Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-03 / 152. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Wulff letette a hivatali esküt Berlin. Az emberek kö­zötti hídépítést, a pártokkal, illetve a politikusokkal szembeni bizalom helyreál­lítását, továbbá az ország­ban élő külföldiek integráci­ójának előmozdítását tekinti legfőbb feladatának az új német államfő, aki tegnap délután tette le a hivatali es­küt a parlamentben. Christi­an Wulff, akit szerdán há­rom fordulós, drámai szava­zás után választotta meg az erre posztra, a május végén váratlanul lemondott Horst Köhler örökébe lépett, és a háború utáni Németország 10. elnöke lett. (MTI) NATO-ellenes ukrán törvény Kijev. Az ukrán parlament csütörtök éjjel - Hillary Clin­ton amerikai külügyminiszter tegnapi ukrajnai látogatásá­hoz időzítve - végső olvasat­ban elfogadta az ország NA- TO-csatlakozását megakadá­lyozó, annak „el nem kötelezett” jogállását meg­erősítő törvényt. A jogsza­bályt az Oroszországgal való közeledés politikáját folytató Viktor Janukovics elnök kez­deményezésére dolgozták ki. Viszont az EU-csatlakozást az elsődleges célok között neve­zi meg a jogszabály, amely le­fekteti az ukrán politika új alapelveit. Clinton asszony tegnap Kijevben azt mondta, a NATO továbbra is nyitva áll Ukrajna előtt. (MTI, TASR) Ezer palesztin Salitért cserébe Jeruzsálem. Izrael szaba­don bocsátana ezer fogva tar­tott palesztint, ha a Hamász iszlamista mozgalom cserébe elengedné a fogságában lévő izraeli katonát, Gilád Salitot. Ezt Benjámin Netanjahu iz­raeli kormányfő jelentette be. zsidó állam miniszterelnöke csütörtökön. „A német közve­títő ajánlata az volt, hogy en­gedjünk szabadon ezer terro­ristát. Elfogadtam az alkut, már csak arra vár, hogy megvalósítsuk” - fogalma­zott Netanjahu a múlt de­cemberben felajánlott cseré­re utalva. Az izraeli televízió szerint a Hamász azonnal el­utasította Netanjahu ajánla­tát, mivel az „semmi újat nem tartalmazott”. (MTI) Életbe lépett a szankciótörvény Washington. Barack Oba­ma helyi idő szerint csütörtö­kön aláírta az iráni bank- és energiaszektorra vonatkozó újabb szankciókról szóló tör­vényt. A BT és az EU újabb szankciói után elfogadott ame­rikai törvény az Iránnal keres­kedő külföldi cégeket bünteti. Az amerikai elnök leszögezte: nyitva a diplomáciai tárgyalás lehetősége, de Irán még na­gyobb nemzetközi nyomásra számíthat, ha nem hagy fel az urándúsítással. (MTI) Nagy-Britanniába is elvezetnek az orosz-amerikai kémbotrány szálai - a diplomata papa is a szovjet KGB-nek dolgozott Elbűvölő kémnő - megvan az orosz Mata Hari (TASR/AP-felvétel) Moszkva/London. Moszkvában közölték: készek minden dip­lomáciai segítséget megadni azoknak az orosz állampolgá­roknak, akiket kémkedés gyanújávalvettekőrizetbe az USA-ban. Közben abrit elhá­rítás (MI5) kihallgatta a kém­kedéssel vádolt Anna Chap­man volt férjét. ÖSSZEFOGLALÓ Erről maga Alex Chapman szá­molt be a tegnapi The Daily Te- legraphnak. A vezető konzervatív brit napilap az egyik James Bond- film címét kölcsönvéve a The spy who loved me (A kém, aki szeretett engem) hatalmas betűkkel szedett, elsőoldalas szalagcím alatt közölte az interjút. A 30 éves, pszichológusnak ké­szülő Alex Chapman az újságnak elmondta: 2002-ben Moszkvában vette feleségül Anna Kuscsenkót, akivel egy londoni bárban ismer­kedett meg. Négy évvel később el­váltak, de kapcsolatban és jó barát­ságban maradtak. Az orosz Komszomolszkaj a Prav­da szerint egyelőre csak a legvon­zóbb és legcsinosabb kémről derült ki egészen biztosan, hogy orosz ál­lampolgár. A 28 éves Anna Chap­man Harkovban született Anna Kuscsenko néven, s a moszkvai Lumumba egyetem elvégzése, 2003 óta töretlenül ívelt szakmai karrierje. Az orosz bulvárlap sze­rint az elbűvölő „üzletasszonyra” az új MataHaricímkét ragaszt) ák rá az USA-ban. Anna a repülőgépek értékesíté­sével foglalkozó NetJets Europe vállalat után a Barclays banknál, a Navigator befektetési alapnál és a Fortis Investments befektetési tár­saságnál dolgozott. A férjről, az an­gol fiatalemberről azt írja, hogy az Auchan francia nemzetközi kiske­reskedelmi csoport és multinacio­nális vállalat európai igazgatóta­nácsa elnökének a fia. Anna nem csinált titkot abból, hogy vannak ismerősei felsőbb körökben, így pl. a Facebook közösségi oldalon is­merősei között szerepel egy parla­menti képviselő is. Az interneten máris egész közös­ség alakult ki Anna védelmében Szabadságot Anna Chapmannek elnevezéssel, és azt követeli az amerikai hatóságoktól, hogy hagy­ják békén a fiatal nőt. Visszatérve Alex Chapmanhez: a volt felesége elmondta neki, hogy édesapja, Vaszilij Kuscsenko a „régi Oroszországban” titkosügynök volt, és magas tisztségeket töltött Anna Chapman/ Kuscsenko be a KGB-ben. Alexet a héten felke­reste az MI5 egyik ügynöke, és arról kérdezte, hogy volt felesége kém­kedhetett-e Nagy-Britanniában is, illetve nem londoni tartózkodása idején szervezték-e be a fiatal- asszonyt. Chapman szerint bősége­sen voltak erre utaló jelek. Házas­ságuk vége felé feleségének visel­kedése egyik napról a másikra drá­mai változáson ment át, orosz bará­tokkal kezdett találkozni mind gyakrabban, és nem engedte, hogy a férje elkísérje. Alex szerint felesé­gének hirtelen „nagyon sok pénz­hez lett hozzáférése”, és azzal kér­kedett, hogy milyen befolyásos emberekkel találkozik. Anna a vá­lásuk után először hazaköltözött Oroszországba, majd nem sokkal később áttelepült az USA-ba, jólle­het korábban állandóan azt mon­dogatta, mennyire ki nem állhatja az amerikaiakat. Az USA-ban egy internetes ingatlanügynökséget hozott létre, amely gazdag orosz vevőkre specializálódott. Az üzlet eleinte veszteséges volt, ám tavaly Alex Chapman kapott egy e-mailt volt feleségétől, amelyből kiderült, hogy a fiatal nő néhány hét leforgá­sa alatt ötven alkalmazottat vett fel és a vállalkozás virágzásnak indult. „Valahonnan nagyon sok pénzt pumpáltak a cégbe, de nem tudtam rájönni, hogy honnan” - idézi a volt féijetaTheDailyTelegraph. Az esküvő után a házaspár Zim­babwébe ment nászútra, ahol Anna Kuscsenko apja diplomataként dolgozott. Alex elmondta: Vaszilij Kuscsenko félelmetes ember volt, elsötétített ablakú Land Rover te­repjáróval közlekedett, s a kocsi előtt és mögött is mindig haladt egy-egyautó. (mti,ú) Holnap választják meg az új lengyel államfőt Szoros eredmény várható ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Patthelyzet alakult ki egy csütörtöki közvélemény-kuta­tás szerint Jaroslaw Kaczynski, az elhunyt lengyel államfő ikertest­vére, az ellenzéki PiS vezetője és Bronislaw Komorowski, a kor­mánypárt (PO) jelöltje között az elnökválasztás második fordulója előtt. A GFK Polonia a Rzeczpos- polita című napilap számára ezer ember részvételével végzett tele­fonos közvélemény-kutatást, s az eredmény szerint a megkérdezet­tek 45-45 százaléka válaszolta azt, hogy Kaczynskira, illetve Ko- morowskira szavazna. A GFK sze­rint a válaszadók 10 százaléka bi­zonytalan volt, de úgy vélte, hogy Kaczynskinak nagyobb az esélye a győzelemre. Ezt a cég újabb, tegnapi felmé­rése megerősítette, ekkor már 49:47 százalék volt az arány Ka­czynski javára. Egyébként ez volt az első olyan felmérés, amely a volt kormányfő előnyét mutatta ki, a felmérésekben eddig rendre Komorowski szerepelt jobban. Vasárnap a lengyeleknek két jobboldali jelölt között kell válasz­taniuk, akik különböző nézeteket vallanak a piaci reformokról, az európai közös valutáról és Len­gyelország helyéről az Európai Unióban. Az első fordulóban Ko­morowski a szavazatok 41,5 szá­zalékét, Kaczynski pedig 36,5 százalékát kapta, (mti, tasr) Kaczynski először előzte meg ve- télytársát (TASR/AP) Szerbia elleni provokációról beszélnek Belgrádban Emberhalál Koszovóban Tagadnak a tálibok Mészárlás Pakisztánban Lahor. Az al-Kaidával szövetsé­ges pakisztáni tálibok tegnap ta­gadták, hogy közük lenne a Lahor- ban pár órával korábban, csütörtö­kön éjszaka elkövetett kettős ön- gyükos merénylethez. A támadók a tízmilliós Lahor központjában, egy muzulmán szent sírjánál hozták működésbe a pokolgépeket. Az épületben hívők sokasága tartóz­kodott, 42 ember meghalt, 175 pe­dig megsebesült. A városban ma­ximális készültségi állapot van ér­vényben. A terrorcselekmény után dühös tömeg tüntetett a mauzóle­um előtt a hiányos biztonsági in­tézkedések miatt. A tiltakozók több autót felgyújtottak, és kövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázt vetettek be ellenük. Az­am Tarik tálib szóvivő úgy véli, a támadás külföldi titkosszolgálatok összeesküvése volt. Hozzátette: mindenki tudja, hogy a pakisztáni tálibok (TTP) nem támadnak meg nyilvános helyeket. A TTP 2007 decemberében jött létre, s hívei az­óta 400 véres merényletet követ­tek el, amelyekben 3450 ember vesztette életét. (MTI) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Pristina. Pokolgép robbant tegnap az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában egy szerb tüntetésen. A detonációban egy ember meghalt, tizenegyen meg­sebesültek. Több száz - egyes for­rások szerint majdnem ezer - ko­szovói szerb tiltakozott a kettéosz­tott városban az ellen, hogy a ko­szovói albán hatóságok megnyis­sanak egy okmányirodát a telepü­lés túlnyomórészt szerbek lakta északi részében. A hivatalt rendőrök vették kö­rül, hogy megvédjék, de a tüntetés békésen zajlott le. Beszámolók szerint a detonáció a tiltakozó megmozdulás végén történt, ami­kor a hivatal épületénél összegyűlt tüntetők elkezdtek szétoszlani. A halálos áldozat egy gyerekorvos, bizonyos Mesud Dzekovics, aki a háza előtt állt, amikor a detonáció bekövetkezett. Egyelőre nem lehet tudni, hogy távirányítással mű­ködésbe hozott, vagy időzített po­kolgép robbant-e, netán valaki az emberek közé hajított egy kézi­gránátot. Kosovska Mitrovicában rendsze­resek az összetűzések a szerbek és az albánok között. A várost ketté­szelő Ibar folyó bal partján néhány háztömböt leszámítva csak szer- bek, a túlsó parton szinte kizárólag albánok élnek. Az Európai Unió koszovói rend­őri missziója (EULEX) minden felet nyugalomra szólított föl, „elkerü­lendő minden olyan cselekedetet, amely a helyzet romlásához vezethet”. Borisz Tadics szerb elnök az eset után Belgrádban azonnal rendkí­vüli ülésre összehívta a nemzetbiz­tonsági tanácsot, és fölszólította a nemzetközi közösség koszovói képviselőit, „védjék meg a békét és a rendet, s vegyék elejét a (Szerbiá­val szembeni) provokációknak”. Vük Jeremies szerb külügyminisz­ter azt mondta, a Mitrovicában tör­téntekkel beigazolódtak Belgrád azon félelmei, hogy az egyoldalú lépések a térség destabilizálódásá­hoz vezethetnek. Jeremies feltehetően arra utalt, hogy az iroda megnyitása annak az év elején napvilágra került terve­zetnek a része, amelynek célja, hogy Pristina tényleges befolyásra tegyen szert Észak-Koszovóban. Megnyerte a kiadatása elleni fellebbezési eljárást a 88 éves gyanúsított Ausztrál ítélet: Zentai végleg megússza MTl-HÍR Perth. A háborús bűnökkel vá­dolt, Ausztráliában élő Zentai Ká­roly (Charles Zentai) sikerrel fel­lebbezett az ellen a miniszteri dön­tés ellen, amelynek értelmében ki­adható volt a magyar igazságszol­gáltatásnak. Zentai ügyvédjei az­zal érveltek, hogy ügyfelük egész­ségi állapota miatt nem tud Ma­gyarországra utazni. Néhány órá­val a bírósági ítélet tegnapi meg­hozatala előtt a 88 éves férfi csa­ládja nyilvánosságra hozott do­kumentumokat, amelyek szerint Zentai nemrég agyvérzést kapott, és több bordája eltört. Zentai tóadatását Brendan O'Connor ausztrál belügyminiszter 2009. novemberl2-énhagytajóvá, miután az illetékes ausztrál bírósá­gok megállapították, hogy fennáll­nak a kiadatás jogi feltételei. Zentai ügyvédei ez ellen fellebbeztek a szövetségi bíróságnál, arra hivat­kozva, a miniszteri döntés hibás, mert Zentait Magyarországon hi­vatalosan nem vádolták meg sem­mivel, csupán kihallgatni akarták. Ezenkívül „a kormány nem vette fi­gyelembe a gyanúsított rossz egészségi állapotát és azt, hogy ausztrál állampolgárként 60 évig példamutató életet élt”. A gyanú szerint Zentai 1944 no­vemberében Budapesten két társá­val megvert és megkínzott egy zsi­dó fiatalembert, aki belehalt a bán­talmazásba. Zentai ártatlannak vallja magát, azt állítja, hogy a kér­déses időpontban nem volt Buda­pesten. A magyar állam 2005 tava­szán kérte Zentai kiadatását, ezt követően tartóztatták le Perthben. POLITIKAI ABSZURD Janukovics, a drogcsempész Kijev. Viktor Janukovics uk­rán elnök csütörtökön kábító­szerekkel érkezett egy tanácsko­zásra, ezzel akarván bizonyítani, hogy az ország kábítószer-elle­nes szervei képtelenek felvenni a harcot a drogcsempészettel. A Julia Timosenko vezette ellen­zék szerint Janukovics ellen akár eljárást is lehetne indítani drog­csempészet címén. Az ukrán el­nöki hivatal azonban azzal vá­gott vissza, hogy az internetes drogrendeléssel nem követtek el bűncselekményt, a kábítószert nem fogyasztották el, és nem is adták tovább. Az „anyagot” új­ságírók jelenlétében az elnökség udvarán elégették. Janukovics a drogellenes szervezetek vezető­inek értekezletén feltárta, beosz­tottjai az ő utasítására az interne­ten kábítószerfajták széles vá­lasztékát vásárolták meg, s be is mutatta a a marihuánát és koka­int tartalmazó tubusokat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents