Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-14 / 187. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 14. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ VAJDASÁG MA Rodoljub Sabics szerbiai adatvédelmi biztos szerint tömeges csalások történtek a kisebbségi választói névjegyzékek összeállításakor, de Kor- hecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke (MNT) szerint ez nem befolyásolta a kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztását - írta a Vajdaság Ma hírportál. Szerbiában június 6-án választották meg a kisebbségeknek részleges kulturális autonómiát nyújtó nemzeti tanácsokat. Szavazati jogukkal azok a kisebbségiek élhettek, akik feliratkoztak a választói névjegyzékbe. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem vett részt az MNT megválasztásában, mert a szerb állam feladatának tartotta összeállítani a választói névjegyzéket. (MTI) A jelenlegi szlovák kormány nagyon jól tudja, hogy a koalíciót alkotó pártokban is létezik magyarfóbia Elhagyni a gyávaságot A kormány várhatóan az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása ellenére sem csökkenti 20 százalékról 10-re a határt a kisebbségi nyelvek hivatali használata esetében. A kabinet csütörtökön tudomásul vette a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának alkalmazásáról szóló második jelentést, de konkrét, kötelező érvényű javaslatot nem fogalmazott meg vele kapcsolatban. Ennyi a hír. És nem tudjuk, mi a fenét kezdjünk vele. LOVÁSZ ATTILA A Radicová-kormány láthatóan fél a kisebbségi ügyektől. A végeredmény - persze - aztán úgy néz ki, hogy a szlovák demokraták semmivel sem jobbak a szlovák nem demokratáknál, próbáljuk meg hát azt az utat járni, hogy a szlovák demokratáknak elhisszük, figyelnek az okos szóra és hajlandók észrevenni, hol hibáznak. A Nyelvi Chartával kapcsolatos ajánlások nem az ördögtől valók. Teljesen más közegekben, más jellegű és kultúrájú társadalmakban, mégis kipróbált modellek alapján jött létre, s hogy nincs kötelező érvénye az EU tagállamaiban, az csakis annak következménye, hogy a nálunknál boldogabb és fejlettebb országokban sem járnak a szomszédba egy kis kisebbséggel kapcsolatos fóbiáért. Van Európának ír-, katalán-, baszk-, szard-, meg még jó pár gondja, a Chartát kötelező érvényűvé tenni pedig csak azok az uniós struktúrák lennének képesek, ahol nemzetállami képviselőkön, az utolsó körben nemzetállami kormányokon múlnak a döntések. Ugorgyunk. A jelenlegi szlovák kormány nagyon jól tudja, hogy a koalíciót alkotó pártokban is létezik magyarfóbia, hogy csak a kereszténydemokratákat említsük (csöndben, persze, nehogy megsértődjenek). Ha ehhez számítjuk azt a 71 mandátumot, amelyet viszont zsigeri nacionalisták szereztek meg, akkor az aggodalom akár érthető is lenne. De nem érthető. Egy kormány azért van, hogy kormányozzon, és nem azért, hogy a pelenkáját nézegesse minden ellenzéki szemöldökösszevonás után. Nem érthető, és ne is akarjuk megérteni, hogy a ciklus elején miért kellene annyira félni Fico és Slota csapatától. Messze még a választások, majd csak kihevernek kisebbségpárti döntéseket. Meg aztán: a jó kommunikátor a mélyhűtő előnyeit is elmagyarázza az eszkimóknak, nem igaz, hogy nem lehet elmondani, egy tízszázalékos küszöb alapvetően a ruszin, ukrán kisebbségeknek segítene, alig érintené a magyar lakosságú településeket. Vagy a nagy szláv testvériség (slovanská vzájomnosť) smafu? Ha a magyaroktól való rettegésről van szó, vesszenek a szláv kisebbségek is? Ez talán mégsem igaz! S ugorgyunk még egyet. A demokrata szlovákok meddig óhajtanak úgy viselkedni, mint Slotáék, csak éppen késsel- villával étkezve? Merthogy nyolc év magyarokkal való kormányzás és a mostani koalíciókötés megalapozhatná már a bizalmat, hogy a magyarok nem szlovák vérre szomjasak és nem akarnak mindenáron elszakadni, leszakadni, háborúskodni. Tessék már nekünk elmondani, mi az, amit egy szlovák ajkú lakos veszít, ha egy községben tízszázaléknyi kisebbséggel a hivatalos ügyeket kisebbségi nyelven is lehet intézni. Szívesen vennénk egy ilyen tájékoztatót, hátha csak mi vagyunk olyan ostobák, hogy ennek végeláthatatlan veszélyeit nem vettük észre. S ugorgyunk utolsót. Nemrég olyan városban intéztem magyarul a dolgaimat, ahol nincs meg a húsz százalék. A törvény 20 százalék fölött előír, de 20 alatt nem tilt. Kihasználjuk? S hogy kihasználjuk-e vagy sem, nincs jelentősége annak megítélésében, képes-e a Radičová-kabinet bátran és demokratikus elvek alapján kormányozni. Mert a rossz kormányzásnál van egy még rosszabb: a bizonytalan, gyáva kormányzás. Ne ez jellemezze a mostani ciklust! JEGYZET ______________.__________ Mindenkor opuntia! TALLÓSl BÉLA Biztos van tájainkon is, aki imádja, esküszik rá, ki nem hagyná az élvezetét jobb alkalmakkor. Bármilyen édes is az opuntia, nekem a hallatán is feláll a szőr a hátamon. Nem azért, mert tájainkon is egyre közkedveltebb a fügekaktusz (ez az opuntia), hanem mert már akkor megtapasztaltam az édes-dús-leves ízével járó égő bosszúságot, amikor nálunk még hiányzott a pultokról. Máltán és Tunéziában (biztos másutt is, én ott találkoztam vele) pénzért kínálgatják a helyben mindenütt megtermő opuntiát szegénymódú, aprócska gyerkőcök. Éles késsel körbekanyarintják, és beleloccsantják az opuntia nyálkás-nedves húsát a turista tenyerébe. Ám mivel a fügekaktusz a hatalmas kaktuszberkekben úgy terem vadon, hogy ahhoz bárki hozzájuthat, miért is adtam volna érte pénzt, magam tomázgattam be magam a tüskék közé, s csupasz kézzel sza- kajtottam egyjól kifejlett opuntiát. Nehéz lenne leírni, milyen égető támadást mért rám a gyümölcsbelet védő ezermillió apró szőrtüske, amíg burkából kihámoztam az ehető részt. Egész álló nap égtem az érintésétől. Idegenvezetőnk pedig kárörvendőn kacagott, hogy mindenki megfizeti a tanulópénzt, aki tapasztalatlanul ingyen akar opuntiához jutni. Azóta nálunk is kapható, bár annyira nem érdekel, hogy megnéztem volna, mennyiért. És gazdag a választék egyébfajta, számomra felhasználás és fogyasztás szempontjából ismeretlen egzotikus gyümölcsből és zöldségből, miközben sokan állítják, az ember akkor táplálkozik egészségesen, ha regionális (tájainkon megtermő) szezonális zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. Az opuntia fogyasztását hanyagolva ez utóbbit próbálom én, több-kevesebb sikerrel. Hazait (tájainkon termőt) igyekeznék étkezéseimbe beiktatni. A múltkor is válogattam majd húszdekányi zöldbabot, de amikor megláttam az árát, inkább akciós disznólapocka mellett döntöttem. így jártam a zsenge zöldborsóval is, abból se lett se leves, se más, nyersen elszemel- gettem még úton hazafelé. Legutóbb egy doboznyi (200 gramm) spenóttal próbálkoztam, akciós áron 99 centért. Addig rendben is volt, míg nem rántottam rá felforrósított fokhagymás olívaolajra. A sercegő olajban azonban úgy összeesett a lábas legfenekén, hogy a végén spenótos fokhagymapüré lett belőle; pirítósra kenve kitűnő csemege. Azóta gondolkozom, nem len- ne-e gazdaságosabb áttérni az opuntiára. S ha majd megkérdezik: „mit ebédeltél?”, nagy büszkén rávágom, hogy „na, mit ám!”. S még trendi is leszek, azonkívül, hogy sznob, ha elmondhatom, hogy desszertként gyömbérsűrítésű kókusztej- szószba hempergetett, pillecukor fondant-nal díszített kandí- rozott opuntiasüvegeket. Na, de közben odaég a lecsóm. Olcsó akciós marokkói csemegepaprikából és olasz koktélparadicsomból. Mondanám, csak a hagyma eredeti szovjet. De nem vörös, fehér! KOMMENTÁR Számoljunk el húszig KISS TIBOR NOÉ „Örök élet. Ingyen sör. Adócsökkentés!” - így indul a Kétfarkú Kutya Párt programismertetője a szervezet honlapján. A Kétfarkú Kutya Párt komoly programmal készül az őszi ön- kormányzati választásokra. „Megszüntetjük az egészségügy legnagyobb problémáját, a betegségeket” - ezt tartalmazza az egészségpolitika rovat. Időreformra is készülnek a párt képviselői: „Kiutalunk az ország valamennyi polgárának évi plusz 99 napnyi időt”! S ha már önkormányzati választás, akkor nem maradhat el a Budapest-program sem. „A Gellért-hegy belsejében felépítjük a IV. Béla Energianyelőt, amely a vüágűrből begyűjtött energiákat alakítja a Föld számára felhasználhatóvá” - képeszti el az állampolgárokat a Kétfarkú Kutya Párt. A szervezet az elmúlt hetekben divatba jött a magyar médiában, augusztus elején ráadásul a pártot nyilvántartásba vette az Országos Választási Bizottság, így az hivatalosan is indulhat az önkormányzati választásokon. A „kétfarkú kutya” az eddigi legnagyobb feltűnést keltő komolytalan politikai mozgalom Magyarországon. Nem kell politológusnak lenni ahhoz, hogy lássuk: az ilyen „pártok” a hivatalos politikával szembeni állampolgári elégedetlenséget fejezik ki. Vagy a társadalmi anómiát, mondaná a szociológus. . A Kétfarkú Kutya hívei akár reménykedhetnek is, Izlandon egy antipártnak már sikerült példátlan sikert aratnia. A májusi helyhatósági választások reykjavíki fordulóját 34,7 százalékkal a Legjobb Párt nyerte. A szervezet vezetője egy tévés komikus, Jón Gnarr, aki a választási kampány során megígérte, hogy pártja semmit sem tart be majd a választási ígéreteiből. Jelenleg ő Reykjavík polgármestere. A magyar antipártot kár lenne az izlandihoz hasonlítani. A Legjobb Pártot az is vonzóvá tette a választók szemében, hogy népszerű izlandi személyiségek is feltűntek a szervezet támogatójaként, míg a Kétfarkú Kutya Párt vezetői „civilek”. Akiket egyvalami miatt mindenképpen érdemes komolyan vennünk. A pártot vezető Kovács Gergő szerint „szinte lehetetlen egy olyan listát összeállítani akár húsz ismert magyar emberről, akik hitelesek - mert még nem csapott le rájuk a bulvár, vagy valamelyik párt”. Most pedig kezdjünk el számolni húszig... Minden szerződés átvilágítását javasolják Ne pártok döntsenek a támogatásokról MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tizenkét vajdasági magyar civil szervezet és négy párt levélben fordult Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárhoz azzal a kéréssel, hogy a Szülőföld Alap pályázati rendszerének átvilágítását terjesszék ki a Vajdaságra is. A levél megfogalmazói arról írnak a Vajdaság Ma hírportál beszámolója szerint, hogy megelégedéssel vették tudomásul a Szülőföld Alap pályázati rendszere átvilágításának tervét, és javasolják, hogy az átvilágítás teijedjen ki a titkosított szerződésekre is, és annak eredménye kerüljön nyilvánosságra. A levélben, amelyet a vajdasági magyar pártok közül a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) nem írt alá, szerepel, hogy az előző magyar kormányzat „a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítette abszolút előnyben”. A dokumentum aláírói kérik, hogy a határon túli magyar szervezeteknek juttatott támogatások felülvizsgálata, az elszámolások ellenőrzése a vajdasági pályázók körét, a Szekeres László Alapítványt és a Magyar Nemzeti Tanácsot is foglalja magába, és a támogatásokat az elért valós eredmények felülvizsgálata alapján, pártoktól függetlenül ítéljék meg. A levél megfogalmazói szerint a vajdasági magyarok részleges kulturális autonómiáját gyakorló, június 6-án megválasztott Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „antidemokratikusan jött létre”, ezért - mint írják - „nem tartanánk igazságosnak, ha az MNT döntése határozná meg kollégiumaink, oktatási központjaink, pedagógus- és gyermekprogramjaink, diáksegélyezésünk, emberi jogvédő tevékenységünk és civil szervezeteink más tevékenységeinek magyarországi támogatását”. A levelet aláíró 12 civil mozgalom: az Aracs Társadalmi Szervezet, Árgus - Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, a Fény civil szervezet, a Kézfogás a Magyarságért - Polgári Mozgalom, a Magyar Ifjúsági Akció, a Nagyapáti Kukac Péter Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat, a Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, az Újvidéki Magyar Olvasókör, az Újvidéki Polgári Daloskor, -a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és a Vox Humana mozgalom. A civilekhez hasonlóan a négy párt részéről is az elnökök írták alá a levelet. A négy párt a Magyar Polgár) Szövetség (MPSZ), a Magyar Remény Mozgalom (MRM), továbbá a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), valamint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP).- Rettenetes, hogy előbb ér ide az újabb árhullám, mint a kártérítés! (Peter Gossányi rajza
