Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-10 / 183. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 10. www.ujszo.com A marhahús és az élő marha forgalma Javult a kiviteli mérleg EU-ISMERTETŐ Az állati termelés volumene a világban a FAO szerint 2050-ig a duplájára növekszik Meg kell felelni a kihívásoknak (Archív felvétel) Az idei esztendő első félévi ada­tai alapján az EU harmadik orszá­gokkal szembeni szarvasmarha- és marhahúsforgalma jelentős mér­tékűjavulást mutat mind a kivitel, mind pedig a behozatal alakulásá­ban. A számok és a szakértők sze­rint az ágazat túljutott a közösségi támogatások felszámolása és az olcsó dél-amerikai behozatalok miatti értékesítési nehézségeken. 2010 májusáig az EU termelői 131 ezer tonna marhahúst és élőállatot exportáltak harmadik országokba, ami 21 százalékos növekedést je­lent az előző év hasonló időszaká­ban kivitt mennyiséghez (108 ezer tonna) képest. Élőmarhából a ta­valyi 44 ezer tonna helyett idén már 57 ezer tonnányi mennyiség került kivitelre. Friss marhahús­ból az export növekedése 2 száza­lékosjavulást mutat, és elérte a 20 ezer tonnát. Legnagyobb mérték­ben a fagyasztott marhahús kivi­telében javult a mérleg, a tavalyi 9 ezer tonnát csaknem megdupláz­va idén 16 ezer tonnányi mennyi­séget exportáltak. A kivitel növe­kedése mellett az EU szarvasmar­ha-behozatala összességében 3 százalékkal (133 ezer tonnáról A tervek szerint az USA-ban 2022-re évente 36 milliárd gallon megújuló forrásból származó üzemanyagot kellene forgalomba hozni, amelynek keretében - a bióetanol és a biodízel, illetve a fás szárú növényekből előállított üzemanyagok mellett - jelentős szerepet szánnának az alga alapú termékeknek is. Ennek érdekében 3 új algakutatási projektet indíta­nak be, melyeknek fő feladatait a tengervízben tenyésztett algák begyűjtése és azok biokémiai úton történő üzemanyaggá alakítása, valamint az erre szolgáló nagy­üzemi technológia tökéletesítése 129 ezer tonnára) csökkent. A ta­valyi adatokhoz képest idén még nem került behozatalra élőmar­ha, friss marhahúsból változaüan szintű a behozatal (43 ezer ton­na), a fagyasztott marhahúsból pedig 44 ezer tonnáról 41 ezer tonnára csökkent az import. A ki­viteli mérleg kedvező alakulását az élő állatok megnövekedett ex­portja okozta. Ä közösségi export legnagyobb hányada Oroszországba irányul (17,6 %), amely egy év alatt 7 százalékkal növelte a behozata­lát. Az EU importjában továbbra is a dél-amerikai országok a meg­határozók. Idén Brazíliából 48 ezer, Argentínából 30 ezer, Uru- guayból 26 ezer tonna marhahús került behozatalra. Ugyanakkor Argentína EU-ba irányuló export­ja egy év alatt 19 százalékkal csökkent, míg Brazíliáé 5 száza­lékkal, Uruguayé pedig 1 száza­lékkal növekedett. Hozzá kell ten­ni, hogy több mint 60 százalékkal emelkedett az USA EU-ba irányu­ló exportja is, bár jóval alacso­nyabb szintről indult. Jelentős mértékben csökkentek azonban Ausztrália és Új-Zéland EU-ba irá­nyuló beszállításai (36%, illetve 18%). (eu-ag) és hatékonyságának javítása ké­pezi. Az USA Energetikai Minisz­tériuma 24 millió dollárig terjedő keretet biztosított három kutató- csoport számára az algákból tör­ténő bioüzemanyag-gyártás fej­lesztésére és tökéletesítésére. Az országnak ehhez mintegy 500 új bioüzemanyag finomítót kellene felépítenie, amelyeknek összes költsége mintegy 168 mil­liárd dollárra tehető. A progra­mot azonban az elkövetkező évti­zedben várhatóan csak kutatási szinten működtetik, nem való­színű, hogy az alga alapú üzem­anyagok 2020-ig jelentős rész­arányt fognak képviselni a fel- használásban. (eu-info) A fejlődő országokban a hatvanas évek eleje óta a tejfogyasztás csaknem a kétszeresére, a húsfogyasz­tás több mint a háromszo­rosára, a tojásfogyasztás pe­dig átlagosan az ötszörösé­re emelkedett. ISMERTETŐ A globális fogyasztásnöveke­déshez elsősorban Kína, Brazília és India járul hozzá a legnagyobb mértékben, derült ki A FAO a világ mezőgazdaságának helyzetéről készített, legfrissebb jelentéséből, amely többek között megállapítja, hogy az állattenyésztés mintegy egymilliárd ember megélhetésé­ben, pontosabban túlélésében ját­szik nélkülözhetetlen szerepet. Az ágazat jelenleg 3,4 milliárd hektár legelő területet köt le, ami a globális mezőgazdaságilag haszno­sított terület 80 százalékának, il­letve a Föld teljes szárazföldi felü­lete 26 százalékának felel meg. Az állati takarmányok termelése 0,5 milliárd hektár szántóföldi terüle­ten, azaz a vüág szántóterületének mintegy 33 százalékán folyik. Ugyanakkor az állattenyésztés az édesvíz készleteknek mindössze 8 százalékát használja, és csak 18 százalékkal járul hozzá az üveg­házhatású gázkibocsátásokhoz. ISMERTETŐ Az Egyesült Államokban a bio­technológiával tartott tehenek­nek évente legalább T20 napot kell legelniük - közölte új szabá­lyozásában a washingtoni agrár­minisztérium. A mezőgazdasági tárca ezzel hosszú vitát zárt le, korábban ugyanis csak azt írták elő a biofar­A FAO becslése szerint az állati termelés volumene a vüágban 2020-ig a jelenlegi szinthez ké­pest 20 százalékkal, 2050-ig pe­dig annak kétszeresére növekszik. Az állati termékek a táplálkozás energiaigényét 15 százalékban, mok számára, hogy a teheneknek legelőt kell biztosítani. Ezt a laza szabályozást sok tehenészet ki­használta, és csak akkor legeltette az állatokat, amikor nem tejeltek, és szinte kizárólag takarmányt adtak nekik. Több nagy nyugati biotehené­szet ellen panaszt nyújtottak be, a fogyasztók kételkedni kezdtek abban, hogy valóban biotej­fehéijeellátását pedig 25 száza­lékban fedezik. A 21. század kihívásainak azon­ban az állati termelés csak a kuta­tás fejlesztésével és intézmény- rendszerének kiépítésével, ületve állami támogatással képes megfe­termékeket vásárolnak. A június­ban hatályba lépő új szabályozás pontosan meghatározza: a bio­farmokon a tehenek számára legalább 120 napos legeltetési periódust kell biztosítani, és eb­ben az időszakban táplálékuk legalább 30 százalékának a lege­lőkről kell származnia. A szabá­lyok betartását biofelügyelők fogják ellenőrizni, akik minden lelni. A nagy állattartó és feldolgo­zó telepeket lehetőleg a nagyvá­rosoktól távol kell elhelyezni. Csak így lehet ugyanis kizárni bizonyos állatbetegségek emberekre való átterjedésének és egyéb fertőzé­seknek a veszélyét, (ag-fao) farmon legalább évi egy ellenőr­zést tartanak, időnként soron kí­vüli vizsgálatokat beiktatva. Az Egyesült Államokban 2008-ban 2031 biotejgazdaság működött, mindegyikben átlagosan 108 te­henet tartottak. A legeltetési időszakra és az állatok etetésére vonatkozó előírások a húshasz­nosítású marhafajtákra is érvé­nyesek. (agrárhaszon) Új irány a bioüzemanyag-gyártás területén A tengeri algákat vizsgálják ISMERTETŐ A legeltetési időszakra és az állatok etetésére vonatkozó előírás a húshasznosítású marhafajtákra is érvényes A bioteheneknek legalább 120 nap legelés kell Egy hektáron több mint 2 tonna olaj állítható elő Jatropából bioüzemanyag ISMERTETŐ A bioüzemanyagok gyártásá­hoz olyan magas olajtartalmú nö­vényt találtak, amelynek termése élelmiszeripari