Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-10 / 183. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 10. Agrárkörkép 17 A Gutái Mezőgazdasági Szövetkezet termőterületének 72 %-át víz borította - a kárfelmérő bizottság 1,7 millió euró kárt állapított meg A termés saját takarmánynak sem lesz elegendő Míg az előző esztendőkben évente 2-3 ezer tonna gabonát és hozzávetőlegesen ugyanannyi kukoricát is eladtunk, idén úgy néz ki a helyzet, hogy legalább ugyanennyi kukoricát vásárolnunk kell majd, hogy az állatállományunk éves takarmányszükségletét fedezni tudjuk - summázza tömören az idei árvízkárok várható következményeit Máté Tibor, a Gútai Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A gazdaság termőterületének mintegy 3/4-ét, pontosabban 72 százalékát ugyanis a tavaszi ár- és belvizek következtében hosszabb- rövidebb ideig víz borította. Már a húsvétkor leesett 200 mm-nyi csapadékjelezte, hogy idén várhatóan nem lesz hiány az égi áldásból, hiszen a térségben általában 500 mm körüli az éves mennyiség, beleértve a téli csapadékot is. A májusi esőzések következtében pedig végképp csaknem összefüggő „tengerré” változtak a Vág és a Nyitra folyók által övezett térség termőföldjei. Sajnos, a régebben kialakított, mára elhanyagolt állapotba került csatornahálózat sem működött megfelelően, teszi hozzá Máté Tibor, ráadásul a település határában meglévő régebbi dízel-üzemű átemelő szivattyúállomás beindítását különböző munka- és egyéb biztonsági okokra hivatkozva sem engedélyezték, így az ország egyik legalacsonyabban fekvő térségében a felgyülemlett vízmennyiség hosszú ideig ott maradt. Még július utolsó napjaiban is, - amikor a környéken már csaknem mindenütt learattak - náluk még mindig 600 hektárnyi gabona maradt lábon, mert az átázott talajra nem mehettek rá a kombájnok. Ráadásul a terméseredmények is rendkívül alacsonyak. Ebben a térségben még a legnagyobb szárazságok után is gabonafélékből 5 tonna körüli hozamokat tudtak betakarítani, az idei eredmények ennek fényében katasztrofálisan gyengének tűnnek. Árpából 1,7 tonnás átlagos hozamot, búzából pedig 2 tonna körüli eredményeket mutat az eddigi mérleg. A 120 hektár repcéből 40 hektár szintén víz alatt volt, a napraforgó hozamait egyelőre csak becsülni lehet... Nem beszélve arról, hogy a szabadföldi zöldségtermesztéséről is ismert gazdaságban az ipari paradicsom és a vöröshagyma terméshozamait is elvitte a víz. Úgy néz ki, hogy az egyik specialitásuk, a fehérre pucolt hagyma idei megtermett mennyisége alapján hozzávetőlegesen csak év végéig tudnak szállítani partnereiknek, ezzel egyidejűleg munkát is adni az itt dolgozó embereknek. S történt mindez annak ellenére, hogy tavaly a jobb terméshozamok reményében és a kedvezőbb műtrágyaáraknak is köszönhetően hektáronként nem 2, hanem 2,5 mázsa körüli tápanyagot adagoltak a parcellákra, ami mostanra az intenzív kimosódás következtében már vélhetően a Fekete-tenger vagy a Duna deltavidékének tápanyagmennyiségét gazdagítja. Ilyen terméseredmények mellett a 4000 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági vállalat erős állat- tenyésztése számára gondok lesznek a takarmány biztosításával is. Az 1500 egyedből álló szarvasmarha-állomány, ebből mintegy 500 tehén, a 160 ezer tojó tyúk- és a turnusonként 75 ezres hízócsirke-állomány takarmányszükséglete jelentős. Előnyük, hogy saját keverőüzemmel rendelkeznek, így a takarmányok előállítása gazdaságosabb. Az alapanyagok hiánya miatt azonban már most kénytelenek alternatív megoldásokban gondolkodni. Július közepén a levonuló víz után 300 hektáron rövid tenyészidejű kukoricát, 120 hektáron pedig zabkeveréket vetettek, hogy megfelelő időjárás esetén ezzel is javítsanak valamit a takarmány-mérlegükön. Vélhetően szükség lesz az egyes takarmány-receptúrák átdolgozására is, vélekedett az elnök, de az állományok létszámának csökkentése egyelőre nem időszerű. A gazdaság termőterületének 72 százalékát víz borította (Képarchívum) Nem szeretnének ugyanis kivonulni a nehezen megszerzett piacokról. Ugyanakkor a szövetkezet még mindig 226 embernek ad munkát, ezek jelentős részét az állattenyésztésben foglalkoztatják. Máté Tibor szerint a szövetkezet vezetése a közeljövőben dönt majd arról, hogy milyen irányba lépnek, milyen döntések szükségesek a helyzet kezelésére. Egy dolog azonban nyilvánvaló. A kárfelmérő bizottság náluk 1,7 millió euró közvetlen kárt állapított meg, ilyen mértékű csapás az utóbbi két évtizedben nem érte őket. Máté Tibor szerint ők még valahogy átvészelik, de a térségükben gazdálkodó 20-30 hektáros agrárvállalkozások már teljesen padlóra kerülhetnek. Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy valamilyen formában sürgősen pénzt kell pumpálni az ágazatba, hogy a további károkat mérsékelni lehessen, hogy a gazdálkodók legalább a jövő évi termést megalapozhassák. Hogy ez kamatmentes hitel, vagy uniós forrásokból származó kárrendezési pódék, az esedékes közveden kifizetések időpontjának előre hozatala, illetve a nagy számosállat-egységekre jutó támogatás formájában jut el a termelőkhöz, az a tárcavezetés dolga. A lényeg, hogy a természeti csapás következtében kárt szenvedett termelők ne csak ígéretekhez, hanem minél előbb reálisan felhasználható pénzforrásokhoz jussanak. (szilvássy) Az elöntött területeken a közvetlen terméskiesésből származó bevételcsökkenés megközelíti a 140 ezer eurót A tervezett bevételek felét elvitte a víz Az árvízkárok biztosítása kockázatos és drága lenne Kárrendezés csak újravetés esetén ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Termőterületének csak egy negyedén, alig valamivel több, mint 205 hektáron jelent meg a belvíz, de a következményeit már most hatványozottan érzékelik a Tósnyárasd-Kajal Mezőgazdasági Szövetkezetben. Frenyák Alajos, a két szomszédos falu közös szövetkezetének elnöke szerint a növénytermesztésben tervezett idei bevételeik több, mint a felének búcsút kell mondaniuk az extrém időjárási viszonyok következtében. Az elöntött területeken a közveden terméskiesésből származó bevételcsökkenés megközelíti a 140 ezer eurót, ugyanakkor a gabonafélék hektárhozamai is jelentős mértékben elmaradtak a várakozásoktól. Az alacsony hozamok miatt a szemesekből csak a saját állattenyésztésük szükségleteit tudják úgy-ahogy fedezni. Mivel gabonát eladni nem tudnak, ez újabb érzékeny érvágást jelent a bevételeikben. Csak a búza tervezett eladásának elmaradása további 64 ezer eurós bevételkiesést jelent. A repce is gyengébbre sikeredett a vártnál, ráadásul egyelőre csak találgatni lehet, hogy a többi termény hogyan viselte a természeti erők említett Játékának” következményeit, így a kiszámított 52 százalékos bevétel-csökkenés csupán egy kedvezőnek nevezhető forgatókönyv esetén valósulhat meg, véli az elnök. A belvizek közvetlenül leginkább a napraforgóban és a lucernában okoztak nagy károkat. A napraforgó termőterületének felét borította hosszú ideig víz, így 67 hektárról egyáltalán semmilyen terméssel nem számolhatnak. Emiatt a Pálmával aláírt eladási szerződésen is módosítaniuk kellett, hiszen ilyen mértékű kiesés miatt már nem tudják vállalni a benne foglalt kötelezettségeik teljesítését. Partnerük korrekt módon állt hozzá a módosításhoz, elismerte, hogy a kiesés miatt objektívan kevesebb terméssel kell számolnia a tervezettnél. Ugyancsak nagy kár keletkezett a 65 hektáros lucernaföldön, amely a belvizek következtében teljesen tönkrement, ki kell szántani. Ez újabb érvágást jelent, mivel a takarmányszükségletük fedezéséhez szénát és szenázst is vásárolniuk kell. Szerencsére, a környező gazdaságokkal közösen együttműködve, egymást kisegítve kezelni tudják a problémát. A repce lekerülése után rövid tenyészidejű őszi keveréket is vetettek, abban bízva, hogy kedvező feltételek esetén sikerül ezzel is javítaniuk a takarmánymérlegükön. Az elnök szerint a kedvezőtlen eredmények és előjelek ellenére sem szeretnék csökkenteni a meglévő állatállományuk létszámát, inkább abban bíznak, hogy a terméskiesések miatt várhatóan növekvő terményárak áttételesen majd a tej és a hús áraiban is megjelennek, így csökkenthétnek valamit az érzékeny veszteségeken. Némi reményt adhat, hogy a nemrégiben még sínylődő kukorica az utóbbi napokban kétszer is 30 mm-es esőt kapott, s úgy tűnik, hogy kezdi összeszedni magát. Az azonban nyilvánvaló, hogy a tavaszi sok csapadék jelentős mértékben kimosta a talajból a tápanyagkészleteket, emiatt a várható termések becslésével is óvatosan bánnak. Az idei esztendő gazdasági és pénzügyi szempontból egyaránt nagyon nehéz lesz, véli az elnök. Abban a szövetkezetben, ahol a fennállás óta következetesen ügyelnek arra, hogy kiegyensúlyozott gazdasági eredményekre alapozva biztosítsák a tagok jövedelmét és az itt dolgozók megélhetését, az idei csapások miatt várhatóan nem tudják majd elkerülni, hogy a végelszámolásnál ne mutasson negatív számot, vagyis veszteséget a mérleg. Abban még bíznak, hogy a tárca vezetésének ígéretéhez híven sikerül valamilyen forrásokból pénzt szereznie arra, hogy az érintett gazdaságokat, gazdálkodókat némüeg kárpótolja. Ha már a tervezett bevételeik jelentős részének búcsút is kellett mondaniuk, legalább a termelésbe befektetett költségeik egy részét jó lenne visz- szakapni a várt kárpótlással, hogy a jövő évi termés alapjainak lerakását kellő időben és megfelelő minőségben elvégezhessék, reménykedik a szövetkezet vezetője. S mint tudjuk, a remény hal meg utoljára... (szil) ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az ország egyes térségeiben pusztító ár- és belvizek nagyon komoly károkat okoztak a mezőgazdasági termelőknek is. Az agrárkamara felmérése szerint országos szinten ez meghaladja a 150 millió eurót. S noha a mezőgazda- sági termelés kockázati tényezői ellen több biztosító is kínál különböző termékeket, az árvizek elleni közvetlen biztosítás lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Ez a jelenlegi kárrendezésekben is érezteti hatását. Az okokról Bán Dalibort, az Ágra Biztosító szlovákiai képviseletének vezetőjét kérdeztük, aki kifejezetten az agrárágazatban keletkező kockázatok biztosításában tevékenykedik. Véleménye szerint az árvíz okozta károk biztosítása nagyon kockázatos és drága lenne. Egyrészt vannak olyan árvízveszélyes területek, ahol rendszeresen megjelenik a víz, ezeket a területeket a véletlenszerű károsítás ellen nem lehet biztosítani. Természetesen ki lehetne dolgozni egy olyan termékkonstrukciót is, ami az ilyen extrém esetekre is vonatkozna, de ez nagyon drága lenne. Ugyanakkor a biztosító - bizonyos fokig leegyszerűsítve - működésének alapelvei szerint is csak annyi kártérítést fizethet ki az ügyfeleinek, amilyen biztosított értékekből és amilyen kockázatokra lettek a biztosítási díjak kiszámítva. A . természeti csapás okozta károk biztosításában van egy termékük, amely ugyan magában foglalja az elvetett terményekben keletkezett károk ellensúlyozását, de ez az újravetés elvén működik. A lényege, hogy a korai fagykár, árés belvíz, szárazság valamint jég- és szélkár esetén a növényállományokban keletkezett károkat úgy rendezi, hogy a termelőnek szerződésben meghatározott mértékben hektáronként 130 eurót fizet ki kártérítésként az adott terület újra- vetését követően. Az új növényzet továbbra is a biztosított növények közé van sorolva, mivel a biztosított területre lett újravetve, anélkül hogy külön díjat számolnának érte. A biztosítási szerződésnek konkrét feltételei vannak, például hogy az igényeket május 15-ig lehet és kell érvényesíteni, ez ugyanis az az időpont, ameddig reális esélye van annak, hogy a kárt szenvedett terület újrahasznosítása révén reálisan termést lehessen betakarítani. Az idén megpróbáltak rugalmasan alkalmazkodni ehhez a kitételhez, de nagyon sok helyen még június közepén is nagy területek álltak víz alatt, kizárva ezzel az újravetés lehetőségét. Ott, ahol levonult a víz, és sikerült az újravetés, nem volt gond a rendezéssel, de a víz alatt álló területekre nem fizethetnek kártérítést, hiszen a biztosítási szerződésben foglaltakkal ellentétben cselekednének, és biztosítási csalást követnének el, állítja Bán Dalibor. Elmondta azt is, hogy a jégverés okozta károk biztosítása keretében a termelőknek lehetőségük volt és van a károsodott termékeken keletkezett jövedelem-kiesés kárpótlására. Ezt idén több térségben is igénybe vehették, például a Bazin környéki szőlőültetvényekben pusztító jégverés, vagy a Rimaszombati és Rőcei, illetve néhány kelet-szlovákiai járáson átvonuló jégeső következményeinek gyors és korrekt felszámolásában. (sz) ci'- m-j • 'V- v • í” , mm*' *' 3** T ■ ■ ' - . (Képarchívum)
