Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-24 / 169. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Spanyolország közvetítene Madrid. Spanyolország aggodalmának adott hangot Venezuela és Kolumbia kap­csolatainak megszakadása miatt, és felajánlotta szolgá­latait a probléma mielőbbi megoldása érdekében. A madridi külügy tegnapi köz­leménye szerint a spanyol kormány a válság rendezése végett kész összehangolni erőfeszítéseit más latin-ame­rikai országokkal és regioná­lis szervezetekkel. Hugo Chávez venezuelai elnök csü­törtökön jelentette be, hogy megszakítja a diplomáciai vi­szonyt a szomszédos Kolum­biával. Caracas egyúttal ria­dókészültségbe helyezte had­seregét, miután Bogota azt ál­lította, hogy a kolumbiai ge­rillák parancsnokai Venezue­lában tartózkodnak. (MTI) Börtön a bírálatokért Peking. Egy kínai bíróság tegnap 15 évi szabadságvesz­tésre ítélt egy ujgur újságírót, aki a kínai vezetést bíráló cik­keket helyezett el a nyugati médiában a tavalyi urumcsi etnikai összetűzések után. Halaite Nijazét „a nemzetbiz­tonság veszélyeztetésében” találták bűnösnek, és az ítéle­tet egynapos tárgyalás után hirdették ki Urumcsiban. A zömükben mohamedán val­lásé ujgurok és a han kínaiak közötti összecsapásoknak közel 200 halálos áldozatuk volt, és mintegy 1700 sze­mély sérült meg. (MTI) Török-kurd összecsapás Ankara. Kilenc kurd felke­lőt öltek meg török katonák, amikor az előzőek megtá­madtak egy iraki határ köze­lében fekvő török katonai támaszpontot - jelentette be tegnap a török hadsereg. Az összecsapásban hat török ka­tona is meghalt. Egy török hírújság szerint a támasz­pontra körülbelül negyven lázadó csapott le. Az ütközet körülbelül két órán tartott, és az idei év egyik legvéresebb összecsapása volt. (MTI) Észak-koreai fenyegetőzés Hanoi. Az amerikai kül­ügyminiszter tegnap az ázsiai államok támogatását kérte az Észak-Korea ellen elrendelt szankciókhoz. A Délkelet- Ázsiai Országok Szövetségé­nek (ASEAN) biztonságpoli­tikai fórumán, Hanoiban Hil­lary Clinton azzal érvelt, hogy a phenjani „elszigetelt és kardcsörtető rezsim veszélyes provokációkba kezdett”. Arra kérte a fórum részvevőit, áll­janak ki az ENSZ-szankciók mellett, amelyek célja rábírni Észak-Koreát nukleáris ambí­ciói feladására. Észak-Korea tegnap „fizikai válasszal” fe­nyegette meg az USA-t a hét­végi dél-koreai-amerikai hadgyakorlat miatt. (MTI) Egy kézbe kerülnek a közmédiumok - létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) A sajtószabadságot féltik a magyar ellenzéki pártok ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Csürtökön este sza­vazta meg az Országgyűlés a több nemzetközi szervezet által is bírált médiacsomagot. Az ellenzéki szo­cialisták előzetesen közölték: az MSZP az alkotmánybírósághoz fordul a médiát érintő törvénymó­dosítás miatt, ha „az államfő nem teszi meg, ami a kötelessége” és nem kér előzetes normakontrollt. Szocialisták szerint a törvény száj­kosarat rak a médiára, megszűnik az a sajtószabadság, amiért a rend­szerváltás történt. A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Or­szágos Rádió és Televízió Testület (ORTT), s összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Ha­tóság (NMHH), amely autonóm ál­lamigazgatási szerv, elnökét a mi­niszterelnök nevezi ki kilenc évre. A törvény szerint - amely általános­ságban a kihirdetését követő napon lép hatályba - a hatóság a frekven­ciagazdálkodásban és a hírközlés­ben részt vesz a kormány politikájá­nak végrehajtásában, önálló hatás­körrel rendelkező szervei az elnök, a médiatanács, illetve a hivatal. Az NMHH feladata az „elektro­nikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fej­lődésének, az elektronikus hírköz­lési tevékenységet végzők és a fel­használók érdekei védelmének, to­vábbá a tisztességes, hatékony ver­seny kialakulásának, illetve fenn­tartásának elősegítése az elektro­nikus hírközlési ágazatban, vala­mint az elektronikus hírközlési te­vékenységet végző szervezetek és személyekjogszabályoknakmegfe- lelő magatartásának felügyelete”. A hatóság önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely saját be­vételekből fedezi a kiadásait. A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létre­jövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés vá­lasztja 9 évre. A médiatanács fel­adata, hogy a tájékoztatási mono­póliumok lebontásával és újak lét­rejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésé­nek és függetlenségének elősegíté­sével védje a szólásszabadságot, ennek érdekében felügyelje a mé­diapiacot és a szomszédos piaco­kat, és figyelemmel kísérje a sajtó- szabadság alkotmányos elveinek érvényesülését. A médiatanács műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, ki­Kövér László, akit csütörtökön este választottak a parlament elnökévé, azt nyilatkozta, hogy politizáló házelnöknek készül. Megerősítette: ha ő jelölt volna államfőt a Fidesz-frakció számára, az nem Schmitt Pál lett volna. (TASR/AP-felvétel) alakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepció­ját, panaszbizottsága elbírálja a ki­egyensúlyozott tájékoztatás köve­telményeinek megsértése miatti panaszokat. A törvény létrehozza a hírközlési és médiabiztos tisztségét, aki a ha­tóság köztisztviselője lesz. A biztos az előfizetők és felhasználók jogai­val összefüggő sérelem vagy ennek közvetlen veszélye esetén járhat el hivatalból, továbbá köteles a hozzá benyújtott beadványokat megvizs­gálni. A jogszabály kimondja, a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit rész­vénytársaság lesz; a négy önálló rt. - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulaj­donában levő egyszemélyes rész­vénytársaságként működik. A rész­vénytársaság ügyvezetését pedig a vezérigazgató látja el. A közalapítvány kezelő szerve egyébként a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott 6, egyenként, nem listás módon, kétharmados többséggel megvá­lasztott tagból áll; a kormány és az ellenzék fele-fele arányban je­löli a tagokat, akiket 9 évre válasz­tanak meg. (MTI, ú) Koszovó célja az ENSZ-tagság elérése, Belgrád ezt meg szeretné akadályozni Aludjanak a múlt démonai Gyerekpornobotrany a Pentagonban Washington. A gyerekpornó elérte az amerikai védelmi miniszté­riumot is. A Pentagon több tucat alkalmazottja az utóbbi években gyerekpomó anyagokat vásárolt és töltött le, többen hivatali szá­mítógépükön tárolták az illegális tartalmakat - írta tegnap a The Boston Globe. Az ügyben indított szövetségi vizsgálat során kide­rült, egyebek mellett a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), a Fej­lett Védelmi Kutatások Intézete (DARPA) és a Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO) munkatársai - magas szintű biztonsági hozzáférési joggal rendelkező tisztviselők - töltöttek le ilyen anyagokat. Ezek azon ügynökségek közé tartoznak, amelyek a legérzékenyebb ada­tokat kezelik a hírszerzés és a nemzetbiztonság területén. (MTI) Gázai övezet: nem szűnt meg a tengeri blokád Izrael visszaad három hajót MTl-HÍREK Belgrád/Pristina/Banja Luka. Vegyes nemzetközi fogadta­tásra talált a hágai Nemzet­közi Bíróság (ICJ) Koszovó- val kapcsolatos csütörtöki döntése. Szlovákia után Ro­mánia és Spanyolország is bejelentette, továbbra sem ismerik el Koszovót függet­len államnak. Szerbia nem törődik bele a döntésbe, a boszniai szerbek pedig ki­szakadnának Boszniából. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai külügyminiszter tegnap felszólította az államokat Koszovó elismerésére, Európát pe­dig arra, hogy legyen egységes eb­ben a kérdésben. A 27 EU-ország kö­zül eddig 22 ismerte el Koszovót, Po­zsony, Bukarest és Madrid egyelőre mereven elzárkózik a kérés teljesíté­sétől. A német külügyminiszter teg­nap a ciprusiakat és a görögöket győzködte - nem világos, milyen eredménnyel. Belgrádban közölték: Szerbia folytatja a diplomáciai küzdelmet Koszovóért a hágai testület Belgrád- ra nézve kedvezőtlen állásfoglalása után is. Már a hét végén legalább 20 diplomata fog felkeresni 55 orszá­got. BoriszTadicsszerb elnökkülön­leges megbízottjaiként átadják az érintett országokban az államfő le­velét, ésszóbanisérvelnekaszerbál- láspont mellett. A lépés célja kettős: Belgrád egyrészt igyekszik megaka­dályozni egy elismerési hullámot, amelynek nyomán Koszovó az ENSZ tagállamává válhatna, másrészt próbál minél több támogatót sze­rezni a szeptemberi ENSZ-köz- gyűlésen beterjesztendő szerb hatá­rozatijavaslathoz. Az ICJ koszovói szakvéleményére hivatkozva Milorad Dodik, a boszni­ai Szerb Köztársaság miniszterelnö­ke ismét arra célozgatott, hogy az ál­1 i JA'* ^ J MDl/6 Hashim Rexhepit őrizetbe vette az EU rendőrsége (Képarchívum) tala vezetett országrész is elindulhat a függetlenség felé vezető úton. A hágai bírák csütörtökön 10:4 arány­ban szavazták meg a tanácsadó, az­az nem kötelező érvényű véleményt, miszerint Koszovó 2008-ban egyol­dalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Do­dik szerint az ICJ megszégyenítette Szerbiát, és ennek komoly követ­kezményei lehetnek a régióban. Do­dik azt mondta, „Banja Luka már régóta elégedetlen Bosznia-Her­cegovinával”. A koszovói albánok örömétméga legújabb politikai botrányok sem tudták tegnap kisebbíteni. Az EU rendőrsége Pristinában őrizetbe vette Hashim Rexhepit, a koszovói központi bank elnökét. Rexhepit korrupció, adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt tartóztatták le - kö­zölte az EU koszovói igazságügyi missziója (EULEX). Rexhepi őrizet­be vétele előtt a rendőrök házkuta­tást tartottak a jegybank épületé­ben, valamint négy gyanúsított személy, köztük a jegybankelnök lakásán is. Két héttel ezelőtt a koszo­vói egészségügyi minisztérium egyik tanácsadója, Bujar Bukoshi került rendőrkézre korrupció gya­nújával. Az EULEX sürgeti Hashim Thaci kormányfőt, hogy mentse fel három, korrupcióval gyanúsított miniszterét. Szakértők egyetérte­nek abban, hogy Koszovó a szerve­zett bűnözés egyik fellegvárának számít. Skender Hyseni koszovói kül­ügyminiszter újabb országok részé­ről várja Koszovó hivatalos elisme­rését. A Der Standardnak kijelentet­te: „Több mint 35 ország mondta azt, hogy az ICJ döntése után fonto­lóra veszik az elismerést.” Hyseni el­képzelhetetlennek tartja, hogy Belgrád, amely maga kérte a bíróság véleményét, ne tartsa tiszteletben azt. „Destabilizáló Koszovó és a Nyugat-Balkán számára, ha Szerbia folytatja az előbbivel szembeni obst- rukciós hozzáállását, és továbbra is státustárgyalásokat követel. Az EU- nak nem lenne szabad tovább tűrnie ezt”-fűztehozzá. (MTI,ú) Jeruzsálem. Izrael visszaadja Törökországnak azt a három hajót, amelyeket a zsidó állam hatóságai a Gázai övezet blokádját megtörni próbáló segélyflottilla elleni akció során foglaltak le. Egykormányzati forrás közölte, „a hajók hamarosan minden további feltétel nélkül tá­vozhatnak, Törökországot érte­sítettük” . A három hajó török zászló alatt közlekedett a gázai segélyflot­tilla részeként. A konvojban össze­sen hat hajó haladt, az izraeli had­sereg május 31-én tartóztatta fel őket a gázai partok közelében nem­zetközi vizeken. A Mavi Marmara nevű török hajó elfoglalásakor az izraeli katonák kilenc aktivistát megöltek. Izrael arra kérte Libanont és a nemzetközi közösséget, hogy ne engedje elindulni azt a két hajót, amely meg akarja tömi a Gázai öve­zet izraeli blokádját. Figyelmezte­tett: a zsidó állam haditengerészete fel fogja tartóztatni a hajókat. Az európai perspektíva a megoldás Bécs/Párizs. Az osztrák Die Presse tegnap a hágai döntést kommen­tálva azt írta, hogy a konfliktus igazán csak akkor oldódhat meg, ha Szerbia és Koszovó is az egységes Európa része lesz. Az európai la­pok közül talán a francia Le Figaro hangsúlyozta lehinkább, mekko­ra szükség van az óvatosságra és visszafogottságra. A lap reméli, hogy bár a bírósághoz Belgrád fordult, és az ítélet Pristina álláspont­ját erősíti, egyik fél sem használja ki rosszindulatúan azt, hogy a dolgok így alakultak, mert a provokációk pillanatokon belül újabb konfliktushoz vezethetnek. „Csak remélni tudjuk, hogy a jogi vég­szó nem a múlt démonait ébreszti fel.” (MTI) POLITIKAI BULVÁR Veszélyesen fecsegő nej Tokió. Kan Naoto japán mi­niszterelnöknek nincs ízlése az öltözködés terén, nem tud hoz­zászokni ahhoz, hogy rendesen egyen, és borzalmasan felsült az első politikai beszédével. Ez nem az ellenzék véleménye, ha­nem a saját feleségéé, aki nem is rejti azt véka alá új könyvében. A Miniszterelnök lettél, de mi fog változni Japában? című könyvében a hatvannégy éves Kan Nobuko listát készített férje hiányosságairól, amelyek közt az is szerepel, hogy nem hajlan­dó segíteni a házimunkában és hirtelen haragú. Nobuko odáig ment a hat­vanhárom éves miniszterelnök ostorozásában, hogy az egyszerűen csak „az otthoni ellenzéknek” becézi őt. Az im­már negyven éve együtt élő pár női tagja azonban néhány dicsé­retet is kiosztott, amikor gon­doskodó apaként jellemezte a júniusban hivatalba lépett kor­mányfőt. Sőt azt is hozzátette, hogy egészen lelkesítő tud lenni, ha spontán módon beszél. Per­sze a helyzet egészen más akkor, ha olvassa a szövegeit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents