Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-11 / 184. szám, szerda

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Hobo-koncert a múzeumban Pozsony. Földes László Hobo és zenekara ad koncertet augusz­tus 13-án, pénteken a Kereskedelmi Múzeumban (Linzbothova 16.), a „Rock a Múzeumban” koncertsorozat keretében. Hobo leg­újabb, Circus Hungaricus című lemezének anyagát mutatja be Po­zsonyban. (ú) Kiállítás Rudolf Nurejev jelmezeiből Szentpétervár. Selyem, bársony és aranyhímzés: először nyílt kiállítás Rudolf Nurejev orosz balett-táncos és koreográfus fényűző színpadi jelmezeiből Szentpéterváron, amelyet 1961-ben maga mögött hagyott, hogy Nyugaton élhessen. Az 1993-ban Pá­rizsban elhunyt balettcsillag mintegy 50 kosztümjét a francia év keretében mutatják be az egykori cári birodalmi főváros szívében, a Seremetyjev palotában. A tárlat tetőpontja A bajadér című ba­lettnek szentelt installáció. Nurejev ebben az előadásban hódította meg 1961-ben Párizst, és a halálos betegségtől legyengült művész ebben a darabban jelent meg utoljára a közönség előtt. (MTI) Háromdimenziós animációs Tarzan München. Háromdimenziós animációs Tarzan-filmet tervez a müncheni székhelyű Constantin Film. A német cég az 1912-ben megjelent eredeti Tarzan-történetet akarja feldolgozni az új 3D-s divathullámot meglovagolva. A rendező, illetve a forgatókönyvíró személye egyelőre ismeretlen. (MTI) Megjelent az Irodalmi Szemle augusztusi száma A perem és a centrum LAPAJÁNLÓ „Az 1919 után határon túlra ke­rült magyar nyelvterületek iro­dalma a többszörös periféria álla­potába süllyedt. Míg korábban a »perem« olyan tehetségeket kül­dött a centrumba, mint Borne­missza Péter, Balassi Bálint, Kas­sák Lajos, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, addig 1919 után a centrum meg- termékenyülése a perem által megállt. Ha néhány esetben e »megtermékenyítés« mégis tovább folytatódott (Márai Sándor, Ta­mási Áron stb.), az inkább kivételt erősítő szabály volt” - ezekkel a so­rokkal indítja Tőzsér Árpád a „négy felvidéki vagy ha úgy tet­szik, szlovákiai magyar írónk új, az idei könyvhétre megjelent könyvét”, mely a Madách-Posoni- um gondozásában jelent meg. Mind a négy szerző (Cselényi Lász­ló, Duba Gyula, Roncsol László és Mács József) az „alapozó nemze­dékhez” tartozik, (és Tőzsér szava­it idézve) „irodalmunk sokat pró­bált nesztorairól van szó”. Cselé- nyinél a „hipertext”, Dubánál az identitáskeresés, Roncsolnál a „versek kicsiknek és nagyoknak”, Mácsnál pedig a „súlyos pikareszk regény” ténye és groteszk kaland­jai hívják fel magukra, Pesten, a Vörösmarty téren és most már ide­haza is az olvasók figyelmét Köszönti a lap Szeberényi Zoltán irodalomtörténészt, nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Fonod Zoltán, sorstársa és kortársa az ün­nepeknek, Halász Gábor szavait idézi, aki Ortega munkásságával kapcsolatban 1944-ben azt írta: „Európát a gondolkodói tették egy­ségessé. Bármilyen megosztott volt hatalomban, versengésben, gyűlöl­ködésben, néhány tiszta lélek üzent egymásnak, és az eszmék kö­rülabroncsolták a széthulló bordá­kat... maroknyi csoport óvta az eu­rópai szellemet, egyszerűen azzal, hogy közös problémáik voltak s kö­zös vívódásaik. Bármilyen távoli csillagra függesztették tekintetü­ket, a földet védték meg a lábuk alatt.” Z. Németh István Költő, ren­geteg csillaggal című írásával a het­venéves Tóth Elemértköszönti. Közli a folyóirat