Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-23 / 194. szám, hétfő
Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 23. FIGYELŐ Borúlátó az izraeli sajtó Kétkedőén fogadta az izraeli sajtó vasárnap a közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások közelgő felújítását, hangsúlyozva, hogy ilyet már látott a világ, mégsem lett eredménye. A lapok emlékeztetnek arra, hogy 1993-ban Oslóban és Washingtonban már közvetlen béketárgyalásokat kezdtek a felek, amelyeket 2000-ben az egyesült államokbeli Camp Davidben, majd 2001-ben az egyiptomi Tabában, három éve pedig a szintén egyesült államokbeli Annapolisban folytattak, a mai napig mégsem lett eredményük. Az elmúlt 17 évben már sok szó elhangzott, sok tinta, de sok vér is folyt - véli az izraeli közvélemény. (MTI)- Ön abszolút amatőr’. Nem úgy, mint az új kormány, mely az állítólag üresen hagyott államkasszából újabb és újabb milliókat húz elő. • (Peter Gossónyi karikatúrája) A legutóbbi évtized magyar közéleti krónikája a legkevésbé sem az összefogásról szólt Ideje van az észre térésnek! Mindennek megvan a maga ideje. Többek között a sírásnak, szenvedésnek, ideje van a tagadásnak, ideje van az elfogadásnak, a nevetésnek meg az ünneplésnek is. BARAK LÁSZ1Ó Augusztus 20-án Szent István emlékét ünnepelték a magyarok. De voltak, akik a köztársaság alkotmányát vagy éppen a kenyér ünnepét. Ki-ki a származása, főként pedig politikai „neveltetése”, beágyazottsága szerint. Hivatalosan a nemzeti összefogás szlogenje jegyében, nem hivatalosan a nemzeti hevület, a győzelmi elégtétel, az elpackázott lehetőségek, és voltak nyilván számosán, akik mindössze a munkaszüneti nap okán. Ezért volt egyrészt lakodalom, másrészt tor jellege is az eseménynek. Egyébként ünnepügyben így volt e világi élet mindig is... Tény, hogy a legutóbbi évtized magyar közéleti krónikája a legkevésbé sem az összefogásról szólt. Külsőségeiben egészen biztosan nem. Ám, ha az összefogásról szólt is, sokkal inkább valamilyen valós külső és vélt belső (értsd, nemzeten belüli) ellenséggel szembeni fenekedés jellemezte. Mi más motiválta és mobilizálta volna azokat az utcai gerillákat mutatványaikra, amelyek főként Magyarországot jellemezték az elmúlt évtized során. Aligha tagadható, a határon túlra is legalább úgy begyűrűzött minden magyar-magyar, no és a magyar-idegen szembenállás okozta konfliktus, akár a világgazdaságiválság. Vége lett? Lejárt volna az ideje a sírásnak, szenvedésnek, a tagadásnak? Az elmúlt hétvégére kicserélték volna Magyarországot? Merthogy nem volt mostan sem szervezett, sem spontán sivalko- dás az utcán, acsarkodó vonulások valós, vélt belső és külső ellenségek iránt. Nyilván nem cserélhető ki és le egy ország hetek, hónapok alatt. Ezért biztosan léteznek még, és létezni is fognak jó ideig azok a jelképes társadalmi árkok, amelyek kiásásán évekig oly • intenzíven dolgozott a magyarországi politikai osztály. Tagadhatatlanul jellemzően az immár országló pozícióban levő politikusok. Egyenként és testületileg. A jelenleg tapasztalható látszólagos nyugalom azonban paradox mód épp nekik köszönhető. Mármint annak, hogy a hatalomszerzésért évekig gerjesztett konfliktusaik meghozták számukra a várva várt eredményt. Ez a projekt