Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-10 / 183. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2010. augusztus 10., kedd__________________________________________________________________________________________14. évfolyam 8. szám 18. oldal A termés saját takarmánynak sem lesz elegendő A termőterület 72 %-át víz borította - a kárfelmérő bizottság 1,7 millió eurós kárt állapított meg 17. oldal Meg kell telelni Az állati termelés volumene 2050-ig a duplájára növekszik A nemzetközi gabonatőzsdéken 200 euró fölé emelkedtek a határidős gabonaárak A búza ára rohamosan növekszik (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A búzapiacon közel negyven éve nem tapasztalt áremelkedés következett be július elejétől augusztus elejéig. A londoni határidős árutőzsdén novemberi szállításra a búzaár a hónap elején tonnánként 211euróra nőtt, elsősorban az orosz, az ukrán és a kazah szárazság miatt. ÖSSZEFOGLALÓ Az említett három ország egyébként a világ tíz vezető búzaexportőre között van. A hónap eleji napi 8 százalékos emelkedés az utóbbi két év során a legnagyobb, június vége óta pedig közel 50 százalékkal nőttek a búzaárak. Egy brit búzapiaci szakértő szerint 1972 óta nem fordult elő hasonló áremelkedés alig több mint egy hónap alatt. A búzakereskedők arra számítanak, hogy Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna korlátozza búzaexportját, bár Moszkva a maga részéről egyelőre cáfolta, hogy exportkorlátozást vezetne be. Oroszországban 130 éve nem volt ilyen súlyos az aszály, amely hozzávetőlegesen Magyarország nagyságú területen pusztította el a termést. Ugyanakkor a nyugat-európai búzatermés a korábban várthoz képest jobban alakul: szakértők szerint az előző idénybeli 130 millió tonna után most 126-128 millió tonna lesz. Ezt a terméshozamok 5 százalékos csökkenése eredményezi, részben ellentételezve a vetésterület 1,5 százalékos növekedésével. A két nyugat-európai búzatermesztő nagyhatalom, Franciaország és Németország tavalyhoz képest 1-2 millió tonnával kevesebb búza betakarítását várja az idén. Franciaországban 34,5-35,0 millió tonnás búzatermést valószínűsítenek, 1,5-2 millió tonnával kevesebbet a tavalyinál, míg Németországban 23-24 millió tonnát, a 2009-es 25,19 millió tonna után. Az Euronexten a határidős búzaár valamelyest csökkent: a malmi búza novemberi szállításra 3,50 euróval, 1,7 százalékkal, tonnánként 204,25 euróra csökkent, az előző napi 211 euróról. A búza ára 22 hónapos csúcsra emelkedett a chicagói termény- tőzsdén is, elsősorban az oroszországi szárazságról szóló hírek miatt. A búza szeptemberi jegyzése 6,82 dollárra nőtt hétfőn vékánként (1 véka=36,35 liter) a chicagói terménytőzsdén. Ezzel 2008 októbere óta a legmagasabb szintre került a termény legközelebbi határidejű jegyzése. Az orosz gabonaszövetség az Oroszországban 2010-ben várható gabonatermés előrejelzését augusztus elején a kemény aszály miatt 72-78 millió tonna közé csökkentette a korábbi 81,5-85 millió tonnáról. A szövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy Oroszország gabonaexportja az idén 11-19,5 millió tonna között lehet. Az orosz kormány már korábban 80 millió tonna alá becsülte az idei gabonatermést a szárazság miatt. Korábban 20 millió tonna gabonaexportról beszéltek, ha a betakarított mennyiség nem lesz 81,5 millió tonnánál kevesebb. Oroszország két éve 23,5 tonna, tavaly pedig 22 millió tonna gabonát adott el a világpiacon, 108 millió, illetve 97 millió tonnás betakarítást követően. Az ország éves gabonaszükséglete 77 millió tonna, a gabonasilókban az előző évek jó termése következtében 24 millió tonna tartalékvan. (agrárhaszon) Agrokomplex 2010 - farmer-napok, traktorparádé, villahajító verseny is várja a látogatókat Az agrárágazat hagyományos seregszemléjén (A szerző illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Augusztus 19-e és 22-e között Nyitrán immár 37. alkalommal nyitja meg kapuit az Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás, amely évtizedek óta az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásáraként a hazai agrárágazat széles körű kínálatával várja a szakmai és laikus látogatókat. A nemzetközi részvételű seregszemlét a hagyományokhoz híven idén is több kiegészítő szakmai rendezvénnyel bővítik ki, többek között ekkor zajlik majd a Lovak világa elnevezésű kiállítás, amelyen az egyre népszerűbbé váló lótartást és a hozzá tartozó eszközöket mutatják be az érdeklődőknek. A kiállítás keretében rendezik Megújuló energiaforrások néven azt a szakmai bemutatót, amelyen a környezetkímélő energiagazdálkodásban rejlő lehetőségekkel ismerkedhetnek meg részletesen az érdeklődők. Ugyanitt zajlik majd a Szlovákiai Régiók elnevezésű kiállítás is, ahol az ország egyes régiói vonultatják fel a térségükben rejlő idegenforgalmi, népművészeti és egyéb értékeket. Az előző évfolyamokhoz hasonlóan idén is a kiállító vállalat területén bont sátrat a Coopexpo szövetkezeti szakvásár valamint a vállalkozói vásár is. A kísérő rendezvények sorában a látogatók körében is népszerű farmer-napok, traktorparádé, villahajító vér- seny és országos nyulászati kiállítás várja a látogatókat.. A szakmai találkozók közül érdeklődésre tarthat számot a genetikailag módosított termények termesztését és jogszabályozását taglaló konferencia. Az előzetes tájékoztatás szerint az idei seregszemlére a tavalyihoz hasonló nagyságrendben jelentkeztek a bemutatkozni kívánó cégek és vállalkozások, (sz) A támogatások megtartása lehet a siker záloga Erős KAP-költségvetést szeretnének a tagországok EU-1SMERTETŐ Az Európai Unió tagországainak zöme az. agrártámogatások szinten tartását, illetve emelését, a kifizetéseknek a környezetvédelmi célokhoz való szorosabb hozzákapcsolását, valamint a támogatások igazságosabb elosztását és a versenyképesség javítását szeretné elérni. Ezt az EU közös agrárpolitikájának jövőjéről öszszeállított jelentés értékelése kapcsán fogalmazták meg, és hangsúlyozták, hogy a 2013 utáni időszakra a támogatásoknak a jelenlegi vagy annál magasabb szinten tartása az agrár- stratégia sikerének záloga. A vélemények szerint a fenntartható élelmiszertermeléshez elengedhetetlenül szükséges a növekedés, az innováció és az új technológiák alkalmazása, amit csak egy magas támogatottsági szint mellett lehet megvalósítani. Az említett jelentéshez nagyon sok módosítójavaslatot küldtek be a tagországok, amelyekben többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a piacszervezésben és a támogatáspolitikában csak megfelelő óvatossággal lehet olyan új eszközöket alkalmazni, amelyek a termékek ugrásszerű áremelkedését válthatják ki. A jelentés ugyanakkor különös hangsúlyt helyez az ökológiai tényezők megfelelő figyelembevételére. Leszögezi, hogy a KAP alapvető átszervezésére van szükség ahhoz, hogy 2050-ben 9 milliárd ember élelmiszer-szükségletét elő lehessen állítani, miközben - a klímaváltozás következményeként - kevesebb termőfölddel, vízzel és energiával fogunk rendelkezni. A jelentés ugyancsak fontosnak tartja a megújuló energiák kisüzemi előállításának ösztönzését, és az európai termőföldek nagy részének környezetvédelmi sémákkal való lefedését. Mariann Fischer Boel, korábbi mezőgazdasági biztos ugyancsak a támogatások magas szintjének és mindkét pillérének a fenntartása mellett érvelt. Ezek feladása szerinte komoly piaci torzulásokhoz és az EU mezőgazdasági termékei világpiaci versenyképességének romlásához vezetne, miközben a jövedelmek támogatással történő kiegészítése nélkül a termelők tömegesen hagynák el a mezőgazdasági pályát. A jelenlegi biztos, Dacian Ciolos viszont egyértelművé tette, hogy az új rendszerben a nagygazdaságok támogatási kulcsa alacsonyabb lesz a kis- és középvállalkozásokénál, bár a mérséklés nem egyszerű „lefejezéssel” (capping) történik majd. (eu-info) A minisztérium forrásai nagyon korlátozottak Keresik a kárrendezés lehetőségeit INFORMÁCIÓ Egyelőre még csak keresik azokat a pénzforrásokat, amelyekkel bizonyos szinten kártalanítani tudják majd az idei ár- és belvizek által legnagyobb károkat elszenvedett mezőgazdasági termelőket. Mint ismeretes, a természeti csapások okozta károk következtében kialakult ún. vis major esetekre vonatkozó előírások szerint azok lesznek jogosultak a kárrendezésre, akiknél a keletkezett károk mértéke meghaladta a 30 százalékos szintet. Az agrártárca vezetőjének tájékoztatója szerint az idei vízkárok mintegy 250 ezer hektárnyi területen tették tönkre a termést, illetve nem tették lehetővé a gazdálkodóknak, hogy az adott területet bevessék, vagy megművelhessék, s ezáltal jelentős mennyiségű bevételtől estek, illetve esnek el. A tárcavezető is'elismerte, hogy a szorító pénzügyi helyzetben a gazdálkodóknak szükségük van a segítségre, a minisztérium rendelkezésre álló forrásai azonban nagyon korlátozottak. A kárrendezés lehetséges forrásairól Simon Zsolt földművelésügyi és környezetvédelmi miniszter egyelőre annyit árult el, hogy a tárca belső forrásainak átcsoportosításával próbálnak meg elkülöníteni bizonyos összegeket erre a célra. Ilyen lesz például a pozsonyi lóversenypálya felújítására tervezett támogatás átirányítása, illetve a Szlovák Földalap rendelkezésre álló forrásainak igénybe vétele. A miniszter nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy az állami tulajdonban levő földek után a vízkárt szenvedett gazdálkodóknak idén ne kelljen bérleti díjat fizetni. Az agrárkamara vezérkarának véleménye szerint a termelőknek legalább valamilyen előleg formájában, vagy az uniós közveüen kifizetések időpontjának előrehozásával, de mindenképpen segítség kell, hogy a jövő évi termés alapjait lerakhassák. A minisztérium szakágazati szervei intenzíven dolgoznak a károk összegzésén, konkrétumokat csak az adatok teljes feldolgozása után hoznak majd nyilvánosságra. (sz)
