A minisztérium 2007 és 2010 között három évre kötött szerződést Ľubica Mižičkovával oktatói, konzultánsi, tanácsadói és előadói tevékenységre. Minden évben 300 órára írták alá a szerződést, az órabére 1080 korona volt. „Az az érdekes, hogy a minisztérium minden évben fix összeget fizetett neki a benyújtott számlák alapján, de arról már nincsenek dokumentum, hogy a tanfolyamokra valóban sor került” - pontosított Sümeghy. Azt sem tudni, kiknek tartott előadásokat, az államtitkároknak, vagy az osztályvezetőknek-e. Csupán arról van írásos bizonyíték, hogy Jaroslav Baška volt tárcavezető egy előadáson részt vett. A jelenlegi minisztert, Ľubomír Galkót már meg sem lepte az újabb botrány. „Semmi új a nap alatt. Olyan ez, mintha egy aknamezőn járnánk. Ha kinyitunk egy fiókot a minisztériumban, máris attól kell tartani, hogy újabb gyanús szerződés kerül elő, amelyből kiderül, hogy élősködtek a tárcán” - mondta Galko. Mižičková egyébként a pénzügyminisztériumnál is tartott rendkívül drága tanfolyamokat. Ivan Mikloš pénzügyminiszter korábban arról számolt be, hogy nem egész négy év alatt 135 ezer eurót fizetett ki neki a tárca. Ján Počiatek előző pénzügyminiszter szerint az összeg indokolt volt, mivel Mižičková a nap 24 órájában a tárca rendelkezésére állt. Az előző védelmi miniszter, Jaroslav Baška szintén indokoltnak tartja a tanfolyamokra kiadott pénzt, állítja, klasszikus továbbképzésekről volt szó. (dem) Két fronton is támadást intézhetnek a Legfelsőbb Bíróság elnöke ellen, ha az Alkotmánybíróság is úgy akarja A feljelentés véget vethet Harabin karrierjének DEMECS PÉTER Pozsony. Elképzelhető, nem a Lucia Žitňanská által előkészített törvénymódosítások, hanem Ivan Mikloš pénzügyminiszter büntetőjogi feljelentése lesz az oka annak, hogy Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke kénytelen lesz levetni a talárt. Ugyanis ha eljárást indítanak ellene, az igazságügyi miniszter felfüggesztheti. Már Dobroslav Trnka főügyész kezében van a Harabin elleni büntetőjogi feljelentés, amelyet Mikloš azért tett, mert Harabin hivatali jogköreivel visszaélve többször megakadályozta, hogy a pénzügyminisztérium ellenőrei megvizsgálják a bíróság gazdálkodását. Szerinte így akarja megakadályozni, hogy kiderüljön, a Legfelsőbb Bíróság elherdálja a közpénzeket. Harabin viszont azt állítja, hogy a bíróság gazdálkodását csak az Állami Számvevőszék (NKÚ) ellenőrizheti. Rajta kívül egyébként mindenki ennek ellenkezőjét gondolja, még Mikloš elődje, Ján Počiatek is. Ha Harabin ellen bűnvádi eljárás indul, Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter kérvényezheti bírói tisztségének ideiglenes felfüggesztését. Az eljárás megkezdését az Alkotmánybíróságnak kell jóváhagynia. Meg kell vizsgálnia, hogy az ügy, amelyben vizsgálódni akarnak a hatóságok, összefüggésben van-e Harabin bírói döntéshozó tevékenységével, ha nem, akkor jóváhagyhatja. Ellentétben a parlamenttel, amely képviselőit rendszerint megvédi a bűnvádi eljárásától, az Alkotmánybíróság indokolt esetben a bíráknál általában engedélyezni. Ha bebizonyosodik, hogy Harabin visszaélt hivatali jogkörével, az Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára az államfő végleg menesztheti tisztségéből. Ám akkor is marad esély a leváltására, ha a főügyész elutasítaná Mikloš feljelentését. Az igazságügyi miniszter fegyelmi eljárást indíthat ellene, amelyet az Alkotmánybíróság tárgyalna. Ha nem is fosztanák meg véglegesen Harabint a talártól, de áthelyezhetik alacsonyabb szintű bíróságra. Žitňanská korábban azt nyilatkozta, ez az eljárás sem kizárt, (dem)
