Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-14 / 187. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Klaus nem fog nyomorogni Prága. Jelentősen csökken a jövő évben a vezető cseh po­litikusok bére, ha a parlament megszavazza a kormány által javasolt takarékossági intéz­kedéseket. A bércsökkenésen kívül a kormány a különféle il­letékeket is megadóztatná, s ez már a nyugdíjba vonult ve­zetők havi jövedelmét is csök­kentené. Például Václav Klaus államfő nettó havi jövedelme 64 ezer koronával lenne ala­csonyabb. Az elnök az idén havi nettó 387 100 koronát kap, ez jövőre 322 750 koro­nára esne vissza, ami 16,6 százalékos csökkenés. Az el­nöki iroda a terveket nem kí­vánta kommentálni. (kés) Szexbotrány a Magyar Gárdánál Budapest. Lemondott a Magyar Gárda főkapitánya, Kiss Róbert a stop.hu cikké­nek hatására. A portál hívta fel a figyelmet arra a videóra, amelyen a főkapitány szen­vedélyesen csókolózik egy nővel, aki nem a felesége. Az üj országos vezető megvá­lasztásáig Kiss Róbert két he­lyettese megosztva irányítja a szervezetet, (stop.hu) Moszkvában ködösítenek Moszkva. Az orosz Sz-300 típusú rakétakomplexumok már két éve, a grúziai háború óta Abháziában vannak, akko­riban erről minden partnert ér­tesített Moszkva, s azóta nem telepített oda újabb egysége­ket - idézett egy kremlbeli for­rást az Interfax. Andrej Nyesz- tyerenko külügyi szóvivő kije­lentette, hogy a rakétakomple­xumok az abháziai orosz tá­maszpont felszerelésének ré­szét képezik, állomásoztatá- suk védelmi célokat szolgál, és így nem sérti Oroszország vál­lalt kötelezettségeit. A napok­ban egy illetékes főtiszt azt mondta, hogy most telepítet­ték Abháziába az említett fegy­vereket. (MTI) Hiába esett, a szmog visszatért Moszkva. Több órás eső esett Moszkvában tegnap éj­szaka, a moszkvaiak reggel 20 Celsius-fok körüli hűvösre éb­redtek, de délre lassan újra füstbe borult a város. A meteo- rológusok előre jelezték, hogy a nap folyamán a szmog visszatérésére kell számítani, mert a szél alig két nap után ismét keletire fordul, vagyis onnan fúj majd, ahol a főváros közelében a legtöbb tűz pusz­tít. Napközben a szmog meg­jelenése mellett újra 30-32 fok volt. Három moszkvai terüle­ten megkezdték a korábban tüzelőanyag-kitermelés cél­jából kiszárított mocsarak el­árasztását. Oroszországban a XX. század eleje óta 1,5 millió, a Moszkvai területen 73 ezer hektárnyi mocsarat csapoltak le, hogy tőzeget termelhesse- nekki. (MTI) Burmában húsz év után tartanak újból választásokat - a legnagyobb ellenzéki tömörülés bejelentette: bojkottálják a voksolást Olcsó színjátékot rendez a katonai diktatúra Aung Szán Szú Kji egy múlt évi fotón (TASR/AP-fevétel) Miért Burma, ha Mianmar? Az ország nevét 1989-ben változtatta meg a katonai junta Burmá­ról Mianmarra, de a demokratikusan megválasztott parlament so­ha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást. Az el­lenzék azóta is a Burma alakot használja, a Mianmar megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának. A korábbi amerikai elnök is következetesen csak a Burma kifejezést használta, (ú) Rangún. Mianmarban, azaz Burmában húsz év után, no­vember 7-én parlamenti vá­lasztásokat tartanak. Ajunta csalárd módon ki akarja zár­ni ebből a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kjit. ÖSSZEFOGLALÓ A választási bizottság rövid köz­leményében felszólította a politikai pártokat, hogy augusztus 16 és 30. között adják le jelöltjeik listáját. Az új választási törvény értelmében az indulni kívánó pártoknak ki kell zárniuk soraikból a börtönviselt embereket. így a neves ellenzéki politikus asszony, Aung Szán Szú Kji pártja, a Nemzeti Liga a Demok­ráciáért (NLD) csak akkor vehetne részt a választásokon, ha kizárja vezetőjét. A tömörülés ezért boj­kottálja a voksolást. Szú Kji élesen bírálta ajunta által hozott számos, köztük a választá­sokra vonatkozó törvényt és hatá­rozatot, és a nemzetközi közösség­gel egyetértésben igazságtalannak és demokráciaellenesnek minősí­tette azokat. A katonai vezetés töb­bek között azt is előírta, hogy a pár­toknak a választási kampányuk ide­jén tilos bármi olyat mondani gyűléseiken, amivel bemocskolják az országról kialakult képet. Mianmart ötven éve katonai jun­ta irányítja. Legutóbb 1990-ben rendeztek választásokat, amikor az NLD elsöprő győzelmet aratott ugyan, ezt azonban a diktatórikus vezetés nem ismerte el. Elemzők szerint a mostani voksolással a ka­tonai rezsim voltaképpen a saját hatalmát akarja bebetonozni. Az utóbbi időben felmerült a ­sokak szerint megalapozott - gya­nú, hogy a katonai junta észak-ko­reai támogatással atomfegyverek és nagy hatótávolságú rakéták ki- fejlesztésén dolgozik. Ugyanis Ázsia két legfőbb önkényuralmi rendszere az elmúlt pár évben rendkívül szorosra fűzte kapcsola­tait, különösen a katonai együtt­működésterén. Szú Kji asszony Indira Gandhi­hoz és Benazir Bhuttóhoz hason­lóan családi indíttatásból állt a né­pe sorsát megjavítani akarók élére. 1945. június 19-én született Ran- gunban, a család harmadik gyer­mekeként. Apját, Aung San tábor­nokot, Burma nemzeti hősét, a vi­lágháborút követően a brit gyar­mati uralom elleni felszabadító harc egyik vezetőjét fél évvel a függetlenség kinyilvánítása előtt, 1947. július 19-én gyilkolták meg. Szú Kji külföldön nevelkedett. Arisztokrata származású diploma­ta anyját 1960-ban nagykövetté nevezték ki, s leánya vele együtt utazott Új-Delhibe. Itt kiváló kapcsolatokat épített ki Indira Gandhi indiai kormányfő családjával. 1964 és 1967 között Oxfordban tanult filozófiát, politi­katudományt és gazdaságtörténe­tet, majd 1969-től 1971-ig az ENSZ adminisztratív és költségve­tési kérdésekkel foglalkozó taná­csának titkárságán dolgozott. 1972-ben férjhez ment az Oxford­ban megismert Michael Arishoz, aki a buddhista vallással és Tibet- tel foglalkozik. A házaspárnak két fia született. Szú Kji 28 évi távoliét után, 1988-ban tért haza Burmá­ba. (MTI, ú) Feltöltik üzemanyaggal az atomerőmű reaktorát Beindítják Busehrt az oroszok „Vallomás" az iráni állami tévében a házasságtörésért halálra ítélt nő nevében Nem kövezik meg - felakasztják ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/London. Úgymond vallomást tett a házasságtörésért halálra ítélt, 43 éves Szakine Mo- hammadi Astiani nevében az iráni állami televízióban egy nő. Astiani külföldön tartózkodó ügyvédje szerint veréssel és kínzással kény­szerítették védencét erre. Astianit2006-ban ítélték el azzal a váddal, hogy félje halála után til­tott viszonyt folytatott két férfival. Előbb csak 99 korbácsütés volt a büntetése, de később megkövezés- re ítélték házasságtörés vádjával. Szerda este az állami tévé kamerá­jába nézve beszélt egy nő, aki feke­te csadott viselt, csak az egyik sze­me éS az orra volt látható, és a halál­ra ítélt Astianinak mondta magát. Azt állította, hogy az egyik férfi, akivel viszonya volt, felajánlotta neki, hogy megöli a férjét. Ő gya­korlatilag hagyta neki ezt megten­ni, sőt jelen volt, amikor az illető Szakine Astiani (TASR/AP) megölte a férfit - mondta azeri nyelven, szavait egy tolmács fordí­totta perzsára. A beszélő nő ezenkí­vül elítélte „a nyugati média­propagandát”. Az Astiani ellen megkövezéssel végrehajtandó halálos ítéletet an­nak idején számos bírálat érte a nyugati világban. Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő nemrég me­nedéket ajánlott az asszonynak. Ezt követően az iráni igazságszolgálta­tás felfüggesztette az ítélet végre­hajtását. Most júliusban azonban akasztással végrehajtandóra vál­toztatták az ítéletet. Emiatt ügy­védje attól tart, hogy ezt hamaro­san végre is hajtják. Mohammad Mostafael, az ügy­véd néhány napja Iránból váratla­nul Törökországba menekült, s onnan Norvégiába távozott. Már korábban is azt nyilatkozta a nyu­gati médiának, hogy az asszonyt kínzással kényszerítették vallo­másra. A CNN ezúttal is úgy érte­sült, hogy egy újabb, 48 órás kín­zás előzte meg Áshtiani szerda esti televíziós szereplését. A jelek sze­rint az iráni bíróság csavart egyet az ügyön, immár nem a félrelépés a fő vádpont, hanem - mint a be­ismerő vallomás is tartalmazta -, hogy az asszony tudott férje meg­ölésének tervéről. (MTI, NOL, ú) Lengyel botrány Szórakozásból lövöldöztek Varsó. Szórakozásból rombolt le egy elhagyatott afganisztáni házat három lengyel katona az egyik var­sói újság honlapján közzétett videó szerint. „Milyen szép!” - kiált fel a páncélozott jármű személyzetének egyik tagja, amikor a lövedék be­csapódik az épületbe, és a levegőbe repíti azt. „Csak szórakozásból tettük” - idézte a Rzeczpospolita az egyik lengyel katonát, aki kifejtet­te, a környéken még több más ház is üresen áll, s azok csak egy régi falu maradványai. Janusz Bronowicz tábornok, az afganisztáni lengyel kontingens parancsnoka szerint megengedhetetlen bűntett történt. Egy szakértő szerint az ilyen jellegű cselekmények megsértik a genfi konvenciókat, ezért a katonák 8 év börtönre is számíthatnak. (MTI) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Teherán. Oroszor­szág és Irán augusztus 21-én meg­kezdi az iráni Busehrben felépült atomerőmű beindítását a reaktor nukleáris üzemanyaggal való fel­töltésével. Ezt tegnap jelentették be Moszkvában. Az atomerőmű építését a múlt század hetvenes éveiben kezdte meg a német Siemens, de az iráni forradalom után kiszállt az üzlet­ből. Az irániak a '90-es években vonták be az orosz Atomsztrojex- portot az erőmű építésébe, amely átalakította a német terveket úgy, hogy az elkészült épületekbe orosz berendezések kerülhessenek. Busehr beindítását többször el­MT1-HÍR Jeruzsálem. Izraeli buldózerek valóban leromboltak 300 muzul­mán sírt Nyugat-Jeruzsálemben egy régi muzulmán temetőben, ám ezek nem valódi, hanem álsírok voltak. Azért létesítették ott őket, hogy ezáltal a tettesek közösségi tu­lajdonban lévő földeket sajátítsa­nak ki - közölte tegnap a város ön- kormányzata. Kedden az Izraeli Iszlám Mozga­lom azzal vádolta meg az önkor­mányzatot, hogy utasítást adott olyan muzulmán sírok lerombolá­halasztották. Először 2007-re ter­vezték, de 2006 végén finanszíro­zási nehézségek álltak elő a meg­rendelőnél. Ezenkívül több harma­dik országbeli beszállító elállt a projekttől, és időbe került a megfe­lelő megoldások megtalálása. A nukleáris fűtőanyagot már 2008 januárjában Iránba szállították, s azóta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt tartják. A felhasznált fűtőelemeket visszaszállítják Oroszországba. Moszkvát számos bírálat érte a busehri atomerőmű építésében va­ló részvétel miatt. Az orosz vezetők mindig azt hangsúlyozták, hogy az atomerőmű építését és üzemelte­tését nem érintik a nemzetközi szankciók. sára, amelyeket nemrégiben újítot­tak fel egy XII. századi temetőben, Jeruzsálem zsidó negyedében. A jeruzsálemi önkormányzat azt is közölte, hogy a sírok üresek voltak. „Csalárd módszerről van szó, amelynek leple alatt törvénytele­nül állami földeket sajátítanak ki” - áll a közleményben. Ä földmunkák nyomán a sírokban cigarettás do­bozokat, műanyag palackokat és öntözőrendszer-maradványokat találtak. Az önkormányzat egyben azzal vádolta az Izraeli Iszlám Mozgalom „egyes elemeit”, hogy botrányt akartak előidézni. Fenyegetésnek véli az amerikai anyahajókat Kína az USA ellen készül MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Kína repülőgép-hordo­zók ellen bevethető rakétát fejleszt ki - olvasható a China Daily (CD) kínai napüap tegnapi írásának cí­mében, de a cikkben a védelmi tár­ca nem erősíti meg az értesülést, csak egy szakértő tesz üyen tartal­múkijelentést. A hírt, miszerint Kína a Tung Feng 21D gyártásával kísérletezik, amely veszélyt jelenthet a repülő­gép-hordozó hajókra, s ezzel gyen­gítheti Amerika katonai befolyását a Csendes-óceánon, először az AP említette amerikai katonai forrá­sokra hivatkozva. A Tung Feng 21D szárazföldről indítható, s viszonylag jó találati pontossággal képes még a legfejlet­tebb mozgó repülőgép-hordozót is eltalálni több mint 1500 kilométer távolságból. A következtetés sze­rint bár az USA látszólag legyőzhe- teden hordozóflottájával hosszú ideje érvényesíti dominanciáját a mélytengereken, Kína ennek ha­marosan véget vet. A CD kínai szakértőkkel kimon­datja, hogy az amerikai repülőgép­hordozók hosszú távon valós ve­szélyt jelentenek Kína nemzetbiz­tonságára. Gyakran közelítik meg Kína felségvizeit, demonstrálva az USA tengeri haderejét. Hajóik befo­lyási övezetét most kiterjesztették a kínai Sárga-tengerre és a Dél-kínai- tengerre, így a repülőgép-hordo­zók az amerikai beavatkozás fontos stratégiai platformjává váltak. A kínai szakértő kimondja, hogy Kína repülőgép-hordozókat és azok ellen bevethető rakétabázist kíván építeni, hogy megvédje nem­zetbiztonságát. Busehr éjszakai kivilágításban (TASR/AP-felvétel) Csalárd földkisajátítás áll az ügy hátterében Csak álsírokat romboltak le

Next

/
Thumbnails
Contents