persze korántsem valósulhatott volna meg a nyolc éven át kormányzók (?) alkalmatlansága, totális erkölcsi csődje nélkül. Ez az oka, hogy ők és híveik is csendben voltak a nemzeti ünnepen... Ahogyan egy csapásra nem cserélhető le Magyarország, ugyanúgy a szomszédságában lévők egyike sem. Pedig látszólag ugyanaz történt ezekben az országokban is, mint Magyarországon. Elég, ha azt tudatosítjuk, három, magyarok által is lakott országban olyan politikai kurzusváltás történt, amelyeknek hivatalos képviselői sokkal kevésbé kívánják, sőt egyáltalán nem kívánják sem belső, sem külső magyar ellenségképre építeni hatalmukat. Ha nem így lenne, aligha kormányoznának kisebbségi magyar politikusok (is) Szerbiában, Romániában és Szlovákiában. Pedig a hatalommegtartás céljából ebben a három országban is épp úgy keresték egy időben a belső és külső ellenségképet, amint azt Magyar- országon tették kollégáik a hatalmi pozíciók megszerzéséért. Szóval, mintha valamilyen kegyelmi állapotban lenne Mittel- Európa. Mintha eljött volna ama bizonyos soha vissza nem térő alkalom, avagy mintha legalább is a küszöbén lennénk egy olyan helyzetnek, hogy legalább bizonyos időre békén hagyják egymást a térség népei. Ehhez azonban naponta fel kellene ismerniük is tudatosítaniuk - egyénileg és testületileg is -, hogy épp minek van ideje: a sírásnak, szenvedésnek, a tagadásnak, avagy az elfogadásnak, a nevetésnek... Ideje van az észre térésnek! Hogy ünnepelni lehessen. Ahogy tetszik: a nemzeti hevület, a győzelmi elégtétel, az elpackázott lehetőségek, és csak úgy, egy-egy munkaszüneti nap okán... A busehri könnyűvizes reaktor, ezért kisebb a veszélye annak, hogy atomfegyver-gyártásra használják fel Hordoz-e veszélyeket az iráni atomerőmű? MTl-HÁTTÉR Irán szombaton hivatalosan megnyitotta első atomerőművét. Az Oroszország által megépített busehri létesítmény azonban csak hónapok múlva termel majd áramot. A nemzetközi közösségen belül sokan felteszik azt a kérdést, hogy Teherán miért avatja fel éppen most a reaktort, amikor az ENSZ-szankciókat ismét megszigorították. Busehr úgynevezett könnyűvizes reaktor, és üy módon kisebb a veszélye annak, hogy atomfegyver-gyártást célzó programban használják fel. Ezen kívül Busehrt már az építési munkálatok megkezdése óta ellenőrzi a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). NAÜkörökben azt mondják, hogy Bu- sehrben soha nem voltak problémák az ellenőrzések során. Szakemberek szerint nagyon kicsi a kockázata annak, hogy Bu- sehrt más célokra használják fel. Elméletileg Teheránnak az erőműből nukleáris fűtőanyagot kellene elkülönítenie és dúsítania ahhoz, hogy bombát gyártson. Mivel azonban a fűtőanyagon a NAÜ ellenőrei „rajta tartják a szemüket”, egy ilyen cselekedet azonnal feltűnne. „Irán számára egy ilyen lépés nagy kockázattal járna: nagy mennyiségben kellene ugyanis fűtőanyagot elkülönítenie, s ez nem történhet meg észrevétlenül” - közölte a dpa hírügynökséggel Andreas Persbo, a londoni VERTIC kutatóközpont szakértője. Persbo szerint a használt fűtőelemek nem optimálisak ahhoz, hogy plutóniumot nyerjenek ki belőlük, s azt atombomba készítésére használják fel. A fűtőanyag vegyi összetétele megnehezíti a plutónium kinyerését. Lehetséges ugyan a visszaélés, de nem akkor, amikor energiát is termelnek. Iránban mindezidáig nincs olyan létesítmény, amelyben használt fűtőelemeket lehetne újra feldolgozni. Ezen kívül a Moszkvával kötött egyezményben van egy olyan záradék, amelynek értelmében a használt fűtőelemeket visszaszállítják Oroszországba. Irán ugyan hangoztatja, hogy belátható időn belül legalább tíz további reaktort akar építeni, az ország azonban nem rendelkezik olyan tapasztalatokkal, hogy ilyen erőműveket teljes egészében maga építsen meg. Persbo véleménye szerint legalább 15 évig tart majd, amíg az országban elkészül a következő reaktor. A busehri atomerőmű építését a németek - a Siemens és az AEG Telefunken közös vállalkozásában - már 1975-ben megkezdték a NAÜ ellenőrzése mellett. A sah 1979-es bukása után az addig elkészült részeket az Irán és Irak közötti háborúban lebombázták. Oroszország 1995-ben „ugrott be” a németek helyére, s úgy döntött, hogy a külső részeket meghagyja, de a német terveket az orosz technológiának megfelelően átszabja. A NAÜ egyik diplomatája úgy fogalmazott, hogy „olyan volt ez, mint amikor egy Mercedest kell átalakítani Ladává”. KOMMENTÁR VäSBS&ŠŠ&ISS&S.'' .-f 'i<TÍ\-'S'ÄSVWÄÄA ví#*\r ,-.ü A takarékosság tálalása S1DÓ H. ZOLTÁN Nincsenekbársonyos takarékossági intézkedések. Nem kivitelezhető a sokaknak tetsző, a tömegeket tapsra késztető fizessenek a gazdagok megoldás. Mindezt azért szükséges újra és újra leszögezni, mert Iveta Radičová miniszterelnök száját is elhagyta egy óvatlan kijelentés, miszerint a jövő évijárulékreform nem érinti majd az átlagembereket. Igenis, hogy érintenifogja. Aharmadik, azaz ajárulékos nyugdíjpillérbe befizetőktőlmegvonjákaz adókedvezményt, ami végeredményben 75 euróval nagyobb adóterhet eredményez. Ugyanez érvényes az olyan életbiztosításokra is, amelyeket az ügyfelek csak 55 éves koruk után vesznekfel.Márpedigaharmadiknyugdíjpillért és az életbiztosítást éppen az átlagos keresetű emberek választják, azok, akik már képesek havonta legalább 25-30 eurót félretenni. To- vábbá a meghatározott időre munkát vállalókat is kötelezik a járulékok befizetésére, ami újabb, legalább 500 ezer személyt érint. Amegszorításokkivitelezésének elfogadható megoldása abban rejlik, hogy a terhekből valamivel nagyobb részt vállaljanak magukra a magasabb keresetűek. A Mikloš-Mihál kettős fémjelezte csomag e feltételnek eleget tesz, mivel ahavi 1117 euronál többet keresők az adókedvezményekmegvonásamellett az eddiginél többet kénytele- nekbefizetniaz egészségbiztosítás kasszájába. Biztató jel, hogy a politikusok magukról sem feledkeztekmeg; feltéve, ha tényleg lefaragják fizetésük 10%-át. Sovány vigasz, de tény: a kényszerű nadrágszíj- összehúzás terén távolrólsemvagyunkegyedül. Magyarországon már2009-ben beköszöntött a böjti időszak, Csehországbanjövőre 10%-kal akarják csökkenti az állami alkalmazottak fizetését, a nálunk határozottan magasabb életszínvonallal rendelkező Szlovéniában pedig általános bérbefagyasztással rukkoltak elő. Akényszerű takarékosság tehát szinte mindenkit érint. Ezt lehet logikusan, közérthetően tálaim, nincs szükségmaszatolásra. Fontos tehát, hogy a kormányzat egységet sugallva, világosan kommunikálja a lépéseket, mert a mostani ödetelés, a meghirdetett