Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-07 / 154. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 7. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Sikeres érettségizők Jól vizsgáztak a magyar anyanyelvű érettségizők a romániai Temes és Hunyad megyében. Temes megyében az érettségi vizsgára jelentkezett magyar diákok teljesítménye százszázalékos lett. Az egytől 10-ig teijedő osztályzati skálán a sikeres vizsgához szükséges 6-osnál jobb átlagot értek el valamennyien. Hunyad megye egyetlen magyar középiskolájában, a dévai Téglás Gáborban nappali tagozaton zajlott az érettségi, a megyei átlagnál lényegesen jobb eredménnyel. A 39 érettségiző közül egy diák bukott meg. Ez 97,4 százalékos sikeres érettségizői arányt jelent. Az óvások elbírálása után csütörtökön hirdetik ki az érettségi végeredményét Romániában. (MTI) Úgy hallottam, a leendő honvédelmi miniszter igen tapasztalt ember: bevásárlóközpontban védelmezte a cukorkát és a csokoládét a tolvajokkal szemben... (Peter Gossányi karikatúrája) Eddig nem akadt miniszter, aki ne húzta volna el a mézesmadzagot a fehér köpenyesek és a betegek előtt A tizenharmadik Bár mind érdeklődéssel figyeljük az alakuló kormány összetétele körüli tárgyalásokat, az egészségügyben dolgozók körében eluralkodott az idegesség. PÉTERF1 SZONYA Ha figyelembe vesszük, mi zajlott itt a rendszerváltás óta, nem csodálkozhatunk azon, hogy nem túl lelkesek. Hogy már nem is emlékeznek azokra, akik a bársonyszékben csücsültek? Lássuk a névsort! A rendszerváltás után, igaz, csak hat hónapra, Stanislav Novák került a tárca élére. Nem sok vizet zavart, bár kimondta: az ágazat alulfinanszírozott, az ápolónők bére pedig szégyenletesen alacsony. (Megjegyzem, jelenleg is az.) Az őt követő Alojz Rakásnak és csapatának reformkezdeményezései ígéretesnek mutatkoztak, bevezették a szabad orvosválasztás lehetőségét, lefektették az egészségbiztosítás alapjait, megjelentek az első magángyógyszertárak. Csakhogy a Kereszténydemokrata Mozgalom hatására elkezdte szorgalmazni az abortuszok betiltását... Vüiam Soboňa egy év alatt sok kárt okozott - nőtt az ágazat adósságállománya, de a szakmabeliek, a betegek elégedetlensége is. Tiltakozásul a pontrendszer, a gyógy- szer-kategorizáció, a kórházigazgató-cserék ellen sztrájkot hirdetett a Szlovák Orvosi Kamara, de tényleges sztrájkra nem került sor. A parlament kétszer nyújtott be bizalmatlansági indítványt a miniszter ellen, végül 1993 novemberében Michal Kováč köz- társasági elnök visszahívta tisztségéből. Irena Belohorská három és fél hónap alatt nem hallatta hangját, Tibor Šagát kilenc hónapig tartó „uralkodása” alatt viszont több fontos egészségügyi törvény írt alá. Ľubomír Javorský négy évig volt miniszter, Mečiar embereként a sajátjait részesítette előnyben. Megalakult az Általános Egészségbiztosító, és be- csődölt a Perspektíva. A gyógyszerészek országos sztrájkkal tiltakoztak a miniszter értelmetlen intézkedései ellen, nem nagy eredménnyel. 1998. október 30-tól ismét Šagát lett a miniszter, és krízishelyzetet hirdetett. Két és fél évre rá a Rudolf Schuster köztársasági elnök kezelése körüli cirkusz miatt önként távozott a tárca éléről. A kilencedik miniszter, Roman Kováč működése sem sikertörténet, az egészségügy többforrásos finanszírozásának tervét nem valósította meg. Míg Rudolf Zajac a bársonyszék várományosa volt, sokat magyarázta reformelképzeléseit, melyeket jónak tartottak a szakértők. Sajnos, miniszterként már nem figyelt senkire és semmire, magyarázat, felkészítés nélkül a lakosságra hárította a betegellátás terheinek részét, korlátozni próbálta a szakmai társulások önrendelkezési jogát, majd nem transzparens módon a Veriteľ állami Rt. által megkezdődött az egészségügyi intézetek adósságainak rendezése. Mire elkészültek a reformtörvények, s a köztársa: sági elnök vétója után 2004-ben a parlament el is fogadta ezeket, a közhangulat a miniszter ellen fordult. Következett Ivan Valen- tovič, aki miután eltörölte a Zajac által bevezetett 20-50 koronás hozzájárulásokat, tárgyalásokat folytatott az adósságállomány csökkentéséről, majd arról, hogy a kormány az általa biztosítottakért többet fizessen. Két év után lelépett. Nyílt titok volt, hogy a parlament elnöke a háttérből irányította őt, majd a helyére kerülő Richard Rašit is. A tizenkettedik miniszter szerette láttatni magát, egyre hangsúlyozta az ágazat sikereit, bár ezekről senki nem tudott. Elvégezte, amit kellett, tavaly pályázatot hirdetett a mentőállomások üzemeltetésére, ám a nyertesek névsorában kizárólag a kormányhoz közel álló társaságok szerepeltek. A kereszténydemokraták által javasolt Ivan Uhliarik az ország tizenharmadik egészségügyi minisztere lesz. Az ötgyermekes családapa orvosként csupán három évig praktizált, vélhetően anyagi okokból váltott: neves külföldi gyógyszergyártó cégek hazai képviseleteiben vállalt tisztségeket. Elképzeléseiről nem sok szivárgott ki, bár az a terve, hogy az egészségbiztosítók országszerte egységes árat fizetnek majd az ellátásért (diagnózisért), nagyon szimpatikus. Csak ne tűzze napirendre az abortusztörvényt! Nemsokára megtudjuk, hogy a tizenhármas szám szerencsés-e... KOMMENTÁR Nemzeti együttműködés LOVÁSZ ATTILA A legutóbb, amikor e hasábokon a távozó szlovák kormányzat hatalmi arroganciájáról értekeztünk, az egyik kommentelő a lap weboldalán azt ldfogásolta, hogy nem keresünk párhuzamokat a magyarországi politikával. Szerinte pl. ugyanolyan arrogáns volt a leváltott szocialista liberális kormányzat, mint Fico garnitúrája, de erről - így a kommentelő - nem merünk írni. Nos, a párhuzam valóban létező. Ami a velejéig korrupt struktúrákat illeti, mindenesetre összehasonlítható az elmúlt négy év Szlovákiában és az elmúlt nyolc év Magyarországon. A párhuzam azonban itt véget is ér. Mert most már a különbségek, mégpedig az egyre komolyabb és szembetűnő párhuzamhiányok vagy keveredések jönnek elő. Mert ugye, míg Szlovákiában a velejéig korrupt garnitúra majdnem negyven százalékot kapott, csak az arányos választási rendszerben nem volt képes kormányzati többséget hozni, a magyar kormány egyik pártja teljesen megszűnt, a másik pedig a maga 17 százalékával legalábbis történelminek nevezhető vereséget szenvedett el. Ä másik párhuzamhiány a két kormány korrupción kívüli tevékenységében látható. Míg Robert Fico kormánya (mint azt nemrég írtuk) az elemi szabadságjogokat, emberi jogokat kérdőjelezte meg nemcsak ténylegesen, hanem esetenként de jure is, a gyur- csányi érában ilyesmi nem történt. A rendőrségi túlkapás mint hibás vezetés és vezénylet és a rendőrségi túlkapás mint állami doktrína ugyanis nem ugyanaz. Míg Fico nyirbálta a sajtószabadságot és a nacionalizmust kormányprogrammá emelte, annak minden futóbolond megnyilvánulásával, a Gyurcsány-éra bizony nem nyúlt az alapvető emberi jogokhoz és nem folytatott államdoktrínaként kezelt kirekesztő politikát. Mindkét exkormányzat megkapta azt, amit megérdemelt, bár az elutasítás mértéke nem azonos. így a visszatáncolás valószínűsége sem, de arra még van vagy négy év. Szlovákiában az egyöntetűen piros színezetű Fico-kormányzatot a tegnapi koalíciós aláírással lecseréli egy - no most tessék figyelni: nemzeti együttműködési koalíció. A Radičová vezette koalíció ugyanis nem szavazófülkés forradalom, még csak nem is egy új társadalmi szerződés révén jött létre, de az biztos, hogy „felhatalmazást kapott” együttműködni és a hatalomnak még a közelébe sem engedni az országot lenyúló és arrogáns hatalom képviselőit. Az új szlovák kormányzat ugyan nem ír nemzeti együttműködési nyilatkozatot, de ha nem működik együtt és nem tesz le eredményeket az asztalra, úgy bomlik fel, hogy mire észrevesszük, újra itt lesz a vörös veszély. Az új magyar kormányzat ellenben az elmúlt nyolc év kiábrándult szavazóinak köszönhetően egy arányos rendszerben hallatlan s nem is veszélytelen kétharmaddal nem állított fel semmilyen világcsúcsot, csak lefolytatott egy választást, aminek következménye a kormányváltás. A magyar kormánygamitúra semmiféle rendszerváltásra nem kapott felhatalmazást, mert azt (egyébként legitim) politikai programként nem hirdette meg a pártok versenyében. S ha belegondolunk abba, hogy a magyar kormányzat kommunikátorai úgy tesznek, mintha nem értenék, mi a baj a készülő médiaszabályozással (jól tudják, a húsz évvel ezelőtti önmagukat feladhatták, de el nem felejthették), eközben képesek ficói hangokat megütni - lásd a szerencsétlen kormányhatározatot, mely szerint meghatározott középületekben el kell helyezni a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát nyomtatott formában stb. Nem mintha gonoszkodni akarnánk, de mintha három hónapja valami hasonló ellen tüntettünk volna szóban és demonstráción Pozsonyban is, vagy csak álmodtuk az egészet? Nos, aki párhuzamokat keres, van még néhány lehetőségünk, mindenesetre a jobb-balj a nemzeti-kozmopolita, urbánus-népi, bolsevik és antibolsevik viták ugyanazon mezsgyéken zajlanak, de a mezsgyéket nem a politikai erők neve vagy önbesorolása adja meg. Hanem pontos politikai viselkedésük. S ha haragjukat is vívjuk ki eztán, azért csak leírjuk néha, hol látjuk azt a bizonyos ebet elásva. GLOSSZA TALLÓZÓ Függő játszma VERES ISTVÁN Nem győzünk csodálkozni. Az Orbán Viktor Fidesze és a leköszönő Fico-kormány intézkedései közti párhuzamok áradata zúgva- bőgve töri át a józan elvárások gátjait. Az idő előrehaladtával egyre inkább olyan érzésünk van, mintha az anyaországbanhatalomra került politikai elit programszerűen képezné le a Fico-Me- čiar-Slota triumvirátus húzásait. Alegfrissebb, jajdejóötletük”, hogy Magyarországon minden közintézménybe kifüggesztetnék a Nemzeti Együttműködés dokumentumát. A szóban forgó szövegtest nem más, mint a nemrég elkészült magyar kormányprogram. Ennek kellene kint lógnia a közintézményekfalain. Orbán Viktor arcképének kifüggesztését ki tudja miért, eddig nem sürgetik. Az első, ami erről az egészről eszünkbejut, az Mikolajékhazafi- assági törvénye. Őkahimnusz szövegét, az alkotmány bevezető passzusát és az állami szimbólu- mokatjavasoltákkifüggesztésre a tantermekben. Orbánék, úgy tűnik, gyakorlatiasak: tanulni a rossz szomszédtól is tudnak. A Népszabadság internetes kiadása arra kéri olvasóit, adjanak ötleteket, mi minden arra érdemeset lehetne mégkifüggesztésre javasolni a közintézményekben Magyarországon. Egy kritérium van: az illető „függeléknek” nemzeti öntudatnövelő hatással kell bírnia. Szóbakerültmártokajiszőlő- vessző, puliszőr és Puskás Ferenc cipőfűzője. Akommentelőkközül néhányan Gyurcsány Ferencet lógatnák ki közszemlére egy kötélen, Lendvai Ildikót pedig a hajánál fogva. Ha mindenképpen ki kell valamit függeszteni, az nem ártana, ha olyasmi lenne, ami használható is valamire, amiből annak is haszna van, aki nem tudja, mitjelentenek az olyan kifejezések, mint az infrastruktúrahálózat restrukturali- zálására való konszenzus megteremtéséhez szükséges akarat hiá- nyánakakontraszelektívhatása és hasonlók. Ezért javaslom, füg- gesszékki mindenhová ahalászlé receptjét. Ahalászlé finom, hasznos, mi több, van annyira magyar, mint a nem létező Nemzeti Együttműködés. Mindenmagyar embernek illik konyítania valamicskét a halászlé elkészítéséhez. ATiszteltHázpedignehogymá azt is megszavazza, hogy a tiszai vagy a bajai halászlé receptje legyen akötelezó, központilag megszabottváltozat. Mindenhol szépen a helyi szokásoknak megfelelően állítsák össze a hogyant. Ahol ebben nem tudnak megegyezni, ott akasszanak ki két receptet, vagyalábjegyzetbeíijákbele, hogy a Józsi szerint nem kell bele kárász. De a legjobb az lenne, ha hagynák az egész kifüggesztősdit a francba, és menne mindenki a dolgára. NEPSZABAPSAG Elégedett a magyar diplomácia első hónapjával Martonyi János külügyminiszter - derül ki a Népszabadság keddi számában megjelent interjúból. Úgy fogalmazott: „az elmúlt egy hónap külpolitikai szempontból jobban alakult, mint amire számítottam.” A miniszter szerint ez részben a szorosabb közép-európai együttműködésről szóló stratégiának, részben Magyarországtól független körülményeknek köszönhető. „Még a szlovák viszony javítására is kaptunk egy nagy lehetőséget, miután Pozsonyban jobbközép kormány fog alakulni” - tette hozzá. Mint mondta, ez teljesen új helyzetet teremt, bár az álláspontok között továbbra is nagy eltérések vannak. „Már korábban jeleztük Szlovákiának, hogy minden vitás kérdésről készek vagyunk tárgyalni” - mondta. Szerinte nagyon régen nem volt ekkora nézetkülönbség a szomszédos országok között, mint most, az állampolgársági törvény kapcsán. „Romániával, Szerbiával és Horvátországgal is sikerült megértetni, hogy a magyar gondolkodásból hiányzik mindenféle területi megfontolás, nem foglalkozunk határokkal, de sokat szeretnénk foglalkozni az emberek jogaival, nyelvi identitásával, közösségi tudatával” - mondta Martonyi János. (MTI)
