Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-17 / 189. szám, kedd
8 Kultúra UJSZO 2010. AUGUSZTUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Buli a Csak Van zenekarral Dunaszerdahely. A Csak Van zenekar, „Közép-Kelet-Európa legvidámabb és leggördülékenyebb együttese” augusztus 22-én Dunaszerdahelyen, a Szabadidőparkban ad koncertet. Ahogy meghívójukban megfogalmazták: „Több mint egy éve lehetett utoljára látni a Csak Van igazán igazi arcát. Most egy bő egyórás rockbulira hívunk meg mindenkit Dunaszerdahelyre, ahol végre nem akusztikusán szólalnak majd meg a dalaink, hanem bátran kieresztjük Alan hangját!” A Csak Van koncertje kb. 18 órakor kezdődik, de az estnek lesznek más fellépői is. (ú) Megnyílt a pécsi Bauhaus-kiállítás Pécs. A XX. század első felének legjelentősebb művészeti intézményét, a Bauhaust és alkotóinak munkásságát bemutató, mintegy félezer műtárgyból álló kiállítás nyüt Pécsett vasárnap. Annemarie Ja- eggi, a berlini Bauhaus Archiv igazgatója a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program zászlóshajójának tekintett kiállítás megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar bauhauslerek munkáit a középpontba állító tárlat hosszan tartó kutatások eredményeként, több magángyűjtemény anyagából állt össze. Célja, hogy bemutassaamagyarokeddigkevésséhangsúlyozotthozzájárulásáta modern művészet ezen alapvető, sokat vitatott vonulatához. A kiállítás az építészettől kezdve a bútortervezésen át a szőnyegszövésig, a kísérleti színházi elgondolásokban való részvételig átfogó képet kíván nyújtani arról, miként hatottak az iskolára a magyarok. (MTI) Határon túli magyar fiatalok 15. találkozója Vendégségben Budapesten TÁJÉKOZTATÓ A fő hangsúlyt a nemzetiségi helyzetben lévő irodalmak kapták az idei, 38. Tokaji írótáborban Síppal, dobbal, nádihegedűvel Hodossy Gyula az írótábor Hordó díjával Budapest. Vasárnap kezdődött és augusztus 25-ig tart a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozója, a Hungarofest Nonprofit Kft. - Égtájak Iroda rendezésében. A rendezvény különlegessége, hogy nem kizárólag a Kárpát-medencéből hívtak a szervezők résztvevőket, hanem ebben az évben négy kontinens 31 országából 700, a magyar nemzeti kultúra hagyományait, értékeit ápoló középiskolás korú fiatal érkezik. A program lehetőséget ad a meghívottaknak, hogy tíz napon keresztül anyanyelvi környezetben lehessenek, és olyan történelmi, művelődéstörténeti ismeretekkel London. Danny Boyle igaz történet alapján forgatott hegymá- szós drámája, a 127 Hours (127 óra) zárja az októberi Londoni Filmfesztivált - jelentették be a hét végén a szervezők. Bár a nagy múltú fesztivál történetében még nemigen fordult elő, hogy két éven belül ugyanannak a rendezőnek egy-egy munkája zárja a programot, a filmvilág élvonalába tartozó Boyle izgalmas témát és látványvilágot nyújtó filmje remekül illik majd a vetítéssorozat végére - idézte a BBC hírportálja Sandra Hebront, a filmmustra művészeti igazgatóját. A 2008-ban bemutatott Gettómilliomos Oscar-díjas rendezőjének 127 Hours című produkciója egy bajba jutott hegymászó történetét eleveníti fel. Áron Ralston 2003-ban egy Utah állambeli kanyonban túrázott, amikor egyik karja beszorult egy elszabadult szikla és a kanyonfal közé. A hegymászó végül úgy szabadította ki magát, hogy késével levágta beszorult karját, majd saját lábán vánszorgott le a hegyről. Az „egyszereplős” filmben James Franco alakítja a hegymászót, Áron Ralstont, aki öt napot töltött a szikla fogságában. A forgazdagodjanak, melyekhez otthon nem juthatnak hozzá. De a találkozó legnagyobb értéke, hogy nagyszerű alkalmat biztosít az intézményes és baráti kapcsolatok kialakítására. A programban harmonikusan ötvöződnek a közösségi együttlé- tek és a művészeti fesztiválok jellemzői. A művészeti együttesek bemutatkozása mellett közművelődési és szórakoztató programok (múzeumlátogatás, ismeretterjesztő előadás, színházi és cirkuszi produkció, táncház, sétahajózás stb.) szerepel a találkozó eseményei között. A jubileumi találkozó kiemelt eseményei a Széchenyi- és Erkel-emlékévhez, valamint az Európa Kulturális Fővárosa Pécs programhoz kapcsolódnak, (éi) gatókönyvet Simon Beaufoy írta, aki a Gettómilliomos könyvét is jegyezte. A kéthetes 54. Londoni Film- fesztivál október 13-án nyílik az eddig főleg zenei videókat forgató Mark Romanek Never Let Me Go című drámájának vetítésével. A hegymászót James Franco alakítja (TASR/AP-felvétel) A magyar irodalom égtájai - a sokágú síp Tokajban - hirdette a 38. Tokaji írótábor plakátja. S hogy mennyi is az a sok ág, hogy amikor megszólal, harmóniát vagy diszharmóniát teremt-e, és hogy egyáltalán ismerik-e egymást a „sípok”, ezekre kerestek választ írók, költők, irodalomtörténészek augusztus 11. és 13. között. CSAPODY KINGA Illyés Gyula képét - melyben a trianoni döntés után lecsatolt területeken működő irodalmakat nevezte együttesen ötágú sípnak- vették alapul a kuratórium tagjai, amikor a tematikát meghatározva Magyarország határain túl élő irodalmárokat kértek fel, hogy tartsanak előadást a plenáris üléseken, és vezessenek szekciókat, gondolkozzanak, ötleteljenek együtt a jelenlévőkkel. A hagyományokhoz hűen a tábort a Rákóczi-pincében nyitotta meg Mezey Katalin elnök asszony, és elmondta, hogy a kuratórium idén a 21. század sajátos helyzetét kívánta megtárgyalni, áttekinteni az elmúlt kilencven évet. „Az irodalomtörténet áttekintésén túl fontos a jelen viszonyrendszerének feltérképezése, és egyben az is, hogy véget vessünk az irodalom szétszabdaltságának. Ez a folyamat felgyorsulhatna, ha legalább a tudatunkban beforrad- hatnának a tépések, szakadások, és félreállíthatnánk a tabukat.” Kérdésként fogalmazódott meg, hogy vajon felnőtt, felnőhetett-e egységes írótársadalom, s bizakodását fejezte ki, hogy a háromnapos tanácskozás végére kedvező válasz fog megfogalmazódni, s „kezdetét veszi egy folyamat, ami egyetemessé, egységessé és egészségessé teszi az irodalmi gondolkodást.” Két és fél nap alatt harminchat előadás hangzott el a plenáris üléseken és a szekciókban, s bár a fő hangsúlyt természetesen a nemzetiségi helyzetben lévők (Szlovákia, Románia, Ukrajna) kapták, de rajtuk kívül a szórványmagyarság irodalma is képviseltette magát egy-egy előadás erejéig Ferdinan- dy György (Puerto Rico) és Sail László (Svédország) személyében. (Utóbbi csak levél formájában volt jelen.) A szlovákiai magyar irodalom témakörével Németh Zoltán költő, irodalomtörténész, a Bél Mátyás Egyetem oktatója és Szalay Zoltán jogász, prózaíró egy-egy plenáris előadásban foglalkozott. Németh a „szlovákiai magyar irodalom” szókapcsolat meghatározása felől vizsgálta kronologikus sorban az elmúlt időszakot, Balia D. Károly „van-e költészetünk?” kérdésfelvetésétől az Iródia mozgalom „felesleges ez az elnevezés”- mentalitásáig, s emellett bemutatottjelenségeket - líra-vita, Fekete Szél nemzedék, avantgárd és a Stúdió Rt, Opus, Kalligram, - s röviden bemutatott alkotókat, úgy mint Tőzsér Árpád, Mizser Attila, Grendel Lajos, Norbert György, H. Nagy Péter, egy-egy művüket is említve. Szalay Zoltán a generációk felől indította előadását, s ahogyan a „Pétereket” szokás emlegetni, úgy a szlovákiai magyar irodalomban lehetne a „Zoltánokról” beszélni, Hizsnyaira, Csehyre, Némethre reflektálva, még ha a generáció nem is feltétlenül pontos elnevezés. Szólt a Szőrös kő jelentőségéről, és az AB Art kiadó fiatalokat segítő tevékenységéről is. A szekcióelőadások betöltötték azt a szerepet, amit a nagyelőadásokon elhangzó néhol névsorolvasásba, és irodalomtörténeti korszakolásba átcsapó ismertetések nem tettek lehetővé, mindkét nap igazi, élő diskurzus alakult ki a csoportok tagjai közt. A négy munka- csoport: A magyar nyelv Kárpátmedencei helyzete - Nyelv és irodalom, a Magyar könyvkiadás, a Magyar folyóirat-kiadás és a Pályakezdés, fiatalok elnevezésűek. Első nap Beke Ottó szegmenseket emelt ki a vajdasági irodalomból. Az erdélyi fiatalok indulásáról beszélt természetesen és élményszerűen Po- toczky László, megidézve a Bulgakov Kávéház hangulatát, s nem szépítve a Bretter Kör beavatási rítusát sem. Megemlített irodalmi apákat, beszélt pályázatrendszerekről és az Irodalmi Kreativitás Versenyről is. Csütörtökön Hodossy Gyula előadása rímelt leginkább az erdélyi szisztémát és lehetőségeket bemutatottakra, azonban a szekcióban ülők osztatlan véleményeként fogalmazódott meg, hogy sem Magyarországon, sem pedig a környező országokban nem működik ennyire kiépített, jól működő, segítő, és lehetőségeket biztosító rendszer, mint a Szlovákiai Magyar írók Szövetsége által mozgatott. Átgondolt, élvezetes előadást hallhattunk az Iródia mozgalom kialakulásáról, s arról, hogy ez valójában az „együttgondolkodás iskolája volt”, ami a szabadgondolkodásra ösztönözte azt a 3-400 fiatalt, akik negyedévente összegyűltek, hogy versekről beszélgessenek. A teremben jelenlévők arcára kiült a döbbent elismerés, amikor a Tsomó (Irodalmi Kör) tagjainak elszánt munkájáról, az éjszakákon át, 9 indigós példánnyal gépelt szövegek sokszorosításáról mesélt. Mikor már különböző szekciók alakultak az író- dián belül - néprajzos, műfordítói, képzőművészeti s a természettudósoké - akkor elégelte meg és tiltotta be az akkori hatalom a mozgalmat. Hodossyt magát ekkor államellenes tevékenységgel vádolták, amit végül 1988-ban ejtettek. Ez idő tájt lépett fel határozottan az idősebb generáció, felkínálva lehetőségeket - a Madách Kiadó is, valamint létjogosultságot ígérve a Csehszlovák írószövetség, magukon belül mint Magyar Szekció - abban az esetben, ha hajlandók elfogadni valakit példaképnek, akin keresztül megőrzik a hagyományokat. Ekkor jött az alkalom, hogy az Irodalmi Szemle Holnap mellékletében felköszöntsék nyolcvanadik születésnapja alkalmából Tsúszó Sándort. Hónapokig nem derült ki a csel, s ezt a fajta „nem hagyom” magatartást, válaszreakciót most is csak ajánlani tudja Hodossy Gyula azok ellen, akik az alapján várnak csak el tiszteletet, mert idősebbek, vagy több könyvük van. Részletesen és büszkén beszélt az SZMIT munkáján belül a fiatalokról, a Pegazus-díjról s a mentorprogramról - kiemelve Juhász Katalin, Hizsnyai Zoltán, Z. Németh István és Grendel Lajos munkáját, s az egész éves segítségnyújtáson kívül az évente három alkalommal meghirdetett táborban folyó munkáról is szó esett, ezzel kapcsolatban különösen sok kérdés merült fel a közönségben. Hangsúlyozta, hogy nem csak az íróvá, de az olvasóvá nevelés is legalább olyan fontos feladat. Majd egyszerre „három sípot szólaltatott meg”: Tolnai Ottó versét, amire Zalán Tibor s ő maga is lírában reflektáltak. Második este a borkóstoló előtt még az EMIL (Erdélyi Magyar írók Ligája), és az SZMIT munkájába kóstolhattunk bele. Közel egyforma számú tagsággal rendelkeznek, ismertették céljaikat, beszéltek a kiadás, megjelenés, az emberekhez, olvasókhoz való eljutás nehézségeiről, majd felolvasással zárták az estet. László Noémi Bájos gyermekverseiből olvasott, Király Zoltán vagány, Farkas Wellmann Endre erős, kultúrtör- ténetileg is telített verseket olvasott, az SZMIT-es Gál Sándor is bemutatkozott, és Hodossy Gyula Híd című írása is elhangzott a kollégium udvarán. A tábor zárásaképp 1994 óta átadják a Tokaji írótábor díját, amit többek közt megkapott már Tóth Krisztina, Soóky László, Varró Dániel, Polgár Anikó és idén Király Zoltán erdélyi költő vehette át. Hordó díjat adományoztak Hodossy Gyulának, aki megígérte, hogy nem hagyja kiürülni a kitüntetést. Danny Boyle hegymászós filmje a londoni fesztiválon Öt nap a szikla fogságában MTl-HÍR (A szerző felvételei) Németh Zoltán a hazai magyar irodalomról nyújtott áttekintést előadásában