Pomogáts Béla Erdélyi arcképek című sorozatát, melyben Beke György munkássá­gát ismerhetjük meg. Grendel La­jos Négy hét az élet című legújabb regényéből is olvashatunk egy részletet. A szépirodalmat, Gren­del mellett, Gál Sándor és Kulcsár Ferenc naplója, Lehocky Teréz no­vellája és (a hatvanéves) Poór Jó­zsef „vizes” emlékei képviselik. Gyüre Lajos A rebellis című törté­nelmi rádiójátékának első részét olvashatják az olvasók. Fonod Zol­tán A magyar sors és a szülőföld hűségese című tanulmányának el­ső részét közli a lap, Duba Gyula munkásságáról. Szalay Adrianna tanulmánya a modern prózanyelv kérdésével foglalkozik. A költőket Hudák Katalin, Szúnyog Zsuzsa és Kulcsár Ferenc képviseli. Jelen van SMS-verseivel Villebald is. A folyó­iratot Andrásy Tibor rajzaival il­lusztrálták. (zsolt) Sziget: a helyszínen gumicsizmát is árulnak, ahogy szinte mindent, a legyezőtől a biciklipumpáig Borítékolható sikerkoncertek Megint ez az időeltolódás­dilemma. Nekem most kedd délután van, önöknek viszont, akik ezt olvassák, már szerda. Azaz még nem tudom, milyen „volt” a Cseh Tamás-emlékkoncert, a reggae-örömünnep, illet­ve a nagyszabású jazzkon- cert, amelyek közül válasz­tani lehet(ett) ma este. JUHÁSZ KATALIN Arról sem tudok beszámolni, hogy tetszett a helyszín annak a Cseh Tamás-rajongó negyvenes anyukának, aki még sosem járt a Szigeten, ám idén szülinapi aján­dékba egy jegyet kapott lányától a nulladik napi emlékkoncertre, a néhány évvel ezelőtti „Hozd el anyádat is!” - szlogen jegyében. Egyébként javasolni fogom a szervezőknek, hogy indítsanak párórás Sziget-túrákat idősebb érdeklődők számára, akiket nem vonz a zenei kínálat, csupán szét szeretnének nézni a fesztiválon, amelyről annyit hallottak már gyermekeiktől, unokáiktól. És mindenképp a Sziget-hajójáratot ajánlom nekik, mert az romanti­kus, kényelmes, és elkerüli a min­dig zsúfolt bejárati hidat. De vissza az eredeti dilem­mánkhoz. A legegyszerűbb straté­giának az tűnik, ha a borítékolható sikerkoncertekkel kezdem. Komo­lyabb összeget is hajlandó lennék feltenni például arra, hogy szer­dán a Madnessben senki sem fog csalódni, mint ahogy három évvel ezelőtt sem lehetett fogást találni rajtuk. Ez a formáció a nyolcvanas évek közepén volt a csúcson, a punk utáni brit színtér egyik legiz­galmasabb zenekarává vált: beat­zenéi hagyományokból, kupiéból, kabarézenéből és a jamaicai eredetű skából gyúrták össze sajá­tos stílusukat, és dalaik ma is friss­nek hatnak. Suggs, az énekesük ráadásul később szólóban össze­hozta életem egyik meghatározó lemezét, a Three Pyramids Clubot. A reggae és a ska amúgy is fon­tos szerepet kap idén a nagyszín­padon. A kölni Bob Marley-rajon- gó Gendeman például biztos tipp, pár éve a szakadó esőben is remek hangulatot csinált. A csütörtökre bekarikázandó The Specials pedig a műfaj egyik alapzenekara, kí­váncsi vagyok, hová fejlődtek a nyolcvanas évek óta. A Ska-P a púnkba oltott ska első számú eu­rópai képviselője, szintén nem először járnak a Szigeten. És ugyancsak csütörtökön lép fel a brit Skindred, amely az errefelé kevésbé ismert, egyébként zseniá­lis Dub War egykori énekese, Ben- ji Webe zenekara. Tökéletesen keverik a húzós rockriffeket a reggae lüktetésével, Webe pedig a mai rock-szcéna egyik legenergi- kusabb és legszínesebb hangú frontembere. Lesz igazi punk is a nagyszín­padon, méghozzá maga a király, Johnny Rotten prezentálásában. A Sex Pistols-vezér tavalyelőtt korrekt koncertet nyomott ugyan­itt eredeti zenekarával, most vi­szont másik csapatának élén ér­kezik. A Public Images Ltd. tagjai sem ma kezdték a pályát, de már az elején egy kicsit elektroniku- sabbak, kísérletezőbbek voltak, mint azt az ős-punk közönség vár­ta volna tőlük. A svéd The Hives szintén vissza­térő vendég, igencsak meggyőzőek a színpadon. Énekesüket sokan a huszonegyedik század Mick Jagge- rének tartják, zenéjük pedig friss, ropogós, pörgős, „előremutató” rock. A csütörtöki nap legnagyobb húzóneve, a Faithless tulajdonkép­pen minden lemezén ugyanazt csi­nálja: könnyebben emészthető, egyszerű, hatásos elektronikus alapokra helyezik művészetüket, élőben viszont sokkal izgalmasab­bak, színesebbek, mint CD-ről, és szinte hipnotizálják a tömeget. Említsük még meg a nagyszín­pad egyetlen magyar fellépőjét, a Tankcsapdát, akik szombat este az Iron Maiden előtt játszanak, és a szervezők szerint azért kerülhet­tek e kivételes helyzetbe, mert kö­zönségük egyszerűen nem férne be egyetlen nagysátorba sem. Az­az tulajdonképpen a rajongók se­gítették nagyszínpadra őket, ami hatalmas doíog. Most már tulajdonképpen csak a jó időért kell imádkoznunk. A meteorológusok szerint szombat­ra romolhat a jelenlegi idilli álla­pot. Viszont a helyszínen gumi­csizmát is árulnak, ahogy szinte mindent, a legyezőtől a bicikli­pumpáig. A Csehországban múlt héten nagy sikerrel bemutatott filmet holnaptól tűzik műsorukra a hazai mozik A Kajíneket alakító Konsztantyin Lavronyenko (Fotó: Palace Pictures) Kajínek indulási rekorddal ÚJ SZÓ-HÍR Az első cseh bérgyilkosként el- híresült, s egyben a legismertebb cseh fegyenc, Jirí Kajínek híres szökése a mírovi börtönerődből mozivászonról is népszerű. A Petr Jákl rendezésében készült Kajínek című krimithrillert, amelyet nagy várakozás előzött meg, óriási si­kerrel, telt házakkal vetítik Cseh­országban. A forgalmazó által ki­adott sajtóinformáció szerint olyan nagy a film iránt az érdeklő­dés, hogy egyes mozik „soron kívüli” pluszvetítéseket is beiktat­tak a műsorukba. Az eddigi előze­tes felmérések alapján ítélve a Ka­jíneket a cseh film legsikeresebb indulásaként értékelik. Az indulási hétvégén 119 182 néző volt rá kí­váncsi - rögtön az első vetítési na­pon, augusztus 5-én 26 251-en váltottak rá jegyet. Ezzel a kezdeti rekordnézettséggel Petr Jákl mun­kája olyan mozgóképeket hagyott maga mögött (az első hétvégi né­zettséget véve alapul), mint az ed­digi rekordtartó Jan Svérák Csere­üvegek című mozija, melyet 105 ezren láttak, illetve Jirí Menzel Őfelsége pincére voltam című ren­dezése, amelyre 103 ezren váltot- takjegyet a bemutató hétvégéjén. Az érzelmekkel és akciókkal teli film címszerepét az a Konsztantyin Lavronyenko alakítja, akit A visszatérés című, 2003-ban ké­szült orosz filmdráma apaszere­pében láthattunk. Vladimír Dlou- hý egy exrendőr megformálásával utolsó filmszerepét játszotta el a Kajínekben: a film bemutatóját már nem élhette meg, ezért az al­kotók az ő emlékének ajánlják munkájukat. A további szereplők között van Tatiana Vilhelmová, a lengyel Boguslaw Linda, Marek Vasút, Jana Krausová. A film képi világa F.A. Brabec munkája, (tb) Új Szó- és Vasárnap-JÁTÉK ] x2000€ 12 szelvényért egy tucat nyeremény xlOOO€ Utolsó szelvény a Vasárnap legújabb számában. Keresse az újságárusoknál! I§xl20€ (A szerző felvétele) Érkezni a Sziget-hajójárattal a legkényelmesebb és legromantikusabb

Next

/
Thumbnails
Contents