Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-10 / 183. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 10. www.ujszo.com 16 Agrárkörkép Nemzeti hatáskörbe utalják a GMO engedélyezését A tagországok dönthetnek EU-1NF0RMÁC1Ó A minőségi vetőmagoknak nagyon fontos szerepük van a jól értékesíthető termés előállításában Gabonaújdonságok bemutatója Éva Garajová a minőségi vetőmagok fontosságát hangsúlyozta (A szerző felvétele) Az EU által nemrégiben nyilvá­nosságra hozott új irányelvek sze­rint a Bizottság gyakorlatilag a tagországok hatáskörébe utalja a génmódosított növények termesz­tésének és forgalmazásának enge­délyezését, vagy tiltását. A döntés meghozatalánál a bi­zottság abból indult ki, hogy mi­vel a GMO-növények kérdéskörét az egyes tagországokban nagyon különbözően ítélik meg, ezért an­nak eldöntésében nagyobb sza­badságot kell biztosítani részükre. Egyúttal módosítani kell az EU TÁJÉKOZTATÓ Csökkentette a világ idei búza­termésére vonatkozó előrejelzését az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete (FAO) az elmúlt hetek kedveződen időjárása miatt. A nemzetközi szervezet szakér­tői úgy látják, hogy az idén 651 millió tonna búza betakarítására lehet számítani, ez 3,7 százalékkal kevesebb a korábban várt 676 mil­lió tonnánál, de az ellátás ezáltal nem szenved csorbát. A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a idevonatkozó rendeletét, vala­mint a hagyományos és génmódo­sított növények „együttéléséről” kiadott 2003. évi irányelvét is. A javasolt új szabályozás elisme­ri, hogy a GM növények jelenléte • és bekeveredése anyagi kárt okoz­hat a hagyományos növények ter­mesztőinek, ezért lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok a jelen­leginél szigorúbban szabályozzák az izolációs távolságok betartását. Az is egy megoldás lehet, hogy egyes (főleg a biotermesztésre vagy vetőmagtermesztésre kije­lölt) körzetekben betiltják a GM növények termesztését, (eu-info) főbb exportáló országokban ta­pasztalható terméskiesés, vala­mint a búza árának folyamatos emelkedése - június eleje óta 50 százalékkal nőttek az árak - felveti a sok országban zendüléseket ki­váltó 2007-2008-as élelmiszervál­ság megismétlődésének a lehetősé­gét. De az is igaz - mondják a FAO elemzői -, hogy most sokkal ki­egyensúlyozottabb a búzapiac, mint akkor: két rekordév után szá­mottevő tartalékok halmozódtak fel, amelyek ellensúlyozni tudják a mostani terméskiesést, (agroinfo) Noha a tavaszi és nyár eleji belvizek következtében a gabonatermelőknek is ko­moly veszteségeik keletkez­tek, a szakemberek szerint nem ajánlott, hogy a követ­kező évi termés megalapo­zásánál a vetőmagon taka­rékoskodjanak. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Pedig a bevételek kiesésére való hivatkozással a termelők egy ré­sze azt tervezi, hogy költségtaka­rékossági megfontolásokból a mi­nősített (certifikált) vetőmag he­lyet saját termésből származó ún. farmer-vetőmagot vet majd. En­nek a veszélyeire is felhívták a fi­gyelmet a vásárúti mezőgazdasá­gi szövetkezet erre a célra kijelölt kísérleti parcellám július elején tartott szakmai napon, amelyen több mint félszáz kalászos gabo­nafajtát és -hibridet mutattak be a gyakorlati agrárszakembereknek az RWA vetőmagforgalmazó cég kínálatából. A minőségi vetőmagoknak na­gyon fontos szerepük van a jól ér­tékesíthető termés előállításában, hangsúlyozta bevezetőjében Éva Garajová, a vetőmagforgalmazó cég illetékese. A Vásárúton bemutatott gabona­fajták között a már ismert és a tér­ségben bevált fajták (Ludwig, Estevan, Edison, Pegassos, Astardo Element, Eurojet, Manhattan, Bitbull, SW Maxi) mellett több új­donságot is láthattak az érdeklő­dők. Ilyen volt pl. a JB Abasano, amely középkorai tar kalászú fajta. Kiváló a fagytűrő képessége és a le- dőléssel szembeni ellenállósága, ugyanakkor intenzív tavaszi növe­kedés jellemzi, amely egyúttal ma­gas terméspotenciállal és kiváló al­kalmazkodóképességgel, plasztici- tással is párosul. Ez az alkalmazko­dóképesség biztosítja, hogy mind a száraz, mind pedig a nedvesebb termesztési feltételek között, illet­ve korai vagy kései vetés esetén is magas hozamot ad. Élelmiszeripa­ri minősítése A. Az Akira szintén újdonság - ná­lunk idén került a nyilvántartásba. Középkorai