Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-07 / 154. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 7. www.ujszo.com gazdasági hírmorzsák Túl drága nálunk a jelzáloghitel Pozsony. Szlovákiában még soha nem voltak olyan alacso­nyak a jelzáloghitelek kamatai, mint manapság, a teljes hitel- díjmutatónk (THM) - amely a kölcsönnel kapcsolatos összes költséget figyelembe veszi - en­nek ellenére még mindig a leg­magasabb az egész eurózónán belül. A Trend gazdasági lap elemzése szerint az átlagos eu- rózónás éves THM májusban a jelzáloghitelek esetében 3,58% volt, míg nálunk elérte az 5,71%-ot. Szlovákia már tavaly is a legdrágább országnak szá­mított, és. egyelőre úgy tűnik, hogy az elsőségünket senki sem veszélyezteti, hiszen a második legdrágább Hollandiában is több mint 1 százalékponttal ala­csonyabb a THM. (T) Tartósan lejtőn a kiskereskedelem Pozsony. Májusban tovább csökkentek a hazai kereskedők bevételei, a visszaesés üteme azonban fokozatosan mérsék­lődik. Míg áprilisban még 5,4 százalékkal maradtak el a kiske­reskedelmi bevételek az egy év­vel korábbiaktól, májusban már csak 3,1%-kal. A hazai kereske­delemre rendkívül negatívan hatott a gazdasági válság, mivel az elbocsátások és a bevételek csökkenése miatt jelentős mér­tékben visszaesett a lakosság vásárlóereje. (ČTK) IMF-vizit Magyarországon Budapest. Tegnap megkez­dődött az egyeztetés a Nemzet­közi Valutaalap (IMF), az Euró­pai Unió (EU) delegációjának vezetői és a magyar kormány között a nemzetgazdasági mi­nisztérium vezetésével. Ma- tolcsy György nemzetgazdasági miniszter hozzátette: 14 napig egyeztetnek a készenléti hitel- program esedékes felülvizsgála­táról. Magyarország még 2008 novemberében állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal és EU-val egy mintegy másfél éves, 20,5 milliárd euróról szóló ké­szenléti hitelkeretről. Az IMF budapesti látogatását arra használta ki hat, Magyarorszá­gon működő nagy külföldi bank, hogy segítséget kérjen tőle, konkrétan beszélje le az Orbán- kormányt a tervezett banki kü­lönadóról. A Der Standard oszt­rák lap szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffei­sen International és az Erste Bank levelet írt a magyar kor­mánynak és az IMF-nek, a 200 milliárd forintra rúgó bankadót kifogásolva. (MTI) A többségnek nem kell az aprópénz Pozsony. Szlovákia lakossá­gának az 59%-a visszavonná a forgalomból az egy- és kétcente- seket-derülkia statisztikai hiva­tal prognosztikai intézetének, az Infostatnak a felméréséből. A legkisebb fémpénzek visszavo­nását elsősorban a vállalkozók és a fiatalabb generációk szorgal­mazzák. Megtartásuk mellett ez­zel szemben leginkább a munka- nélküliek és a 60 év felettiek kar­doskodnak. (SITA) Máris teljesült a magyar hiánycél Budapest. A magyar állam- háztartás - helyi önkormányza­tok nélkül számolt - hiánya az év első hat hónapjában elérte az 1033,6 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 118,8%-a -'kö­zölte a nemzetgazdasági minisz­térium. Az államháztartás defi­citje tavaly az első hat hónapban 812,8 müliárd forint volt, akkor az államháztartás első féléves hi­ánya az egész éves előirányzat 87,9%-árarúgott. (MTI) Olaszország is eladja a szigeteit Róma. Akár 3,6 milliárd eu- rós bevételre tehet szert Olasz­ország ebben a hónapban az ér­tékesített szigeteiből, erődítmé­nyeiből, tengerpartjaiból és épü­leteiből. Az eladásra abban az esetben kerülhet sor, ha az or­szág államadóssága meghaladja az 1 400 milliárd eurót - olvas­ható a brit Daily Mailben. A leg­drágább turistalátványosságok közé tartozik a Caprera sziget­lánc, Szardínia észak-keleti partvidékén. A palermói Nor­mann palota piaci értékét 90 millió euróra becsülik, a szicíliai Caprera tengerpart 18 millió eu­rót érne. Az üdülőterületekre először a helyi önkormányzatok tehetnek ajánlatokat, (it) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8295 Lengyel zlotv 4,1009 Cseh korona 25,485 Magyar forint 284,85 Horvát kuna 7,1939 Román lei 4,2361 Japán jen 110,46 Svájci frank 1,3373 Kanadai dollár 1,3339 USA-dollár 1,2579 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,30-1,23 26,27-24,74 296,76-271,20 OTP Bank 1,30-1,22 26,24-24,76 292,60-275,68 Postabank 1,31-1,22 26,41-24,63­Szí. Takarékpénztár 1,30-1,21 26,21-24,75 297,09-271,50 Tatra banka­­­Dexia banka 1,29-1,23 26,15-24,82 292,26-277,44 Általános Hitelbank 1,30-1,23 26,25-24,80 296,76-271,20 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az esőzések okozta jelentős terméskiesések ellenére sincs veszélyeztetve az állatállomány takarmányozása Lejtőre került a hazai állattenyésztés Tíz évvel ezelőtt Szlovákia szarvasmarha-állománya még 695 ezer da­rabra rúgott, tavaly már csak 472 ezerre (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Az elmúlt hónapok rendkívül kedvezőtlen idő­járása miatt az idei termés jóval elmarad a várttól. Mi­lyen hatása lesz ennek az állattenyésztésre és a hús­árakra? A szakemberek szerint szinte semmilyen. Az ok rendkívül egyszerű: a szlovákiai állatállomány az elmúlt években drasztikus mértékben zsugorodott, így kevesebb takarmány is elegendő lesz. SUSLABÉIA A kiadós esőzések és az árvíz miatt a búza 60 ezer hektáron ká­rosodott jelentősebb mértékben, ami 4 tonnás hektáronkénti át­laghozamnál több mint 240 ezer tonnás kiesésnek számít - nyilat­kozta lapunknak Marian Uhrík, a takarmánygyártók, -tárolók és felvásárló társaságok szakmai szövetségének az elnöke. Az árpa esetében szerinte csaknem 28 ezer hektárnyi terület szenvedett komoly károsodást, ebből kifolyó­lag a kiesés körülbelül 110 ezer tonnára tehető. Olajrepcéből 74 ezer tonnával, napraforgóból 54 ezer tonnával, kukoricából pedig csaknem 245 ezer tonnával lesz kevesebb a vártnál. „Olyan eseteket is jelentettek szövetségünknek, hogy az üzemek egyszerűen nem is tudták elvégez­ni a vetési munkálatokat, vagyis további termőterületekről nem ta­karíthatják be a termést. A kukori­cára vonatkozólag csaknem 22 ezer hektárról van szó, ez pedig azt jelenti, hogy a már jelzett mínusz­hoz még vagy 134 ezer tonnányi járul. A búzánál 15,4, az árpánál 17, a kukoricánál pedig mintegy 30%-kal várható kisebb termés a tavalyinál” - állítja Uhrík. A jelentős ldesések ellenére nincs veszélyeztetve az állatállo­mány takarmányozása. Az éves ta­karmányfogyasztás szinte hihetet­len mértékben, 650 ezer tonnára esett vissza, s ennek a mennyiség­nek az előállításához 430 ezer tonnányi sűrűn vetett gabonafélé­re és kukoricára van szükség. Tíz évvel ezelőtt még 1,305 millió tonnányi keveréktakarmányt állí­tottak elő, mintegy 850 ezer tonna sűrűn vetett gabonaféléből és ku­koricából. Mindez 'az állatállo­mány jelentős zsugorodásával magyarázható. A sertésállomány az elmúlt tíz évben a felére esett vissza. 2000-ben még 1,488 millió sertést tenyésztettek az ország­ban, tavaly pedig mindössze 740 ezret. A sertéseknek előállított ta­karmánymennyiség a tíz évvel ez­előtti 675 ezer tonnáról a tavalyi 214 tonnára esett vissza. A szar­vasmarha-állományt illetően va­lamivel mérsékeltebb volt a ha­nyatlás. Tíz évvel korábban Szlo­vákiában még 693 ezer darabot számolhattunk össze, tavaly már csak472 ezret. A gabonaárak vélhető alakulá­sával kapcsolatban Uhrík elmond­ta: a mezőgazdasággal foglalko­zók csak reménykedni tudnak benne, hogy valamelyest kom­penzálják számukra az árvíz okozta kieséseket. „Az árak egy bővebb térségben, minimum az európai régióban alakulnak, nem pedig kizárólag Szlovákiában. Itt mindenképpen szükséges megje­gyezni, hogy a miénkhez hasonló károk nem keletkeztek Németor­szágban és Franciaországban sem, így remélhetőleg nem kell különösebb gabonaár-emelkedés­sel számolni” - vallja Uhrík. Sokkal pesszimistábban véleke­dik a hazai állatállomány várható alakulásával összefüggésben. „Vé­leményem szerint nem lehet fel- emelkedésre számítani. Ebben az ágazatban a befektetések hosszabb távúak, mint a növénytermesztésre fordítottak. És ami nagyon lénye­ges: ezek a befektetések eléggé bi­zonytalanok. Az állattenyésztést az utóbbi években már megpróbálták fellendíteni különböző eszközök­kel, eddig azonban eredménytele­nül. Európai viszonylatban a szlo­vákiai állattenyésztés piaca rend­kívül kicsi, s ebből eredően bármi­lyen változás jelentős mértékben befolyásolhatja a tenyésztők munkáját” -vélekedik Uhrík. Az üzletekben 59-71 centért juthatunk hozzá az idei burgonyához, a harmadával drágábban, mint tavaly A rossz időjárás miatt megdrágult az újkrumpli ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt az újkrumpli idén a harmadával drágább, mint tavaly: kilójához az üzletekben 59-71 centért juthatunk hozzá. Ilyen magas árakkal legutóbb négy éve találkozhattunk, amikor szinte egész Európában rendkívül silány volt a termés. Az ok egyszerű: a hideg és rendkívül csapadékos ta­vaszi időjárás miatt a burgonya később érik, ráadásul a termés je­lentős mértékben elmarad az el­múlt években tapasztalttól. A kedvezőnek számító években július elejétől fokozatosan csök­kentek az árak, erre azonban idén nem számíthatunk. A termelők szerint, ha a jelenlegi meleg időjá­rás még legalább két hétig kitart, újkrumpliból lényegesen kevesebb terem, ami az árakra is kihatással lesz. Jelenleg az üzletek polcain még többnyire a tavalyi termést ta­lálhatjuk, ami szinte teljes mér­tékben behozatalból származik, és nem a legolcsóbb. Az egyik üzlet­lánc például Franciaországból ho­zott be burgonyát, amelynek a ki­logrammját 76 centért árulja, 5 centtel drágábban, mint amennyi­be a legdrágább újkrumpli kerül. Viliam Bezák, a Burgonyater­mesztők Szövetségének az elnöke szerint a vásárlásnál nem szabad­na kizárólag az árak alapján dön­tenünk, hiszen az újkrumpli vita­mindús csemegének számít ugyan, nem minden étel elkészíté­séhez számít azonban megfelelő­nek. Nem ajánlatos belőle például pürét készíteni, hiszen a magas víztartalma kicsapódik, és a püré nyálkássá válik. Ugyancsak nem jó bő olajban megsütni. Az újkrump­liban lévő nedvesség és a forró olaj találkozója könnyen gejzírkitö­réshez hasonló jelenséget produ­kálhat a konyhánkban. A piacokon gyakorta találkozhatunk már meg­tisztított újkrumplival. Ha csak le­het, ne vásároljunk ilyet, hiszen gyorsan veszít frissességéből, még ha vízben tartják is. A tároló edé­nyekbe viszont gyakran tartósító­szeres, vegyszeres vizet tesznek, hogy a burgonya tovább friss ma­radjon. Ha időszűkében mégis ilyen krumplit vásárolunk, vizsgál­juk meg a darabokat, hogy elég tömörek-e. Amelyik puha, gumis felületű, az régóta ázik, illetve vegyszeres vízben tárolt. A megvá­sárolt újkrumplit 2-3 napon belül használjuk fel, mert sokat veszít a víztartalmából. Hogy milyen árakra számítha­tunk az elkövetkező hetekben, egyelőre nem lehet pontosan fel­mérni. Bezák szerint elképzelhe­tő, hogy pár centtel csökkennek, jelenleg azonban egész Európá­ban rendkívül drága az újkrumpli. Míg a holland termelők például 40-50 centet kapnak a kereske­dőktől, nálunk az átlagos felvásár­lási ár 35 cent körül mozog. Idén rossz volt a termés az olyan ha­gyományos burgonyatermesztő országokban is, mint Olaszország vagy Spanyolország, ami az ára­kat egész Európában felsrófolta. Nálunk legutóbb 2006-ban voltak ilyen magasak az árak, amikor még ősszel is 50 centet kértek egy kiló burgonyáért, (sita, p, mi) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2010« július 5-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 Lakossá- hónap gi folyó számla ČS0B 0,05 0,10-0,15 0,150,35 0,500,70 0,901,10 1,802,00 0,150,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 2,50 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 1,20 2,30 0,000,20 Komerční b. 0,01-0,05 0,01-0,25 0,010,35 0,010,50 0,010,80 0,050,10 Volksbank 0,00-0,30 0,000,50 0,000,80 0,001,20 0,002,30 0,10 UniCredit Bank 0,15 0,40 0,500,75 0,801,00 1,902,00 0,000,05 Dexia banka 0,10-0,20 0,400,50 0,901,00 1,301,35 1,902,10 0,05 Tatra banka 0,05 0,104),15 0,250,30 0,500,60 0,901,00 1,70 0,100,50 Slovenská sporiteľňa 0,15 0,300,35 0,650,70 1,001,10 2,00 0,100,30 Všeobecná úverová banka 0,10 0,100,20 0,250,40 0,550,70 1,001,10 2,00 0,106,00 Poštová banka 0,300,50 0,65-0,80 1,201,40 2,302,50 0,010,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2010. július 5-től) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 I Volksbank 0,30 0,60­1,00­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,20­1,30­1,35 0,01 Dexia banka 0,20 0,50 0,50 0,60­0,75 0,10 Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,10-2,50­­0,10 Všeobecná úverová banka 0,30 0,60 1,00 — 1,00 0,10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents