Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-28 / 172. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 28. www.ujszo.com A kisebbségekért felelős kormányfőhelyettes jogköre Chmel nagyobb mozgástere ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tegnap hajnalban jóváhagyott kormányprogram ér­telmében a kisebbségekért felelős Rudolf Chmel miniszterelnök-he­lyettes november elsejétől kapja meg a kiszélesített jogköröket. Ekkor lépnek életbe ugyanis azok a törvénymódosítások, amelyek­nek értelmében a kormányfőhe­lyettes az oktatásügyi és a kulturá­lis minisztérium kisebbségeket érintő kérdéseiben dönthet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák tanterveinek és más, őket érintő intézkedés elfo­gadásánál szükség lesz a kor­mányfő-helyettes aláírására. A kulturális minisztériumot il­letően szintén ő fog dönteni az ál­lami kisebbségi kulturális támo­gatások odaítéléséről. A kormány­főhelyettes és az említett tárcák közti tevékenység irányvonalát a megalakuló Kisebbségügyi Ta­nácsjelöli majd ki. Ebben a szerv­ben a szlovákiai kisebbségek kép­viselői kapnak helyet. Hogy pon­tosan kik és milyen arányban fog­nak ide tagokat delegálni, Simon Zsolt szerint még nincs eldöntve. „Ez mind a kormányfőhelyettes feladata lesz, ő dolgozza majd ki a hivatal és a tanács működésének részleteit” - magyarázta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, aki a Híd tárgyalócsoportjának tagjaként vett részt a koalíciós tárgyalásokon. (TASR, vps) RÖVIDEN Berényi tartja a kapcsolatot Csákyval Pozsony. Nagyon szorosan együtt akar működni Csáky Pállal és Duray Miklóssal Berényi József MKP-elnök. „A döntéseket ugyan az elnökség hozza, de Csákyval és Durayval nagyon intenzíven kell kommunikálni” - nyilatkozta a pártvezető. Emlékeztetett, hogy voltak már esetek, amikor egy-egy párt erős személyiségei a hát­térbe húzódtak, ám pártjukat szolgálták. „Durayt hasonló szerep­ben képzelem el, mint amilyen Ján Čamogurskýé a KDH-ban.” Hozzátette, Duray szavára figyelni kell, mert annak súlya van. „Ám már olyan korban van, hogy ideje részben átengedni a lehetősé­geket a fiataloknak.” (SITA) Michal Kováč exállamfő máig kórházban Pozsony. Nem érzi jól magát Michal Kováč volt köztársasági el­nök, aki már harmadik hete kórházban van. „Kisebb balesetem volt a kórházban, elestem” -nyilatkozta az egykori elnök, állapotá­ról többet nem akart mondani. Michal Kováčot július 12-én rosszullét miatt szállították a pozsonyi katonai kórházba. Koráb­ban megerősítette, Parkinson-kóija és a hőség miatt lett rosszul. Mint mondta, az utóbbi időben sokat is vállalt, és kimerült. Kováč 1993 és 1998 között volt Szlovákia köztársasági elnöke. (SITA) Sulik másképp pénzelné az egyházakat Pozsony. Richard Sulik nem zárja ki, hogy a következő négy évben megváltozhat az egyházak finanszírozásának rendszere Szlovákiá­ban. „Szerintem a KDH-val meg tudunk majd egyezni a kérdésben, ők is azt szeretnék, hogy az egyházak minél függetlenebbek legyenek” - nyilatkozta az SaS és a parlament elnöke, majd hozzátette, a kérdés­ről szóló jövőbeni párbeszédbe bevonjáka nyilvánosságot is. (SITA) Ficónál is jobban kereső államtitkárok Pozsony. Etikátlanul magasnak nevezte az igazságügyi minisz­tériumban kiosztott pénzjutalmak összegét Lucia Žitňanská (SD- KÚ) igazságügyi miniszter. „Dolgozunk azon, hogy a jövőben ez ne ismétlődjön meg” - nyilatkozta Žitňanská. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint Štefan Harabin és Viera Petríková (mind­ketten HZDS) miniszterek a tárca két államtitkárának, Daniel Hu- dáknak (SNS) és Anna Vittekovának (Smer) külön-külön 4 év alatt több mint 160 ezer eurót fizettek ki. A két államtitkár így a Fico- kormány legjobban kereső tagja lett. Lepipálták a miniszterelnö­köt is, ugyanis míg Fico 1,3 millió koronát keresett évente, Hudák fél millióval többet. Harabin (a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnö­ke) szerintajutalmakjogosakvoltak. (TASR) Szociális miniszter empátia nélkül Pozsony. Azok az emberek, akik 400 euró körül keresnek (a la­kosság nagy része), ebbe nagyrészt belenyugodtak, ahelyett, hogy aktívak lennének, véli Jozef Mihál (SaS) munka-, szociális és csa­ládügyi miniszter. A Plus jeden deň számára adott interjúban azt ta­nácsolja a 400 eurós fizetéssel rendelkezőknek, hogy menjenek kül­földre dolgozni. Azt is megjegyezte, hogy ő 5-6 ezer euróból él havon­ta. Elemzők szerint Mihálnak meg kell magyaráznia kijelentését, mi­vel az minden szociális érzékenységet nélkülöz. (Pld, vps) Furcsa bocsánatkérés a furcsa viccért Pozsony. Elnézést kért az Obecné noviny főszerkesztője a né­hány hete megjelent, magyarokat sértő vicc leközlése miatt. A bo­csánatkérés a lap legújabb számában olvasható. Bohumil Olach fő- szerkesztő a szövegben sajnálatát fejezi ki azért, mivel a vicc sérti a magyarokat, viszont úgy véli, Őry Péter, az MKP közigazgatási ta­nácsának elnöke, (ő hívta fel a figyelmet a sértő viccre) túlpoliti­zálta a dolgot. Olach szerint a rendőrök, az anyósok, a cigányok és a szőke nők is tudnak nevetni a róluk szóló vicceken. A vicc poénja, hogy egy haldokló szlovák azért szeretne magyar állampolgársá­got, hogy halálával eggyel kevesebb magyar legyen, (vps) Óvatoskodó, inkább baloldali vonásokat tartalmazó kormányprogramot dolgozott ki a négypárti koalíció Változás előtt a járulékok befizetése Torzó marad a Pozsonyt Kassával összekötő sztráda? Nem, viszont a túl drága PPP-programok helyett óvatosabb tempót diktál az építkezésben a Radiíová-kabinet. (TASR-felvétel) Pozsony. Kevés érdemi vál­tozást tartalmaz a körvona­lazódó kormányprogram, melynek valamennyi rész­lete feltehetően csak ma, a kormányülés után lesz is­mert. Gyökeres módosítá­sok egyelőre csak szociális téren körvonalazódnak, ezért elemzők jellegében inkább balodalinak, mint jobboldalinak tartják a ka­binet koncepcióját. SÁNDOR RENÁTA Néhány nappal ezelőtt még ar­ról szóltak a sajtóhírek, hogy el­képzelhető a nyugdíjkorhatár emelése, s megváltozik a nyugdíj- rendszer második pillérébe fize­tendő járulékok aránya is. Ezzel szemben a hétfő éjjeli koalíciós tanácson jóváhagyott kormány­program-tervezet szerint a Fico- kormány intézkedéseihez képest nem sok minden változik. Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, s a második pillérbe fizetendő járu­lékok aránya is marad a jelenlegi szinten. „A kormányprogram fele­lős az állampolgárokkal szemben, felelősen reagál a gazdasági vál­ságra és a közpénzek állapotára, valamint a polgárok helyzetére is” - mondta Iveta Radičová minisz­terelnök a kormányprogramról, amely elemzők szerint jellegében inkább baloldali, mint jobboldali. Még a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) is örömét fejezte ki afölött, hogy „a jobbközép pártok kormánya úgy döntött, baloldali programot képvisel.” Juraj Karpiš, az INESS gazda­ságkutató intézet elemzője szerint azonban a nyugdíjkorhatárt előbb-utóbb emelni kell. „Erre egészen egyszerűen demográfiai okok kényszerítik majd a szlovák kormányt. A kérdés csak az, hogy ez majd valamikor a következő ciklus idején lesz-e realitás, vagy már a Radičová-kormány meg meri-e hozni ezt a népszerűtlen, de elkerülhetetlen döntésű’ - fej­tette ki lapunknak Juraj Karpiš. Iveta Radičová indoklása szerint 2014-ig tart az átmeneti időszak, amikor már mindenki 62 évesen fog nyugdíjba menni. A minisz­terelnök szerint egy átmeneti idő­szakban nem lehet tovább emelni a nyugdíjkorhatárt, ez ugyanis bonyodalmakat okozna. Marad a második pillér Juraj Karpiš gazdasági elemző jónak tartja azt is, hogy a második pillérbe fizetendő járulékok ese­tében marád a 9:9 százalékos arány. Azaz a bérünk 18%-ának a fele marad az állami első pillér­ben, a másik fele pedig a második pillérbe irányul a magán-nyugdíj- számlánkra. „Nem volna okos do­log változtatni ezen az arányon, hiszen az embereknek akkor ke­vesebb megtakarított pénzük len­ne nyugdíjas éveikben” - véli Karpiš. Arra a felvetésre, hogy így viszont a Szociális Biztosítónak továbbra is óriási hiánya lesz, s egyre kevesebb pénz fog jutni a je­lenlegi nyugdíjak kifizetésére, Ju­raj Karpiš elmondta: a Szociális Biztosító csak úgy jöhet rendbe, ha a nyugdíjrendszer első pillérét alapjaiban megváltoztatják. „Ezt viszont nem szabad úgy megten­ni, hogy közben a második pillér­ből veszünk el pénzeket, vagyis lényegében a leendő nyugdíjasok megtakarításait rövidítjük meg” - mondta Karpiš. A kormány visszaállítja a 2005-ös kiinduló állapotot, azaz a pályakezdőknek újra kötelező lesz belépniük a tőkepilléres rendszer­be. A másik változás: a nyugdíjke­zelő társaságoknak nem kell ga­rantálniuk azt, hogy a nyugdíjho­zamoknak legalább akkoráknak kell lenniük, mint az állami első pillérben. Alkotmánytörvényt akar hozni a kormány a második pillér érinthetetlenségéről. Jön a szuperbruttó bér Nagyon jelentős változás előtt áll a járulékrendszer. Ennek egyik legfontosabb pontja az ún. szu­perbruttó bér bevezetése. Ez azt je­lenti, hogy a munkáltató nem fizet majd az alkalmazottja után sem­milyen társadalom- és egészség- biztosítási járulékot, mivel ezt a pénzt is az alkalmazott kapja meg. A járulékok ma a bruttó bér 35%-át teszik ki. Jozef Mihál munka, szo­ciális- és családügyi miniszter a Mladá fronta Dnes cseh napilap­nak adott interjújában példaként kifejtette: „Ha valakinek ma ezer euró a bruttó bére, a cége pedig 350 eurót fizet utána járulékként, akkor a jövőben a példaként vett alkalmazott 1350 eurót fog kapni, s maga fizeti ebből a járulékokat.” Juraj Karpiš gazdasági elemző el­mondta, a szuperbruttó bér előnye az, hogy az alkalmazott centre pontosan tudni fogja, mennyit ke­res valójában, s mennyit fizet járu­lékként. Hátránya technikai jellegű, az, hogy saját maga fizeti be a járulékokat. Jozef Mihál mi­niszter szerint a járulékok a szu­perbruttó bér bevezetésével a felé­re csökkennének. Jövőre még csak a formális rész történik meg, tehát a szuperbruttó bér bevezetése, amikor is a járulékot már csak az alkalmazott fizeti, egyelőre a je­lenlegi arányban. 2012-től viszont megtörténik a járulékok csökken­tése is, vagyis a jelenleginél maga­sabb nettó bére lesz majd az al­kalmazottnak. A szociális téren várható válto­zások mellett fontos megemlíteni, hogy pénzügyi korlátok miatt vár­hatóan mégsem épül meg 2014-ig a Pozsonyt Kassával összekötő au­tópálya, ami főleg a Zsolna kör­nyéki túl költséges alagutak szám­lájára írható. A kormányprogram így is „színvonalas összeköttetést” ígér az ország két legnagyobb vá­rosa között. Fordulatnak számít, hogy eltekintenek a stratégiai vál­lalatok privatizálásától is (leszá­mítva a ZSSK Cargo vasúti teher­fuvarozó, továbbá a pozsonyi re­pülőtér magánkézbe adását). Nem hallgatnak az Egyszerű Emberek Pozsony. Nem kerültek a kormány programnyilatkozatába az Egyszerű Emberek (OL) kezdeményezés célkitűzései - jelentette ki tegnap Igor Matovič, az OĽ képviselője, aki három társával együtt az SaS listáján került a parlamentbe. „Egyetlen javaslatunkat sem fo­gadták el, nagyon kemény dolog máris szembesülni a politikai reali­tással. Valószínűleg így működik a politika, ami nekem nagyon ellenszenves” - mondta Matovič. Richard Sulik pártelnök tegnap es­te tárgyalt a négy képviselővel a követelésekről. „Matovič szeret a sajtóban szerepelni, de erről le kell szoknia. Nem csak a pártnak, de magának is árt ezzel” - mondta Sulik. Matovič végül beismerte, tár­saival együtt támogatni fogják a programnyilatkozatot, mert így is százszor jobb, mint az előző kormányé volt. Az OĽ négy képviselő­jének szavazata nélkül a kormány elveszítené parlamenti többsé­gét, és patthelyzetet teremtene a törvényhozásban. (SITA) Inkább bankkártyával fizetünk Magyarországon Első próba Harabin kompetenciáinak szűkítésére Magyarországon vásárolunk Ellenzék nélkül nem megy ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A forint értékének gyengülésével visszatértek a ma­gyar boltokba a szlovákiai bevá­sárlók. Egyes termékek esetében akár a harmadával is olcsóbban lehet Magyarországon vásárolni, mint Szlovákiában. A mostani be­vásárlási kedv ugyan nem olyan erős, mint a 2009 tavaszán ta­pasztalt, azonban mégsem elha­nyagolható. Az észak- és dél-ko­máromi pénzbeváltókban egysé­gesen 277 forintot adnak egy eu­róért, ezért sokkal inkább megéri bankkártyával fizetni, mert akkor számunkra kedvezőbb árfolya­mon számolják át az eurót. Ugyanez a helyzet Esztergomban is, ahol a párkányiak - a kész­pénzzel szemben - inkább a bank­kártyával történő fizetést részesí­tik előnyben. A strandturizmus szintén fellendült, Kazincbarcika, Miskolctapolca és Tiszaújváros termálfürdőiben és strandjain az elmúlt két hét hétvégéin több tu­catnyi szlovákiai rendszámú gép­kocsit lehetett látni. Tankolni még nem nagyon éri meg átmenni a magyarországi töltőállomásokra, de a putnoki üzemanyagtöltőn már kissé növekedett a határon túlról érkező, ott tankoló szlová­kiai autósok száma. A Magyaror­szágon dolgozó szlovákiai mun­kásokat viszont kellemetlenül érinti a forint árfolyamának gyengülése. Ezért legtöbben a nagybevásárlást Esztergomban intézik, hiszen a fizetés-átváltás során jelentős összegtől esnek el. (só, vkm, guzsu, szász) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Igazságszolgálta­tási Tanács reformjára készül Lu­cia Žitňanská igazságügyi minisz­ter. Nyilvánossá akarja tenni a ta­nács üléseit, az ott született dön­téseket pontosan meg kellene in­dokolni, valamint megtiltaná, hogy a testület tagjaivá választ­hassák a bíróságok elnökeit. A miniszter nem tagadja, hogy ezekkel a lépésekkel akarja gyen­gíteni Štefan Harabinnak, a Leg­felsőbb Bíróság elnökének a befo­lyását, aki egyben az Igazságszol­gáltatási Tanács elnöke is. „Cé­lunk a független igazságszolgálta­tás kialakítása. Csak a független rendszer tudja biztosítani a füg­getlen bírósági döntéseket. Kis lé­pésekkel akarom elérni ezt a célt”- nyilatkozta tegnap Žitňanská, hozzátéve: a teljes reformra nyil­ván nem is lesz elég egy megbíza­tási időszak. A miniszter például bevezetné, hogy a szóban forgó tanácsban jogi végzettséggel nem rendelkező szakértők is legyenek, illetve elválasztaná a legfelsőbb instancia elnöki tisztségét a ta­nács elnöki tisztségétől. Ehhez vi­szont az alkotmány módosítására lesz szükség, ami az ellenzéki képviselők szavazatai nélkül lehe­tetlen (a kormánykoalíciónak csak 79 szavazata van). A Smer képviselői már jelezték, hogy az igazságszolgáltatás re­formját nem elleneznék, abba vi­szont minden bizonnyal nem egyeznek bele, hogy Harabin kompetenciáit a jelenlegi kor­mánymegnyirbálja. (dem)

Next

/
Thumbnails
Contents