érésidejű, stabil A mi­nősítésű termést ad. Alkalmazko­dóképessége révén az összes ter­mesztési körzetbe megfelelő. Kivá­ló télállóság és ledőléssel szembeni ellenálló képesség jellemzi. Ter­méshozamai ‘a kontroll fajtákhoz viszonyítva 103-110 %-kal maga­sabb szintet mutattak a vizsgálatok során. Kiváló egészségi állapota al­kalmassá teszi, hogy a vetésforgó­ban akár újra kalászos gabonaféle után is elvessék. Ellenálló képessé­ge mind a levél-, mind pedig a ka­lászbetegségekkel szemben na­gyon jó. A Bekend cseh eredetű újdon­ság, nálunk idén regisztrálták. Ko­rai tar típusú kalásza van, ame­lyek A élelmiszeripari minősítésű magot adnak. A fajta nagyon plasztikus, kiváló az alkalmazko­dási képessége, így az összes ter­mesztési körzetben, bármely elő- növény után vethető. Legjellem­zőbb tulajdonsága a fagy- és szá­razságtűrő képessége, amelyhez magas terméspotenciál is társul. Közepes viszont a ledőléssel szembeni ellenálló képessége, ezért termesztése során növeke­désszabályozó készítmény hasz­nálata is javasolt. A megfelelő ter­méshozamok elérése érdekében a termesztés során megfelelő szintű nitrogén-ellátottságot (legalább 120 kg/ha) igényel. Csémi Tibor, a sósszigeti Istropol nemesítő állomás szakembere az intézetük által kinemesített és a ha­zai köztermesztésben már bevált gabonafajtáik mellett a legújabb új­donságaikat is bemutatta. Az is­mert Alacris, IS Karpatia mellett több új durumbúza fajtát is láthat­tak az érdeklődők, A Riveldur, Pentadur keménybúzafajták 30 százalék feletti sikértartalommal rendelkeznek. Az IS Pentadur pél­dául nagyon korai érésidejű, rövid szárú, kiváló sütőipari minősítéssel rendelkezik, amely ráadásul 60 százalékkal magasabb sárga pig­ment-tartalommal is kitűnik. Ezt a tulajdonságát az élelmiszeriparban lehet jól kihasználni. A hagyomá­nyos búzafajtáik kínálatát tavalytól az IS Median is bővíti. Korai, inten­zív feltételeket igénylő fajta, tar tí­pusú kalászai E/A élelmiszeripari minősítésű termést érlelnek. Kiváló télállóság és szárazságtűrő képes­ség, valamint ledőléssel szembeni ellenállóság jellemzi. A gabonafajták seregszemléjéről nem hiányozhattak a többi kalá­szos gabonafélék köztermesztésbe ajánlott fajtái sem. Az őszi árpák közül (Gerlach, Violetta, Nickela, Veturia) a Veturia például a sárga- törpeség-vírussal szembeni ellen­állósággal is rendelkezik. A tavaszi árpák között (Kangoo, Signora, Sunshine, Streif, Calcule, Saide) úgy tűnik a Kangoo dominál, leg­alábbis a hazai sörgyár ezt a fajtát favorizálja. Mellette a Streif kiváló ellenálló képességével tűnik ki, a dán Saide fajta pedig a jövő re­ménysége lehet. Philip Kharosi, az RWA közép­európai piacaiért felelős szakem­bere többször is hangsúlyozta, hogy rendkívül gazdag és folya­matosan bővülő a fajtakínálat. A termelőknek tisztában kell lenni­ük azzal, hogy az adott termeszté­si feltételekkel rendelkező körze­tükbe milyen célra, milyen köve­telményeket támasztó piacokra kí­vánnak termelni. Ehhez a megfe­lelő fajtát biztosan meg tudják ta­lálni, legyen szó magas termésho­zamról, ltiváló ellenálló képesség­ről, vagy akár élelmiszeripari mi­nősítésről. A fajtabemutatókon felvonultatott gabonafajták szem­léje évente ahhoz nyújt segítséget, hogy a választásukhoz szemmel látható és kézzel fogható támpon­tokat kapjanak, (szilv.) (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) Idén 651 millió tonna búzaterméssel számolnak A FAO termésbecslése A repce termesztésének eredményességét a hőmérséklet és a csapadék befolyásolja - virágzás idején magas, 80 % körüli relatív páratartalmat igényel Az előkészített magágy minősége fontosabb, mint a vetésidő betartása ÖSSZEFOGLALÓ A repce vetésszerkezetben el­foglalt helyét számos tényező be­folyásolja. Tenyészideje alatt mér­sékelten meleg (inkább hűvö­sebb), nagyobb fagyoktól mentes, csapadékos, párás ldímát igényel. A termesztés eredményességét alapvetően a hőmérséklet és a csa­padék határozza meg. Térségünk­ben a repcetermesztés feltételeinek a legcsapadékosabb (550-700 mm átlagos évi csapadékmennyiség), területek felelnek meg. Vízellátás szempontjából a növény kritikus fejlődési szakaszaiban - az egyön­tetű kelés és az őszi fejlődés, vala­mint a kora tavaszi intenzív növe­kedés, illetve a virágzás utáni fej­lődés idején - támaszt megnöve­kedett igényeket. 1 kg száraz­anyag előállításához 600 liter víz­re van szüksége. Virágzás idején magas, 80 % körüli relatív páratar­talmat igényel. A téli fagyokat csak a megfelelő időben vetett és a tél beálltáig kellően megerősödött repce bírja. A 8-10 leveles, földhöz simuló tőlevélrózsás állapotú nö­vényállomány telel át legbiztonsá­gosabban. A repce a talajra igényes növény. Leginkább a középkötött, gyengén lúgos kémhatású talajokon ter­meszthető eredményesen. A ki­emelkedő termés érdekében a rep­cének mély rétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajra van szüksége. A vetésszerkezetben való beso­rolásnál figyelembe kell venni: ♦ az augusztus végi-szeptember eleji vetésidőt, ♦ az elővetemény által visszaha­gyott tarló- és gyökérmaradványok minőségét, ♦ a repcével közös betegségekre fogékony, vagy ezt hordozó nö­vényfajokat, ♦ az elővetemény ne legyen későn lekerülő, a talajt nitrogénben gaz­dagító pillangósvirágú kultúrnö­vény, ♦ az alapozó és magágykészítő ta­lajművelésekkel biztosítható le­gyen a jó kultúrállapot, ♦ az előveteményben használt gyomirtó szerek utónövényre kifej­tett hatásait. A repce jó előveteményei általá­ban a kalászosok, ezek közül is az őszi árpa, a tavaszi sörárpa, a búza, megfelelő az olajlen, a július köze­péig felszedett burgonya és az egy­nyári tömegtakarmányok. A repcét önmaga után négy évig ne termesszük. A repce, mint elővetemény min­den termesztett növény számára megfelelő. Mivel korán betakarít­ható, ezért bármit vethetünk utá­na. Erős karós gyökérzetének - drénező hatás - köszönhetően a talaj szerkezetét javítja. A szárma- radványainak bomlása során több tápelemet pótol vissza a talajba, ezért kiváló talajjavító növény. A talaj-előkészítés az egyik leg­kritikusabb pontja a repce ter­mesztésének. Lényege, hogy kevés taposással, a vetés idejére, a felüle­ten aprómorzsás, nyirkos, táp­anyagban gazdag, kertszerűen el­munkált, alul egyenletesen ülepe­dett, kissé tömött talaj álljon a ke­vés tápanyaggal rendelkező apró magvú repce számára. A repcénél alapszabály, hogy a magágy minősége fontosabb, mint a vetésidő. Az időjárástól, a talaj minőségétől és a termesztés színvonalától függően kell a ta­laj-előkészítést jó minőségben el­végezni, melynek lényege a nyári talajnedvesség megőrzése. Ezért a gabona betakarítás után azon­nal tarlóhántást kell végezni, és egymenetben lezárni, hogy a ta­laj nedvességtartalma lehetőleg minél nagyobb mértékben meg­maradjon. Ügyelni kell arra is, hogy betakarítás után ne marad­jon nagy tömegű szalma a hely­színen. A tarlóhántást gyűrűs­hengerrel célszerű lezárni. A ta­laj vízkészletének megőrzése szempontjából a legelőnyösebb a talajszerkezetet kímélő rendszer, a leghátrányosabb a szántásos rendszer. A magágy elkészítéséig olyan művelő eszközök használatával tartjuk gyommentesen a táblát, amelyek biztosítják, hogy erre az időszakra általában oly jellemző aszály és csapadékhiány ellenére is megőrizhető legyen a talaj haszno­sítható vízkészlete. Az elővetemény késői betakarí­tása esetén vagy éppen erősen aszályos viszonyok közepette el­maradhat a szántás, illetve alkal­mazhatók a szántás nélküli talaj- művelés elemei. A talajszerkezetet kímélő technológiával jelentősen csökkenthetjük a költségeket és a munkaműveletek számát. A direkt- vetéses technológiával pedig bizto­síthatjuk az egyenletes kelést. A talajban lévő nedvességet ez­zel a technológiával tudjuk meg­őrizni legjobban. A vetés előtt köz­vetlenül kombinátorral készíthető elő a magágy. Az egyenletes, be­érett aprómorzsás, ülepedett mag­ágy biztosítja a sikeres repceter­mesztés egyik legfontosabb alap- kritériumát, a homogén kelést. A vetés ideje is meghatározza a repce őszi fejlődését. Úgy kell tehát megválasztani az időpontját, hogy a repce a fagyok beálltáig érje el a 8-10 leveles tőlevélrózsás állapo­tot. A termés szempontjából ked­vező oldalhajtásszám dupla gabo­na-sortávolság esetén biztosítható leginkább. A kelés és a kezdeti fej­lődés gyorsasága és kiegyenlített­sége a talaj kötöttségéhez igazodó vetésmélységgel (2-4 cm) és meg­felelő magtakarással érhető el. Sorhenger alkalmazása elősegíti az egyenletes kelést, (repcelap) (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents