Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-18 / 190. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 18. DlGlTÁLlA 13 ___I__________Hl____II_: . :Y-.v----_I-------------■ A Google vezérigazgatója szerint ha valaki egy szörnyű, ördögi bűncselekményt akar elkövetni, akkor már egyáltalán nem természetes, hogy elbújhat a teljes névtelenség pajzsa mögé (Képarchívum) Egyetlen lehetőség a problémák kezelésére az átláthatóság megőrzése és a névtelenség megszüntetése Közeleg a netes névtelenség vége? A Google vezérigazgatója úgy véli, hogy a személyiségijogok maximális tiszteletben tartása mellett véget kell vetni az abszolút anonimitásnak. IT-CAFÉ INFORMÁCIÓ Nincs helye a teljes névtelenségnek a j övő webes világában - fejtette ki határozott álláspontját Eric Schmidt, a Google vezetője egy, az internet társadalmi hatásaival foglalkozó konferenciánnéhánynapja. Schmidt szerint a névtelenség oly sok káros jelenséghez vezetett, melyeket csak akkor lehet megszüntetni, de legalábbis mérsékelni hatásukat, ha a kormányok fellépnek az anonimitás elterjedt gyakorlata ellen: „Az adatvédelem szem előtt tartása rendkívül fontos követelmény. De az adatvédelem nem egyenlő a névtelenséggel. Roppant fontos, hogy a Google és mindenki más is tiszteletben tartsa a személyiségi jogokat. Az embereknek joguk van adataik védelméhez; ez természetes, ez normális. így kell eljárnunk. De ha valaki egy szörnyű, ördögi bűncselekményt akar elkövetni, akkor már egyáltalán nem természetes, hogy elbújhat a teljes névtelenség pajzsa mögé. Társadalmunkban ez megengedhetetlen. A bíróságoknak megvan a joguk az elkövetők azonosítására. Az abszolút anonimitás roppant nehéz helyzeteket teremthet kormányaink és közösségünk számára.” A Google-vezér nyilatkozata egybecseng az egyre erősödő trenddel, melyben az állami hivatalok mind nagyobb elégedetlenségüket fejezik ki a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, s érvelésük alapköve az, hogy az anonimitás mai gyakorlata komolyan megnehezíti a bűnüldözők munkáját. (Pikáns és elgondolkodtató azonosság, hogy a netezők személy szerinti azonosításának igénye az utóbbi időben gyakorlatilag egyszerre támadt fel a nyugati demokráciák politikusai körében, néhány kapitalista világcég vezetőinél, illetve a diktatórikus módon kormányzott országokban - pl. Belarusz, Kína stb.). Schmidt véleménye mögött az a meggyőződés rejlik, hogy szerinte a viharos sebességgel fejlődő technikai lehetőségeket képtelenek követni társadalmilag a közösségek: „Az egyetlen lehetőségünk, hogy kezeljük a problémákat, ha valódi átláthatóságot biztosítunk, és nem névtelenséget. Az aszinkron fenyegetések világában túlságosan veszélyes az, ha nem lehet az egyes személyeket azonosítani. Szükségünk van (ellenőrzött) névkontrollra. Ez lesz a kormányok elvárása is”. Ahogy az index.hu minapi cikke is körüljárta, a következő évek egyik legnagyobb internetes vitája van kialakulóban. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a névtelenség előnyei és hátrányai, az ebből fakadó problémák igazán életbevágóak lettek nagy társadalmi, politikai és üzleti csoportok számára. Az iPhone-használók kétszer több szexpartnert találnak, mint az androidos telefonok tulajdonosai Többször szexeinek az iPhone-tulajdonosok FELDOLGOZÁS Tisztázatlanok az ok-okozati összefüggések, de a statisztikák arról árulkodnak, hogy az iPhone- használók kétszer több szexpartnert találnak, mint az androidos felhasználók. Az ismerkedőportálokon néhány profilképben kell bemutatkozni a leendő partnernek, ami komoly kihívások elé állítja a társkeresőket. Az OK Cupid portál már adott néhány jó tanácsot arról, hogy miként kell pózolni, és most azt is elárulja, hogy a statisztikák szerint melyik fényképezőgépek készítik a legvonzóbb felvételeket. Felmérésükhöz több mint félmillió fényképet párba állítottak, és megkérték a felhasználókat, hogy válasszák ki a vonzóbbat. Kamerák és mobilok is szerepelnek a statisztikában. Lehet bohóckodni az okostelefonokkal, de aki szexpartnert keres, az inkább komolyabb fényképezőgéppel készítse el a profilképét. Csak a Sony Ericsson és az Apple mobiljaival készült képeket találták vonzónak, míg a fényképezőgépek közül csak a Nikon Coolpix és a Kodak EasySharé került a grafikon negatív tartományába. A Panasonic Micro 4/3s győzött, és a Canon lenyomta ősi riválisát, a Nikont. A legbénább képek Motorolóval készültek. A névtelen adatokból azt is kiderítették, hogy kortól függetlenül az iPhone-tulajdonosok szerzik a legtöbb partnert, és a harmincévesek körében az iPhone kétszeres előnyt jelent az Androiddal szemben. Vakuzni csak akkor érdemes, ha valaki idősebbnek akar látszani. Sokkal idősebbnek. A 28 évesekről készült vakus képek pont annyira vonzóak, mint a 35 évesekről vaku nélkül készült képek. Az oka igen egyszerű: a legtöbb kamerán a vaku közvetlenül az arcot világítja meg, és ezzel kiemeli a ráncokat, és furcsa árnyékok keletkeznek a képen. Profi vakuval, amely a plafon felé irányítható, megoldható a probléma. Fontos a kis mélységélesség is, mert az érdeklődők a kép főszereplőjét akarják jól látni, nem a hátteret, (i) A névtelen adatokból azt is kiderítették, hogy kortól függetlenül az iPhone-tulajdonosok szerzik a legtöbb partnert, és a harmincévesek körében az iPhone kétszeres előnyt jelent az Androiddal szemben (Képarchívum) A többség ellenezné a munkaidő alatti tiltást Óriási károkat okoz a munkahelyi Facebookozás MTl-HÍR A Twitter a Facebook és az ezekhez hasonló közösségi portálokra fecsérelt munkaidő évi 14 milliárd font veszteséget okoz a brit gazdaságnak - derül ki egy friss felmérésből. A nagy-britanniai munkavállalóknak több mint a fele ismerte el, hogy a különböző közösségi oldalon található profilját munkaidőben frissíti, miközben a válaszolók harmada mondta, hogy napi fél órát használja ezeket az oldalakat. Kétmillió munkavállaló - azaz a 34 milliós brit munkaerőpiac 6 százaléka - vallotta be, hogy munkaidejéből napi egy óránál is többet pazarol csevegésre, a barátok rendezésére illetve képek, videók feltöltésére. A MyJobGroup.co.uk, helyi állásbörzeoldalakat tömörítő szervezet elemzése szerint az elfecsérelt munkaidővel évi 14 milliárd fontot veszít a brit gazdaság. Az 1000 alkalmazottal végzett felmérésükből azonban kiderül, hogy a válaszolóknak mindössze 14 százaléka ismerte el a közösségi oldalak termelékenységre gyakorolt káros hatását. Tíz százalék szerint munkájára kifejezetten kedvezően hat a Facebook és a Twitter használata. A felmérésben részt vevők kétharmada ellenezné a közösségi portálok munkaidő alatti letiltását. Az egy évvel ezelőtti hasonló tanulmány idején még csak a brit munkavállalók fele használta a közösségi oldalakat, amelyeken hetente átlagosan negyven percet töltöttek. Lee Fayer, a MyJobGroup.co.uk ügyvezető igazgatója a felmérések eredményeivel kapcsolatban elmondta: egyértelműen látszik, hogy a brit munkavállalók egyre több időt töltenek a közösségi portálok böngészésével, ez az ellenőrizetlen tevékenység országszerte számtalan munkahelyen vetheti vissza a termelékenységet. „A vállalatoknak a közösségi portálok használatát is ellenőrizniük kell munkaidő alatt, és gondoskodniuk kell arról, hogy ezeknek az oldalaknak a látogatásával a munkavállalók ne élhessenek vissza a szabad internethasználattal” - magyarázta Fayer. V «. <*' I*. • * '* «Ä» , W M & ..... „ 4» B M WB & ® *&' **■ 14|, _Jj® ni .4* IS *• _~»-u ’ *■ »« * _ m * 823SB fi . *» * “-*•*! « J Zl fi . a*. 8 " « & --» a * *0*1 u 3 CT * “ * * * a* * - H* * a » o * x ■ * a rí as fi m a ■- " £ — fii * tHle (Képarchívum) Újabb eszközhöz jutottak az adathalászok és a csalók Fotókat és neveket adott ki a Facebook FELDOLGOZÁS Újabb hibát találtak a Facebook rendszerében, a támadók ki tudták deríteni az emailcímekhez tartozó személynevet. Még akkor is, ha az illető nem hozta nyilvánosságra ezeket az adatokat. Átmenetileg újabb eszközhöz jutottak az adathalászok és a csalók, a Facebook hibás működése segítette a munkájukat. A közösségi portál bejelentkezési oldala ugyanis bárkinek elárulta, hogy egy adott emailcím kihez tartozik. Csak be kellett írni egy emailcímet a bejelentkezési oldalon, és ha a tulajdonosa az 500 millió Facebook-felhasználó közé tartozott (aminek igen nagy az esélye), akkor a közösségi oldal egyszerűen kiadta az illető nevét és fotóját. Atul Agarwal, a Secfence Technologies informatikai cég kutatója szerint a felhasználók ezen nem tudtak változtatni, az adatok szigorú védelme esetén is kiszivárgott az információ. A kutató azt is bebizonyította, hogy a támadóknak nagyon egyszerű dolguk volt: írt egy egyszerű programot, amely automatizálja az adatlopást. A Facebook már kijavította a rendszerét, (i)