lépések némelyikének azonnali visszavonása csak zavart kelt és demagóg szövegelésre nyújt lehetőséget. Márpedig a zavarosban nem a galamblelkű Radičová, hanem a ridegen számító Fico tud igazán halászni, a demagógia terén pedig a Smer-vezér egyenesen verhetetlen. JEGYZET „Gone' till November” JUHÁSZ KATALIN Ne foglalkozzunk most sem a volt, sem a jelenlegi magyar államfő hétvégi szerepléseivel, sőt a miénket se abajgassuk. Pedig adná magát az átkötés, vagy legalább annyi, hogy Ivan Gašparovič helyett akár egy rocksztár is ülhetne az elnöki palotában. Többet használna az or- szágimázsnak, és a fiatalok is kedvelnék. Mostugyanisano- vemberi haiti államfőválasztásról lesz szó, amelyen-eddigúgy nézett ki-jó eséllyel indul Wyc- lef Jean hiphop-sztár és producer, a kilencvenes években vüághírűvé vált Fugees alapítója, mellesleg egyik kedvenc da- lpm szerzője. A Gone' till November annyit tesz, „Novemberre eltűnök”, de fordítható így is: „N ovemberig meghalok”. Ahaiti származású sztár közvetlenül a földrengések után közölte indulási szándékát, hangsúlyozva, hogy karrieije kezdete óta igyekszik felhívni a világ figyelmét a kontinens legszegé- nyebbországánakproblémáira, sőt kari tatív szervezetet is létrehozott e célból. A hír nagy port kavart. BírálóiWyclefszemére vetették, hogy nincsenek politikai tapasztalatai, sőt nem ismerheti az országot, mivel csak kilencéves koráig élt a szigeten, majd családjával az USA-ba költözött és amerikai állampolgár lett. Aztán az általa alapított jótékonysági szervezet könyvelését vették górcső alá, és sikkasztás gyanúja merült fel. Például pénzt vett fel tőlük karitatív fellépésért, illetve az alapítvány az énekes résztulajdonában álló televíziónál vásárolt hirdetési időt. Wyclef azonban tiltakozik, vágják le a kezét, ha hozzányúlt a szegényeknek összegyűjtött pénzhez. Akérdéses számlákat tapasztalatlansága „számlájára” írta, és közölte: pont azért akar hazája elnöke lenni, hogy véget vessen az ott burjánzó korrupciónak. Ekkortöbbfenyegetőleve- let is kapott, amelyekben az állt, hogy megölik, ha valóban jelölteti magát. Pár napja aztán a választási tanács eldöntötte a kérdést. Wyclef Jean nem indulhat a haiti elnök- választáson, mivel nem felel meg a követelményeknek. Feltétel ugyanis, hogy a jelölt az elmúlt öv évben folyamatosan Haitin éljen, illetve nem lehet más ország állampolgára. A téma-tehát lezártnak tekinthető, az énekes elfogadta a döntést és támogatóit is erre biztatja, hozzátéve, hogy a továbbiakban is mindent meg fog tenni Haiti felvirágoztatásáért. Rajta kívül egyébként a 34je- löltből további 18 főt zárt ki a választási tanács különböző indoklásokkal. Azaz tizenhatan versengnek máj d az államfői szé- kért abban az országban, ahol 300 ezer ember halálát okozta a januári természeti katasztrófa, és a fővárosban jelenleg is több mint 1,5 millióan élnek otthon nélkül. A győztes élete azért is nehéznek ígérkezik, mert Haiti államfői ritkán töltik ki az öt éves mandátumot, gyakoribb, hogy idő előtt félreállítják őket, esetleg merénylet áldozatai lesznek. Wyclef maga is így fogalmazott néhány évvel ezelőtti, President című dalában: „Ha én lennék az elnök,/Pénteken megválasztanának/ Szombaton lelőnének/Vasárnap eltemetnének”.
