Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-23 / 194. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Mayer Éva kiállítása Somoija. Augusztus 27-én, pénteken 19 órakor tartják a somor- jai refomátus templomban Mayer Éva fiatal grafikusművész Ré­teghiány avagy Korlátok a fejedben vannak... című kiállításának megnyitóját, valamint első katalógusának bemutatóját. A kiállí­tást, mely a VI. Templomkerti Napok rendezvénysorozatának nyi­tóprogramja, Uszkay Tekla művészettörténész nyitja meg. Közreműködik Mayer József (nagybőgő), a Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetem hallgatója. Mayer Eva kiállítása október 31-ig látogatható, (ú) Magyarország napja Sanghajban Sanghaj. Tegnap Magyarország nemzeti napjával kezdődött a 2010-es sanghaji világkiállításhoz kapcsolódó magyar kulturális programsorozat. A magyar nemzeti nap során a szervezők az expó területén népszerűsítették Magyarországot, a magyar kultúrát. „A város és a zene” címmel este nagyszabású gálaműsorra került sor az expóközpont auditóriumában, a program a népzenétől egészen a 20. századi zenéig felölelte a magyar zeneirodalmat. Az Art Fo­rum Hungary néven ma induló rendezvénysorozat helyszíne Sanghaj belvárosa lesz. (MTI) Almodovar és Banderas újra együtt Madrid. Ma kezdődik Pedro Almodovar La piel que habito (A bőr, amelyben élek) című filmjének forgatása, amely két évti­zed után újra összehozta a spanyol rendezőt és a közben Hollywoodban is befutott Antonio Banderast. A produkció Thi­erry Jonquet Tarántula című regénye nyomán készül. Almodo­var műfajilag a horrorok közé sorolta a sztorit, amelyben Ban­deras egy plasztikai sebészt alakít, aki szörnyű bosszút áll lánya megerőszakolóján. A hollywoodi sztár olyan kollégák közé ke­rül, mint Elena Anaya, Marisa Paredes, Jan Cornet vagy Rober­to Álamo. A film operatőre Jósé Luis Alcaine lesz, a zenét pedig Alberto Iglesias komponálja. A Malagából származó Banderas a nyolcvanas években Pedro Almodovar alkotásaiban tűnt fel: ját­szott A szenvedélyek labirintusa, a Matador, valamint A vágy törvénye című filmekben. (MTI) Megjelent az Opus folyóirat legújabb száma Csoportkép takarásban LAPAJÁNLÓ Az Opus idei 4. számának nyi­tóblokkja antik szerelmes és ero­tikus verseket közöl - Arkhilo- khosztól, Catullustól, Horatiustól és Ovidiustól - Csehy Zoltán összeállításában és fordításában, folytatva költőnk évtizeddel ez­előtt nagy visszhangot keltett, Hárman az ágyban című emléke­zetes fordításkötetével elkezdett munkáját, annak új, részben át­dolgozott, részben bővített kiadá­sára készülve. A Közelmúlt c. rovatban Beke Zsolt (Csoportkép takarásban), Jitka Rožňová (A 2009-es év poé­tikája, avagy Bolyongások a szlo­vákiai magyar költészet labirintu­sában) és Szalay Zoltán (Emlékfu­tamok, szürkeárnyalatok) értékeli az elmúlt évi szlovákiai magyar irodalomtudományi és -kritikai, valamint vers- és szépprózater­mését. A szépirodalmi műfajokban a lap Kulcsár Ferenc, Vörös István, láncú Laura és Zsillé Gábor verseit, valamint Bárczi Zsófia (Boldog Amarinda; Boldog Chrisosstophus és Boldog Eulália; Boldog Eulália legyőzettetése), Vermes István (In memoriam nyalogatós kiskutyus) és Fehér László (Nyolc óra) kispró­záit, illetve Pjotr Hrumov scifi- monológját (Ugrás az űrbe) közli. A következő szövegtömbbe, a Slipstreambe két tanulmány ke­rült: Szamosi Gertrud J. R. R. Tol­kien immár klasszikussá érett re­meklését, A Gyűrűk Urát veszi elemzés alá (Szubjektum és hata­lom diskurzusai...), Kelemen Zsolt Az Unhelmlich-manőver, avagy A kísérteties fogalma Philip K. Dick művein keresztül, a lacani pszichoanalízis tükrében címmel írt tanulmányt. A Palimpszeszt három könyvet értékel: Dobsony Erzsébet Shein Gábor (retus) című verseskötetét, Cserman József a H. Nagy Péter ál­tal a fantasztikus irodalomról, sci­ence fictionról és cyberpunkról összeállított tanulmánykötetet, az Idegen univerzumokat, L. Varga Péter pedig a Harry Potter-köny- vek írójának, J. K. Rowlingnak a Bogár bárd meséi című új kötetét. A lap képzőművészeti részében Farkas Roland műveiből közöl vá- lagatást, akinek munkásságáról Hushegyi Gábor közöl ismertetést. A folyóirat melléklete az idén kerek születésnapjukat ünneplő, szlovákiai illetékességű magyar írókat - a 90 éves Lehocky Terézt Tóth László, a 80 éves Dobos Lász­lót Grendel Lajos, Duba Gyulát Kocur László, Fonod Zoltánt Né­meth Zoltán, Szeberényi Zoltánt Keserű József, a 75 éves Révész Bertalant Bárczi Zsófia, Tőzsér Árpádot Csehy Zoltán, a 70 éves Kövesdi Jánost Bodnár Gyula, Tóth Elemért Z. Németh István, Zirig Árpádot Sánta Szilárd, a 65 éves Bereck Józsefet Szalay Zol­tán, L. Erdélyi Margitot Ardamica Zorán, Popély Gyulát Vajda Bar­nabás-köszönti. (ti) A jelentős adókedvezményeknek köszönhetően egyre több külföldi filmes dolgozik Kelet-Európábán Prága tovább verseng Budapesttel Nyolc év. Ennyit veszítettek a csehek. Időben. Dollár- milliókban még többet. A Prágában forgatott külföldi (nagyrészt amerikai) pro­dukciók 2003-ban még 7,5 milliárd koronával gazda­gították az állam kasszáját. SZABÓ G. LÁSZLÓ Tavalyelőtt már csak 700 millió, de még tavaly is csupán 3 milliárd koronát fizettek a csehek filmes szolgáltatásaiért, ami lényegesen kisebb összeg, mint a hét évvel ez­előtti. Mint filmes helyszín, Prága éve­ken át vezetett Budapest előtt. Az igazán nagy költségvetésű pro­dukciókat, mint a Tom Cruise fő­szereplésével készült Mission: Im­possible-!, a Narnia Krónikáit vagy nemrég a Daniel Craig főszereplé­sével forgatott James Bond-filmet a csehek közreműködésével for­gatták le, hiszen Prága, illetve Bo- hémia olcsóbb helyszíneket kínált a stáboknak, mint Budapest. A lé­nyeges változás 2004-ben követ­kezett be, amikor a külföldi filme­seknek bevezetett 20 százalékos adókedvezmény miatt Budapest javára billent a mérleg. Magyaror­szágon két évvel ezelőtt 47, tavaly 52 külföldi produkció készült. Prága pedig mindeközben szomo­rúan nézte, mi zajlik körülötte. Amiről le kellett mondania, azt nem sokkal később már Magyaror­szág, Románia vagy Németország szerezte meg. Pénz beszél... Pénz beszél, Hollywood választ: Három év alatt (2004 és 2007 kö­zött) a csehek 6,3 milliárd koronát veszítettek, csak mert az amerika­iak meggondolták magukat, és ol­csóbb szolgáltatások után néztek. 2007-ben, amikor a Narnia Króni­káinak második része forgott Prá­gában, az amerikai filmesek 1,5 milliárd koronát fizettek a cseh ál­lamnak. S a gazdasági hatás mel­lett van egy másik komoly tényező is, amely az ország malmára hajtja a vizet. Nagyobb reklám aligha kell egy városnak, mint hogy az egész világ tudja: Angelina Jolié Prágá­ban forgat (Wanted), s férje, Brad Pitt a gyerekekkel együtt vele van. A világsajtó naponta hírül adta, hol s mivel töltik szabad idejüket a száztornyú városban. Vagy egy másik példa: amikor az öt évvel ezelőtt Prágában forgatott koreai tévésorozat adásba került Kelet- Ázsiában, a koreai légiforgalmi társaság közvetlen járatot indított Prága és Szöul között, ami azóta is működik. Tom Cruise, tizenöt évvel ez­előtt, amikor mint producer ki­egyenlítette a Mission: Impossible forgatási számláját, azt nyilatkoz­ta: soha többé nem jön vissza Prá­gába. Ugyanis a végén jóval többet fizetett, mint azt korábban elgon­dolta. De most egyértelmű jelek utalnak arra, hogy Cruise ismét Prága felé kacsingat. Nincs kizárva, hogy a Misson: Impossible 4. része a cseh fél közreműködésével készül el. Mint ahogy az sem, hogy a Nar­nia Krónikái 4. részét is Prágában forgatnák (ahol az első két rész for­gott, de a harmadik már olyan költ­séges lett volna, hogy a producer inkább Ausztráliát választotta). És George Lucas is tovább élteti a re­ményt a csehekben. Ó a Csillagok háborúja televíziós változatához szemelte ki Prágát. Ez év nyarától ugyanis már a csehek révén is 20 százalékos adókedvezményben ré­szesülnek a nemzetközi produkci­ók. Januártól júniusig hét külföldi alkotás forgott volna Prágában, ha az adókedvezmény már korábban életbe lép. Köztük a Monte Carlo, a Borgiák és Rítus, amelyeket végül Budapest kapott meg. A Captain America stábja Londont, a The Da­nish pedig Berlint és Budapestet vá­lasztotta. Jönnekadánok és a franciák Egy nagyszabású dán történel­mi film és egy Catherine Deneuve főszereplésével készülő francia produkció azonban már bekerült a csehek hálójába. Ezzel el is ru­gaszkodtak a mélypontról, és újra nagy reményeket táplálnak a kü­lönböző szolgáltatásokat kereső külföldi filmesek iránt. Prága nem akar többet veszíte­ni. Európa új Hollywoodja Mint ahogy Budapest is hajtja a maga filmes üzleteit. Ahogy a The New York Times után a Time ma­gazin is megírta: Budapest sokarcú város a filmezéshez, hiszen építé­szetét tekintve igazi kaméleon. Vannak utcái, amelyek Párizsnak, Londonnak, Rómának, Berlinnek, Buenos Airesnek (Evita) is beille- nek, de megtörtént már az is, hogy New York-i arculatát is megmu­tathatta a mozivásznon a hungari- an capitol. Budapest Európa új Hollywoodja lehet, állítják az amerikai filmes szakemberek. Még akkor is, ha Martin Scorsese új filmjéből (The Invention of Hugo Cabret) „kicsúszott”, mivel a fran­ciák is résen vannak, és az év eleje óta ők is alacsony bérköltségekkel édesgetik magukhoz a külföldi produkciókat. A Maupassant regénye alapján amerikai színekben forgatott Bel Amit (A szépfiú) azonban ők sem tudták megszerezni. Az Andrássy út nemrég 19. századi Párizst ját­szott, ahol a címszerepet alakító Robert Pattinson (a sápadt arcú vámpírfiú) Georges Duroy néven nem éppen nagy tehetségű újság­íróként konflissal közlekedett. (Van egyébként magyar színész is a filmben: Czukor Balázs, aki az idei budapesti filmszemlén a Czu- kor-show című filmben remekelt.) A Monte Carlót a májusban megnyílt rákospalotai stúdióban forgatták egy tizennyolc éves éne­kesnő, Selena Gomez főszereplé­sével, aki - ha már itt járt - klipet is készített Budapesten. Eredetileg Nicole Kidmanre várt a szerep, de mivel elfoglaltságai miatt le kellett mondania róla, a forgatókönyvet átírták, a karaktereket fiatalabbra cserélték, Nicole Kidman neve pe­dig majd a film producereként tűnik fel a stáblistán. Kéthetes római forgatás után már a Rítus stábja is Budapesten dolgozik. A valós eseményeken alapuló horror-thriller főhőse egy hitében megingott papnövendék (Toby Jones), akit a Vatikánba küldenek, hogy egy idős paptól sa­játítsa el az ördögűzés mestersé­gét. Ezt a szerepet Anthony Hop­kins alakítja, aki esténként belvá­rosi kávéházak teraszán ücsörög - anélkül, hogy bárki is felismerné benne A bárányok hallgatnak pszichopata gyilkosát. Jeremy Irons Budapesten Jeremy Irons is hónapokat tölt Budapesten. Ő a Borgiák című ti­zenhárom részes tévésorozatban (Neil Jordan rendezésében) a 15. században élt korrupt és nagy ha­talmú család fiát, Rodrigo Borgiát játssza, akit 1492-ben pápává vá­lasztottak. Irons hosszú időre rendezkedett be szállodai szobá­jában, hiszen az egész őszt itt tölti Budapesten, vagyis a Duna menti Hollywoodban - ahogy amerikai filmesek Kelet-Európa egyik erős pozíciót nyert forgatási helyszínét emlegetik. Nemcsak színház- és filmcsináló volt a „sármos provokátor", hanem független közéleti személyiség is Elhunyt Christoph Schlingensief rendező MTl-JELENTÉS Berlin. Hosszú betegség után szombaton elhunyt Christoph Schlingensief film-, színház- és operarendező, a Burkina Fasóban létrejött Operndorf alapítója. Sch- lingensiefet 50 éves korában érte a halál. Budapesti bemutatkozá­sát a Magyar Állami Operaházban betegsége súlyosbodása miatt mondták le. Christoph Schlingensief honlap­ján percről percre nő a részvétnyil­vánítások száma, magánemberek és kollégák búcsúznak a szeretet­(TASR/AP-felvétel) reméltó, sármos provokátortól. Nemcsak színház- és filmcsináló volt, hanem olyan független köz­életi személyiség, aki szinte min­den aktuális kérdéshez hozzászólt -jelentette vasárnap a ZDF német televízió. Színházi-televíziós akci­ókkal, performanszokkal, az ausztriai Wolfganseeben „proteszt úszással” tiltakozott Helmuth Kohl akkori német kancellár foglalkoz­tatáspolitikája, Bécsben Jörg Ha­ider előretörése ellen és látványo­san „kimosta” a politikusok szennyesét, kifigurázta Willy Brandt és felesége parvenüségét. Operarendezései között a bra­zíliai Manausban színre vitt Wag­ner mű, A bolygó hollandi a hely­szín, a dél-amerikai latin kultúra integrálása miatt emelkedik ki. A 2009-es hamburgi színházi feszti­válon bemutatott alkotása - a ze­ne, a szó, a mozgókép eszközével - már saját küzdelmét is megjele­nítette a tüdőrákkal. Budapesten ősszel Luigi Nono Intolleranza (Türelmetlenség) című operáját rendezte volna. Ahogy másnak kell befejeznie a berlini Staatsoper Unter den Lin­den premierjét is. (Képarchívum) _____________X___Sn__________________9HH Eva Green es Daniel Craig a Casino Royale-ban, amelyet Prágában forgattak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents