Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-14 / 187. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com Egyformán kell fizetniük a biztosítóknak Kereskedelmi társasággá alakítják a kórházakat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Januártól legfeljebb havi 15 eurót kell majd fizetniük a nyugdíjasoknak a gyógyszerekért, az egészségkárosodottaknak pedig havi 10 eurót. A kormány bevezeti az önköltségplafont a gyógyszerek esetében, az ezen felüli összeget teljes egészében az egészségbizto- sítókvállaljákmagukra. „A gyógyszerekért fizetett önrész 2002 és2009között 170 százalékkal nőtt, és a páciensek által fizetett önrész aránya meghaladta a jóléti országokban mért szintet is” - indokolja a javaslatot az egészség- ügyi minisztérium. A költségplafon bevezetése szerepelt az SDKÚ és a KDH választási programjában is, ez lesz az egyik első intézkedés, amit a kormány megvalósít az egészségügy területén. Egyelőre nem világos, milyen módon vezetik majd, hogy a páciensek mennyit fizettek a gyógyszerekért, a törvénytervezet most kerül tárcaközi egyeztetésre. Megszüntetik a sokak által bírált szakorvosi beutalót is, amelyet az előzőkormány vezetett be. Az egészségügyi tárca kötelezi a biztosítókat a kórházakkal és más egészségügyi szolgáltatókkal kötött szerződések nyüvánosságra hozatalára. Iveta Radičová ettől azt várja, hogy csökken a korrupció és a finanszírozás körüli titkos megállapodások szerepe. Egyenlő feltételeket akarnak teremteni minden kórház számára, ezért bevezetik a diagnózis alapú finanszírozási rendszert. Ez azt jelentené, hogy minden kórház azonos összeget kap a biztosítótól egy bizonyos diagnózis, betegség kezelése esetén. Most az az általános, hogy a kiskórházaknak a biztosítók kevesebbet fizetnek ugyanolyan kezelésért, mint a nagy, egyetemi kórházaknak, ami a kiskórházaknak komoly anyagi hátrányt jelent. A szaktárca kereskedelmi társasággá alakítja a kórházakat, s azt várja, hogy megszűnik az eladósodásuk. A második Dzu- rinda-kormány már előkészítette az egyetemi kórházak részvény- társasággá alakítását, de a folyamatot Robert Fico kabinetje négy évvel ezelőtt leállította, (lpj) RÖVIDEN Figeľ és Simon megegyezett Pozsony. A regionális fejlesztésre szolgáló uniós pénzek továbbra is a mezőgazdasági minisztériumnál maradnak. „Ján Figeľhez kerül a regionális politika előkészítésének koordinációja, és oda kerül a regionális fejlesztési ügynökségekkel kapcsolatot tartó osztály is” - mondta lapunknak Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter. Ezek a regionális fejlesztési ügynökségek nonprofit szervezetek, amelyeket az állam 70 százalékban finanszíroz, ezek segítik a projektek kidolgozását. A központi regionális fejlesztési ügynökség azonban továbbra is a mezőgazdasági minisztériumhoz fog tartozni., A pályázatok és a hozzájuk tartozó pénz marad a mezőgazdasági minisztériumnál” - magyarázta Simon, (lpj, vps) Oknyomozó riporter Radičovánál Pozsony. Róbert Adamec ismert oknyomozó újságírót vette maga mellé médiakommunikációs tanácsadónak Iveta Radičová miniszterelnök - tájékoztatott a kormányhivatal sajtóosztálya. Adamec a három legjelentősebb televíziós oknyomozó műhelyben dolgozott: a Szlovák Televízió Reportéri, a Joj televízió Črepiny és a Markíza televízió Paľba című műsorában. A kelet-szlovákiai roma gyerekek iskolai diszkriminálásáról, a trencséni diplomagyárról és a zaklatással vádolt ferences rendiek ügyéről készült riportjaiért rangos újságírói díjakatkapott. Foglalkozotttovábbákorrupciós ügyekkel is. (ú) Magánszemély jelentette fel Miklóst Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság egyik alkalmazottja tett feljelentést amiatt, hogy az Ivan Mikloš vezette pénzügyminisztérium könyv- vizsgálatot akar végrehajtani a Legfelsőbb Bíróságon. Mivel az ülető nem a bíróság jogi képviselője, a főügyészség úgy kezeli a feljelentést, mint amely magánszemélytől érkezett. Erről Dobroslav Trnka főügyész beszélt a tegnapi kormányülést követően. Azt, hogy ki a feljelentő, nem árulta el. A főügyészség a pénzügyminisztériumtól egyelőre nem kapott feljelentést amiatt, hogy Štefan Harabin „elzárkózik” a pénzügyi vizsgálat elől. A minisztérium munkatársait többszöri próbálkozás ellenére semengedték be abíróságépületébe. (TASR) Tegnap megkezdték a pozsonyi Régi híd betonelemeinek eltávolítását. Az még mindig nem dőlt el, hogy mi lesz a híd sorsa. (ČTK-felvétel) Megállítják a közpénzek herdálását; az összes minisztérium és hivatal szerződései felkerülnek az internetre Jön a szlovák üvegzseb-törvény Pozsony. A közpénzek fel- használását szeretné nyilvánossá és átláthatóvá tenni Iveta Radičová miniszterelnök. A tegnapi kormányülés után tárcaközi egyeztetésre küldték a polgári törvénykönyv és az információhoz való hozzáférhetőségről szóló törvény ehhez szükséges módosításai javaslatait. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tervezett módosítás után az állami hivatalok az általuk kötött szerződéseket az aláírás után közzéteszik az interneten, így mindenki számára hozzáférhetővé válnak. Ha az így előkészített szerződésekkel kapcsolatban problémák merülnek fel, az állam tíz napon belül elállhat a szerződéstől. Magyarországon az állami hivatalnokok korrupciójának megfékezésére alkalmazzák a szlovák tervekhez hasonló üveg- zseb-elvet. Radičová szerint lejárt az ideje azoknak a szerződéskötéseknek, amelyeket az aláírás után nem lehet felbontani, vagy amelyek magas pénzbírságokat szabnak az államra az esetleges felbontás esetén. „Erre azért van szükség, hogy ne ismétlődhessenek meg az olyan helyzetek, mint az előző kormány által aláírt szerződéseknél, amikor előnytelen feltételekkel megkötött szerződésekben nem szerepelt a felbontás lehetősége” - indokolta a kormány lépését Radičová. PélPusziszkodással kezdődött a tegnapi kormányülés, Iveta Radičová csütörtökön ünnepelte 54. születésnapját. (ČTK-felvétel) daként az oktatásügyi minisztérium Infovek projektjére kiírt pályázatot említette. A számítógépes technológiák oktatásügybe való bevonását elősegítő program esetében az előző miniszter több olyan szerződést írt alá, amelyek indokolatlanul nagy előnyöket biztosítanak a közbeszerzést megvalósító cégeknek az állammal szemben. A törvénymódosítás értelmében az egyes minisztériumok és más állami hivatalok által kiírt közbeszerzési és egyéb pályázatokra kötött szerződések csak akkor lépnek hatályba, miután a világhálóra is felkerültek. A törvény az összes állami hivatal szerződéseire vonatkozna. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter szerint a szerződések nyilvánosságra hozásánál nem lesz megszabva sem alsó, sem felső pénzbeli határ. „A megrendelések és a számlák is felkerülnek az adott hivatal honlapjára. Ez azért fontos, mert tudatában vagyunk annak is, hogy az állami hivatalok nem csak írásos szerződéseket kötnek” - nyilatkozta Žitňanská. Az új törvény 2011 januárjától léphet életbe. (TASR, SITA vps) Krajcer fizetése feléről is kész lemondani A pedagógusbéreket nem érinti a lefaragás A miniszterelnök-helyettes elégedett a jogköreivel Chmel „dolgozik” a tízszázalékos küszöbön TASR-HÍR Pozsony. A szakminiszter szerint az oktatásügyben dolgozók bérét nem érinti majd az egyes tárcák esetében és az egész államigazgatásban tervezett tízszázalékos bérlefaragás. Eugen Jurzyca (SDKÚ-DS) a tegnapi kormányülést követően azt nyilatkozta, hogy a koalíción belüli egyezség értelmében a pedagógusbérekre nem vonatkozik a korlátozás. Dániel Lipšic (KDH) belügyminiszter sem tartja helyesnek, hogy a tűzoltók és a rendőrök fizetését megkurtítsák, az ő béreiket nem fogják csökkenteni. Hasonlóan foglalt állást a katonákkal kapcsolatban Ľubomír Gaiko (SaS) védelmi miniszter is. Egyes kormánytagok jelezték, hogy a megszorítások jegyében elbocsátásokat fontolgatnak. Dániel Krajcer (SaS) kulturális miniszter szerint a tárca új szerkezeti felépítéséből adódóan nyílik mód a létszámcsökkentésre, a jól teljesítők béréhez viszont nem szívesen nyúlna. Ebben az értelemben nyilatkozott Lipšic is. Krajcer akár azzal is egyetértene, hogy csak fél miniszteri fizetést kapjon. Mint mondta, miniszterként így is kevesebbet keres, mint korábban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák kormány átértékeli a hivatalokban való kisebbségi nyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos küszöb csökkentését, állítja Rudolf Chmel kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes. „Az ajánlásokat figyelembe véve hozzuk meg a végleges döntést” - utalt Chmel az Európa Tanács miniszteri bizottságának ajánlásáról. Eszerint az európai regionális nyelvek chartájának értelmében Szlovákiában csökkenteni kellene a hivatali nyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos lakossági arányt 10-re. A nyelvtörvény módosítását, amelyből eltávolítják a szankciókat, a kulturális tárca dolgozza ki. Chmel még ez év végéig szeretne beterjeszteni egy törvényt akisebb- ségi kultúrák támogatásáról. Mint mondta, az itt felhasznált anyagiakról egyedül fog dönteni. Chmel egyébként elégedett a jogkörökkel, amelyeket a kompetenciatörvény megváltozásával kap. Novembertől átveszi a kulturális minisztériumtól a kisebbségi kultúrák finanszírozásával kapcsolatos jogköröket is. Daniel Krajcer kulturális miniszter már korábban jelezte, nem lesz gond a jogkörök átadásával. „Ez egy politikai egyezség, amit tiszteletben tartok” - mondta, (vps) Nincs túl nagy mozgás a pártok támogatottságában a Median közvélemény-kutatása szerint Júliusban is a Smer nyerte volna a választásokat TASR-HÍR Pozsony. 39 százalékos eredménnyel nyerte volna a szlovákiai parlamenti választásokat a Smer, ha azokat júliusban tartják - derül ki a Median közvélemény-kutató intézet legújabb felméréséből. A friss adatok szerint is csak a júniusi választásokon a parlamentbe került hat párt lépte túl az öt százalékos köszöböt, utolsóként az SNS 5,1 százalékkal. Robert Fico így sem tudna kormányt alakítani, a jelenlegi kormánykoalíciót alkoPártok támogatottsága Smer 39,7% SDKÚ 15,3% KDH 11,7% SaS 11,5% Híd 9,0% SNS 5,1% HZDS 3,0% SDĽ 1,1% MKP 0,9% A Medián júliusi felmérése tó négy jobbközép párt ugyanis kisebb fölénnyel, de többséghez jutna a parlamentben. A Medián szerint megfordult az SaS és a KDH júniusi népszerűségi sorrendje is, a 15 százalékos SDKÚ után júliusban a KDH-ra szavaztak volna többen (11,7 %), az SaS-re két tized százalékkal kevesebben. Az 1084 válaszadó kilenc százaléka adta volna voksát a Hídra, vagyis nyolc tized százalékkal többen, mint a júniusi választásokon. A HZDS-nek három százalékot mértek, az MKP-ra furcsa módon a megkérdezetteknek csupán a 0,9 százaléka szavazott volna. Be- rényi József MKP-elnök szerint a Median által mért adatok messze vannak a valóságtól. „Nem tartom reálisnak ezt a felmérést, várjuk meg a többi ügynökség adatait is” - nyilatkozta Berényi. A hazai ügynökségek közül egyébként a Median tudta a legkevésbé előrejelezni a választások eredményét, az MKP-t és a Hidat, sőt az SaS-t is nemegyszer a parlamenti küszöb alá sorolta.