célokra nem alkal­mas, ugyanakkor termesztésével kiválthatók lehetnének az élelmi- szeripari célokra is megfelelő olaj­növények. Erre a célra leginkább a jatropa nevű növény látszik al­kalmasnak. A többnyire vadon nö­vő, trópusi növény magvai 25-35 százalék olajat tartalmaznak, és az ültetvényeit a szakértők keres­kedelmi és ökológiai szempontból egyaránt ajánlják. Eddig ugyanis gyakorlatilag semmire sem hasz­nálták ezt a gyenge talajokon is könnyen termeszthető (szinte ma­gától növő), élelmiszer alapanya­got nem termő, azaz az élelmi­szernövényekkel a területért egy­általán nem versenyző, erősen szárazságtűrő növényt. Egy hektár jatropa ültetvény terméséből átlagosan több mint 2 tonna jatropaolaj állítható elő, ami az egyik legmagasabb kihoza­talt jelenti a fán termő olajnövé­nyek között. A vállalat értékelése szerint a jatropa olajból előállított dízel olaj a klímaváltozás negatív hatásainak fékezéséhez is számot­tevően hozzájárulhat, mivel az ás­ványi dízelhez viszonyítva 66-68 százalékkal kevesebb üvegházha­tású gázt bocsát a levegőbe. A jatropa azonban termesztett növényként egyelőre ismeretlen, senki sem rendelkezik tapasztala­tokkal a termesztésében. India mégis komoly erőfeszítéseket tett a jatropa bioüzemanyag célú hasznosítása érdekében, erre a célra 100 millió hektár területet különített el, amelynek termésé­ből néhány éven belül az ország dízelolaj fogyasztásának 20 szá­zalékát szeretné kitermelni. Indonézia mintegy 77 millió hektárnyi, mezőgazdaságilag nem hasznosított területtel rendelke­zik, ebből 50 millió hektárt jatropa ültetvények létesítésére szándéko­zik berendezni, (ag) A tagországok többségének komoly fenntartásai vannak a génkezelt hús fogyasztásával Ellenzik a klónozott állati termékek előállítását Pf/mm f "1 /V’f é 1 Íí IP * •J/./ f sl| (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) ISMERTETŐ Az Európai Bizottság által júli­us 7-én rendezett szavazáson a tagországok túlnyomó többsége nemkívánatosnak tartotta a kló­nozott állatoktól származó ter­mékek emberi fogyasztásra tör­ténő felhasználását. Már maga az is nagy vitát vál­tott ki, miszerint a Bizottság egy­általán javasolta, hogy a klónozott állatoktól esetleg szár­mazó termékeket vegyék fel az „új élelmiszertermékek” listájá­ra, amelyeknek előállítási tech­nológiájára uniós szabályozást kell kidolgozni. Több ország ugyanis hallani - sem akar a klónozott állatok ter­mékeinek fogyasztásáról, ezért veszélyesnek tartja akárcsak megemlíteni is azokat a potenci­ális „új élelmiszertermékek” kö­zött. Fentiek alapján az Európai Parlament közleménye leszöge­zi, hogy „a tagországok nagy többségének etikai fenntartásai vannak a klónozott hús étkezési célú ipari előállításával szem­ben”. Az ilyen termékek használata ellen szól az a tény is, hogy a klónozott állatok a betegségekre a normál állatoknál jóval érzé­kenyebbek, ezért gyakrabban előfordul náluk testi deformáció és korai elhullás. Ezért a kló­nozott állatoktól származó ter­mékek fogyasztásának ellenzői továbbra is nyomást kívánnak gyakorolni az ilyen termékek előállításának kategorikus betil­tása érdekében. A tiltás azonban azt is jelenti, hogy az állati termékek ameri­kai importja csak akkor engedé­lyezhető, ha a beszállító vállalat igazolja, hogy az adott termék nem klónozott állattól szárma­zik. Az USA és Brazília azonban ilyen igazolást - a megfelelő bel­ső szabályozás híján - való­színűleg nem fog kiadni, ami ko­moly kereskedelmi háborúhoz vezethet, (eu-agrar) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents